Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-04 / 259. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 4., csütörtök o Nem mentöcsónak a háztáji Ahogy mondani szokták: a maga nemében egyedülálló kezdeményezés a dévaványa! Aranykalász Termelőszövetkezeté. Arról van szó tudniillik, hogy nemrég minden tag kézhez kapott egy alig hétoldalas, stencilezett írást, amelynek címe: Intenzív háztáji sertéshizlalás. Ebben a kis dolgozatban a szövetkezet vezetői közérthető módon foglalják össze mindazokat a hasznos gyakorlati tapasztalatokat, amelyeket a- háztáji sertéstartók nap-nap mellett aprópénzre válthatnak. Szó esik e hat és fél gépelt oldalon a hízósertés takarmányozásáról általában, azután a sertés- tápos, illetve koncentrátumos hizlalás intenzív módozatairól, amelyek várható eredményeit külön táblázat mutatja be, ugyancsak tapasztalati számok alapján. Külön erénye, érdekessége a módszertani útmutatónak a zárófejezetként szereplő „Néhány gyakorlati tanács" mellett az a pontos gazdaságossági számítás, amely egyszerű és logikus következtetést enged meg: a növekvő árak mellett is haszonnal jár a hizlalás. Természetesen ennek a kis segédletnek a megjelenése nem jelenti azt, hogy Dévaványán ösztökélni kellene a gazdákat a háztájizásra. Sokkal inkább arról tanúskodik ez a kezdeményezés, hogy ezt az „ágazatot” sem kerülik el a szemlélet- és, gyakorlatváltást sürgető piaci szelek. A háztájiban is szükségessé vált a tartalékok mozgósítása, az ésszerű gazdálkodás alapjainak lerakása, és az, hogy a termelőszövetkezeti termelés két egymásba kapcsolódó része — a közös és a háztáji — még szorosabbra fűzze kötelékeit. Ez utóbbi az egyik esetben a nagyüzemhez integrálódó kisüzem lehetőségeinek jobb kiaknázását jelenti, máskor meg éppen azt, hogy a közös szempontjait jobban figyelembe véve találják meg a helyes arányokat. Jó néhány évvel ezelőtt például a kunágotai tsz-ben még, de Magyarbá/i- hegyesen is külön izgalmat jelentett az ősz a vezetőknek, akik ugyancsak drukkoltak azért, hogy kedvezzen az időjárás a háztáji cirok betakarításának, mert egyébként nem tudnak nekikezdeni majd a közösben a nagy kampánynak kellő időben. Ügy fogalmaznak egyébként az orosházi Petőfi Tsz- ben is, hogy a háztáji gazdálkodás jelenlegi szintjét, teljesítményét megfelelőnek tartják, nem erőltetik a további fejlesztést, mert annak már a szövetkezeti munkák látnák a kárát. Azt hiszem, éppen ez a megközelítés az, amely helyesen fogja fel közös és háztáji kapcsolatát. Amikor arról beszélünk ugyanis, hogy a háztáji gazdálkodás szerves része a termelőszö- vetkezti termelésnek, akkor egy olyanfajta kapcsolat- rendszerre kell gondolnunk, amelyben a nagy- és kisüzem egymás javára egészíti ki egymást, anélkül, hogy a nagyüzem érdekei csorbát szenvednének, vagy a kisüzemben alábbhagyna a termelési kedv. Való igaz, hogy a mérték, a helyes arányok megtalálása, eltalálása nem egyszerű kérdés, miután itt a matematika, a statisztika és a gazdaságossági számítás nem ad mindig kellő eligazítást. A hangulati, a, termeléspolitikai tényezők szerepe időről időre megnőhet, de tévútra is vihet. Ilyenkor fordulhat elő az, hogy az ilyen-olyan okokból gyengébben gazdálkodó termelő- szövetkezetekben a személyes jövedelmek növelésének, az elégedetlenségek leszerelésének egyetlen megoldásaként a háztáji gazdálkodás felvirágoztatásába adnak bele apait-anyait. Ideig-óráig ez a gyakorlat valóban áthidalja a nehézségeket, de hosszabb távon — erre is van már jó néhány gyakorlati tapasztalat megyénkben — a csőd már aligha kerülhető el. Mert, ha süllyed a közös hajója, azzal együtt süllyed a háztáji is, legyen az akármilyen jól megépített mentőcsónak. A viharokkal éveken ' át ugyanis csak az alaposan megerősített, nagy hajó dacolhat a gazdasági élet mind több váratlan helyzetét hozó végeláthatatlan vizén. Kőváry E. Péter Építőipari tudományos ülésszak Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán tegnap háromnapos jubileumi tudományos ülésszak kezdődött, amelyen összegezik a tíz évvel ezelőtt alapított intézmény munkájának eredményeit és a további feladatokat. Bartos Sándor főigazgató megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a főiskola elődei több mint egy évszázaddal ezelőtt indították meg hazánkban az építőipari műszaki szakemberek — építőmesterek — oktatását. Az elődök legjobb hagyományait folytatták 1972-ben, amikor megalakították az építőipari üzemmérnökképzés első hazai intézményét. A főiskola azóta több mint hatezer üzemmérnökkel gazdagította az építőipar műszaki szakembereinek számát. Köszöntötte az ülésszakot Szabó János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta, hogy a főiskola egy évtizedes munkássága kiemelkedő jelentőségű volt az építőipar műszaki szakember-ellátottságának fejlődésében. Az építőipari üzemmérnökök szaktudását jól kamatoztatják az építőipari szolgáltatásban, az államigazgatásban és az oktatásban is. A főiskola elismerésre méltó eredményeket ért el abban is, hogy az építésügyi ágazat fejlesztési céljaihoz rugalmasan igazodva megkezdte az üzemmérnökök szervezett továbbképzését. így megindította a gazdasági-szervező, a minőségvédelmi és a fenntartási ismereteket nyújtó szak- üzemmérnöki továbbképzést. A fejlődés fontos követelménye, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a gyakorlathoz még közelebb álló felsőfokú szakemberképzés érdekében. Hasonlóképpen fontos, hogy a főiskola tanári kara is rendelkezzen megfelelő mérnöki gyakorlattal, és az oktatásban nélkülözhetetlen műszaki tapasztalatokkal. Ezért üdvözli és segíti a minisztérium a főiskola oktatóinak közreműködését 'az építésügyi kutatási és fejlesztési feladatok megoldásában é§ az így szerzett tapasztalatok értékesítését az oktatási munkában. A plenáris ülésen osztották ki első alkalommal a kétéves továbbképzésen eredményesen végzett 28 szakembernek a gazdaságiszervező szaküzemmérnöki diplomát. Terményszárító próbaüzemelése Csárdaszálláson Épül a biológiai tisztítómii A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVI- ÉP) békési főépítés-vezetősége júliusban kezdte el Békéscsabán, a szennyvíztisztító-telepen a biológiai tisztítómű építését, ami várhatóan 3 évig tart. Ha elkészül, naponta több mint 25 ezer köbméter szennyvizet lesz képes a mechanikai tisztítómű után olyan fokúra tisztítani, amely a környezetre már nem hat károsan. A Békésen átfolyó Élővíz-csatorna vize sem okoz kellemetlen környezeti hatást, és öntözésre is alkalmas lesz majd. Elkezdte az építésvezetőség Békéscsabán, a vasútállomás előtti téren az új autóbuszpályaudvar építését is. Jövőre az újkígyósi vízbázis fejlesztésére kerül sor. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat új kutakat fúr, a KEVIÉP pedig távvezetéket' épít Békéscsabára, valamint a környező településekre. Várhatóan 1983-ban kezdődik el Gyomaendrődön, a Torzsási holtágnál a vízkivételi és tisztítómű építése. Tegnap, november 3-án, szerdán próbaüzemelést tar-' tottak a csárdaszállási Petőfi Tsz új terményszárítójában. A gázüzemű, ikresített Bábolna 15 típusú szárító óránként 15 tonna termény befogadására képes. Tegnap átadták a gázrendszert is, november közepe táján peNovember 5—6—7-én Budapesten a HUNGEXPO-vá- sárváros „A” pavilonjában több mint 50 ezer állat bemutatásával* rendezik meg az európai galamb- és kisállat-kiállítást. A nagyszabású bemutatón 8 szocialista ország mellett részt vesz Anglia, Ausztria, Dánia, Hollandia, Franciaország, az NSZK, Svájc és Olaszország, Láthatók lesznek az Európában tenyésztett, valameny- nyi jelentősebb galambfajták, valamint 1200 házinyúl, 20 fajta változatban. A közönség gyönyörködhet a legkülönfélébb toliszínű díszba- romfifajtákban, de természetesen láthatják a háztáji gazdaságokban tenyésztett hadig elkészül a mellette épülő tároló. A csárdaszállási termelő- szövetkezet nagy területen foglalkozik kukorica- és búzatermesztéssel, ezért is volt szükséges a tároló létesítése. A kivitelező a szövetkezet saját építőbrigádja. szonbaromfifajokat és -fajtákat is. Minden bizonnyal, szó szerinti értelemben is, színfoltja lesz a kiállításnak a megszámlálhatatlan színben pompázó díszmadarak sokasága. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik a 100 macskatenyésztő bemutatója. Láthatnak az érdeklődők továbbá nutriát, nyércet, csincsillát, rókát, pávát, fácánt házifür- jet. A felsorolt állatfajok bemutatását az teszi szemléletessé és tanulságossá, hogy valamennyinek láthatják a tartástechnológiáját is. A kiállításon 20 olyan vállalat is bemutatja termékeit, amelyek kapcsolatban vannak a kisállattenyésztéssel. i (b. zs.) Európai galamb- és kisállatkiállitás Más megoldás, azonos szabályozás A mezőgazdasági termelés meghatározott területein olcsóbb a "Kisüzemi termelés. A termelés gazdaságosságának megítélésében azonban nem lehet eltekinteni a két mezőgazdasági szektor közötti közgazdasági szabályozás eltéréseitől, amelyek az adórendszerben, a társadalom- biztosítási járulékban, az árrendszerben, a támogatási rendszerben, valamint az amortizáció képzésében és a költségekben jelentkeznek. Az eltérések okairól, a lehetséges közelítés módozatairól kérdeztük dr. Kostyál Rezső kandidátust, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét. — Sok szó esik a háztáji és a kistermelésről, de hogy valójában milyen szerepet tölt be a mezőgazdaságban, arról a nem szakmai közvéleménynek csak feltételezései vannak. Tehát mire képes ez a szektor? — A háztáji és kisegítő gazdaságokban állítják elő a mezőgazdasági termelés közel egyharmadát, egyes, főleg állattenyésztési termékekből pedig meghatározó a kistermelés szerepe. A bruttó termelési érték — 1976. évi változatlan áron számítva — az utóbbi 10 évben (1971 és 1980 között) 14 százalékkal emelkedett a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. Jellemzője a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztésének, hogy az állattenyésztés fejlődött dinamikusabban. 1971 és 1980 között 31 milliárd Ft-ról 37,5 milliárd Ft-ra, azaz 21 százalékkal emelkedett. A növénytermelés mérsékeltebb volt: 22,5 milliárd Ft-ról 23,2 milliárd Ft-ra, 3,5 százalékkal nőtt. Igaz ugyan, hogy csökkent a háztáji és kisegítő gazdaságok által megművelt földterület, de az 1972. évi hektáronként 20 110 Ft-os fajlagos termelési érték 1980-ban változatlan áron számítva 37 889 Ft-ra emelkedett. Az emelkedés tehát 9 év alatt 88 százalék volt. — A mezőgazdasági szektor népgazdasági jelentőségű súlya egyben azt jelenti, hogy az elvonási-támogatási rendszer is ehhez van szabva. Magyarán, csak a cégtábla más, a pénzügyi szabályozás egyforma? — A nagyüzemekben az adóztatás fő formája a bruttó jövedelem adóztatása, ami 13—15 százalékos. Emellett földadót is fizetnek, ami a földminőség javulásával progresszíven nő. Az adó átlagos mértéke hektáronként körülbelül 320 Ft. A háztáji és kisegítő gazdaságok kétféle adót fizetnek: földterületük utáni jövedelemadót, s ha tevékenységük árbevétele egy dolgozóra számítva meghaladja az évi 150 ezer Ft-ot, akkor az úgynevezett árbevételes adót. A kistermelőknél képződő jövedelmet azért nem választották adóalapul, mert e jövedelmek számvitelileg nem mutathatók úgy ki, mint a nagyüzemben. A jövedelmek nem különíthetők el a család egyéb ~ bevételeitől (szövetkezeti tagság, munkavégzés, családtagok munka- jövedelmei stb.). A jövedelem típusú adóztatása tehát hosszabb távon sem oldható meg, ezért a közös teherviselésben való részvétel elsősorban a használt földterület adóztatásán alapul. A földek adóztatásában a művelési ágak, illetőleg a földterület átlagos aranykorona-értékétől függően jelentős a különbség. Egy hektárra átszámítva a kistermelők átlagos földadója körülbelül 950 Ft. A másik elvonási forma az árbevétel nagyságától függő adó, ami a kiugró jövedelmek erőteljesebb korlátozását szolgálja. Tavaly 3118-an fizettek ilyen adót, s e címen a költségvetés ösz- szesen 12,3 millió forintot számolhatott el. — Mi a helyzet a társadalombiztosítással? Igaz; ma már az egész lakosság jogosult rá, de ennek a jogosultságnak bizonyos pénzügyi vonzatai is vannak. — A mezőgazdasági nagyüzemek közül a termelőszövetkezetek tagjaik keresete után az általános mértéknél kevesebbet, a kifizetett munkadíj 16 százalékának megfelelő összeget fizetnek társadalombiztosítási járulék címén. A tagok betegségi ellátása ugyanis a szövetkezetei terheli. A kistermelők külön nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ugyanakkor a háztáji gazdaságokban végzett állattenyésztési és zöldségtermelési tevékenység vélelmezett jövedelme után — ha az közös munkavégzésnek minősül — a termelő- szövetkezet az erre vonatkozó szabályok szerint fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Igaz, ezt csak a háztáji termejés kisebb hányada után /fizeti a nagyüzem. A hatósági felvásárlási árakba tulajdonképpen belekalkulálják a nagyüzemek által fizetett társadalombiztosítási járulékot is, amit a kistermelők nem fizetnek, kivéve az egyéni gazdálkodókat, akik viszont a nagyüzeminél alacsonyabb mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek. — Ez eddig világos és nyomon követhető, de szükség van-e ilyenfajta kettősségre? — A nagyüzemekben és a kisüzemekben azonos köz- gazdasági feltételekre van szükség, ha azt akarjuk, hogy aki olcsóbban termel, az realizálja annak előnyeit is. A felvásárlási árakat inkább a termékek minősége, mintsem a „származási helyük” szerint kellene differenciálni. Jelenleg a vágómarha, a tej és a vágósertés értékesítése között van különbség. A tej alapára — beleértve a többletzsírért fizetendő ösz- szeget és a gümőkór miatti levonásokat is — mindkét szektorban azonos, de á mennyiségi felár miatt literenként mégis 0,30 Ft a különbség a nagyüzem javára. A vágómarha értékesítési árában már lényegesen nagyobb az eltérés. Amíg a kisüzem az alapáron túl kilónként különböző címeken csak egy forint kiegészítést kap. addig a nagyüzem öt és felet. A vágósertésnél, annak ellenére, hogy a kisüzemek adják az összes termelés 54 százalékát, az eltérő felárak és prémiumok miatt a kisüzemek húőkilogrammonként egy forinttal kapnak kevesebbet. Ami a támogatásokat illeti, a nagyüzem és a' kisüzem közötti különbségeket támogatási jogcímenként érdemes vizsgálni. A beruházási támogatások közül a mezőgazdasági kistermelők kedvezményes áron kapnak bogyós gyümölcs szaporítóanyagot. A nagyüzemekével azonos kedvezményt kaphatnak ültetvénytelepítésre, ha területük csatlakozik a nagyüzemi területekhez és fóliasátor létesítésére is igénybe vehetnek támogatást. Az építési beruházások kedvezményei nem illetik meg‘ a kisüzemeket. Egyébként a beruházási támogatások . fokozatos szűkítésével a nagyüzemek és kisüzemek támogatása közötti különbség egyre csökken, sőt a kisüzemi beruházások hitelellátásának javulása erőteljesen a kiegyenlítődés irányába hat. — Hosszabb távra gondolkodva, milyen perspektívái vannak a háztáji és a kisüzemi termelésnek? — A kistermelés fejlődése elképzelhetetlen a nagyüzemekkel való szoros integráció nélkül. Ezen olyan munkamegosztást kell . érteni, amelyben a nagyüzem takarmányellátó, szolgáltató, szak- tanácsadó, értékesítő funkciókat lát el azokban a mezőgazdasági ágazatokban, amelyekben a kistermelés az olcsóbb. A szabályozás ehhez akkor alkalmazkodik helyesen, ha valamennyi mezőgazdasági ágazatban, vagy termékre vonatkozóan központilag meghatározott, azonos pénzügyi feltételeket biztosít, amely persze nem feltétlenül jelent azonos megoldásokat és mértéket a két szektorban. Bonyhádi Péter Kanczel János autó-motorszerelő szabad idejében különféle citcrákat készít, többségét lo- fejes fafaragással díszíti. Az utóbbi időben tekerőlant előállításával is foglalkozik (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS)
