Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 2., kedd Koszorúzási ünnepségek katonai tiszteletadással munkásmozgalom régi har- megyei parancsnok mellett cosai részére fenntartott sír- ott volt Malya Jenő száza- kertben tisztelegtek Bakos dós, orosházi paranc'snok és Sándor alezredes sírjánál. Nyiri Sándor főhadnagy, a Csorváson és Orosházán a békési egység parancsnoka. A koszorút elhelyezte Tóth I\iI munkásőr ezredes, megyei parancsnok, Tápai István munkásőr főhadnagy, gyulai egységparancsnok. Pataki József, a megyei pártbizottság munkatársa Megkezdődött a lakásgazdálkodási és ingatlankezelési ügyintézők A munkásőrség negyedszázados évfordulójának alkalmából tegnap, november 1-én, a halottak napján, katonai tiszteletadással koszorúzási ünnepséget tartottak azoknak az alapító parancsnokoknak a sírjánál, akiknek nagy érdemeik voltak a testület megszervezésében. és az első évek munkájának kialakításában, de a jubileumi évfordulót már nem élhették meg. Az eseményen részt vettek — a családtagokon kívül — a megyei, járási, városi párt- bizottságok képviselői, a bázisüzemek és a társ fegyveres testületek tagjai, s azok a munkásőrök és parancsnokok. akik ismerték az elhunytakat. Délelőtt fél tízkor Gyulán, a Dobozi úti temetőben Got- ka József őrnagy sírját ko- szorúzták meg. Csorváson 10.30 órakpr Bartolák András őrnagy sírjára helyezték el a megemlékezés virágait, majd 11.30 órakor Orosházán. az alvégi temetőben a továbbképzése A lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztéséről intézkedő rendelkezések alapos megismerése, helyes értelmezése és körültekintő végrehajtása érdekében tegnap megkezdődött a tanácsok és az ingatlankezelő szervezetek vezetőinek és ügyintézőinek tanfolyama az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Továbbképző Központjában.. A március végéig egymást követő egyhetes tanfolyamokon várhatóan mintegy 450 szakember sajátítja el a legfontosabb tudnivalókat, s ezeket az ismereteket továbbadják közvetlen munkatársaiknak is. Az a cél, hogy nagyon alaposan, körültekintően készüljenek fel az új jogszabályok végrehajtásában várható valamennyi kérdés megválaszolására, megoldására, a minden ' körülményt mérlegelő, körültekintő intézkedésekre, munkára. Különösen nagy gondot fordítanak a lakbérmegállapítás új előírásainak körültekintő érvényesítésére, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésének tennivalóira, a lakásfenntartás feladataira. és az ingatlankezelő szervezetek korszerűsítésére. A tanfolyamokon részt vesznek az ingatlankezelő, valamint város- és községgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek szakszervezeti bizottsági titkárai is. ÁFÉSZ szakcsoportok kiállítása Békéscsabán Alig múlt egy éve, hogy Békéscsabán saját székházba költözhetett az ÁFÉSZ máj- libahizlaló, nyúl- és galambtenyésztő, valamint méhészszakcsoportja, tevékenységi körük máris kiszélesedett. Elhatározták például, hogy olyan kiállítás jellegű bemutatókat szerveznek, melyek a kisállattenyésztés különböző ágainak jobb megismerésére, még intenzívebb elterjesztésére ösztönöznek, különösen a fiatalok körében. Jó partnerre talált a négy szakcsoport vezetősége a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ ifjúsági bizottságában. így kerülhetett sor most első alkalommal arra a szakcsoporti bemutatóra, melyet Csizmár György, az ÁFÉSZ elnökhelyettese október 29-én délelőtt nyitott meg. E bemutató megnyitó ünnepségén Csizmár György elnökhelyettes nemcsak szavakban méltatta a szakcsoportok jelentőségét, s a legjobb tenyésztők sikereit. A kiváló eredmények elismeréseként Pepó György máj- libatenyésztőnek, Molnár Mihály méhésznek. Koka- vecz Mihály galambtenyésztőnek. Palyik Pál nyúltenyésztőnek díszes oklevél kíséretében átadta a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ által adományozott különdí- jat. a tetszetős kerámiavázát is. Valamennyi kiállítót elismerésben részesítette a szövetkezet. így a dunavarsá- nvi Petőfi Tsz-t is. amely to- vábbtenyésztésre alkalmas legszebb nyulait hozta el a bemutatóra. Kép, szöveg: Balkus Imre \ kiállítás egy részlete D Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. NOVEMBER 2-TÖL Devizanem vételi közép árf. 100 egységre eladási forintban Angol font 6563,15 6569,72 6576,29 Ausztrál dollár 3635,77 3639,41 3643,05 Belga frank 78,71 78,79 78,87 Dán korona 431,79 432,22 432,65 Finn márka 704,38 705,09 705,80 Francia frank 539,68 540,22 540,76 Holland forint 1399,92 1401,32 1402,72 Japán yen (1000) 140,77 140,91 141,05 Kanadai dollár 3156,94 3160,10 3163,26 Kuvaiti dinár 13185,25 13198,45 13211,65 Norvég korona 536,40 536,94 537,48 NSZK márka 1524,89 1526,42 1527,95 Olasz líra (1000) 26,52 26,55 26,58 Osztrák schilling 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 43,10 43,14 43,18 Spanyol peseta 33,35 33,38 33,41 Svájci frank 1767,69 1769,46 1771,23 Svéd korona 523,44 523,96 524,48 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3876,36 3880,24 3884,12 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21 -i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. NOVEMBER 2-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegycímletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6372,63 6766,81 Ausztrál dollár 50 3530,23 3748,59 Belga frank 500.0 76,43 81,15 Dán korona 1000 . 419,25 445,19 Finn márka 100 683,94 726,24 Francia frank 500 524,01 556,43 Görög drachma 500 50,45 53,57 Holland forint 1000 1359,28 1443,36 Japán yen (1000) 10000 136,68 145,14 Jugoszláv dinár 100 50,67 53,81 Kanadai* dollár 100 3065,30 3254,90 Kuvaiti dinár 10 12802,50 13594,40 Norvég korona 1000 520,83 553,05 NSZK márka 1000 1480,63 1572,21 Olasz líra (1000) 50000 25,75 27,35 Osztrák schilling 1000 210,70 223,74 Portugál escudo 5000 41,85 44,43 Spanyol peseta 5000 32,38 34,38 Svájci frank 1000 1716,,38 1822,54 Svéd korona 100 508,24 539,68 Török líra 1000 20,95 22,25 USA dollár 100 3763,83 3996,65 Befejeződött a III. országos nőkonferencia Vasárnap a Parlament kongresszusi termében folytatódott a III. országos nőkonferencia. A kormány nevében Markója Imre igazságügyminiszter üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Hozzászólásában áttekintette a felszabadulás óta eltelt csaknem 40 esztendő nőpolitikái eredményeit, rávilágítva arra az óriási változásra, amely az asszonyok, lányok társadalmi helyzetében bekövetkezett. Ugyanakkor szólt arról is, hogy további előrelépésre van szükség, hiszen például a nők átlagkeresete — az azonosítható munkakörökben — még ma is mintegy 10 százalékkal alacsonyabb, mint a fér* fiáké. A családokon belül változatlanul a „gyengébb nem" viseli a legnagyobb terheket, s emiatt a nők jóval nehezebben tudják gyarapítani szakmai ismereteiket, kevesebb idejük jut a közéleti szereplésre. Az ország gazdasági helyzetével összefüggésben Markója Imre rámutatott arra: a gazdasági struktúra átalakulásával együttjáró munka- erő-átcsoportesítások feltehetően a női. keresők egy részét is érinteni fogják. Fontos szempont lesz azonban, hogy e feladatokat mindenütt humánusan, az egyén és a közösség érdekeit ösz- szehangolva hajtsák végre. Nőpolitikánk határozott törekvése, hogy mind tö'bb nő kerüljön vezető beosztásba — hangoztatta. — A fejlődés tagadhatatlan, de még mindig nem kielégítő. A szilárd családi kötelék fontosságáról szólva elmondta, hogy tavaly csaknem százezer családjogi ügyet tárgyaltak a bíróságok, s ezek fele házassági bontóper volt. E statisztikai adatok joggal nyugtalanítják a közvéleményt. s arra ösztönözték az Igazságügyi Minisztériumot, hogv a MNOT-tal és más szervekkel karöltve részletesen elemezze a helyzetet. A leszűrt tapasztalatokból kirajzolódtak a tennivalók fő irányai. Ám — miként az igazságügyminiszter hozzáfűzte — a családok egy részénél hiányzik a kellő felelősségérzet, pedig enélkül a társadalom erőfeszítései sem lehetnek eredményesek. Markója Imre az ezzel kapcsolatos feladatok, s a nők helyzetének további javítását célzó más tennivalók elvégzéséhez a nőmozgalom további támogatását kérte. A KISZ zászlóbontása óta eltelt negyedszázados tevékenysége során fontos feladatának tekintette a fiatal nők szocialista szellemű nevelését. politikai, közéleti aktivitásuk fejlesztését, sajátos érdekeik képviseletét, védelmét — mondotta felszólalásában Nyitrai István. a KISZ KB titkára. Szólt a munkába állás, az önálló életkezdés, a családalapítás időszakának jellegzetes problémáiról. kiemelve, hogy e területeken különösen nehéz a fiatal nők helyzete. A gyermekgondozási segély felemelése, a bölcsődei és az óvodai ellátás javítása jelentős eredményeket hozott, azonban gondot okoz. hogy a juttatások nagy része nem terjed ki az egyetemistákra és a főiskolásokra. Pedig azok a fiatal házasok, akik tanulás mellett vállalják a gyérmeknevelést, s jövedelmük jószerivel a csekély ösztöndíj, rászorulnak arra. hogy támogatást kaDianak — hangoztatta a KISZ KB titkára. hozzátéve. hogy ta- Dasztalatok szerint e fiatalok tanulmányi eredménye nem rosszabb, mint társaiké, tehát meg is érdemelnék a segítséget.’ A vitában felszólalók közül többen beszéltek a nők foglalkoztatásának, szakmai fejlődésének, előléptetésének lehetőségeiről. Elismeréssel állapították meg: a nőpolitikái határozat megjelenése óta országszerte sokkal több lehetőséget adnak a nőknek arra, hogy részt vegyenek a termelőmunkában. Példákkal bizonyították: a nők ezreit alkalmazták az új ipari létesítményekben. a mező- gazdasági termelőszövetkezetek bővülő melléküzemeiben. Az ipar különböző ágazataiban dolgozók közül több felszólaló beszámolt arról. hogy üzemeikben javítják a munkafeltételeket, szakképzésben részesítik a fiatalokat, kedvező munkahelyi légkört alakítanak ki. A konzervgyáriak viszont elmondták, hogy az élelmiszer-feldolgozó ipar műszaki színvonala alacsony, a heti 40—42 órában nem képes feldolgozni a nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket. Javasolták: a dconzerv- gyárakban a műszaki fejlesztés, a termelékenység növelését elősegítő intézkedések révén tegyék lehetővé, hogy min.él kevesebb műhelyben. üzemrészben dolgozzanak három műszakban. A felszólalók közül jó né- hányan szóvá tették: helyenként a nők még mindig hátrányos helyzetűek. A mezőgazdaságban dolgozó férfiak és ngk évi jövedelme azért is különböző, mert — miként elmondták — a férfiakat télen is foglalkoztatják, a nőknek azonban ebben az időszakban nem sok munka jut. Lehetővé kellene* tenni — javasolták —, hogy a szövetkezetek vezetőségei a helyi adottságokat figyelembe véve maguk dönthessenek a szabadság időtartamáról, s ezáltal elérhető lenne, hogy ne érje hátrány azokat a nőket. akik a legnehezebb mezőgazdasági munkát végzik. A felszólalók kifogásolták azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kevés a női vezető. A több mint 1300 szövetkezet közül csupán tíznek van női vezetője. A középszintű vezetőknek csupán 8 százaléka nő. Úgy vélték: a konzervatív nézetek akadályozzák a nők előléptetését, hiszen a mezőgazdaságban dolgozó sok nő bizonyította: méltó a vezető munkakör betöltésére is. A műszaki értelmiségi munkahelyüket betöltő nők is munkateljesítményeikkel igazolták, hogy megfelelnek a szakmai követelményeknek — hangoztatták a felszólalók —, mégis helyenként háttérbe szorítják, pályakezdéskor például több munkahelyen a kevésbé jövedelmező posztokra helyezik őket. A fiatalok gondjait tolmácsoló küldöttek felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjúsági mozgalomban tevékenykedő nők közül sokan házasságkötésük után kimaradnak a közéleti munkából. Egyetértettek a beszámolónak azzal a megállapításával, amely szerint egyes életszakaszokban sokasodnak a kettős szerepből adódó feladatok, ám megjegyezték, hogy ennek az életszakasznak a feszültségeit azonban az apa is átéli. A megoldás módja kihat a családok életére, és a nők pályájára is. Nélkülözhetetlen tehát a társadalom sokoldalú segítsége, a család támogatása és természetesen a fiatal nők helytállása, tenniakarása is ahhoz, hogy ezeken az akadályokon könnyebben átjussanak. Szóltak arról, hogy a lányok pályaválasztásában, a szülők terveiben gyakran m ég ma is meghatározó az a nézet, hogy egyes szakmák csak férfiaknak, vagy csak nőknek valók. Ezért fokozni kell a szülők és a 'tanulók felvilágosítását, tájékoztatását a pályaválasztási tanácsadók tevékenységét. hogy növekedjen a női szakmunkások száma. A szociális ellátásról szólva a felszólalók szükségesnek vélték, hogy az egészségügyi alapellátást egészítsék ki főfoglalkozású gondozónőkkel, akik az egészségügyi szolgálattal összhangban gondozhatják az egyedül élő beteg embereket. Emellett továbbra is szélesíteni kell a társadalmi gondozói hálózatot. Sokan ugyanis azért kérik a szociális otthoni elhelyezést, mert a házi gondozás jelenleg csak részben megoldott. Nagy súllyal szerepeltek a hozzászólásokban a családdal összefüggő kérdések. A küldöttek kifejtették a véleményüket arról, miként alakult át az elmúlt évtizedekben a családmodell. A változások irányait nem egyformán ítélték meg, de abban mindenki egyetértett, hogy a kapcsolatokat semmiféle társadalmi mozgalom nem pótolhatja.. Többen kifpgásolták a szülő-gyermek kapcsolat hibás felfogását. Mintha „sze- retetversengés" alakulna « ki egyes családokban — hangzott el a vita során —, a szülők a gyermekek kegyeit keresik, s a követelmények csökkenése sokszor okozza a kapcsolatok lazulását. De ugyanide vezet a másik véglet is: a gyermekek elhanyagolása, a türelmetlenség, vagy a nemtörődömség, nemritkán a hátrányos helyzetűek, a veszélyeztetettek. sőt az állami gondozottak számát növeli. A különböző társadalmi szervezetek — köztük a MNOT — sokat tettek a fiatalok családi életre neveléséért. s a tanácskozáson is többen hangsúlyozták: igazságtalan lenne elhallgatni e törekvések eredményeit. Gyakran megfigyelhető ma már. hogy különösen a fia-' tál házasoknál — átalakul a a családi munkamegosztás, a férfiak a korábbiakhoz képest többet vállalnak az otthoni feladatokból. A konferencia munkáját Duschek Lajosné, a MNOT elnöke összegezte. Elmondta, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, áttekintette a nőpolitikái munka eredményeit, a nők gondjait, problémáit. Harminchét hozzászóló véleményével, értékes javaslataival elősegítette a nőpolitikái feladatok teljesítését, a nők gondjainak megoldását, eszmei, politikai útmutatást adott a nőszervezeteknek. A konferencia ezután megválasztotta a Magyar Nők Országos Tanácsának 235 tagját, és a tanács 35 tagú elnökségét, valamint a tisztségviselőit. A MNOT elnöke újra Duschek Lajosné lett. alelnökök: Czerván Mártonná dr., a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Jókai Anna író, Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnöke. Kis Lnréné, a KISZ Komárom megyei bizottságának első titkára. Makoldi Mihályné nyugdíjas pedagógus és Nádasi Lászióné, a Csepel Művek vezérigazgatóhelyettese. A tanácskozás végeztével a III. országos nőkonferencia szolidaritási nyilatkozatot fogadott el, amelyet eljuttatnak az Országos Béketanácshoz. A nyilatkozatban a magyar asszonyok, lányok kifejezik szolidaritásukat a békéért és szabadságukért. nemzeti függetlenségükért és népük felemelkedéséért küzdő milliókkal, követelik a fegyverkezési hajsza megállítását, a katonai kiadások csökkentését, és ezeknek az összegeknek békés célokra való felhasználását, valamint a női egyerijogúság megvalósítását, az. anyaság, az emberi élet megbecsülését mindenütt a világon.
