Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-25 / 277. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egvesiiljetek! N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TBNACS LAPJA 1982. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM A XII. kongresszus óta végzett tevékenységéről tárgyalt az MSZMP Békés megyei Bizottsága ban járuljanak hozza a népA Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága tegnap, november 24-én Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott, amelyen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is részt vett és a vitában felszólalt. A tanácskozás megkezdése előtt a résztvevők egyperces néma felállással adóztak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a nemrég elhunyt Leonyid Iljics Brezsnyev emlékének. ' Az MSZMP Békés megyei bizottságának a XII. kongresszus óta végzett tevékenységéről a végrehajtó bizottság beszámolóját Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára ismertette az ülésen. n lakosság politikai hangulata A végrehajtó bizottság beszámolója megállapította: az elmúlt évek munkájának eredményei igazolják, hogy a megyei pártbizottság irányításával valamennyi pártszerv és szervezet kommunistái a pártonkívüliekkél vállvetve arra törekedtek, hogy megvalósítsák pártunk XII. kongresszusának és a megyei párt értekezletnek határozatait. A megye párttagsága és a pártonkívüli dolgozók túlnyomó többsége egyetért a párt politikai irányvonalával, célkitűzéseivel, megérti, a nehézségeket. A társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális élet részkérdéseiben is teljes a bizalom, a párttagság, a lakosság kész a végrehajtásban az eddiginél is többet tenni. A párt vezető szerepe biztosított, a pártélet lenini normái érvényesülnek. A pártdemokrácia fejlődése, a munkamódszer és munkastílus tökéletesítése, a testületek munkájának nyíltabbá válása pozitívan hatott a párttagság és a tömegkapcsolat erősödésére. A megye lakossága egyetért a béke megvédésére, a népgazdasági egyensúly javítására, az életszínvonal megvédésére irányuló törekvésekkel. A nyugodt, munkára, alkotásra késztető légkör mindenkire kiterjedő létbiztonságot, törvényességet, érvényesülési lehetőséget és a becsületes munkával szerzett személyi tulajdon gyarapodást biztosít. A megyében is érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, annak politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. Fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység.' Az elmúlt időszakban a lakosság többsége tájékozottabb lett, reálisan ítélik meg a társadalmi fejlődés lehetőségeit. Megbecsülik az elért vívmányokat, bíznak abban, hogy közös erőfeszítéssel le lehet küzdeni a nehézségeket. A marxizmus—leninizmus eszmei, politikai hatása fokozódott. Erősödött a munkához, a közösséghez való szocialista viszony, fejlődött a A továbbiakban a gazdasági építőmunkáról szólva elmondotta, hogy a párt-, a gazdasági, az állami és a tárpolitikai műveltség, jobban érvényesülnek a szocialista erkölcs és életmód normái. Nőtt a párt eszmei, politikai befolyása a megye társadalmi rétegeiben, erősödtek a szocialista vonások a köz- gondolkodásban. Értelmileg és érzelmileg egyaránt tovább szilárdult a párt politikájával való azonosulás, a szocializmus iránti elkötelezettség. Ugyanakkor fokozódtak azok a jelenségek és nem kívánatos megnyilvánulások, amelyek irritálják a tisztességes, becsületes, dolgozó emberek közérzetét, hangulatát. Ha elszórtan is, de léteznek ügyeskedők és haszonlesők, emberi bosszúságot okozó felelőtlenségek és hanyagságból eredő problémák. A rossz minőségű és technológiájú tetőtéri lakásbeázások, a felelőtlenségből eredő tömegszerencsétlenségek, a gondatlanságból származó. nagy kárt okozó tűzesetek, az ittas vezetők számának növekedése azt mutatja, hogy egyesek messze vannak a szocialista erkölcsi- ségtől, s cselekedeteikkel, magatartásukkal rombolják a közállapotot. Az itt-ott tapasztalható lélektelen ügyintézés, a sok felesleges utánjárás egyes dolgok elintézéséért, a szolgáltatások mennyiségi és minőségi kielégítetlensége, az egyébként is szűkös kommunális eszközök nem kellően átgondolt felhasználása taszítja az állampolgárok közéleti, társadalmi munkaaktivitását. A csalások, lopások — az áruházi tolvajlás- tól kezdve, a gépek, anyagok eltulajdonításáig — szaporodását jelzi, hogy a társadalmi tulajdon kárára elkövetett anyagiak értéke tovább növekedett. Az elmúlt időszakban nehezebbé váltak a szocializmus építésének hazai és nemzetközi feltételei. Av megye lakossága félti az eredményeket, ugyanakkor kész a szocialista vívmányok megvédésére nagyobb erőfeszítések árán is. Ehhez igénylik a felelősségteljes, a kezdeményező magatartás támogatását, a szervezettebb, fegyelmezettebb munkát. sadalmi szervek nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy — a nehezebb feltételek között is — minél hatékonyabgazdaság , egyensulyhelyzeté- nek javításához, az elért élet- színvonal megvédéséhez. Az iparban — a változó feltételek és erősödő differenciálódás mellett — az 1980. évi átmeneti megtorpanás után két év átlagában 4 százalékos termelésnövekedés következett be. Az előirányzatot meghaladó növekedés lehetővé teszi a középtávú terv teljesítését. néhány területen a túlteljesítését is. Az újat kereső, az olgsóbb, jó minőségű gazdaságos termék előállítását szorgalmazó vállalatok, üzemek, szövetkezetek többféle termékért kaptak hazai vagy külföldi kiváló minősítést, vásárdíjat. A Békéscsabai Kötöttárugyár a nyírott plüss szabadidő-ruhákért arany diplomát nyert az 1981-es lipcsei vásáron. Kiváló termékeikért a Gyulai Húskombinát, a Békéscsabai Konzervgyár, az Orosházi Baromfi- ipari Vállalat, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet, az orosházi KAZÉP vásári nagydíjat, oklevelet kapott. Ezek a gazdálkodó egységek — a tótkomlósi Kossuth, a mezőberényi Aranykalász, s más termelőszövetkezetek t is — nem a szabályozók alóli kibúvást, nem másokban keresték a hibát, hanem számba vették saját lehetőségeiket, anyagi és szellemi erejüket, tartalékaikat és fegyelmezetten, hatékonyan, keményen dolgoztak és tevékenykednek. — A továbbiakban az előadó konkrétan utalt azokra az üzemekre, szövetkezetekre is, melyek meglevő adottságaikat nem hasznosították. A vállalatok és szövetkezetek jobb gazdálkodását mutatja, hogy — jelentős differenciálódás mellett — két év alatt az eredmény közel másfélszeresére nőtt. Javult az élő- és holtmunka átlagos hatékonysága is. Az egyes alágazatokban realizált eredmény alapvetően az 1980. évi szabályozómódosítás hatására jelentősen átrendeződött. A kialakult- gazdasági folyamatok, a kedvezőtlen piaci viszonyok és az alacsony exportárak miatt a gazdasági egységek exportárbevétele kisebb ütemben nőtt, mint a termelés. Kedvező, hogy a nem rubel elszámolású export az elmúlt két évben a termelés növekedését meghaladóan bővült. A kétségtelen jelentős fejlődés ellenére gondot okoz az, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése lassan halad, a műszaki megújulási készség nem kielégítő. A vállalati jövedelmek emelkedése nem arányos a hatékonyság növekedésével. Viszonylag sok a kihasználatlan kapacitás. A vállalatok közötti együttműködés nem javult. A versenyképes áruk köre nem bővült a kívánatos mértékben. Nem sikerült kellő javulást elérni a teljesítmény szerinti bérezésben és a többletteljesítménnyel nem fedezett jövedelmek korlátozásában. A megyei székhelyű építőipar termelése az országosnál nagyobb mértékben csökkent. Az építési-szerelési munkák volumene jelentősen visszaesett. Az építési mun- j kák iránt csökkent a keres- j let, ugyanakkor a fenntartó- | si, karbantartási jellegű fel- s adatok megszaporodtak. Az j egyébként is szűk szakipari | kapacitások miatti problé^ ; mák jobban kiéleződtek. Változatlanul problémát j jelent az, hogy az építőipar- \ ban továbbra sincs megfe- t lelő előrehaladás a szervezettségben, a költséggazdái- j kodásban, a munkafegye- í lemben és a minőség javítá- j sában. .Az építési, karbantar- j tási igényekhez való lassú j alkalmazkodás miatt a fe- I szültségek nem oldódtak. A megye mezőgazdasága j az eímúlt két évben az or- ] szágos átlagot meghaladóan I — 5,6 százalékkal' — nö- j velte termelését. A mezőgaz- j dasági üzemek nagyot léptek j előre a gabona- és húsprog- i ram teljesítése, valamint a 1 segéd- és melléküzemági j fejlesztés útján. Az'állami j gazdaságok és termelőszö- j vetkezetek együttesen 1982- j ben 21 százalékkal több gabonát termeltek, mint 1979- | ben. Az egy lakosra jutó ga- I bonatermelés ugyanezen idő S alatt 22,1 százalékkal emel- 1 kedett. A hústermelés ősz- j szesen 2,6 százalékkal nö- j vekedett, egy lakosra számítva 3,7 százalékkal emel- j kedett. Az egy tehénre jutó tejhozam 1979-ben 3727 liter ! volt, az idén valószínű meg- j haladja a 4600 litert. Kedvező, hogy a mennyi- J ségi növekedés mellett — a a felhasznált anyag és az ener- j gia jelentős árnövekedése el- jj lenére — a főbb termékek j fajlagos termelési költségei j csak mérsékelten nőttek. A ! főbb mezőgazdasági termé- j kék egységnyi mennyiségén j realizált jövedelem a búzánál, a cukorrépánál, a hízó- ] sertésnél növekedett. A í költségek mérséklődését leg- j főképpen a felhasznált fo- ] lyékony üzem- és fűtőanyag I csökkenése eredményezte. Az elért eredményekhez j hozzájárult a termelőerők és I a szervezeti formák korsze- j rűsftése, fejlődése: egyesültek a termelőszövetkezetek j területi szövetségei, új integ- 1 rációs szervezetként fnegala- j kult a Dél-Békés megyei j Termelőszövetkezetek Gaz- j dálkodási Társulása. Létre- I jött a Mezőhegyesi Mező- j gazdasági Kombinát. ön- j állóvá váltak a cukorgyárak. I a baromfiipari vállalatok, a 1 konzervgyár és -az AGRO- I KÉR. Az 'önállóvá vált vállalatok eredményesen gaz- I dálkodtak. A társulások jól, I a termelési rendszerek megfelelően szolgálják a taggazdaságok érdekeit. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés a kezdeti nehézségek után. a kísérleti szakasz befeiezésével egyre I jobban érvényesíti integrá- j ciós tevékenységét. A mezőgazdasági üzemek segéd- és melléküzemági te- j vékenvsége feilődött, de ará- I nva még mindig az országos I átlag alatt van. Az üzemek. I felügyeleti, érdekkéoviseleti | (Folytatás a 3. oldalon.) * fl gazdasági építőmunka kérdései A Gyomaendrődi Háziipari Szövetkezetben előre megkötik a ruhadarabok alkotórészeit, amelyekből szabáskor már kevés hulladék keletkezik. Mégis lehet vele takarékoskodni. Hogy hogyan? — erről szól cikkünk az 5. oldalon Fotó: Fazekas László Lázár György hazaérkezett Törökországból Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán befejezte hivatalos törökországi látogatását. Az előző két nap tárgyalásai a török vezetőkkel lehetővé tették egymás álláspontjának kölcsönösen jobb megismertetését a nemzetközi kérdésekben. A kétoldalú kapcsolatok terén kezdeményezések történtek arra, hogy feltárják a gazdasági együttműködés mindkét fél által jelentősnek ítélt tartalékait. (A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki.) Lázár György szerda délelőtti programjában városnézés szerepelt. Az útiállomások: a Topkapi szeráj múzeum, a hajdani szultáni palota évszázadok során kialakult, műkincsekben gazdag, pompás épületegyüttese, majd a múlt században szintén szultáni rezidenciának épült Dolmabache palota. amely ma ugyancsak múzeum. A Minisztertanács elnöke délben ismét találkozott a török üzleti élet vezető képviselőivel, akik ebédet adtak tiszteletére. Utolsó törökországi programjaként Lázár György felkereste az isztambuli közlekedési vállalatnak azt a garázsát, ahol az Ikarus- autóbuszok szervizét, kisebb javításait végzik, magyar szerelők irányításával. A török városi tömegközlekedésben jelentős szerepük van a magyar autóbuszoknak. 1979-ben és 1980-ban összesen 630 csuklós és hagyományos autóbuszt vásároltak: ezek Ankarában, Adanában és főleg Isztambulban •^’közlekednek, s üzemeltetőik teljes mértékben elégedettek velük. Lázár György és kísérete délután, különrepülőgépen hazaindult Isztambulból. A Minisztertanács elnökét katonai tiszteletadással búcsúztatták a Yesilköy-repülőtéren. Búcsúztatására megjelent Billend Ulusu miniszterelnök és több más hivatalos személyiség. Szerdán hazaérkezett Lázár György-; a Minisztertanács elnöke, aki Bülend Ulusunak, a Török Köztársaság miniszterelnökének meghívására, hivatalos látogatáson tartózkodott Törökországban. Kíséretében érkezett meg Török István külkereskedelmi államtitkár. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács ‘Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes" és Gábor András ipari miniszterhelyettes. A kormány elnökét és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Púja Frigyes külügyminiszter, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese fogadta. Jelen volt Hatóii Savaséi, a Török Köztársaság. budapesti ideiglenes ügyvivője. Szervezés és számítástechnika Szakmai tanácskozás Békéscsabán Az OKISZ Szervezési es Számítástechnikai Vállalatának feladata népgazdasági érdekből fakad. Üzemi érdekből és a népgazdaság helyzetéből eredően az a cél, hogy mind jobb eredményességgel gazdálkodjanak jelen esetben az ipari szövetkezetek. Az eredményességhez hozzájárulnak azok a szervezési feladatok, amelyek erelményeként megvalósíthatók a piackövető vállalati stratégiák. Ehhez a vállalat olyan technológiákat dolgoz ki, amelyek ezt elősegítik, s biztosított hozzá a középüzemi igényeket kielégítő számítógéppark is. Erről és a számítástechnika gazdálkodásban való alkalmazásáról hangzottak el előadások azon a konzultáción, amelyet tegnap — november 24-én — a Körös Szállóban tartottak az OKISZ SZSZV szakembereinek. A mai. igényekhez csak akkor tudnak igazodni e vállalat dolgozói, ha komplett, az adott egység gazdálkodására alkalmazható programot adaptálnak, mint szervezési és számítástechnikai fővállalkozók. Békés megye 33 ipari szövetkezete közül néhányan már igénybe vették a vállalat szolgáltatásait, s tudják a gyakorlatban eredményesen alkalmazni. —számadó—
