Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
1982. november 20., szombat o Vendégünk »olt Grigoríj Mihajlovics Adijanc, a Szovjetunió Idegenforgalmi Főhivatalának magyarországi képviselője Az SZKP XXVI. kongresszusán tartott beszámolójában Brezsnyev elvtárs megjegyezte, hogy „az országok közötti kapcsolatokat már ősidők óta nevezik nemzetközinek. De csak most, a szocializmusban vált ez a kapcsolat valóban nemzetközi kapcsolattá. E kapcsolatban az emberek sok milliói vesznek közvetlenül részt." A mull évben a világ különböző országaiból több mint 290 millióan utaztak külföldre. 1990-ben pedig az Idegenforgalmi Világszövetség szakemberei szerint a külföldre utazók száma eléri a 490 milliót. A napokban Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban „Utazás a Szovjetunióba” címmel idegenforgalmi kiállítás nyílt meg. A kiállítást Grigorij Mihajlovics Adijanc, a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő idegenforgalmi főhivatal magyarországi képviselője nyitotta meg. Vele beszélgettünk a szovjet idegenforgalomról. Többek között elmondta, hogy: az idegenforgalom a Szovjetunióban immár huzamosabb idő óta rendkívül nagy ütemben fejlődik, és jóval felülmúlja a világ idegenforgalmi növekedésének az átlagát. Míg az utóbbi húsz év alatt a világ idegenforgalmának átlagos növekedése csupán négy százalék volt, a Szovjetunióban ez a fejlődés meghaladta a hat százalékot. — Mi az alapja a Szovjetunió idegenforgalmának? — A Szovjetunió idegenforgalmának alapját a szocialista országokkal való nagyszerű idegenforgalmi együttműködés képezte és fogja a jövőben is képezni. Hiszen erre az együttműködésre esik idegenforgalmának mintegy 60 százaléka, mind kiutazásban, mind beutazásban. Az együttműködés több, illetve kétoldalú kapcsolatokon nyugszik. A kormányközi egyezmények alapján valamennyi európai szocialista országgal konkrét ötéves tervet dolgoztunk ki az 1981 — 85-ös időszakra az idegenforgalmi együttműködésről. 1985-ig a Szovjetunió és a testvéri országok között az idegenforgalmat minimum 20 —25 százalékkal kívánjuk növelni. — Közismert a Szovjetunió legnagyobb utazási szervezete, az Inturiszt. Hány országgal tart kapcsolatot? — Az Inturiszt most több mint száz ország 700 utazási irodájával tart fenn kapcsolatot. A kapcsolatok továbbfejlesztésének fontos eseménye volt az Inturiszttal együttműködő utazási irodák konferenciája. A világ 54 országának több mint 450 képviselője a konferencia során számtalan alkalommal folytatott tárgyalásokat az Inturiszt dolgozóival. A tárgyalások számos esetben konkrét egyezmények megkötésével értek véget. A Szovjetunió tagja az Idegen- forgalmi Világszervezetnek is. mely jelenleg 104 államot egyesít. — Mi a magyarázata az idegenforgalom hatalmas fellendülésének a Szovjetunióban? — Az idegenforgalom jelentős fellendülése a Szovjetunióban annak köszönhető, hogy a politikai kapcsolatok szélesedtek a világ országaival, különösen a szocialista országokkal, továbbá országunkban hatalmas idegenforgalmi anyagi, műszaki bázist hoztunk létre. A hatvanas évek közepétől nagy ütemben kezdett fejlődni a modern és komfortos szállodahálózat az Inturiszt keretén belül. 1964-ben az Inturiszt szállodakapacitása csupán 5 ezer férőhelyet tett ki, most viszont 1982 végére az Inturiszt tulajdonában levő szállodák, motelok és kempingek összférőhelye meghaladja az 53 ezret. Csupán ebben az évben új szálloda épült Vilnusban, Lvovban, Viborgban. Kobuletiben, s elkészült Szocsiban is a hatalmas szállodakomplexum. a Dagomisz. — Milyen új látnivalókat kapcsoltak be az idegenforgalom hálózatába? — Az elmúlt évtized alatt megfigyelhető volt a szovjet idegenforgalom földrajzi kiterjedése azáltal, hogy újabb érdekes turisztikai központokat kapcsoltak az idegenforgalom hálózatába. Most, amikor az Inturiszt által kínált számos útvonal a Szovjetunió 146 városát érinti, a legnagyobb erőfeszítéseinket az idegenforgalmi kínálat minőségének és választékának növelésére, a szolgáltatások formájának tökéletesítésére, az új túrák és programok kidolgozására, valamint azoknak a túráknak a fejlesztésére kívánjuk központosítani, melyek népszerűvé váltak a külföldi utasok körében és hagyományos igény mutatkozik irántuk. A szovjet nép az idén ünnepli a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulóját. Ezzel kapcsolatban az Inturiszt 25 jubileumi' túrát dolgozott ki a külföldiek részére. Ezek az útvonalak magukban foglalják a legjelentősebb szovjet idegenforgalmi centrumokat, valamint a 15 szövetségi köztársaság fővárosait. Aktívan fejlődik a Szovjetunióban az idegen- forgalom minden formája, így a csoportos turisztika mellett, mely az idegenforgalom jelentős részét képezi, nagy figyelmet szentelünk az egyéni utaztatásokra is. — Melyek a legkedveltebb üdülőhelyek? — Az idén tovább növekedett a külföldi üdülővendégek száma. Legtöbbjük a világhírű üdülőket kereste fel, mint Jaltát, Szocsit. Szu- humit, Batumit, Ogyesszát, Picundát. A komfortos szállodák, a rendezett strandok és a szép programok, na meg az aránylag mérsékelt árak állandó jelleggel keresetté tették ezeket a helyeket a szocialista országokban, Finnországban, az NSZK-ban, Nagy-Britanniá- ban. A múlt évben a balti-, illetve a fekete-tengeri hajó- utakon több mint hatvanezer külföldi vendég kereste fel Leningrádot, Tallint, Rigát. — A Szovjetunióba látogató külföldiek között mind gyakrabban fordulnak elő szakemberek, tudósok, különböző vállalatok, kereskedelmi kamarák és társulatok üzletemberei. Nekik mit ajánl az Inturiszt? — Az ország különböző városaiban nemzetközi kiállításokon vesznek részt. Ebben az évben az Inturiszt részt vesz az országban megrendezésre kerülő több mint száz nemzetközi kongresszus, szimpozion, kiállítás és vásár résztvevőinek ellátásában. A kongresszusi túrákról jól ismert városok, Moszkva, Leningrad és Kijev mellett újabbak jelentkeznek. Elsők között kell megemlíteni Tbiliszit, Alma- Atát, Ashabbadot, Bakut, Minszket, Rigát és Tasken- tet. Mind gyakrabban tartunk nemzetközi rendezvényeket Kalinyinban, Krasz- nodárban. Ezek a városok kiváló feltételekkel rendelkeznek bármilyen méretű nemzetközi fórum megtartására. A moszkvai kongresz- szusi palota hatezer férőhelyes, a szinkronberendezése pedig 29 csatornás. Alma- Atában a Lenin-kultúrpalota nézőterén 3 ezer személy foglalhat helyet, a szinkron- berendezés itt hatcsatornás. A hatalmas konferenciatermek mellett az Inturiszt új szállodáinak mindegyikében található korszerű berendezéssel ellátott, szekcióülésekre alkalmas tanácsterem. — A Szovjetunió és más országok között fokozatosan növekvő tudományos és kulturális kapcsolatok erősödése révén fokozódik az orosz nyelv iránti érdeklődés. Hogyan segítik elő a nyelvtanulást? — Ennek érdekében az Inturiszt orosz nyelvtanfolyamokat szervez Moszkvában, Lenigrádban, Szocsiban és Krasznodárban. A múlt évben több, mint kétezren, az idén pedig mintegy 2500-an vettek részt ezeken a tanfolyamokon. A jövő évben első ízben indítunk úgynevezett téli orosz nyelvű iskolát Moszkva határában. a festői környezetben fekvő Szolnecsnij—Touring hotelban. — Hallhatnánk néhány szót a szilveszteri és az újévi programokról? — Nagyon sok vendég jár hozzánk az újévi ünnepekre. A legutóbbi szilvesztert több mint harmincezer külföldi ünnepelte a Szovjetunió különböző városaiban. Rendkívül gyorsan terjed a népszerűsége az „Üjévi ünnepség Szibériában” nevű túráknak, melyeket Irkutszkban, Novoszibirszkben és Habarovszkban szoktunk megrendezni. Továbbfejlesztjük a teljesen újszerűnek mondható téli túrát, a terepsíelést. Több csoportot - fogadtunk már ilyen céllal Franciaországból, NSZK-ból, Svájcból. Ebben az évben újabb ilyen jellegű síparadicsomokat kapcsolunk be az idegenforgalomba. Irkutsz, Szuzdal. Moszkva, Leningrád, valamint Minszk környékén. , — Az idegenforgalom fejlesztésének igen fontos tényezője különösen az olyan hatalmas országban, mint a Szovjetunió, a kényelmes és korszerű közlekedés. — A Szovjetunióba látogató külföldi utasok többsége a légi utat választja. Az Aeroflot ma a világ 89 államának 110 városába irányít rendszeres járatokat. Az országon belül pedig 3600 városban szállnak le gépeink. Évi forgalma több mint százmillió szovjet és több millió külföldi utas. A repülőgépparkot a legmodernebbekkel újítottuk fel. Igen népszerűek a légibuszok, melyek közül több Ferihegyen is megfordul. Megindult a Budapest—Szocsi és buda- pest—krími járat. Rohamos ütemben fejlődik a hajóforgalom is. A szovjet hajók 17 nemzetközi vízi úton bonyolítanak le forgalmat, s országunkat 25 más ország 40 kikötőjével kapcsolják ösz- sze. Fontos közlekedési eszköz a vasút is. Évről ’ évre növekszik azoknak a száma, akik a világ leghosszabb vasútvonalán, a transzszibériai vasúton utaznak. A szovjet és a külföldi utasok százezrei veszik igénybe a szovjet Szovtranszauto járatait, öt év alatt az utasforgalom ötszörösére növekedett. — A magyar utazási irodák szervezésében az elmúlt évben 90 ezer magyar turista látogatott el a Szovjetunióba és 53 ezer szovjet állampolgár kereste fel Magyarországot. Mi a véleménye erről a kapcsolatról? — A Magyarországról érkező szervezett turisták mintegy 100 különböző útvonalon ismerkedtek meg a Szovjetunióval. Az utazás minden formáját igénybe veszik. Egyesek csoportosan, mások egyénileg kelnek útra, vannak olyanok, akik saját gépkocsijukkal túráznak, de a különvonatok résztvevői is szép számmal vannak. Jelentősen fejlődött a testvérvárosi mozgalom is. A szovjet turisták is szívesen látogatnak Magyarországra. A múlt évben 20 kidolgozott túra keretében 50 magyar várost tekintettek meg. A tapasztalatok azt igazolják, hogy évről évre erősödik az együttműködés az Inturiszt és a magyar utazási irodák között, mely az utasforgalom növekedésével, a szolgáltatások minőségének javításával, a túrák számának és földrajzi helyzetének ki- szélesítésével nyilvánul meg. — Lát-e további fejlődési lehetőséget? — Igen. Erről meggyőződtem a mostani Békés megyei látogatásom során is. — Köszönjük a beszélgetést. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Költészetünk román barátja 75 éve született Mihai Beniuc Kántor Sándor állandó kiállítása Karcagon A brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert alkotásaiból A születésének hetvenötö- dik évfordulóját ünneplő román költőt, Mihai Beniucot azzal tisztelhetjük meg a leginkább, ha népének hű fiaként emlegetjük. Nemcsak azért, mert parasztok ivadéka, hanem azért is, mert hozzájuk való örökké tartó hűségét sugallja közéleti tevékenysége, és egész költészete. Alig húszévesen, az iskolapadból került a kulturális élet forgatagába, első verse a román költészet Eminescu utáni óriásának, Tudor Arghezinek a folyóiratában jelent meg 1928-ban. és tíz év múlva Az elmúlás dalaival, első kötetével teljes vértezetű költőként lépett a közönség elé. Azóta is azon költők közé tartozik, akiknek csak erőteljesedik, de nem változik a „hangja”. Beniuc őserőtől duzzadó, töretlen optimizmusú parasztként, „kévék között, keményen vonult be az időbe”, s már pályája kezdetén váte- szi szerepet áhított és vállalt önmagára. A társadalmi lázadás konok hirdetőiéként indult, önmagát imponáló magabiztonsággal azonosította egész népének történelmével. Míg hazája fel- szabadulás előtt — mint maga írta — „dohogni csak a kucsmájába mert”, 1944 augusztusa után „új idők dobosaként” énekelte meg. sűrítette erőteljes, gyakorta természeti képekbe örömét, hitét. „Ütszéli almafa” lett Beniuc, melynek gyümölcséből bárki bátran szakíthat. Továbbra is romantikusan forradalmár költő maradt. Versei a népköltészet tömör és világos nyelvén árasztanak őszinte, átélt pátoszt és parttalan optimizmust. Regénye, a Borotvaélen, a munkásosztály és a kommunisták illegális harcának állít emléket. Nem lenne illendő elhallgatni, hogy a magyar nyelv és magyar költészet ismerőjét és hasznosítóját tisztelhetjük benne. Képi világa, szimbólumai néha meglepően hasonlatosok Petőfi, Ady vagy József Attila költészetéhez, bizonyára joggal érzi őket rokonainak. Kisgyermekként, magyar iskolai tanulmányai során, de később, érett fejjel is elsősorban forradalmiságukat szívta, építette román önmagába. 1973-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján írta a Kortárs lapjain, hogy annak idején kimondhatatlanul tetszett neki: A farkasok dalában a farkasok nem fogadják el a kutyák sorsát. „Meglehet, én is farkaskölyök voltam. Ezért is marad, azóta is, oly közel énhozzám Petőfi” — és így folytatta: „Eminescutól tanultam meg, milyen nehéz hazád nagy költőjévé lenned, s különösen ugyanolyan naggyá, egy Eminescu után. Valószínűleg egy magyarnak is ugyanilyen nehéz Petőfi után naggyá válnia, még akkor is, ha jött utána Ady, József Attila, aztán Illyés Gyula és »ások, hasonlatosan a román Cosbuchoz, Arghezihez, Bacoviához. Első tanítómestereid mégiscsak azok maradnak, akik formálnak, vagy .deformálnak’. Petőfitől a népi lélek népi egyszerűségű kifejezését tanultam meg, s a leg- magasztosabb gondolatot, amelyet mi, emberek magunkénak vallhatunk: Világszabadság!” Gellert Gyöngyi Nagy fazekas művészünk, Kántor Sándor, 1894-ben született, akkor, amikor a magyar népművészet már erősen hanyatlóban volt. A véletlen úgy hozta, hogy a 12 éves kisfiút a szülei fazekasinasnak adták. 1911-et írtak, amikor felszabadult, de még kilenc évnek kellett eltelnie, hogy saját korongja mellé ülhessen. Győrffy Istvánnal való találkozása döntő állomás volt az életében. Ő irányította figyelmét a tiszafüredi cserépedényekre, melyeknek akkoriban nem volt mestere. Kántor Sándor érdeme, hogy nem nyugodott bele a réginek, a megszokottnak az ismétlésébe, hanem kereste a továbblépés lehetőségét. Jó érzékkel választotta ki azt, amivel a hagyományokat gazdagítani tudta. Nevéhez fűződik a karcagi, a nádudvari, a mezőcsáti fazekasság megőrzése és továbbfejlesztése. Műhelyében híres Miska-kancsók, nagyméretű, színes, díszes tálak, grafitmázas fekete kerámiák készültek. Sohasem látott formákat úgy alkotott meg, hogy azok — például madár- és állatmotívumai — mégis a magyar fazekasművészet szellemét sugározzák. Kántor Sándor legismertebb népi fazekasunk hazánk határain túl is. A brüsszeli világkiállításon nagydíjat és nemzetközi oklevelet kapott. 1953-ban a népművészet mestere lett, majd 1978-ban munkáját Kossuth-díjjal ismerték el. A 88 éves mester jelenleg is alkot. Művészetét a hagyományőrzés mellett ma is változatlanul az új értékek teremtése jellemzi. Ez a több mint hét évtizedes, gazdag életút tárul elénk Karcagon, az Erkel Ferenc utcai fazekas tájházban, ahol Kántor Sándor munkáiból állandó kiállítás nyílt. Miska-kancsók, tálak, szilkék, butéliák, különböző figurák — mind-mind e gazdag alkotóélet egy-egy állomását jelzik. Műveinek szépsége, titka, hogy kerámiái egyszerre ősiek is és maiak. Szente Erzsébet
