Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

1982. november 23., kedd NÉPÚJSÁG Egy film utóélete A könyv szerelmese Nemhiába nevezik a fil­met a leghalandóbb életű művészetnek. S ez valójában ellentmondást rejtő dolog. Hiszen az alkotást megörö­kítő hordozóanyag — bár egyes típusú színes kópiák­nál ez ma még nincsen így — örök életű. Maga a szel­lemi termék néhány hét. hó­nap alatt „lefut” a mozik­ban. aztán elmerül a felej­tésben. Pedig nem egy olyan filmalkotás született már az ugyanakkor a legfiatalabb művészeti ágként is szereplő filmművészetben, így a hazaiban is, amely méltán tart igényt a közönség, az utókor állandó figyelmére. Moldován Domokos a kor­társ magyar filmművészet amolyan fenegyerekeként robbant be, az érdeklődés reflektorfényébe. Már az el­ső. 1975-ben készített Sze­relmi varázslások című 17 perces kisfilmje is meglehe­tősen nagy visszhangot — akkor elsősorban csak szak­mai körökben! — váltott ki. Az elmúlt évben a tévé ál­tal millióknak átnyújtott A halottlátó című dokumen­tumfilmje meghozta számá­ra az osztatlan sikert., a kö­zönség viharos elismerését. S ebben az évben, 1982 ta­vaszán újabb alkotással, most már igazi „mozifilm­mel” jelentkezett: a teljes hosszúságú Rontás és re­ménység című színes alko­tással. Vegyes volt a fogad­tatás. Sokan azt rótták sze­mére, hogy a „halottlátós” sztorit melegítette fel új foglalatba helyezve. A mű­fajjal is baj volt: se játék­filmnek, se dokumentum­filmnek nem lehet igazán besorolni, beszámítani. Va­lóban: a kettő határán mo­zog, afféle moldováni meg­oldás. A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház- ban az idén ősszel — a Bé­kés megyei Moziüzemi Vál­lalattal közösen — ismét in­dították az úgynevezett kö­zépiskolás filmklubot, amely­nek programjában elsősor­ban a kortárs, az ifjúság problémáival foglalkozó fil­mek bemutatói szerepelnek, alkalmanként az alkotókkal folytatott beszélgetésekkel teljesebbé téve. így az el­múlt héten Moldován Domo­kos állt a tizenévesek elé a Ä szakmunkásképző iskolák tanórán kívüli művelődési tevé­kenységéhez adott ki útmutatót a Művelődési Minisztérium. A szakemberek szerint az. ötnapos tanítási hét bevezetése szüksé­gessé teszi, hogy az oktatási in­tézmények pedagógusai az eddi­gieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak a gyerekek iskolán kívüli életére. Meg kell taníta­niuk a diákokat arra. hogy a szabad idejükkel okosabban, tervszerűbben gazdálkodjanak. Az iskola feladata, hogy a ta­nuló életrendjének kialakításá­hoz segítséget adjon, és a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez gazdag programkínálattal is hoz­za járuljon. Szerelmi varázslások és a Rontás és reménység című alkotások vetítése után. Mi lehetett volna az első kérdés más, mint az: ilyen ma (bár a film alapjául szolgáló cikk négy évvel ez­előtt jelent meg az egyik hetilapban) létezhet ha­zánkban? Élnek ilyen, és hasonló Erzsikék. akik éle­tük problémáinak megoldá­sát a ráolvasások hatékony­ságától. a varázslásoktól re­mélik, kitéve magukat a szélhámosoknak? Ezért tíz­ezreket tud valaki feláldoz­ni? Miért nem bünteti ezt a. törvény teljes szigorával? Az ilyesmit csak magánvá- das feljelentés alapján ül­dözheti a hatóság? S egyál­talán: mi lett a pesterzsébeti kiskereskedőnő sorsa a for­gatás után? Moldován Domokos a tőle megszokott szellemességgel válaszolt a kérdésekre. Ré­gi ismerőst köszönthettek az ankét résztvevői, hiszen a televízió jóvoltából a Balázs Béla Filmstúdió rendezőjét az egész ország ismerheti. Mindenki megkapta a vá­laszt, sőt, újabb informáci­ókhoz is jutott. Hogy mi foglalkoztatja, mi lesz a kö­vetkező? Remélhetőleg az egy-két éven belül bemuta­tásra kerülő „klasszikus té­májú” filmje. S azt is. hogy a téli könyvvásárra, vár­hatólag december közepére nyomtatásban is megjelen­nek eddigi filmjeinek forga­tókönyvei egy kötetben, ké­pekkel gazdagon illusztrálva. Az ifiházbeli vetítés és találkozás kiválóan példázta, hogy igenis van, kell, hogy legyen ut&élete egy filmnek. Bizonyítandó — ha nem is szándékosan —, hogy a film mégsem annyira halandó művészeti ág. Abban az esetben, ha aktuális, közér­dekű témát, mindannyiun­kat foglalkoztató problémát elemez, mutat meg. S ha még ehhez a rendezővel való személyes találkozás élménye, a jó szervezés és forgalmazás is hozzájárul, akkor a film azzá válhat, aminek szánták: környező világunk jelenségeinek, va­lóságának sajátos és politi­kus tükrévé, modelljévé. Vagyis élő, ható és tudatfor­máló alkotássá. Ehhez a munkához kívánt hoz­zájárulni a KISZ KB, amikor ebben a tanévben is meghirdet­te a tizenéves diák ifjúság — köztük az ipari tanulók —- szá­mára az országos diáknapokat, a diákpolitikusok országos ve­télkedőjét, valamint a „Diáktoll" irodalmi pályázatot. Az Országos Pedagógiai Intézet az Éneklő Ifjúság-mozgalom keretében hir­dette meg a szakmunkástanulók kórustalálkozóit. Ugyancsak a diákok szabad idejének hasznos eltöltését szol­gálja az OPI által meghirdetett műveltségi vetélkedő, amelynek témája a mai Magyarországi műszaki, technikai, irodalmi és művészeti élete. A napokban nyílt meg Vésztőn, a művelődési ház­ban Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötő mester kiállítása. A mester jelenlé­tével is megtisztelte a vész- tőieket, így alkalmunk nyílt egy rövid beszélgetésre. — Kiskunhalasi gyerek vagyok, ötéves koromban az óvodában jó viselkedésemért kaptam egy szép könyvet. Nagyon megszerettem, egyre szebb és szebb papirosba cso­magoltam, annyira féltettem. Ezután többször kaptam a rokonoktól ajándékba külön­böző könyveket. Mire polgá­rista lettem, már mintegy 30 könyvem volt — amire na­gyon büszke voltam —. s ab­ban az időben egy kis könyv­tárnak számított. — Kitől kapta az indítást, hogy erre a pályára lépjen? — Egyszer valaki mondta az apámnak, hogy van egy idős bácsi, aki még jobban szereti a könyveket, mint én, és szép táblákat is készít hozzájuk. Én felkerestem őt, és tőle tanultam meg a könyvkötészet alapjait. Ti­zenöt éves koromban Vácra kerültem az országos hírű Kapisztrán nyomdába. Itt a tiltás ellenére is. éjszakán­ként többször is leszöktem a műhelyekbe. így sikerült el­sajátítanom magas szinten e szakma minden csínját-bín­ját. Később belemerültem a régi, 300—400 éves könyvek restaurálásába, hogy meg­őrizzem ezeket az utókor szá­mára. Huszonnégy éve va­gyok az Országház könyvkö­tő. mestere. Rendszeresen dolgozom az Országháznak, az Elnöki Tanácsnak, a mi­nisztériumoknak és a külön­böző nagykövetségeknek. — Kik voltak a leghíresebb megrendelői? — Hat évig dolgoztam Er­zsébet angol királynőnek, ezenkívül sok nagykövetnek, legutóbb például az osztrák­nak készítettem különböző szép kivitelű munkákat. — Lesz-e folytatója majd ennek a mesterségnek? — Azt hiszem igen, ko­rábban több gyerekkel fog­lalkoztam, ma már csak a legtehetségesebbekkel, azok­kal, akikből művész lehet. Kijárnak hozzám a budapes­ti szakmunkásképző iskola növendékei is, de büszkén mondhatom — hogy a mi gyerekeink —, a váciak ál­talában ügyesebbek. Nem­csak a könyvkötészetet taní­tom a fiataloknak, hanem a rokon szakmákat is, így a dobozkészítést, a kasírozást, a vászontérkép-készítést. Annyira szeretem a könyve­ket, hogy a műhelyemben lakom és dolgozom, hiszen elmúltam már 60 éves. így f I , Jr-­M gÉpr Váci György Fotó: Veress Erzsi minden percemet a munkám­nak szentelem. — A könyvek mellett mi a hobbija? — kérdeztem fél­ve a mestert, hiszen lehet-e még valamit úgy szeretni, mint a tudást hordozó köte­teket. Meglep a válasza.- — A bélyeggyűjtés, ötéves korom óta-foglalkozom vele. és igazán kellemesen töltöm el azt a kevés szabad idő­met a bélyegeim rendezése Közben. — Hogyan Jutott el Vész­tőre ez a kiállítás? — Nézze. meghívtak, s ahova hívnak, én örömmel megyek. Ma is azt vallom, hogy a falusi gyerekek talán éppen azért, mert ritkábban jutnak könyvhöz, jobban mégbecsülik azt. Ez a kiál­lítás egyébként már szinte bejárta az egész országot. Ezért is válaszolok szívesen a falusi gyerekek felmerülő kérdéseire. — Ügy tudom, a világon először Vácott az ön gyűjte­ményéből alakítják ki az első könyvkötészeti múzeumot. — Igen felvásároltam na­gyon sok régi megszűnt mű­helyt, legutóbb például Hód­mezővásárhelyről vittem el a felszerelést szeretett váro­somba, Vácra, amelyet any- nyira tisztelek, hogy még a családi nevemet is megvál­toztattam miatta. Biztatást kaptam a város vezetőitől, hogy egy megfelelő épületet alakítanak ki Vácott, s ak­kor valóban itt lesz a világ első könyvkötészeti múzeu­ma — fejezte be a világhírű mester. Váci György nevét ismerik Észak-Ameri kától Afrikáig. Örüljünk neki, hogy most el­jött ide megyénkbe, Vésztő­re. azért, hogy még több hí­vet szerezzen a szép köny­veknek, amelyeknek ő gye­rekkora óta szerelmese. (verasztó) KÉPERNYŐ „Úgy, ahogy volt és...” A Dénes Zsófiáról szóló kétrészes, televíziós portré­film kapcsán először is a Magyar Televízió régi és kö­vetkezetesen végrehajtott vállalkozásáról kell szól­nunk. Arról a jövőt is szol­gáló törekvésről, amellyel korunk neves < tudósainak, művészeinek okos megszólal­tatásán keresztül gondolko­dásra késztetik a ma embe­rét, egyúttal példát is állít­va eléjük, másrészt pedig — e nagyszei'ű emberek élet- történetét, tudását, szemé­lyiségét feltárva, rögzítve — a következő korok nemzedé­kei számára pótolhatatlan üzeneteket örökítenek át. Egy portréfilmet természe­tesen rosszul, érdektelenül is el lehet készíteni. Amelynek első ismertetőjele. hogy a kiválasztott alany nem mél­tó a közvélemény érdeklődé­sére. Aztán a riporter is hi­bázhat azzal — egyéb tévés műsorokban jó párszor akadt már rá példa —, hogy in­kább ő kerül előtérbe, mint riportalanya. Nos, a televí­zió portrésorozatában ilyen hibák eddig még nem for­dultak elő. Nagyszerűen és tervszerűen választják ki azokat a személyiségeket, akik vonzerőt, szellemi iz­galmat tudnak kiváltani a — rendszerint késő esti órák­ban sugárzott — portrémű­sorokhoz hű nézőkben. Ilyen vonzerőt, élményt jelentett legutóbb a Dénes Zsófia írónővel, készített, két­részes portréműsor is. A rendkívüli intelligenciájú, szellemű, 97 éves Zsuka né­ni a ma embere számára élő kultúrtörténeti lexikon. Il­letve jóval több annál. Szi­porkázó szelleme, csodálatos beszédkészsége, képessége gondolatainak legcélratörőbb kifejezésére, már magában rendkívüli élményt jelentett a portréfilm nézőinek. Aztán az átélt, megélt találkozások a századelő filozófiai, irodal­mi, képzőművészeti nagysá­gaival . .. Mindezeket Zsuka néni rendkívüli egyszerűség­gel, bájjal, kifejező drámai- sággal tudta élővé, átérezhe- tővé varázsolni. Hogy jó portréfilmet lát­hattunk, az nem kis részben köszönhető a jól felkészült forgatókönyvíró-riporternek, Belohorszky Pálnak és segí­tőtársainak. A kamerát köl­tőien kezelő Zádori Ferenc operatőrnek, s a rendező Iván Pálnak. Várjuk tőlük, a sorozat szerkesztőitől a megkezdett út további sike­res folytatását. RSE A vésztői kiállításon Nemesi László II jövő szakmunkásának műveltségéért Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A technika ,,szörnyszülöt­tei'*. (ism.) 8.57: Nóták. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban — Peru. 10.05: MR 10—14. 10.35: Operaáriák. 11.03: Dennis Brain (kürt) felvé­teleiből. 11.35: Tigrisugrás. 12.45: Törvényköhyv. 13.00 : Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát. Hangverseny délidőben. Kb. 14.00: Verbunkos muzsika. 14.25: Kórusainknak ajánljuk. 14.40: Élő világirodalom — Gö­rögország. 15.05: Csintalan csillagok. 15.28: Nyit,nikék. (ism.) 16.00 Délutáni Rádiószínház: Zsuzsi nélkül. 17.05: Csökken a főiskolák vonz­ereje? 17.30: Sanzonok. 17.45: A Szabó család. 18.25: Mai könyvajánlatunk. (ism.) 19.15: A Rádió lemezalbuma. 20.15: Dankó-nóták. 20.35: A Rádiószinház bemutató­ja : Díszvacsora a temetke­zési vállalatnál. 22.20: A Távol-Kelet — közelről. 22.30: Nép zene kedvelőknek. 22.51: Mit ér a nevem? 23.01: A titkos házasság. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók, táncok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.22: Látószög. 13.27: Szelényi István gyermek­muzsikájából. 14.00: A Petőfi Rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. 18.55: Moszkvából érkezett. 19.25: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyó­iratban? 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.52: Népdalok. 21.45: A Rádió Dalszínháza: Gé­sák. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Petrovics Emil műveiből. 10.13: Népdalok. 10.30: A Stúdió ll felvételeiből. 11.05: Rómeó és Júlia. 11.40: Szimfonikus zene. 13.07: Zenés játékokból. 14.00: Fiatalok Stúdiója. 14.25: Rohmann Imre zongorá­zik. Ligeti András hege­dül. 15.00: Zenekari muzsika. 16.45: Labirintus. 17.00: Takács Klára operaáriákat énekel. 17.30: Külpolitikai arcképcsar­nok. (ism.) 17.50: Nevetséges ügy. 18.00: A vonósnégyesjáték mes­terei : A Melos vonósné­gyes játszik. 19.05: Mindenki iskolája, (ism.) 19.35: A magánossághoz. 19.40: Kapcsoljuk a Hilton Szál­ló báltermét: A régi zene barátainak. Kb. 21.30: Gyermekeknek. 22.15: Az Ómega-együttes összes felvétele. 23.02: A Les Philharmonistes de Chatearoux játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: John Travolta filmdalaiból. 17.15: Egyszerű ajándék. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Pár perc dzsessz. Gonda János zongorázik. 17.30: Könyv születőben. Előze­tes a Helikon. gondozásá­ban megjelenő Szolnok megye népművészetét be­mutató kötetről. Riporter: Pálréti Ágoston. 17.45: Részletek a Kodály kóru­sok szolnoki, országos ta­lálkozójának bemutatói­ból. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Közép- isk. I. oszt.) (f.-f.) 9.00: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 9.30: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 9.40: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 10.00: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) 10.30: Deltácska. (f.-f.) 10.50: Bélyegvilág, (ism.) 14.05: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.25: Fizika. (Alt. isk.'- 7. oszt.) (ism.) (f.-f.) 14.50: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism.) (f.-f.) 15.20: Kémia, (ism.) (f.-f.) 15.45: Napköziseknek — szakkö­röknek. (ism.) (f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Hipp-hopp. 16.50: Operettbarátság. 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.35: A süllő és horgászata. 17.55: Princ, á katona, (ism.) (f.-f.) 18.30: Bácska táncai. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20:00: Liíjzt Ferenc — tévéfilmso­rozat. 20.50: Stúdió ’82. 21.50: Dalok,* tánco^ a Szovjet­unióból. 21.55: Felkínálom — népgazdasá­gi hasznosításra, (f.-f.) 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gólyavári esték, (f.-f.) 20.55: Kertünk — udvarunk, (ism.) (f.-f.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Liszt: h-moll szonáta. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Fiatalok klubja. 17.00: Mesterségek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Zeneszó. 20.45: Gazdasági figyelő. 21.00: Tv-színház. — Versenyké­pes ember. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Ne felejtsd el: Josip Broz Tito. 17.00: Tv-napló. 17.10: A legszebb klasszikus mí­toszok: Hektor halála. 17.40: Hírek. 17.45: A kaland. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Gyújtópontban. 20.45: Reklám. 20.50: Játékfilm. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Beszéljünk az egészségről. 18.45: Tv-napló. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Vidáman kedden. 20.45: A forradalom dokumentu­mai. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. SZÍNHÁZ 1982. november 23-án, kedden 15 órakor Békéscsabán: gyalogcsillag Hófehérke-bérlet. 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK Déryné-bérlet. 19 órakor Békéscsabán: PRÓBAKŐ Bérletszünet (klubszínház). 1982. november 24-én, szerdán 15 órakor, Békéscsabán: GYALOGCSILLAG Manócska-bérlet. 19 órakor Békéscsabán: JANOS VITÉZ Katona-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Üze­net az űrből — 6 és 8 órakor: Kék gallér. Szabadság. Békés­csaba: Egy zseni, két haver, egy balek. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Fekete paripa, fél 8 óra­kor: Kaparj kurta. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: Elektromos eszkimó — fél 8 órakor: A két balkezes és az örömlány. Gyu­lai Petőfi: Bronco Billy. Oros­házi Béke: 5 órakor: Walt Dis­ney állatbirodalma. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Csokolá­dé automata , — fél 6 és fél 8 órakor: Kilenctől ötig. Szarvasi Táncsics: A hóhér testvére. 22 órakor: Maria Braun házassága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom