Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. NOVEMBER 27., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Illést tartott az Elnöki Tanács Kádár lános fogadta Hans-Dietrich Genschert Csaknem tízéves kapcsolat fűzi össze Budapest XIII. kerü­letét Debrecennel. Jelenleg Angyalföld vendége Debrecen, a Margitszigeten a Thermál Szállodában ezekben a napokban az Aranybika Szálloda szakácsai, cukrászai főznek, sütnek. Hajdú-Bihar népművészei is bemutatkoznak ebből az alka­lomból, a szálloda halijában kiállítás nyílt. A képen: paraszt­bútorok (Hauer Lajos felvétele — KS) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az alkotmány 22. paragra­fusának (2) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1982. december 16-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Mi­nisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Ma­gyar1 Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A Budapest főváros 41. számú választókerületben 1983. január 29-re időközi országgyűlési képviselővá­lasztást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Magyar Nép- köztársaság és az Afganisz­táni Demokratikus Köztár­saság között megkötött ba­rátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Kuvait államban tett hiva­talos látogatásáról. A testü­let a beszámolót elfogadta, és megállapította, hogy a lá­togatás és a tárgyalások hasznosak voltak, ráirányí­tották a figyelmet az együtt­működés új területeire, s elősegítik a kölcsönös kap­csolatok erősítését és több irányú fejlesztését. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján törvényerejű rende­letet fogadott el kötvény ki­bocsátásáról. Az új jogsza­bály elősegíti a népgazda­ságban megtakarított pénz­eszközök rugalmas és haté­kony felhasználását,' szabad áramlását és kiegészítését. A jövőben az állam mellett — megfelelő feltételek esetén — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító in­tézmények, a takarékszövet­kezetek, valamint a gazdál­kodó szervezetek is bocsát­hatnak ki kötvényeket. Ál­talában pénzintézetek és gazdálkodó szervezetek vá­sárolhatják meg a kötvénye­ket. A lakosság részére csak helyi közösségi létesítménye­ket eredményező beruházá­sokra, vagy például lakás­építés, telekkialakítás érde­kében bocsátható ki köt­vény. Az Elnöki Tanács módosí­totta a szövetkezetekről szó­ló 1971. évi III. törvényt. A szövetkezeti jogszabályokat 1977-ben korszerűsítették. Az általános fejlődés és különö­sen a gyorsan változó gaz­dasági körülmények ismét felvetették a jogi szabályo­zás továbbfejlesztésének szükségességét. A mostani korszerűsítést a szövetkeze­tek gazdasági önállóságá­nak erősödése, gazdasági kö­rülményeik differenciálódá­sa, s a szövetkezeti kong­resszusok határozataiban megfogalmazott javaslatok is indokolták. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. Az ülés résztvevői megemlékeztek a közelmúlt­ban elhunyt Leonyid lljics Brezsnyevről, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kiemelkedő harcosá­ról, a társadalmi haladás és a béke- ügyének kimagasló személyiségéről. Ezeknek megfelelően az Elnöki Tanács módosította az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32., a taka­rékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22., a lakásszövet­kezetekről szóló 1977. évi 12., a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendeleteket és a mezőgazdasági termelőszö- /vetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelke­zéseit. Hatályon kívül helyezte az Elnöki Tanács az alko­holisták kényszergyógykeze­léséről szóló 1974. évi 10. számú tvr.-t, és újólag át­fogóan szabályozta, korsze­rűsítette az alkoholisták kö­telező intézeti gyógykezelé­séről szóló rendelkezéseket. Előzetesen a jogszabályter­vezetet az országgyűlés ille­tékes bizottságai megvitat­ták. Az új jogszabály mind a polgári, mind a büntető bíróság által elrendelt inté­zeti gyógykezelésre vonatko­zik. Az ilyen intézkedések célja — a gyógyításon túl — az alkoholista családjának, lakó- és munkahelyi környe­zetének védelme. A tudományos továbbkép­zés elősegítése céljából az Elnöki Tanács módosította a tudományos minősítésekről szóló 1970. évi 9., valamint a felsőoktatási intézmények­ről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács ugyan­csak módosította a társada­lombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A módosí­tás szélesíti annak lehetősé­gét, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai csalá­di pótlékban részesüljenek. Ezenkívül meghatározza a betegségi, baleseti és anya­sági ellátásra, családi pót­lékra, nyugellátásra jogosul­tak új körét. A jövőben pél­dául az ügyvédek, a mun­kaviszonyban nem álló elő­adóművészek, kisiparosok és magánkereskedők a társa­dalombiztosítási ellátás te­rén lényegében a munkavi­szonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek. Az új jogszabály azt is figyelembe veszi, hogy az egyéni gaz­dálkodók a szakcsoportta­gokkal lényegében azonos kistermelői tevékenységet folytatnak. Az Elnöki Tanács az en­gedély nélküli pálinkafőzés megakadályozása és a szesz­főzés ellenőrzésének haté­konyabbá tétele végett mó­dosította az élelmiszerekről szóló 1976. évi V. törvény egyes rendelkezéseit. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, valamint ke­gyelmi ügyben döntött. (MTI) A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztató­ját az MSZMP KB november 11 -i üléséről. Ezt követően megtárgyalta és elfogadta a KISZ-szervezetek 1983. évi központi akcióprogramjait. A Központi Bizottság el­fogadta 1983. évi munkater- vét, majd személyi kérdé­sekben is döntött. Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására tegnap reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans- Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság' kül­ügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Kővári Péter, hazánk NSZK- beli és Norman Dencker, az NSZK magyarországi nagy­követe. Délelőtt a Külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek a hivatalos külügymi­niszteri tárgyalások, áttekin­tették hazánk és az NSZK kapcsolatainak alakulását, valamint a kölcsönösen ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke hi­vatalában fogadta a bonni diplomácia vezetőjét. Vita a fejlesztési tervről A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksé­ge tegnapi, november 26-i ülésén az 1983. évi megyei fejlesztési tervet és költség- vetést véleményezte. A ta­nács terv- és pénzügyi osz­tályának vezetői állították össze a szakszervezeti testü­let elé kerülő anyagot. Eb­ben azokat a főbb témákat dolgozták ki, amelyekben — a kölcsönös együttműködés részeként — a szakszervezet véleményét kérik. Az írásos anyag alapján az SZMT közgazdasági és szo­ciálpolitikai osztálya állás- foglalást készített. A tegna­pi ülésen az elnökségi tagok részéről kérdések vetődtek fel a fejlesztési tervvel és költségvetéssel kapcsolatban, majd megfogalmazásra ke­rültek az állásfoglalásban. A lakásprogram továbbra is társadalompolitikai cél marad, melynek keretében mind több magánerős épít­kezés valósul meg. Az épí­tési tevékenység gyorsítása érdekében növelni kell az építőipari kapacitás kihasz­náltságát. szorgalmazni az építő kisvállalatok létrejöt­tét. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás érdekében az SZMT sürgeti a gyulai és bé­késcsabai kórház rekontsruk- cióját. A tanács szakemberei elmondták, hogy Gyulán a jövő évben több mint 35 millió forint értékű munkát végeznek el, és Békéscsabán 1983 őszén kezdik meg a fel­újítást. Az SZMT és a Békés me­gyei Tanács közös állásfog­lalása: úgy kell a szűkös pénzeszközökkel gazdálkodni, hogy a megye alapellátása ne szenvedjen csorbát. Arról is szó esett, hogy a bejáró dolgozók az utazási költsé­gek megnövekedése miatt elmaradoznak a munkahe­lyekről. Emiatt a városok je­lentős munkaerőt veszítenek, főként az egészségügyben és az oktatásban. A tanács — többek között szakszervezeti ajánlásra — vizsgálja, mi­ként oldható meg e sokakat érintő probléma. Az elnökségi ülés az SZMT jövő évi költségvetésével és bejelentésekkel ért véget. — számadó — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap délben a KB székházában fogadta Hans- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet, el­sősorban az európai béke és biztonság időszerű kérdései­ről, valamint a magyar— NSZK kapcsolatokról. Délután a külügyminiszté­riumban folytatódtak a hi­vatalos tárgyalások. Ezt kö­vetően Hans-Dietrich Gen­scher a Hilton Szállóban ta­lálkozott a magyar és a kül­földi sajtó képviselőivel. (A sajtótájékoztatót la­punk 2. oldalán közöljük.) Hoós János a legfontosabb eredményeket abban jelölte meg, hogy fenntartottuk az ország fizetőképességét, ja­vult a külgazdasági egyen­súly, társadalmi szinten si­került megőrizni az életszín­vonalat, a lakossági áruellá­tás — főként az alapvető cikkéből — kiegyensúlyozott volt. A külkereskedelem ak­tívumát azonban nem első­sorban az export bővülése, illetve kedvezőbb árak el­érése eredményezi, hanem inkább az import erőteljes mérséklése. A változó feltételekhez a gazdaságirányítás igyekezett alkalmazkodni, a legfonto­sabb célok megvalósítása ér­dekében gyakran kellett vál­toztatni, módosítani az ere­deti elképzeléseken. A jövő évi tervezésnél is abból indultak ki a szak­emberek, hogy az alapvető feladat a fizetőképesség meg­őrzése és a külkereskedelmi aktívum további növelése. 1983-ban sem tudjuk fel­gyorsítani a gazdasági növe­kedést. mert gyártmánya­ink egy részének korlátozott a belföldi niaca. és az im­portot tovább mérsékeljük. A belföldi fogyasztás csökkenésével is számolnak, a jövő évi terv korlátokat szab a beruházásoknak, a felhalmozásnak, a lakossági fogyasztásnak egyaránt. Az importgazdálkodásban terv- szerűségre törekszünk, ezért a vállalatokkal még az idén közöljük jövő évi beszerzé­si lehetőségeiket — mon­dotta Hoós János. A tanácsi tervezésről szól­va az államtitkár elmondta: az idei tapasztalatok általá­ban kedvezőek, a tanácsok Jubilál a HVDSZ Pénteken ülést tartott a Helyiipari és Városgazdasá­gi Dolgozók Szakszervezeté­nek Központi Vezetősége. Ju­hász Ottó főtitkár megemlé­kezett a szakszervezet har­minc évvel ezelőtti megala­kulásáról, méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a helyiiparban és a kommuná­lis szolgáltatásban elért a bevételi tervei teljesülnek, finanszírozási nehézségük nem volt. A tanácsok meg­felelő tartalékokat képez­nek, és betartják a beruhá­zásokat korlátozó előíráso­kat. Idén 77 ezer lakást épí­tenek fel, és 20 százalékkal bővül az általános iskolai tantermek száma. Folyta­tódtak a kórházi fejleszté­sek, sok helyütt javult a bölcsődei és óvodai ellátás is. Jövőre a tanácsok gazdál­kodásában . is sokféle nehe­zítő körülményre lehet szá­mítani, a beruházásokra még kevesebb fordítható. Ugyan­akkor várhatóan előnyös lesz, hogy a célcsoportos be­ruházások kereteit a taná­csok önállóan átcsoportosít­hatják. Az államtitkár beszámoló­jában kitért számos fontos tanácsi feladatra is, így az energiatakarékosság fokozá­sára, ezzel összefüggésben az olajfelhasználás mérséklésé­re és az infrastruktúra fej­lesztésére. Ezután Kállai La­jos pénzügyminiszter-helyet­tes az 1983. évi állami költ­ségvetésről adott tájékozta- tást/majd Drecin József mű­velődési miniszterhelyettes emelkedett szólásra. Beszá­molójából a többi között ki­tűnt, hogy a gazdaságban be­vezetett új irányítási rend­szer az utóbbi években mind jobban kiteljesedik, átszövi társadalmi életünk egészét, s így hatása a kulturális élet pénzügyi gazdálkodására is kiterjed. Ennek megfelelően meg keli teremteni a kul­túrpolitikai szempontból is kívánatos összhangot a gaz­dasági szabályozórendszer lehetőségei, illetve a' kultu­kezdeti 52 ezerről 306 ezerre gyarapodott tagság. A SZOT képviseletében Jakab Sándor főtitkárhelyettes köszöntötte a jubiláló szakszervezetet. Ezt követően a központi vezetőség az agitációs és pro­pagandamunka időszerű kér­déseiről tárgyalt, majd az üzemi demokrácia fejlődését értékelte. rális, művészeti élet sajátos­ságai között. A társadalom egészének fejlődése, a mind több sza­bad idő, az új kulturális szokások a művészeti élet szabályozásában is változá­sokat, új működési és támo­gatási formákat mérlegelő gazdasági gyakorlatot igé­nyelnek. Ezek irányelveinek kidolgozása hosszú idő óta tart már. A művelődési kormányzat — mondotta Drecin József — éppen az önállóság érdeké­ben nem kíván aprólékos működési szabályozókat ki­alakítani egy-egy kulturális intézmény gazdálkodásának javítása érdekében. Azoknak keretszabályok szerint, kü- lön-külön, a helyi adottsá­gok figyelembevételével és a területi tanácsok minden ed­diginél nagyobb felelősségé­vel kell meghatározniuk: hogy tehetik eredményeseb­bé gazdálkodásukat. Az azonban általános szempont, hogy ezek az új formák, a törekvés a jövedelmezőség­re, semmiképpen sem mehet kialakult kulturális vívmá­nyaink, szocialista művelő­désünk rovására — hangsú­lyozta nyomatékosan a mi­niszterhelyettes. A tanácsok feladatairól szólva elmond­ta: hatáskörük jelentősen megnő, a decentralizálás so­rán a jelenleginél lényege­sen több kulturális döntést „helyben” kell meghozni. Ehhez természetesen jól fel­készült, kezdeményezőkész, ötletgazdag művelődési szak­emberekre van szükség, a tanácsoknál éppúgy, mint könyvtárakban, múzeumok­ban, művelődési házakban. Az ilyen szakemberek „megtalálása”, képzése ter­mészetesen nem megy egyik napról a másikra. Ezzel és az egész új rendszerű sza­bályozással kapcsolatban azonban lényeges tudnivaló — emelte ki Drecin József —, hogy megvalósulása hosz- szú folyamat lesz, melyben oktalan türelmetlenségnek éppúgy nincs helye, mint hátráltató szemléleti merev­ségnek. (MTI) Napirenden az akcióprogram Tanácselnökök értekezlete A népgazdasági tervről és a kulturális gazdasági szabályozásról A jövő évi népgazdasági terv összeállítása befejező fázisá­nál tart, elkészültek a tervjavaslatok, irányelvek. Ehhez a munkához támpontot nyújt az idei terv teljesítésének előze­tes értékelése, amely szerint gazdaságunk alapvetően sikeres évet zár, s annak ellenére, hogy gondjaink szaporodtak, a legfontosabb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. Ezt állapí­totta meg Hoós János országos tervhivatali államtitkár a fő­városi, a megyei és a megyei-városi tanácselnökök tanács­kozásán pénteken, a Parlamentben. Az eszmecserét Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom