Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

1982. november 4., csütörtök NÉPÚJSÁG A békéscsabai szlovák kollégium első és másodikos tanulói a napi tantermi foglalkozás után a szabadban töltenek néhány, játékos vetélkedővel tarkított órát F frt F . . .. Megismertük a Tejutat Hatvan éve született Kari Wittlinger, német író. Hang­játékokat. televíziójátékokat készített; igazi sikert azon­ban drámáival aratott. Ne­vét ..Ismeri a Tejutat?” cí­mű komédiája ismertette meg a magyar olvasóközön­séggel. A két szereplőre írt . mű egy elmegyógyintézetben ját­szódig az idő meghatározá­sára tömören ennyit írt a szerző: „ma”. A szanatórium éjszakai csendjében a hatodik emele­ten az ablakon keresztül je­lenik meg az Ember, s az ügyeletes szobában találko­zik az Orvossal. Ember egy halom kéziratot ad át Or­vosnak azzal a szándékkal, hogy megírt életéből néhány epizódot adjanak elő közö­sen a szanatórium „kultúr- foglalkozásán". ( A nézők e rögtönzött szín­játéknak lesznek tanúi, az előadás részeseivé válnak, hiszen a szereplők személye­sen hozzájuk szólnak, s az előadás is addig tart, amíg a szanatóriumban tarthatott a bemutató. Az egyfelvonásost két ér­demes művész vállalta fel. Ember szerepében Madaras József, Orvos szerepében pe­dig Garas Dezső. Az október 25-i. Békéscsabán, az ifjúsá­gi és úttörőházban megtar­tott előadás a harmadik or­szágos bemutató volt. Ma­daras József rugalmas, köny- nyed mozgással alakította Embert, aki a háború után 10 évvel tért vissza falujá­ba, ahol halottá nyilvání­tották, még emlékművet is emeltek neki. Nem fogadja be a ..holtat" a falu, hiszen Az elmúlt évek során bekö­vetkezett természetes elhaszná­lódás miatt időszerűvé vált a gyulai vár részleges felújítása. Ezért az Erkel Ferenc Múzeum itt megtekinthető két állandó ki­állítását november 3-án elbon­totta a kiállítótermek részleges helyreállítása és a kiállítások felújítása -miatt. vagyonát az elöljárók birto­kolják. A meglepő fordulat — hogy új névvel, új iga­zolvánnyal kezdhessen új életet — sem hoz sikert, sőt. . . Meg kell hát próbál­ni a halott életét folytatni élőként. De a' halottat ’ — a háború előtt elkövetett rab­lásért és lopásért — körözi a rendőrség. Embert — aki végérvényesen felvállalta a halott életét és sorsát — le­tartóztatják, majd krónikus emlékezetkiesés miatt sza­badon bocsátják. Egy olasz kocsmában lát­juk viszont hősünket, ahon­nan a „halálkatlanba” ke­rül, merő jóindulatból. In­nen pedig nincs kiút. Addig kell körözni a repülő csé­szealjban, míg ájultan vagy holtan ki nem kerül a pokol­ból. Minden reményét elveszt­ve, az emberi élet megvaló­sításának lehetőségéről le­mondva kerül az elmeklini­kára a „másik csillagról” érkezett szereplő. Madaras József Ember szerepében rendkívül szuggésztív mó­don láttat és gondolkodtat. Az Orvos, Garas Dezső ál­landóan változó figura, je­lenetről jelenetre megújul, új arcot ölt,’ s végül vállal­kozik a „tejútra”, Ember barátjaként, mint kocsikísérő. Nagyszerű kezdeményezés, hogy neves művészeink „le­porolnak” irodalmi gyöngy­szemeket és bemutatják or­szágszerte. A színházbarátok nevében tartozunk köszönet­tel a két előadásért, örü­lünk az Országos Ren­dező Iroda ilyen és hasonló színvonalú rendezvényeinek. Gyuricza Péter A téli hónapokban a Körös­vidék vízügyi története és az időszaki kiállítások továbbra is látogathatók a szokott nyitva tartási időben, tehát hétfő kivé­telével 9 és 17 óra között. Az újrarendezett tárlatokat várha­tóan a következő év tavaszán nyitják meg újra a nagyközön­ség előtt. „Zene és Ifjúság” November 20-án megyei döntő Már csak alig három , he­tük maradt a felkészülésre azoknak a csapatoknak, amelyek győztesei lettek a Zene és Ifjúság országos ve- tálkedősorozat járási-városi elődöntőinek. A tíz csapat szerzett jogot, hogy szűkebb pátriáját képviselhesse öt-öt résztvevő fiatallal a novem­ber -20-án, szombaton dél­előtt 9 órakor a KISZ bé­késcsabai iskolájában sorra kerülő megyei döntőn. A csapatok ezekben a na­pokban kapják kézhez a fel­készülés teljessé tételéhez szükséges utolsó útmutatást, továbbá egy keresztrejt­vényt is, amelynek helyes megfejtése máris értékes pontokat hozhat a döntőn. Mindezt és a továbbiakat is a megyei szervező bizott­ság legutóbbi, keddi ülésén tudtuk meg, ahol ismertet­ték a megyei döntő forgató- könyvét is. Tíz fordulóban mérik össze tudásukat a résztvevők. A komoly zenei kérdések és játékok mellett néprajzi-népzenei totó. a társművészetekkel kapcsola­tos kérdések, valamint beat- pop-rock-dzsesszjáték is lesz. A nyilvános döntőn szimfonikus kamarazenekaf, dzsessztrió is részt vesz, köz­reműködik. * * * A KISZ a „Zehe és Ifjú­ság” éve' alkalmából novem­ber 19. és 21. között Kecs­keméten tanácskozást ren­dez a zenei nevelésről. A résztvevők — köztük a me­gyénkben ifjúsági vezetők is — négy szekcióban vitatják meg az aktuális kérdéseket. A kortárs zenei szekciót a tervek szerint Kocsár Miklós, a popzeneit Victor Máté, az ének-zenét tanítók képzésé­vel foglalkozót Tárcái Zoltán, az iskolán kívüli zenei neve­lés kérdéseivel foglalkozót pedig dr. Tóthpál József és Ittzés Mihály vezeti. (ni) Kántor Sándor gvönvörűségei Oly régen, mindig meg­megújuló makacssággal pró­báljuk megfogalmazni azt, amit szavakkal, betűkkel a legjobb esetben is csak megközelítve és gyatra mó­don lehet. Mondatokba és ítéletekbe sűríteni az ön­magától is élőt. Magyaráz- gatni és közelíteni a meg- magyarázhatatlant és az úgyis közelit. A művészete­ket, a szépséget. Az egész télre berende­zett kiállítással ajándékozta meg barátait, a látogatókat, valamennyiünket a gyulai múzeum, amikor az 1894-ben született Kossuth-díjas kar­cagi fazekasmester. Kántor Sándor egy és egynegyed­száz míves cserepeiből tár­latot rendezett a Dürer te­remben. Az idős, ma is te­vékeny mester, aki mindent tud, amit a népművészet al­kotója egyáltalán tudhat — bár ezt a tőle megszokott szerénységgel tagadja —. maga is megjelent a gyulai megnyitón, vallott napjairól, munkásságáról — terveiről. „Népművészetünk közel­múlt történetében kétségte­lenül az a másfél évtized volt a legérdekesebb és egy­ben legjelentősebb szakasz, mely a felszabadulással kez­dődött. Ezzel ugyanis lezá­rult az átmeneti korszak, mely már a múlt század vé­gén kezdődött el, és népmű­vészetünk szétesését jelentet­te, és kezdetét vette az az új fejezet, melynek címe már nem népművészet, ha­nem népi iparművészet. Ezt a másfél évtizedet nem ne­vezhetjük korszaknak, mert hiszen csak bevezetője an­nak. Elindítója annak, ami­ben él a népi iparművé­szet. (. . .) Kántor Sándornak a nép­művészetben való indulása egybeesik azzal az átmeneti korszakkal, melyet beveze­tőnkben felvázoltunk, mely a vegetálást jelentette, mely tulajdonképpen nem hozott említésre méltó újat. De azt is említettük, hogy voltak néhányan, akik nem nyu­godtak bele a réginek, a ha­gyományosnak kizárólagos ismétlésébe, akik keresték a továbbképzés lehetőségeit; e kevesek közé tartozott Kán­tor Sándor is. Ez az egysze­rű tény határozza meg Kán­tor Sándor helyét és szere­pét a fazekas népművészek között. (.. .) Az újnak a ke­resése. a továbblépésnek az igénye emeli őt a népi ipar­művészek elsői közé." — ír­ta Kántor Sándor 1970-es műcsarnokbeli gyűjteményes kiállításának katalógusában Domanovszky György, a nem­zetközi hírnevű szakíró. Nos', ebből a ma már is­kolát teremtően klasszikus életműből kapunk egy sze­letkét, egy villanásnyi, de mégis kereken egész bete­kintés-lehetőséget a gyulai tárlat révén. Az alföldi nép­művészet gazdag és csodás forma- és motívumvilágá­nak elvetve megőrzését; a Kántor Sándor-i népi ipar­művészetet. Való igaz, ez már nem népművészet. A mai értékelések szerint több annál. Igazi alkotói tevé­kenység. Csak leltárszerű felsoro­lással egészülhet ki mindez, hiszen aligha lehet találó szavakat találni arra a gyö­nyörűségcsokorra, amit mi valamennyien Kántor Sán­dornak köszönhetünk. A la­kásokban féltve őrzött kerá­miák, a közgyűjtemények­ben fellelhető darabok mél­tán képviselnek felbecsülhe­tetlen értéket. A kígyós dí­szítésű miskakancsók, az alakos edények, az egyfüles butellák, a szilkék és a ki­zárólag kántori madarakkal díszes tálak egyszerre a népi iparművészet és a magyar képzőművészet reprezentáns darabjai. Igazi alkotások, amelyek a hétköznapjainkat megszépítő művek, tárgyak első sorába' tartoznak. A gyulai kiállítást 1983. február végéig kereshetik fel az érdeklődök. Nemesi László Képeink néhány remek da­rabot mutatnak be Kotor” Veress Kr/si HANGSZÓRÓ Unalmas család Mindig féltettem a Szabó családot. Azért féltettem, mert tudtam, hogy a szno­bok, az „ál-magas-igényű” széplelkek utálják ezt a pezsgő, a jelen hímporát vi­selő, ki tudja mikor kezdett sorozatot, amelynek, az ak­tualitás volt a legfőbb jel­lemzője. Féltettem, hogy mi lesz akkor, ha az írók-szer- kesztők-színészek és a ren­dezők elfáradnak, és túljut­va még a rutinon is, egy­szer csak érdektelenné, unal­massá válik a sorozat. Nem mondom azt, hogy már itt tartunk, de nagyon megközelítették azt a kriti­kus helyzetet, amikor szin­te hallgathatatlanná válik a család története, a körülöt­tük bonyolódó sok minden. Nos, a kedd esti adás fél­tésemet igazolta. Rettenete­sen unalmas volt, követhe­tetlenül agyonbonyolított, és híjján valamiféle vezérlő elVnek, a sorozat új darab­jára elhatározott célnak, kapkodtak ide-oda, suta pár­beszédeket suta párbeszédek követtek, míg végül annyit hámozhattunk ki, hogy Kár­páti Zoltán, a neves újság­író egy cserbenhagyásos ügyben kénytelen saját kol­Í légáját — aki mellesleg nem veti meg az alkoholt — a rendőrség figyelmébe aján­lani ... Megértem én, hogy nagyon sok mostanában a közlekedési baleset; hogy sok autóvezető nem úgy ve­zet, ahogyan kellene; hogy a figyelmetlenség életekbe kerülhet és kerül is; ennyi aktualizálás sem váltja meg azonban a Szabó családot, illetve a sorozat legutóbbi adását, hogy lekerülhetne róla az „unalmas” jelző. Ügy vélem, nincs azonban veszve semmi, mert — ezt többször is megírtam, még ha meg is rökönyödött tőle a sznobizmus —, a Szabó családra igenis szükség van! A jó Szabó családra, mely frissen és nem éppen cél­zatosság nélkül mond véle­ményt arról a sokféle em­beri dologról, hétköznapja­ink aktuális ügyeiről, melyek miridenkit érdekelnek. Ré­gen nem kívánjuk, hogy mindezt a rádiójátékok szín­vonalán, művészein tegye. Amolyan átmenet ez a forma az élő riport és a rádiójáték között, és egyetlen bűne le­het csak: ha üres, ha tartal­matlan. Ha olyan, mint ez a legutóbbi volt, amelyet — ha megkapja jogos bírála­tait — nem lehet és nem is szabad megvédeni. Tanulni azonban a fiaskó­ból, annál inkább! Bizonyá­ra közben arra is szükség lenne, hogy írói', rendezői jobban az „élet ütőerén" tartsák- a kezüket. Mert ak­kor biztos, hogy nem szen­vednek majd témahiányban. Sass Ervin Felújítások a gyulai várban Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Balettzene. 8.44: Purcell: Dido és Aeneas. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.Q5: Diákfélóra. 10.37: A kamarazene kedvelői­nek. 11.22: A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása. 11.42: Ragtime. 12.45: Bevallom magának. 13.17: Üj Melódia lemezeinkből: 14.19: Délutáni Rádiószinház. Macska a felségvizeken. 15.05: Filmzene. 15.28: Százszorszép klub. Ifi.00: Bölöni György: Egy for­radalmi nemzedék. 1G.10: Operettdalok. 16.34: Motorcsere. 17.08: Beethoven: A távoli ked­veshez. 17.23: Munka a munkával. 19.15: Nóták. 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont. Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. Kb. 20.20: Autóbusz és számítógép. Kb. 21.20: Csárdások. 21.30: Rokon és eltérő vonások. 22.30: Operaáriák. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Lakatos Lajos cimbalmo- zik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelött. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségein^ zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Vendégmunkások . . . Kül­földi edzők Magyarorszá­gon. 14.35: ..220 felett.” 15.10: Az én rádióm, ifi.00 :• Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.30: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Hamlet a Bibliából. 20.40: Szociológiai figyelő. 21.15: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.25: Bródy Tamás szerzemé­nyeiből. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kamarazene. 10.30: Fiatal magyar együttesek felvételeiből. 11.05: Fekete Afrika zenéjéből. 11.21: Zenekari muzsika. 13.07 : Spirituálék. 13.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 14.10: Operarészletek. 15.10: Magyar zeneszerzők. 16.00: Zenei Lexikon. 16.25: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Zenekari muzsika. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Reflektorfényben egy operaária. 20.19: Brahms: Üj szerelmi dal- keringők. 20.40: Modern írók portréi. 21.00: Monstserrat Caballé dal- és áriaestje. 22.15: Régi magyar dalok és tán­cok. 22.38: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Körmendi Vilmos zongo­rázik kedvelt melódiákat. 17.15: Az élet múzeuma. Ripor­ter: Pálréti Ágoston. 17.35: Ami csak a szolnoki stú­dió hullámhosszán hall­ható. Zenei ajánlóműsor. Közben: Erdőből megélni. Braun Ágoston jegyzete. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé.’ Angol nyelv. (Középhaladók részére.) 9.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9,20: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10,45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera. (Középiskolások­nak.) (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (ism.. f.-f.) 14.35: Orosz nyelv, (ism.) 14.55: Osztályfőnöki óra. (ism.. f.-f.) 15.15: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) (ism.) 15.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Slágerhírlap, (ism.) 17.25: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: „Övodától az egyetemig. A magyar nyelv ápolója. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: TvLhíradó. 20.00: Starskv és Hutch. Ameri- , kai bűnügyi tévéfilmsoro­zat. 20.50: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 21.00: Panoráma. 22.00: Telesport — labdarúgó ku­panap. (f.-f.) 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.55: ősz Jugoszláviában. A No­vi Sad-i televízió ajándék­műsora. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári esték. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám, (f.-f.) 21.05: A cárnő. Vígjáték három . felvonásban, a veszprémi Petőfi Színház előadásá­ban. BUKAREST 16.25: Stadion. 17.00: Ifjúsági stúdió. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági aktualitások. 20.45: Az emberi test — tudo­mányos sorozat. 21.10: A muzsika körvonalai. 21.40: Művelődési vita. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. (Zg.) 16.50: Expedíció a küszöb előtt. (Zg.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. (Bg.) 17.10: A nukleáris forradalom. (Zg.) 17.40: Hírek. . (Zg.) 17.45: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. (Zg.) 18.45: Eurogól. (Bg.) 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Monitor. (Bg.) 21.00: Reklám. (Zg,) 21.05: Mosolyogjanak, kérem. (Bg.) 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.35: Csütörtöki zágrábi körkép. (Zg.) 19.20: Rajzfilm. 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Játékfilm. SZÍNHÁZ 1982. november 4-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK! Móricz-bérlet 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC ,,F’' bérlet (Klubszínház) 1982. november 5-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Cso­koládé automata. 6 és 8 órakor: Tűz! Figyelem! Az Építők Kul- túrotthonában a vetítés meg­szűnt! Békéscsabai Szabadság: de. i0 és du. 4 órakor: Hintó géppuskával, 6 és 8 órakor: ősszel a tengernél. Békéscsabai Terv: Nürnberg, 1946. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: A reménység szele, fél 8 órakor: Piedone Egyiptomban. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A fekete paripa, 5 és 7 órakor: A kígyótojás. Orosházi Béke: Egy elvált férfi ballépé­sei. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Vágta, fél 6 órakor:* A frontvonal mögött I., II. rész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom