Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

1982. november 24., szerda NÉPÚJSÁG Önzetlen sorok a játszók találkozójáról Három előadás — három pillanat a megyei fesztiválról: Mó­ra Ferenc: A kis bice-bóca (Füzesgyarmat) — „Ako bolo predtiuto naszvetye” (Hogy volt azelőtt a világon — Ör­ménykút) — Részeges király (Csorvás, Vidámság Színpad) Emlékezés a hőskorra A mezőkovácsházi nagyközségi és járási könyvtár nemrég ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, s tekintélyes ered­ményeket vehetett számba. A járás 10 397 olvasója majd 200 ezer kötetből válogathat. Csupán Mczőkovácsháza ez idő­szak alatt 52 936 kötetet vásárolt, több mint 8 millió forin­tért, s a jelenlegi állományuk 31 ezer kötet. Az olvasók szá­ma 1600—1800 között mozog, ez a lakosság 20—22 százaléka. Összesen 71 író-olvasó találkozót tartottak, s évente 100—120 gyermek- és felnőttfoglalkozást. Zenei részlegük 1100 dara­bos, s több mint 150-féle újság, folyóirat áll az évi 2400 helyben olvasó rendelkezésére. Jelentős a helytörténeti-helyismereti gyűjteményük, 72 mű készült itt a könyvtárban, belőlük 6 pályadíjnyertes. Egyma­ga az igazgató — Balogh György — a három évtized alatt félszáznál többet publikált, és a helytörténeten kívül szak­mai kísérletekről, ismeretterjesztésről is jelentek meg tanul­mányai. Magáról a könyvtárról pedig mintegy 100 cikk, írás, kritika látott napvilágot. Kényelmetlen és fájdal­mas dolog beismerni tévedé­sünket. Pedig az igazság most azt kívánja, hogy e so­rok írója önkritikusan be­vallja: az elmúlt egy-két évben egy nehezen megha­tározható származású téve­dés folytán viaszdugós fül­lel járt-kelt az amatőrszín­játszás berkeiben, s nem hallgatva a reális alapokon nyugvó ítéletekre, kisebb hamisságokat továbbított. Több_ mint tíz évvel ez­előtt hangzott el először, hogy a hazai amatőrszínját- szás két részre szakadt. Ay. első fél bírta a versenyt, fel tudott zárkózni a hivatáso­sokhoz, főképpen technikai vonatkozásokban, s a fontos­jelentős. politikus mondan­dóját így lett képes elvinni a közönséghez. A másik rész lemaradt, a szó rossz értel­mében vett műkedvelővé si­lányult. Ütkeresésre is kény­szerült. amely eleddig zsák­utcákba vezetett. Közülük is a jobbak, a tetterősebbek hamar felismerték ezt. Ke­vesen voltak azok, akik megalkudtak, és feladták a számukra igencsak kilátás­talannak ígérkező küzdel­met. A többség azonban a helyén maradt, de a köny- nvebb ellenállás felé vezető utat választotta. Vagyis; . a produkciókból egyre-másra kimaradt az, ami a lényeg: az alkotás öröme. S mindez jelentős tanul­sággal szolgált, amit igen kevesen ismertek fel. Az amatőrszínjátszást — az em­lített „első rész” kivételével, bár rájuk is vonatkoztatha­tóan! — ismét újra kell kez­deni. Ehhez a gyermekszín­játszás jelenti az első lépcső­fokot. Mindez tanulságul kristá­lyosodott ki a szombaton és vasárnap az orosházi Petőfi Művelődési Központban megrendezett megyei ama­tőrszínjátszó napokon. Igen, a krónikás tavaly is, az­előtt is tévedett, amikor ar­ról számolt be, hogy jó cso­portok vannak Békésben. Inkább féligazságot mondott. Mert akkor jók voltak a csoportok. S a múlt idő igaz­sága cáfolhatatlan. A tava­lyiakból egyetlen ifjúsági csoport nevezett be az idei fesztiválra: a békéscsabai József Attila Színpad, amely éppen ötésztendős fennállása óta számtalan bukást, vál­ságot élt át. Van. dolgozik. ^ ezt bizonyítandó Mrozek: Strip-tease című művét mu­tatták be. Igen, meglátszott a produkción, hogy a hul­lámvölgyből a felszálló ág csak nemrégiben kezdődött el . . . Tíz csoport lépett a há­romtagú zsűri elé, amelynek elnöke Dévényi Róbert, az ASZIOT (amatőrszínjátszók országos tanácsa) alelnöke, tagjai pedig dr. Kovács Miklósáé és Bicskei Gábor ASZIOT-tagok voltak. Az együttesek között egy szege­di vendég is volt. Már a színpadra lépők névsora ' is sejteti a megyei amatőrszín­játszás gondjait. A döntő há­nyad ugyanis kisiskolás ko­rú volt. De azért nem ennyire fe­kete a kép, mégis van okunk az optimizmusra. A fesztivál meglepetése, bol­dogsága volt a csorvási, a közönség előtt debütáló Vi­dámság Színpad szereplése. Zavada János rendezésében láthattuk a Részeges Király című mesejátékot. A sok- szereplős (5—8 évesek!), szellemesen aktualizált da­rab minden rásztvevője él­vezte a játékot! Az első pil­lanatban a nézőteret majd teljesen betöltő közönség minden tagja érezhette, hogy a pedagógiában oly sokszor emlegetett kreativi­tás, alkotásra ösztönzés iga­zi és nagyszerű, gyakorlati megvalósulását láthatja, él­vezheti. A játszók bája, a rendezés (inkább: a gyere­kek természetes játszókedvé­nek kihasználása) tökéletes­sége, a fesztiválon egyetlen esetben sem tapasztalható szép magyar beszéd kiváló­sága, méltán váltotta ki a többszöri, nyíltszíni tapsot is! Ez pedig tudvalevőleg nagyon-nagyon ritka dolog az amatőrszínjátszásban! Igen, a szép magyar, be­széd! Ez alkalommal viszont szinte csak ellenpéldákat hallottunk. Bájolgást, affek- tálást, beszédhibák „pará­dés” bemutatóját! Pedig ha valami, akkor ennek,ápolása és nem rombolása a játszók egyik legfontosabb feladata! Visszatérve a kiindulás­hoz. Hogy ide jutott me­gyénk amatőrmozgalma, an­nak több és külső oka is van. Az egyik elsősorban az, hogy nem egy helyütt szán­dékosan elsorvasztották. En­nek további, főképpen gaz­dasági természetű okai van­nak. A színjátszás „tőkeigé­nyes” műfaj, amely csak évek után kamatozik, s a „befektetés” a legkockázato­sabb. Kevés fenntartó vál­lalja ezt! Három rendezvénynek is otthont adott ezzel a feszti­vállal az orosházi művelődé-' si központ. S ami lényeg: kiváló volt a szervezés, a rendezés! A hagyományos minősítős találkozó mellett ekkor osztották ki a hagyo­mányos forgatókönyvíró­pályázat díjait is, és amo­lyan selejtezője volt ez a rendezvény a falusi színját­szók tavasszal, a Győr-Sop- ron megyei Kimién sorra kerülő szemléjének. Az említett három kategó­riában összesen tíz elisme­rést osztott ki a vasárnap délutáni záráskor dr. Forral József, a KISZ Békés me­gyei . bizottságának közmű­velődéssel foglalkozó titktá- ra. A forgatókönyvíró-pá- lyázaton a békéscsabai Gál- völgyi Csaba, a mezőberé- rtyi Hentz Teréz, és az ugyancsak csabai, a JASZI vezetője, Steinwender József vehette át a díjat,, a pénzju­talmakat. A fesztivál gyermekelő­adás kategóriájában felemelt és megosztott harmadik dí­jat nyert a füzesgyarmati és a mezőkovácsházi csoport. A második díjat nem adták ki, s az első lett az említett „meglepetés együttes”. a csorvási. A felnőtt, vagy inkább az ifjúsági kategóriában fel­emelt harmadik díjat ka­pott a szabadkígyósi szak­munkásképző intézet, akik­nek Petőfi-emlékműsorát a rendező szervek 'ajánlják minden intézménynek, vál­lalatnak a házi ünnepségek ünnepélyesebbé, színvonala­sabbá tételére. Második lett az okányi csoport. Ebben a kategóriában az első díjra nem találtak érdemes együt- tst. Egy különdíj is- gazdára talált. A zömáben nyugdíjas korúakból álló, a hajdan­volt Röpülj páva-körök han­gulatát idéző szlovák nem­zetiségi, örménykúti együt­tes kapta sok éves nemzeti­ségi-közművelődési tevé­kenysége elismeréséül. A minősítést jelentő dip­lomák kiadásával igencsak csínján bánt a zsűri, érthe­tő módon. Mindössze a sza­badkígyósi csoport — de mindkét bemutatott műso­rára — kapott bronz minő­sítést. A kimlei találkozón való részvételre az okányi és a csorvási együttest javasol­ták. A záró- és díjkiosztó ün­nepség után, a hazautazás előtt néhány csoportvezető rendező mondotta: régen volt már olyan fesztivál Bé­kés megyében, ahol a zsűri ennyire segítő szándékú lett volna, ahol ennyi tanácsot, támogató szándékot kaptunk, tapasztalhattunk volna. S a krónikás most úgy ítéli meg, hogy ez volt a másik, felbe- csülhetetlennek is ítélhető értéke az orosházi megyei fesztiválnak. A hullámvölgy a felmélkedés ígéretét sejte- ti ^ Nemesi I, ászló Szívet melengető' adatok ezek mind és értékesek, de különösen azok, ha vissza­pergetjük az időt es meg­nézzük: honnan és hogyan jutottak el idáig. Hogy szin­te a nulláról indultak, s a kezdeti évek .milyen nehéz és áldozatos munkát kíván­tak egy-egy könyvtárostól, s voltak is ilyenek jó páran. A kialakulást és fejlődést Balogh György egyik tanul­mányából követhetjük nyo­mon legjobban, ha helyszű­ke miatt csak vázlatosan is. • A felszabadulás után a pártok igyekeztek tagságuk kezébe könyvet adni. Ebben a kommunista párt járt elöl jó példával, s a negyvenes évek végére már minden községben volt eg^-egy kis. 25—50 kötetes könyvtár. Majd 1952-ben jött a mai könyvtárhálózat alapjait megvető kormányrendelet, s Mezőkovácsházán is megala­kul a járási könyvtár a ta­nács égisze alatt. Első dolguk az olvasók szervezése, melynek nyomán 1953 végére 681 könyvtári tag van Mezőkovácsházán a 850 kötetes könyvtárban. A járásnak pedig összesen 22 könyvtára, egy-egy szek­rényre eső könyvvel. A fal­vakban sűrűn váltják egy­mást a könyvtárosok, néha 4-5 is egy évben, hiszen fil­léres tiszteletdíjért dolgoz­nak, olyan körülmények kö­zött, hogy „...nincs tüzelő, nincs bútor, nincs világítás stb . ..” De Mezőkovácsházán sem sokkal jobb a helyzet: két év alatt háromszor köl­töznek, állandó létszámprob­lémával küzdenek, még az is fölmerül, hogy Battonyá- ra teszik át a járási könyv­tárt. A községekben csak az igazán könyvet szerető könyvtárosok maradnak és tesznek meg mindent, akik közt olyan is volt, „ . . . mint Zsoldi Lajos Reformátusko- vácsházán. aki a betegágy­ból is fölkelt, délután 5 óra­kor még a könyvei közt volt — kölcsönzött —, s 6 órakor meghalt”. Medgyesegyházán Szűcs Imre éveken át ned­ves, fűtetlen helyiségben dol­gozott, és a közületinél na­gyobb magánkönyvtárából is kölcsönzött. Elek János Ma- gyarbánhegyesről 20—25 ki­lométert is gyalogolt a ta­nyákra az olvasók után: a dombegyházi Sáfrány Lajos és felesége táskákban, kosa­rakban vitte házról házra a könyveket, hogy minél töb­ben megszeressék az olva­sást. Ám mire úgy-ahogy sínre kerülne a könyvtári helyzet, kiüt az ellenforradalom. Me­zőkovácsházán nem éri baj a könyvtárat, de a járásban 9 helyen 1292 kötetet éget­nek el, főleg politikai műve­ket, meg mindent, ami piros, „így lett a tűz martaléka Ka­szaperen a 100 kötetes Jó- kai-sorozat centenáriumi ki­adása, pusztán azért, mert piros kötése volt.” Pusztaott- lakán pedig szekrényestől el­égették az összes könyvet. Kezdődhet újból a munka. Hosszas cserélgetés után a járási könyvtár személyzete megszilárdul, évekig nem változik az összetétel, s így lassan az eredmények is kezdenek mutatkozni. Jó kap­csolatot alakítanak ki a po­litikai és . társadalmi szer­vekkel, a szakmai munkát pontosan végzik, s már 1957- ben 20 könyvkiállítást ren­deznek, majd folyamatosan csinálják tovább, mellette előadásokat tartanak, s 1958- ban megjelennek az első, stencilezett kiadványaik. Ugyanakkor a község külön­böző pontjain esténként dia­vetítés során ismertetik a könyvtárosok Móricz, Mik­száth, Ady, József Attila életművét. És ami szintén na­gyon fontos-: ettől az évtől kezdve egyre komolyabb anyagi támogatást kapnak a tanácsoktól, a községfejlesz­tési alapból. Ennek is kö­szönhető, hogy 1961 végére a terület közel 33 ezer könyvvel rendelkezik, s az olvasók száma 5631-re, a ki­kölcsönzött köteteké pedig 130 ezerre emelkedik. Szép eredmény, van mit tovább­fejleszteni. A járási könyvtár lelkes, fiatal gárdája, látva a lehe­tőségeket, nagyarányú könyv­társzervező, -fejlesztő mun­kába kezd. „Érvelnek, agitál­nak, tanács- és vb-üléseken vesznek részt, felkeresik a tsz-ek és más gazdálkodó szervek vezetőit, s pénzt, könyvet és bútorokat kérnek a könyvtárak részére. Segít­séget kérnek és kapnak a párt-, a szakszervezet-, a népfront- és a KlSZ-vezetők- től, s munkájuk újabb ered­ménye hamarosan jelentke- z'k Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világok meséi — India yr meséi. 8.57: Munkaidőben — vasutas. 9.12: Nathan Milstein hegedül. 10.05: Diákfélóra. (ism.) 10.35: Rádiószínház — Gáli Ist­ván • hang.játékaiból: Ákel- kur. 11.33: Nóta muzsika. 12.45: Ma-gvetők. 13.05: Operaslágerek, (ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Dóhnányi: Pierrette fáty­la. 15.28: MR i0—14. (ism.) 10.05: Kritikusok fóruma. 10.15: Dunajevszkij filmzenéiből. 10.28: Reflektorfényben az ope­raária. 17.05: ,.Változás után — változ­tatás nélkül.” 17.30: Pátria — népzenei hangle­mezsorozat. 17.47: Hándel-szonáták. 19.15: Tudósítás az Ü. Dózsa— FTC jégkorong bajnoki mérkőzésről. 19.20: Kilátó. 20.05: Évszázadok mesterművei. 20.54: Nóták. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: A Távol-Kelet — közelről. 22.30: Madrigálok. 22.45: Nagy halak — kis vizek­ben. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Magyar müvek rézfúvók­ra. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.20: A Távol-Kelet — közelről, (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Mario Lanza operettdalo­kat énekel. 10.00: Zenedélelőtt. 11.3.0: Hírek. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus, (ism.) 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. Ifi.00: Mindenki iskolája. Ifi.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Az év legjobb tánczenei felvételei. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: Carlos Santana felvételei­ből. (ism.) 20.35: Rádiószínház: A talpsimo­gató. 21.42: A-tól Z-ig a popzene vilá­gában. 22.32: Gasparone. 23.20: Gyulai Gaál Ferenc szer­zeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Magam kedvére. 9.30: Könnyűzene a komoly ze­ne kedvelőinek. 10.00: Szimfonikus zene. 12.00: Dániel Barenboim zongo­rázik. Pinchas Zukermann hegedül, Jacqueline du Pré gordonkázik. 13.07: Népzene sztereóban. 13.35: Glinka: Ivan Szuszanyin. 16.21: Fuvolamuzsika. Ifi.46: öt földrész zenéje: Egye­sült Államok. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének­kara énekel. 18.10: A Kaszakő együttes játszik. 18.35: Philipp Emanuel Bach: A-dúr gordonkaverseny. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Népdalok, néptáncok. 20.00: Operaáruák. 20.39: Külföldi tudósoké a szó. 20.54: Romantikus kamaramu­zsika. 21.44: Zenekari muzsika. 23.00: Basszusáriák. SZOLNOKI STÚDIÓ 47.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Barbra Streisand énekel. 17.15: Noteszlap. 17.20: A karcagi és kisújszállási gimnázium kórusainak új felvételeiből. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 9.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 9.55: Stop! Közlekedj okosan! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Csoda a farkasokkal. (ism.) 15.15: Iskolatévé. Stop. (ism.) 15.20: Orosz nyelv, (ism.) 15.45: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Lübeck, a Hansa király­nője. (ism.) 16.55: Patyomkin páncélos. Szovjet film. (f.-f.) 18.05: Egészségünkért! (f.-f.) 18.15: ..Életük felét...” (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Szerkesztette: Buzáné Fábri Éva. Plusz egy fő. (f.-f.) 21.20: Isten önnel, Gutenberg. 22.35: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 20.00: A Belorusz Televízió est­je. Bevezető. 20.05: Belorusszia színei. 20.25: Tisztelt barátaink! 20.40: Első szerep. 21.10: A polocki székesegyház. 21.20: A kerék. 21.40: Mind hősök ők . . . (f.-f.) 22.20: A pesztyári könnyűzenei együttes műsorából. BUKAREST 16.05: Iskoláiévá. 16.20; Kulturális híradó. 16.45: Nőkről — nőknek. 17.30: Románia—Magyarország. • Férfi kézilabda-mérkőzés. (Kárpátok Kupa.) 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági hífadó. 20.45: A mama mosolya. Argen­tin tévéfilm. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. * 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. ,19.55: Reklám. 20.00: Sportszerda. Labdarúgó UEFA Kupa. 21.45: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Kulturális-adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest. Fiatal szerzők. 21.15: Reklám. 21.20: Hírek. 21.25: Ismerjük-e egymást elég­gé? 22.10: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1982. november 24-én, szerdán 15 órakor, Békéscsabán: gyalogcsillag Manócska-bérlet. 19 órakor Békéscsabán: JANOS VITÉZ Katona-bérlet. 1982. november 25-én, csütörtö­kön 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FltJK! József A.-bérlet. MOZI Békési Bástya; 4 órakor: Üze­net az űrből. 6 órakor: Kék gal­lér. 8 órakor: Konstans. Békés­csabai Szabadság: Egy zseni, két haver, egy balek. Békéscsa­bai Terv: fél 6 órakor: Fekete paripa, fél 8 órakor: Kaparj kurta. Gyulai Erkel: fél 6 óra­kor: Elektromos eszkimó, fél 8 órakor: A kétbalkezes és az örömlány. Gyulai Petőfi: A pén­tek nem ünnep. Orosházi Parti­zán: fél 4 órakor: Csokoládé­automata, fél 6 és fél 8 órakor: Kilenctől ötig. Szarvasi Tán­csics : A hóhér testvére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom