Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
ISUiiUl&M-----------K ülkereskedelem 1982. november 37., szombat o önállóan is Most jobb? — kérdezik sokan. Most, hogy már jelenleg több mint löO termelővállalat és egyéb szervezet jogosult önálló külkereskedelemre. És számuk évről évre nő. 1980-ban 20 belföldi vállalat kapott külkereskedelmi jogosítványt, tavaly újabb 20, az idén pedig 27. A gépiparon kívül az idén elsősorban a könnyűiparban bővült az önálló külkereskedelmi jogosítvánnyal rendelkezők köre. A minisztérium néhány újonnan alakult közös vállalat önálló külkereskedelmi tevékenységét is engedélyezte, emellett több hazai gazdálkodó egység önállóan bonyolíthat export-fővállalkozást fejlődő országokban. Az önálló jogok mellett a minisztérium eseti engedélyeket is kiad — az idén több mint 300-at —, és bővíti a párhuzamos export-, illetve importjogok körét is. Hasonlóan az elmúlt esztendőkhöz az idén sok változás történt, a külkereskedelem szervezete folyamatosan változik. Az átalakulás körvonalai fokozatosan kirajzolódnak, az eredmények értékelése azonban nehéz. Az tény. hogy jelenleg a teljes külkereskedelmi forgalomban mintegy lő—20 százalékkal részesednek az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok. Az ..önállósultak" mintegy 280 millió dolláros exportforgalmat bonyolítanak le a következő esztendőkben. Arra a kérdésre azonban, hogy hatékonyabbá vált-e a külkereskedelmi tevékenység. és ha igen. menynyivel, nehezebb válaszolni. A szakemberek is inkább általánosságban beszélnek erről ; nehéz konkrét adatokkal bizonyítani akár az említett intézkedések helyességét. akár annak ellenkezőjét. Mindenesetre vegyes az önálló külkereskedő vállalatok teljesítményéről kialakuló kép. Van ahol boldogulnak önmaguk, sőt sokkal jobban, mintha termékeiket a szakkülkereskedelmi vállalatokkal értékesítették volna külföldön. De az ellenkezőjére is akad példa bőven. Ahol a termelésben, a gazdálkodásban szervezetlenség tapasztalható. ott mindezek kihatnak a vállalat külkereskedelmi tevékenységére is. Ráadásul, nem mindenütt megfelelő a külkereskedő szakemberek felkészültsége, hoz-' záértése. Reménykeltő viszont, hogy a választás lehetősége nagyobb. A korlátok csökkentése. a lehetőségek növelése pedig remélhetőleg körültekintő mérlegelésre készteti a vállalatokat, hogy a legjobb megoldást keressék meg. Kétségtelen: a szakkülkereskedelmi vállalatok munkája számos előnnyel szolgálhat a hazai termelővállalatok számára. Hiszen kiterjedt piaci hálózattal, a piacot évek óta ismerő szakemberekkel dolgoznak. meglehetősen nagy apparátussal. Mindez távolabbi. nehezebben megközelíthető piacokon olyan előnyt jelent, amellyel nem. vagy csak alig tudják felvenni a versenyt az önállóan külkereskedők. Az is igaz azonban. hogy ezek a nagy. kiterjedt szervezetek olykor nehézkesek, lassan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. és több ok miatt nem is áll érdekükben a gyors alkalmazkodás. Elsősorban azért, mert stabil üzletekkel rendelkeznek, nagy tételekben bonyolítják forgalmukat. kevésbé érdekeltek a kisebb export-, illetve import üzletek szervezésében. Mindezt figyelembe kell venniük a termelést irányító szakembereknek, amikor arról döntenek, hogy saját apparátussal. vagy szerződés alapján más szervezetekkel külkereskedjenek. Hogy nem mindig születik helyes döntés? A választás lehetősége még mindig új dolognak számít, és így érthető, hogy nem mindenütt tudnak megfelelően élni a lehetőségekkel. A külkereskedelem szervezetének fejlesztése jó néhány más területre is kiterjed. Például néhány éve megalakult az INTERINVEST. a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési betéti társulása. A szervezet a külkereskedelmi vállalatok tőkéjét hivatott átcsoportosítani a termelővállalatokhoz. mégpedig azzal a céllal, hogy. növeljék az exportképes áruk körét. Vagyis olyan elképzelések megvalósítását finanszírozzák, amelynek eredményeként bővíthetik az exportot. Az INTERINVEST az egyszerű kölcsönnyújtás mellett egyre inkább vállalkozó partnerként .vesz részt eg.v-egy üzlet megvalósításában. Ez azt jelenti, hogy az üzlet sikerében. kockázatában is nagyobb részt vállal. Emellett a külkereskedelmi vállalatok önmaguk is átcsoportosítják fejlesztési alapjaikat egv- egy exportra termelő vállalkozáshoz. ami szintén elősegíti a külkereskedők és a termelők közvetlen kapcsolatainak javítását és a kockázat megosztását. A közös érdekeltség hívta életre a termelők és a külkereskedők közösen alapított vállalatait is. Ilyen meggondolások alapján hozták létre például a gyógyszeriparban a hat gyógyszertermelő és egy külkereskedelmi vállalat új közös vállalkozását .— gyógyszerek exportjára és importjára. A gyógynövények és ebbe a körbe tartozó termékek külkereskedelmét pedig rugalmas kisvállalatra bízták. A könnyűiparban a HUNGAROTEX és 12 termelővállalat hozott létre közös , vállalkozást, MÖ- DEX elnevezéssel. amely nemcsak saját termékeit exportálja. hanem külföldi megbízásokat is elfogad. Természetesen nem állítható. hogy ha több a lehető- ség. mindenfajta korlát előbb-utóbb megszűnik. A cél elsősorban az ésszerű verseny feltételeinek megteremtése. Arra természetesen vigyáznak a külkereskedelem minisztériumi irányítói, hogy ez a verseny csak az országhatárokon belül alakuljon ki. Sokba kerülne, ha a külkereskedelmi vállalatok. s az önállóan külkereskedők egymás piaci pozícióit , rontanák külföldön. E téren inkább az összefogásra, az ésszerű piacmegosztásra kell törekedniük. Nem elhanyagolható követelmény, hogy csak azok kezdhessenek el külkereskedni. akik megfelelően felkészültek erre. ismerik a külpiaci játékszabályokat. Pichler Ferenc Ikresített szárító-terménytároló Csárdaszálláson Csárdaszálláson, a Petőfi Tsz központjában Kapcsa József főkönyvelő, a helyszínen pedig Schupkégel Sándor elnök tájékoztatott. Ottjártunkkor a sár éppen vendégmarasztaló. Bokáig ér. Ez azonban nem befolyásolja a munkát. Nagy beruházás az, amibe a csárdaszállásiak belekezd tek. Az ikresített szemestakar- mány-szárítóról van szó, amit ez év áprilisában kezdtek el építeni. Pontosabban: a beruházás két szárítóból és két terménytárolóból áll. Ez idáig elkészült a két szárító és az egyik terménytároló. — Milyen kapacitású lesz ez a szárító-terménytároló? — kérdezem az elnököt. — A tárolóban 11 ezer tonna termény fér majd el. Az egyik már üzemel is, illetve ott tároljuk az idei termés java részét. — Mikorra várható a másik tároló üzembe helyezése? — Szeretnénk, ha ez évben elkészülne, pontosabban december 10-re terveztük az üzembe helyezést. — Kik a kivitelezők? — Saját' építőbrigádunk. — Milyen összegbe kerül a beruházás? — A várható költséget tudom csak mondani, ami körülbelül 16 millió 700 ezer forint. Ez persze lehet több is, kevesebb is. de azt hiszem, a több lesz igaz. — Milyen terményeket (Szárítanak és mivel? — Főleg kukoricát és búzát. Földgázzal működnek a szárítók. — Eddig hogyan oldották meg á szárítást és a tárolást? — Kicsit bonyolult módon. Volt a tsz-nek, illetve van is két olajtüzelésű Sirokkója, amivel idáig a szárítást végeztük. Az egyik Sirokkó Mezőberényben, a másik Csárdaszálláson van. Gondolhatja, hogy az ide-oda fuvarozás nem volt szerencsés megoldás. A tárolóterületünk is minimális volt. Ezzel az új építménnyel viszont minden egy helyen történik. — Ha kész lesznek és üzembe helyezik a másik szárítót és tárolót, lesz-e kapacitásuk arra, hogy. bérmunkát vállaljanak? — Ehhez az építkezéshez _ a MÉM-től 30 százalékos támogatást kaptunk, mégpedig azért, hogy itt, a körzetben a tárolási problémákat enyhítsük. így .a gabonaipari vállalat például számíthat a segítségünkre. A szárító monoton zúgása hallik. Éppen az idei termést dolgozzák fel. Elbúcsúzunk. Az elnök még a területet járja, éppen itt, a szárító környékén . . . Kép. szöveg g Béla Vali Befejezés előtt a nagyberuházás. Előtérben a második tér ménytároló váza 1 Jövőre a gyár összes termelésének 10 százalékát teszi ki a rostos ivólevek gyártása Fotó: Fazekas László 0 rostos ivólevek sikere Egy konzervgyári vállalkozás története Idézet a Békés megyei népújság 1981. március 7-i számából: „Sokszor érdemes arra is figyelni, ami még nincs, de már beszélnek róla. Néhányon tudni vélték például, hogy a Békéscsabai Konzervgyárban megkezdték az egyliteres üvegekbe töltött rostos ivóié gyártását. Utánanéztünk, ám az egyliteres üvegekkel sehol sem találkoztunk." Az „Indok az importkorlátozás — áldozat a választék- bővítés" című írásban a továbbiakban a következőket olvashattuk: „A gyár szakemberei látva az érdeklődést, felkeresték az Orosházi Üveggyárat, és ott az ivóié forgalmazására alkalmas, egyliteres üvegek formatervezésére, majd gyártására adtak megbízást. A várakozásokkal ellentétben azonban a felügyeleti szerv importkorlátozásra hivatkozva, a levek belföldi forgalmazását nem engedélyezte." Ennek már több mint másfél éve,-és azóta a választék bővítéséért kardosködók munkájának köszönhetően a külföldi eladások után röviddel a hazai élelmiszerüzletekben is árusítani kezdték a rostos ivólevet. A konzervgyár szakemberei a forgalmazás bonyolult előzményeiről nem szívesen beszélnek, mintha a termék további sorsa függne ettől! Annál készségesebbek viszont, ha a legújabb fejleményekről esik szó. n fogyasztók igénye Az első évben. 1976-ban 160, tavaly 1500, az idén pedig már 3 ezer tonna gyümölcslét gyártottak. A következő évre 7 millió literes üveget rendeltek Orosházáról, és hétezer tonna lé palackozására készültek fel. A termelés. értékesítés gyors növekedése elsősorban a termék minőségének köszönhető. Olyan termékről van szó, amely nemcsak olcsóbb az importált és hazai rostos ivóleveknél, de ízében, összetételében is állja azokkal a versenyt. — Már a gyártás első évében fokozottan figyeltünk a fogyasztók, a kereskedők véleményére. A gyermekélelmezési vállalat az első megrendelések idején azt a feltételt szabta, hogy a terméknek ötven százalékos rost-, illetve gyümölcstartalma legyen, hőkezelési eljárással készüljön, ne tartalmazzon tartósító szereket. A rostos lé azóta is így készül. Később a kereskedelem már azt igényelte, hogy az ötliteres mellett kisebb üvegekbe töltsük az őszi-, a szilva-, az alma- és a baracklét . .. Az üveg formájával szemben is számos követelményt fogalmaztunk meg. Nemcsak esztétikusnak kell lennie, mondtuk, de praktikus is legyen. Az üveg a hűtőszekrény palacktartójába is befér, formája végül is nagy sikert aratott, és szabadalmazott termék lett — mondja Ma- latyinszki Pál. a konzervgyár anyag- és áruforgalmi osztály vezetője. A választék bővítése állandó tör.ekvés. no nem a termelés elapiózására, hanem a versenyképesség fenntartásáért. Az új ízekkel konzervgyári kóstolókon ismertetik meg a fogyasztókat, és az ott elhangzó vélemények döntőek. Nemcsak az összetétel. az íz változhat a vélemények alapján, hanem attól sem riadnak vissza, hogy lemondjanak egy-egy termék gyártásáról. Az állandó kísérletező szándéknak köszönhető a legújabb termék: az aszalt szilva vörös borban. Az Egri kékfrankos. a sajátos ízesítés biztosíték a minőségre. A Hevesi Mozaik kiállításon az 1982-ben először gyártott termék a fogyasztási szövetkezetek különdíját nyerte. Kinek szál az elismerés? Az aszalt szilva — amely után a külföldi vásárlók is érdeklődnek, Venezuela kisebb mennyiséget már vásárolt is — legalábbis egyelőre. meg sem tudta közelíteni a rostos ivólevek utóbbi időben elért sikerét. Az egri bor- és üdítőital-versenyen a paradicsomlé aranyérmet kapott. A tavaszi szegedi ipari vásáron a rostos ivólécsalád vásárdíjas termék lett. Az idei legnagyobb elismerés azonban a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydija, és ugyanitt a Fogyasztók Díja. És végül a Eudatranspak '82 csomagolóanyag-kiállításon a termék a belügyminiszter különdíját kapta meg. Aligha lehet véletlen, hogy az utóbbi hónapokban az országhatáron túlra is eljutott a rostos ivólevek híre. Az év első felében rendezett hazai bemutatón Venezuela. Ausztria, Svédország, Szíria. Kuvait és az Egyesült Államok kereskedelmi szakemberei érdeklődtek. Az év második felében pedig az üzletkötéseket követően megkezdődtek a szállítások Szíriába, Kuvaitba, Svédországba és Venezuelába. A kis- határforgalom keretében Románia már 1981-től vásárol rostos ivóleveket. Új fejezet kezdődik? Az export, úgy tűnik, új fejezetet nyit a gyártásban. Jövőre a gyár összes termelésének 10 százalékát adja az alma-, a szilva-, az őszibarack-, a körtelégyártás. Az értékesítési lehetőségek növekedése azonban már rekonstrukciós beruházást tenne szükségessé. Eddig a gyár meglevő berendezésein termelt. Az ivólevek gyártásának megkezdésekor egyébként az volt az egyik legfontosabb feltétel, hogy a tevékenység ne járjon beruházással. — Ha előre akarunk lépni, elkerülhetetlen a fejlesztés. A teljes korszerűsítés, bővítés tervei most készülnek. A beruházástól, ha egyáltalán lesz belőle valami, a termelés növekedése mellett a minőség javulását várjak — fogalmaz az osztályvezető. A gyárban a lehetőségek figyelembevétele mellett gondos számításokat végeznek. A termelésnek, még ha az a választék bővítését, az export növelését is szolgálja, gazdaságosnak kell lennie. Az évek óta tartó munka ugyanakkor azt bizonyítja, tartós törekvésről, hosszú távra szóló tudatos vállalkozásról, nem fellángolásról van szó. Köpenyes János Mennyit dolgoznak a kistermelők? A mezőgazdasági kistermelés munkaidő-szükségletéről készít országos elemzést a Központi Statisztikai Hivatal; az'idén megismétlik azt az 1972. évi átfogó vizsgálatot, amely akkoriban tisztázta, hogy milyen szakmai területen és hány órát töltenek átlagosan munkával a kistermelők, és hogy miképpen aránylik ez a munkaidő a termelés értékéhez, illetve például a nagyüzemben eltöltött munkaidőhöz. Meghatározták a női munkaerő és az idősebb, nyugdíjas korú háztáji termelők • időbeni teljesítmé- . nyét is. Az elemzés 10 évvel ezelőtt megállapította, hogy a kistermelők évente összesen 2,7 milliárd órát töltenek munkával, ez a nagyüzemben eltöltött munkaidőnek kereken harmada volt. A termelés értéke akkoriban óránként 16 forint volt, alacsonyabb a nagyüzemi munkateljesítmények értékénél. Ebből is kitűnt: a háztájiban, a kertekben és a kistermelés más munkahelyein a kézimunka-igény nagyobb hányada miatt,kevésbé termelékeny a munka.