Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

NÉPÚJSÁG 1982. november 25., csütörtök A XII. kongresszus óta végzett tevékenységéről tárgyalt az MSZMP Békés megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) szervek sem tettek meg min­dent a kívánt eredmény el­érésére. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodása a szigorúbb feltételek mellett is javult, a két év alatt közel duplájára nőtt az eredmény. Az állami gazdaságok nyeresége gyor­sabban emelkedett, mint a termelőszövetkezeteké. To­vábbra is nagy erőfeszítések történtek a termőföld védel­mére. termőképességének ja­vítására, a meliorációs prog­ram ütemes megvalósítására. A háztáji és kisegítő gaz­daságok szerepe tovább nőtt. Jelentős eredmény, hogy ezeknek a gazdaságoknak termelését — a szorosabb integrációs kapcsolatok se­gítségével — nemcsak szin­ten tartották, hanem növel­ték is. Jövedelmezőségi problé­mák miatt a nagyüzemi zöldségvetés-terület csökke­nése tovább folytatódott. Kedvezőtlen, hogy a napra- forgószár-megbetegedés mi­atti terméskiesése fokozódik. Gondot okoz a szarvasmar­halétszám csökkenése. A mezőgazdaságban a leg­nagyobb feszültséget — az ár- és belvíz, valamint szub­jektív problémák miatt — az üzemek kedvezőtlen dif­ferenciálódása okozza. A tartósan veszteséges üzemek köre. a veszteség mértéke stagnál. Bizonyos kedvező elmozdulás van az egyedi réndezés, a nagy létszámú szakémberváltás folytán. Ám ezek nem elegendőek. Tá­mogatni, segíteni szükséges a határozott, rendet csinál­ni akaró vezetőket minden, ebben érdekelt szövetkezet­ben. A közlekedés. szállítás területén ellentétes tendenci­ák vannak. A közúti szállí­tás teljesítménye csökkent, a vasúti szállításé, tovább nö­vekedett. Javult a szállítta­tok rakodási készsége, és a személyszállítás kezdeti gondjai is megoldódtak. A közlekedési járművek járat- kihasználtsága és kulturált­sága fejlődött. Az útkorsze­rűsítések, 'a helyreállítási munkák programszerűen ha­ladnak, a dobozi híd átadása ez évben befejeződik. A me­gye hírközlését jelentősen javítja a napokban műsza­kilag átadott és üzembe he­lyezett Békéscsabai Posta­műszaki Központ. A vállalatok és szövetkeze­tek a központi célkitűzések­nek megfelelően kevesebb összeget fordítottak beru­házásokra. Az állami beru­házások csökkentek, a szö­vetkezeti és vállalati fejlesz­tések növekedtek. A beruhá­zások anyagi-műszaki ösz- szetétele alapvetően nem változott, a gépi beruházások aránya csak kis mértékben nőtt. Az elmúlt két évben he­lyezték üzembe a békéscsa­bai" IV. számú téglagyárat, a Csepel Autógyár szeghalmi gyárát, a 120 kW-os transz­formátorállomást Mezőhe­gyesen és Szarvason, a bé­késcsabai tejüzemet, az oros­házi Alföld Szállodát, a bé­kési iparcikkáruházat. s a békéscsabai kórházat. A megye munkaerőforrá­sa tovább csökkent. A mun­kaerőmozgás következtében az anyagi ágazatban foglal­koztatottak száma az 1975. évi szint alá esett. Tovább­ra is lassú a munkaerő-áram­lás a hatékonyabban dol­gozó üzemek felé, valamint a szakmai összetétel igazo­dása a termelés igényeihez. A gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásának tervszerűsége nem kielégítő A szocialista munkaver- seny-mozgalom tartalmában és szervezettségében sokszí­nűbbé váft, de még nem ta­lálta meg helyét az új kö­vetelményekhez való alkal­mazkodásban. Az üzemi de­mokrácia fórumai működé­se tartalmasabbá vált, ez kedvező hatást fejt ki a munkahelyi légkörre is. A dolgozók közügyek iránti ér­deklődése fokozódott, a kö­zös feladatok vállalásában az aktivitás nőtt. A feladatok végrehajtását egyéb más tényezők mellett az 1980. évi árvíz is nehe­zebbé tette. A közvetlen és közvetett kár összege meg­közelítette a 3,5 milliárd fo­rintot. A megfelelő központi támogatás, a széles körű tár­sadalmi és megyei összefogás eredményeként a károk okozta kieséseket folyama­tosan pótolták, a helyreállí­tás gyakorlatilag befejező­dött. A megyében is nagy erőfe­szítéseket kellett tenni azért, hogy jobb munkával alapo­zódjék meg az életszínvonal lehetőség szerinti tartása. A megye lakosságának kész- pénzbevétele három év át­lagában 7,5 százalékkal emelkedett. A szociális jut­tatások mérsékelten emel­kedtek. A megye lakás- és kommunális ellátottsága ja­vult. Két év alatt a lakásál­lomány 7000 darabbal gya­rapodott. A közművesített lakások aránya, a vízháló­zatba bekapcsolt lakások szá­ma közel a duplájára emel­kedett. A fejlesztésekkel javult az óvodai ellátottság, enyhült a zsúfoltság, de a városokban nem tudtak minden igényt kielégíteni. Az általános is­kolai tantermek száma to­vább nőtt. Emelkedett a gazdaság pártirányításának színvona­la. fokozódott hatékonysága. A pártszervek munkájában a gazdaságpolitikai munka irányítása kiemelt jeléntősé- get kapott. A testületek — a központi határozatok alap­ján — foglalkoztak a terme­lési szerkezet korszerűsítésé­nek, a mezőgazdaság diffe­renciálódásának elemzésé­vel, az építő- és építőanyag­ipar helyzetével, az energia- gazdálkodás és exportterme­lés fokozásának feladataival. Az állami, felügyeleti és ér­dekképviseleti szervek, a tömegszervezetek munkája is tovább fejlődött, jól segí­tették a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását. Ideológiai és kulturális terület Az ideológiai-kulturális életről szólva kiemelte, hogy a megyében aktívabbá vált az ideológiai munkával való törődés, élénkült a kulturális élet, fokozottabb figyelmet fordítottak az ideológiai és kulturális terület szervezésé­re, irányítására. Megnőtt a politikai-ideológiai kérdé­sek iránti érdeklődés. Segí­tették a párt politikájának megismerését,, egységes ér­telmezését, politikai meg­győzéssel mozgósítottak a feladatok megoldására. A po­litikai nevelőmunka jobban igazodott, alkalmazkodott a mindennapi társadami-gaz- dasági gyakorlathoz, a párt­tagságot és a lakosságot érintő napi kérdésekhez, problémákhoz. A szocializmus építése so­rán elért eredményeket a megye lakossága elismeri, a bevált politika folytatását igényli. A gazdasági gondo­kat megértéssel fogadják. Kedvező, hogy a gazdasá­gi fejlődés problémái, s az ebből eredő szociális feszült­ség növekedésé gondjainak megoldásában a korábbinál fokozottabb figyelem fordul a termelés, a termelőmunka színvonalának, hatékonysá­gának emelése felé. Aj új gazdasági körülmé­nyek újból és másként ve­tik fel a gazdaság és ideoló­gia kapcsolatát, azonos kér­désekre is gyakran másként kell válaszolni, mint koráb­ban. A gazdaságpolitikai in­tézkedéseket nem kevésszer fogadja ideológiai konzerva­tivizmus, meg nem értés, egy­oldalú gondolkodásmód, nem elég erős benne a megújulási készség. A szocializmusról, mint rendszerről alkotott képbe nehezen illesztik be a gazdaságilag szükséges kis­vállalkozást, annak ellenére, hogy a háztáji gazdálkodás pozitívan mutatta meg a szo­cialista gazdaságban játszott szerepét. A szocialista építőmunka mai feladatai mind erőtelje­sebben igénylik a jelen vi­szonyok elmélyültebb meg­értését, ez szükségessé teszi a szocialista átalakulás tör­ténelmi tapasztalatainak el­sajátítását. Ezzel kapcsolat­ban a párt újjászervezésének 25. évfordulója jó alkalmat teremtett a közelmúlt törté­nelmi eseményeinek, az el­ért szocialista vívmányok, eredmények megismerésére, a szocializmus építésével lét­rejött tényleges értékek be­mutatására. Mindez erősítet­te a szocializmussal való azonosulást, a vívmányok el­ismerését és megbecsülését. Ezt a törekvést jól szol­gálta a megye egyre gazda­godó művészeti élete is. Ép­pen ezért a Jókai Színház, a Gyulai Várszínház, az Űj Aurora, a Békési Élet, a Kö­röstáj, a formálódó Kohán- műhely művészeti, szellemi erőinek munkája, alkotásai fokozottabb társadalmi fi­gyelmet érdemelnek. A szocialista tudatformá­lásban elért eredmények mellett még sok a nem kí­vánatos jelenség a közgon­dolkodásban, amely zavaró­lag hat a társadalmi-gazda­sági és tudati fejlődésre egy­aránt. Vannak, akiknek az anya­gi javak megszerzése az egyedüli életcél, életideál, s csak anyagi-tárgyi dolgok­ban gondolkodnak, jóllehet többségük ezt munkával igyekszik biztosítani. Akad­nak, akik az anyagiasság el­lensúlyozásaként egyoldalú­an az erkölcsi tényezőkre építenek, a szükségletek ki­elégítésében a munkától független szociális egyenlő­ség eszméjét vállalják. Ez a szemlélet együtt jár az egyé­ni teljesítményeknek nem a ténylegesen végzett munka, hanem a beosztás, a rang szerinti értékelésével. Gyakori igény és törekvés gond nélkül élni. a tényle­ges problémák láttán a fe­lelősséget másra hárítani, azokat nem vállalni. A sza­vak és a tettek még sokszor eltérnek egymástól. A szo­cializmussal való azonosulás egyeseknél a puszta kijelen­téseken túl kevésbé nyilvá­nul meg a gyakorlati tettek­ben és magatartásban, hi­ányzik a szocialista ember­re jellemző kezdeményező aktivitás, a megvalósításban való cselekvő részvétel. Az említett problémák nem kisebbítik a politikai egység, a szocialista közgon­dolkodásban elért eredmé­nyeket. A megyében szilárd a politika iránti bizalojn, a lakosság egyre inkább szo­cialista módon él és gondol­kodik, s ez mint tendencia kiteljesedőben van. A gazdasági fejlődés nö­vekvő igényeivel összhang­ban, a javuló tárgyi és sze­mélyi feltételek alapján kedvező változások indul­tak el a szocialista nevelőis­kola kialakulásának útján. A megye oktatási intézmé­nyeinek mennyiségi mutató­ja mindegyik iskolatípusban megfelelő. Ugyanakkor a minőségi színvonal, a tárgyi­személyi feltételek, az okta­tó-nevelőmunkában elma­radnak a követelményektől. Néhány település általános iskolai ellátottsága megol­datlan. Évek óta pedagógus­hiány van, s ez az idén is tovább nőtt. Főként a kistelepülések és a megye hátrányosabb gaz­daságföldrajzi adottságú ré­szei küzdenek pedagógushi­ánnyal. Innen van a legna* gyobb mértékű elvándorlás. Gondot okoz a napközi ott­honok tárgyi feltételeinek hiánya is. Ez növeli az öt­napos tanítási héttel előállt egyébként is megnövekedett terhelést a tanulók és a ne­velők részéről egyaránt. A szakmunkásképző intéz­mények — az utóbbi idők­ben tett erőfeszítések ellené­re — sem kapják meg azt a támogatást, amit a munkás- osztály természetes utánpót­lása megkövetel. A középfokú iskolatípus valamennyi formájában problémát jelent a szakmai képzés, a meglevő társadal­mi igények, a megfelelő ösz- szetételű szakképzett mun­kaerő biztosítása. A képzés nem mindenben elégíti ki mennyiségileg és minőségi­leg az igényeket. Az eredmények növelhe­tők nemcsak a tárgyi felté­telek, hanem a münkafegye- lem, a munkához való vi­szony javításával . is. Ezt kedvezően befolyásolhatja az oktatási intézményekben biztosított jobb anyagi és erkölcsi elismerés, azok nö­vekvő tendenciája. Ehhez az is szükséges, hogy az okta­tásban dolgozók megítélése, a pedagógusok tevékenysé­gének mércéje a tényleges, a végzett oktató-nevelő munka elért színvonala le­gyen. A megye tudományos éle­te alapvetően a társadalmi, gazdasági igényekkel össz­hangban fejlődött: javult a tudományos élet pártirányí­tása, az anyagi és szellemi erők összefogása, ésszerűbb kihasználása, a politikái és gazdasági célok szolgálata. Szorosabbá vált a tudomá­nyos kutató intézetek és a gazdaságok — elsősorban a mezőgazdasági üzemek — együttműködése, hatéko­nyabb a tudományos ered­mények gyakorlati alkalma­zása. A nemzetiségiek életét — csakúgy, mint a megye la­kosságának egészét — a szo­cialista társadalom építésé­nek gondjai és eredményei határozzák meg. Az itt élő nemzetiségiek együttélése harmonikus, társadalmi ak­tivitásuk növekszik. Érdek­lődésük anyanyelvűk és kul­túrájuk iránt netn csök­kent. A nemzetiségiek nyel­vén folyó tömegtájékoztatás bővülésével — tv, rádió, új­ság — az oktatás, tárgyi és személyi feltételeinek javí­tásával ez irányú szükségle­teiket mind magasabb szin­ten kielégítik. Ezt szolgálta a múlt évben Gyulán felépült országos be­iskolázású, román tanítási nyelvű általános iskola ' és gimnázium. Az agitáció előtt álló ma­gasabb követelmények a ko­rábbi időszakhoz hasonló agi- tációs szerkezetben valósul­tak meg. Tematikailag job­ban átfogja a társadalmi élet minden területét, de a fő figyelem elsősorban a gazda­ságpolitikai kérdésekre irá­nyul. A tartalmi fejlődést elősegítette a központi és he­lyi tájékoztatási eszközök jobb. összhangja. Az agitációs munkában je­lentős teret kapott a nem­zetközi agitáció, ezen belül is a magyar—szovjet barát­sági kapcsolatok ápolása. Ebben kiemelkedő szerepe volt a közelmúltban el­hunyt, népünk, s benne Bé­kés megye lakossága által is nagyra becsült, és tisztelet övezte Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtársnak, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő harcosának. Az általa vallott, s pár­tunk internacionalista poli­tikája útját járja az a 67 MSZBT-tagcsoport is, amely a két testvéri nép közötti együttműködés elmélyíté­sén mynkálkodik. Ezt a te­vékenységet segíti eredmé­nyesen a több mint egy év­tizede létesített, s tartalmá­ban egyre gazdagodó Pen­za—Békés megyei testvér- kapcsolat. Az Arad és Bé­kés megyei kapcsolatok is a megállapodásoknak megfe­lelően folynak. Kedvezően fejlődik a portugáliai San- tarém megyével kialakított baráti együttműködés. A pártpropaganda, az agi­táció sokat fejlődött az el­múlt években is. A fejlődés forrását a munka szervezeti, személyi és tárgyi feltételei­nek, tervszerűségének javí­tása képezte. Mindezek to­vábbfejlesztésével szükséges, hogy a nemzetközi élet ese­ményei kapcsán időnként felerősödő nacionalista vagy szórványosan jelentkező an­tiszemita nézetek ellen hatá­rozottabb eszmei-politikai harc folyjék. Legyen igény a pártalapszervezteknél, hogy a nemzetközi ideológiai harc II tanácsok és az szervezetek Az előadó a továbbiakban beszélt a tanácsok, a bűnül­döző és az igazságügyi szer­vezetek helyzetéről is. Meg­állapította, hogy a szocialis­ta államszervezet — a poli­tikai mechanizmus részeként — a megyében is rendelte­tésszerűen működik. A tanácsok a választások során megújultak. A válasz­tópolgárok, a lakosság poli­tikai aktivitásával olyan ta­nácsi testületek jöttek létre, amelyek képesek a megvál­tozott és változó feltételek között a választóik által jó­váhagyott programot valóba váltani. A tanácsok a tanácstör­vény keretei között végzett munkájuk eredményeként erősítették népképviseleti, önkormányzati és államigaz­gatási jellegüket. A jövő­ben az egyidejű fejlesztés követelményének érvényesí­tése során nagyobb figyel­met kell fordítani az önkor­mányzati, ,,a terület tényle­ges gazdája” jelleg erősítésé­re. Éz megköveteli a gazda­sági feltételek jobb biztosí­tását is. A tanácsok élvezik az ál­lampolgárok bizalmát, ennek bizonyítéka a választások során megnyilvánult politi­kai aktivitás, a településfej­lesztési feladatokban való áldozatos együttműködés, a közügyek iránt megnyilvá­nuló érdeklődés. A bizalom megóvásának és erősítésének feltételei: az eddig végzett munka folytatása, a tanács­elméleti kérdéseit és gyakor­lati vonatkozásait időközön­ként taggyűlésen elemezzék. A közművelődés-politika. következetes megvalósítása eredményeként tovább gya­rapodott a megye lakosságá­nak általános és szakmai műveltsége. Jelentős eredmé­nyek születtek a munkahe­lyi közművelődés fejleszté­sében, javultak a munka tárgyi és személyi feltételei, egyre több szakember dol­gozik e területen. Az egészségügyi ellátás minőségileg sokat javult a megyében az utóbbi évek­ben. Csökkent a betöltetlen orvosi állások aránya. Je­lentősen enyhített a gondo­kon a békéscsabai kórház I. ütemének és a gyulai kór­ház kiürítő pavilonjának át­adása. igazságügyi tagok és választók kapcso­latának még tartalmasabbá tétele, a lakosság gondjainak megoldásában való közre­működést a lakossági javas­latok megvalósítása. A tanácsok szakigazgatási szerveinek munkája korsze­rűsödött. a tett intézkedések kedvezően éreztetik hatásu­kat. A hatósági munka tör­vényes, a jogpolitikai elvek­nek megfelelő, kulturáltsá­ga javult. Az állampolgárok ügyeivel való foglalkozást a lelkiismeretesség jellemzi. A hatáskörök ésszerű decentra­lizálása lényegében megtör­tént. A kedvező változások ellenére sem csökkenjek kel­lően a bürokratikus jelensé­gek. A bűnüldöző és igazság­ügyi szervekre háruló fel­adatok végrehajtása eredmé­nyesen folyik a megyében is. A párt jogpolitikai elvei a gyakorlatban megfelelően érvényesülnek. Gond, hogy az iszákos életmódot folytató, és az alkohollal befolyásolt elkövetők aránya nőtt. Bár számukban csökkent a tár­sadalmi tulajdon ellen vé­tők száma, de a károk érté­ke növekedett. A rendőri, ügyészi, bírói szervek tevékenysége törvé­nyes, működésük feltétel- rendszere biztosított, mun­kájuk összehangolt, szemlé­letazonosságuk erősödött. A hozott határozatok, a tett in­tézkedések megalapozottak, bennük érvényesülnek a büntetőpolitikai elvek. A párt belső élete A párt belső életének kér­déseit taglalva kiemelte, hogy a megyében is érvénye­sül a párt vezető szerepe. A XII. kongresszus őszinte, valóságfeltáró tartalma, a kitűzött célok és feladatok alapján megújult a párt egysége. Ennek biztosítéka a következetes elvi politika, a pártélet lenini normáinak maradéktalan érvényesülése. A párttagság döntő többsége fegyelmezett, példamutató a munkában, tanulásban és magatartásban. A párttagság zöme felelősséggel terjeszti és védi a párt politikáját. A párt egységét kifejezi az is, hogy a párttagság fe­gyelmi helyzete alapvetően megfelel a párt szervezeti szabályzata által támasztott követelményeknek. Az elkö­vetett vétségek számát te­kintve nem nőtt a fegyelmi- leg felelősségre vontak szá­ma. Ebben nagy szerepe van a piártszervezetek megelőző munkájának. A növekvő követelmé­nyek indokolttá és szüksé­gessé tették, hogy a megyei pártbizottság, az alsóbb párt­szervek és szervezetek is na­pirendre tűzzék a pártirá­nyítás egyes kérdéseinek vizsgálatát, munkamódsze­rük és munkastílusuk kor­szerűsítését. Ezt a munkát a megyében minden irányí­tó pártszerv és alapszervezet élvégezte. A végrehajtás megkezdő­dött, melynek eredménye­ként máris pozitív változá­sok érzékelhetők: a munka tervezésében; a koordináció­ban a párt-, állami, társa­dalmi szervek közötti mun­kamegosztásban, az országos szervekkel való együttműkö­désben; a testületi tagok tá­jékoztatásában, aktivitásá­ban, az alsóbb pártszervek­kel való kapcsolatában; a ká­dermunka demokratizmusá­ban; a pártmunka társadal­masításában; a munkabizott­ságok tevékenységében; az ajsóbb pártszervek és a la­kosság tájékoztatásában: a testületi tagoknak, az appa­rátusban dolgozóknak az al­sóbb pártszervek felé irá­nyuló tevékenységében. Az előadó szólt a politika megvalósításának személyi feltételeiről is. Különös je­lentőséget tulajdonított az utánpótlás nevelésének, az egyes területek és szintek kö­zötti összehangoltságnak, a demokratizmusnak, a széle­sebb körből történő véle­ménykérésnek és kiválasz­tásnak. A megyei pártbizottság in­dokoltnak látta a párttagság (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom