Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. NOVEMBER 19., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ülést tartott a román szövetség három bizottsága Tanácskozott a megyei NEB Tegnap a gyulai román gimnázium könyvtárában összevont ülést tartott a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének három munkabizottsága: az anyanyelv-oktatási, a közmű­velődési és sajtóbizottság. Előbb Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára tájékoz­tatta a bizottságok tagjait az október 16—17-én Vácon megtartott első nemzetiségi közművelődési konferencián elhangzottakról. Hangsúlyoz­ta, hogy a nemzetiségi kul­túra szerves része a nemzeti kultúrának, ezek állandó köl­csönhatásban vannak. A nemzetiségek kulturális fej­lődése nemzeti és nemzet­közi szocialista céljainkkal, érdekeinkkel is egybeeső fel­egyetértési joga A szakszervezeti mozgalom kezdeményezésére a Minisz­tertanács már korábban ren­deletileg szabályozta, hogy mely dolgozókat érintő in­tézkedéshez szükséges a szakszervezet, illetve a bi­zalmi egyetértése. Ezek alap­ján a bizalmi egyetértése szükséges a dolgozó szemé­lyi alapbérének megállapítá­sához, a miniszteri, vagy ma­gasabb szintű kitüntetésére vonatkozó javaslathoz, ju­talmazáshoz, fizetett rend­kívüli szabadsághoz és ab­ban az esetben is, ha a dol­gozót lakástámogatásban vagy szociális juttatásban kí­vánják részesíteni. A munkáltatók azonban gyakran nincsenek tisztában ezzel a szabályozással. Nem egy esetben formaságnak te­kintik az egyetértő nyilatko­zat megszerzését. Előfordul, hogy a már meghozott intéz­kedésekhez utólagosan kérik adat. A szövetség főtitkára ugyanakkor szólt a magyar- országi román nemzetiség közművelődésének néhány speciális, időszerű feladatá­ról. Ezt követően a munkabi­zottságok külön'-külön be­számoltak és értékelték az idei munkát és megjelölték a jövőbeni feladatokat, kü­lönös tekintettel a szövetség hatodik kongresszusára való felkészülésre. Az összevont ülés befeje­zéseként a bizottság tagjai megismerkedtek az új, mo­dern és minden igényt ki­elégítő román általános is­kola és gimnáziummal. Kozma Mihály az egyetértést. Pedig az egyetértés nélkül hozott in­tézkedés érvénytelen. Az említett kérdésekben gyakorolt egyetértési jog al­kalmazása abban az esetben válik vitássá, ha a bizalmi­val partner gazdasági vezető hatásköre nem terjed ki az említett ügyekre. Ilyenkor nem érvényesülhet közvetle­nül a bizalmi egyetértési jo­ga, hanem a bizalmi és a vele partner gazdasági ve­zető együtt tett javaslata alapján az illetékes maga­sabb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. Ez az áttételesen megnyilvánuló bi­zalmi jogkör igen sok vitát, félreértést eredményezhet. Az ilyen zavaró félreértések a munkáltatói jogkörök olyan decentralizálásával ke­rülhetők el, amelynél éssze­rűen figyelembe veszik a munkáltató érdekeit és fele­lősségét. Tegnap, november 18-án Békéscsabán Józsa Bélának, a megyei NEB elnökének ve­zetésével ülést tartott a Bé­kés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozás munkájában részt vett Zó­na Károly, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja is. A testület megtárgyalta dr. Daróczi Mária vizsgálat­vezető előterjesztésében „Az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézése” című vizsgálati anyag ösz- szefoglaló jelentését. A vizs­gálatot a KNEB programja alapján a békési, a békés­csabai, a mezőkovácsházi, az orosházi és a v szeghalmi NEB-ek bevonásával folytat­ták. A Hazafias Népfront megyei bizottságának szerve­zésében két városban és hét községben kilenc ankétot tartottak, amelyeken össze­sen 220-an vettek részt, s közülük többen' mondták el véleményüket. A megyei tanács vb év ele­ji határozata a munkaidőt, az ügyfélfogadás rendjét egységesen szabályozza. Az így kialakított munkaidő- és ügyfélfogadási rend nem mindenhol felel még a la­A békéscsabai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak titkársága, szervezési és jogi osztálya a lakó- és ut­cabizottságok képviselőinek, a társadalmi szervek, vala­mint az illetékesek meghí- vottainak tartott fórumot tegnap, csütörtök délután 3 órakor a városi tanács nagy­termében. Elsőként Erdei Jó­zsef, a tanács műszaki osz­tályának csoportvezetője szólt a városi tömegközleke­désről, a várható változások­ról. Ügy tervezik, hogy a Tanácsköztársaság útját fel­szabadítják a tömegközleke­dés alól és a mellékutcákra terelik át a forgalmat. Ma kossági igényeknek. Több helyen felmerült a korábbi ügyfélfogadás igénye a reg­gel 7, illetve fél 8 órai kez­dés. A szombati ügyeletet mindenhol megszervezték a tanácsoknál, de az a tapasz­talat, hogy ilyenkor igen kicsi az ügyfélforgalom. Kí­sérleti jelleggel Békéscsabán és Orosházán munkaidőn tú­li ügyfélfogadást szerveztek, eredménytelensége miatt azonban mindkét helyen megszüntették. A hozzászólók elmondot­ták, még mindig sok a dol­gozók részéről munkaidőben intézett ügyek száma. A jö­vőben nagyobb fegyelemre lesz szükség a gazdálkodó szervezeteknél és az állam­polgároknál azért, hogy csök­kenjen a munkaidőbeni hi­ányzások szórna. A szolgál­tató szervezetektől pedig ru­galmasabb alkalmazkodást várnak a jövőben. A bizott­ság egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Ezt követően Józsa Béla terjesztette elő a jövő évi NEB-ellenőrzési témák ja­vaslattervezetét. A testületi ülés bejelentésekkel ért vé­get. V. L. ugyanis a Volán húsz városi járata közül 13 érinti a fő- közlekedési utat. A vasútál­lomás és a Szabadság tér ezt követően is a buszok meg­álló-csomópontjaként látja el majd feladatát. A következő években ala- i kítják ki a vasútállomás előtt a helyi és á távolsági közlekedés lebonyolítására a í buszpályaudvart, amelynek beruházási költsége 82,5 mii- i lió forint, átadását 1985 szép- j temberére tervezik. A város j csúcsforgalmi időszakainak zsúfoltságát csökkentené az az intézkedés, amelynek ke­retében 44 intézményt és vál­lalatokat érintően bévezetik a jövőben a lépcsőzetes mun­kakezdést. A fórum második témája az új lakásügyi jogszabályok­kal foglalkozott. Dr. Simon Mihály, az igazgatási osztály vezetője ismertette azokat a változásokat, amelyek az ere­deti kidolgozott tanácsi ren­delethez képest, a november 9-i tanácsülés határozata ér­telmében megváltoznak. Szólt arról, hogy a fiataloknak évente az épülő lakások leg­kevesebb 15 százalékát jut­tatják. Arról a változásról is beszélt, miszerint a kiskorú is nyújthat be lakásigényt, majd az állami lakások ér­tékesítésével összefüggésben adott részletes ismertetőt. Ezután az utca- és lakóbi­zottságok képviselői több, a közlekedésre vonatkozó ész­revételt mondtak el. Többek között azt, hogy az útjelző és a közlekedést irányító táblák^ egy része olykor in­dokolatlanul van az adott helyen. A Volán-járatokkal kapcsolatosan hangzott el sok más vélemény mellett, hogy az olajos padozat csú­szik, s az is előfordul, hogy odacsukják az utasokat. Sz. J. Elnök az iskolában Természetesen sok elnök volt már az iskolában, és ezzel még csak nem is a kö­telező általános iskolára, hanem a koráb­ban dívott elnökképzőkre gondolok. Jelen esetben azonban másra is. Nemrég hal­lottam, hogy az egyik mezőgazdasági ter- melőszövetljezt elnöke osztályfőnöki órát tartott a helyi iskolában, ami nemcsak formabontó, hanem úgy tűnik, hogy cél­szerű ténykedés is. Az első kézből való felvilágosításnak mérhető a haszna. A fiatal állattenyésztők, növénytermesztők, szerelők és traktorosok egy-egy ilyen el­nöki óra után kezdtek meginogni abbéli elhatározásukban, hogy falujuktól távol keressenek munkát, majdan — ha arra kerül a sor —, amikor közel is lehet. A termelőszövetkezet vezetője tájékoz­tatott és tájékozódott. Arról is, hogy a fiatalokban milyen elképzelés él a közös gazdaságról. Legyünk őszinték: elég torz. Nincs értelme sokadszor elmélázni azon, hogy milyen történelmi változások ered­ménye mindez. Az, hogy egy nem túlsá­gosan nagy falu iskolásai a lakóhelyükön levő gazdasággal kapcsolatban tájékozta­tásra szorulnak. Az elnöki példa minden­esetre pozitív, és fergeteges iramban kö­vetni kellene. Arra gondolok, hogy milyen elbűvölő lenne, ha valamelyik vezérigazgató min­den protokoll és díszkíséret nélkül beállí­tana egy szép napon valamelyik brigád­gyűlésre. Tájékoztatni és tájékozódni. Egy rangos sütőipari főnök beülhetne vala­melyik hajnali kenyérszállító autó vezető­je mellé. A szállodák sorát fenntartó cég feje egy este a legkisebb bisztrójukban vacsorázhatna. Egy fővasutas a „fekete vonattal” érkezhetne a fehérgyarmati ál­lomás ellenőrzésére. Mindezt természete­sen tájékozódás céljából, amiből aztán megfelelő időben, helyen és körülmények között tájékoztatás is születhetne. Aki mindezek után idealizmust emleget, annak valószínűleg van némi igaza. Aki demagógiát, annak nincs. Néhai Erdei Fe­rencnek például munkamódszerei közé tartozott miniszterelnök-helyettes korá­ban, hogy titkárságán megadott egy út­irányt. És elment másfelé, ahol még vé­letlenül sem várták. Szó sem volt vala­miféle Harun al Rasidoskodásról, vagy az álruhás Mátyás király 'ínodernizált válto­zatáról. Egyszerűen csak az áttételek nél­küli tájékozódás iÉénye öltött szokatlan formát. Aki volt katona, az tudja, milyen változásökon megy át egy laktanya, ha előre ismerik a tábornoki szemle időpont­ját. A termelőszövetkezeti elnökök a vilá­gért se vegyék át az osztályfőnökök funk­cióit. A vezérigazgatók is elsősorban ve­zérigazgassanak. De ha közben valami új­szerűt csinálnak, az se baj. Ordas Iván II szakszervezeti bizalmi Lakó- és utcabizottságok fóruma A politechnikai oktatás ma már általánosan elterjedt, és igen hasznos az általános iskolás gyermekeknek. Az azon­ban, hogy milyen körülmények között sajátítják el a min­dennapi élet teendőinek folyamatait már nem mellékes. A korszerű tantermi felszerelések része a politechnikai asztal, amelyen fúrhatnak, faraghatnak a diákok. Ilyen speciális asztalokat készítenek Mezőkovácsházán, a békéscsabai Ge­nerál Ipari Szövetkezet helyi részlegének asztalosműhclyé- ben. A képen látható asztalok a mezőhegyesi általános is­kola műhelyeiben várják majd a gyerekeket, hogy elsajátít­sák a legalapvetőbb fogásokat Fotó: veress Erzsi Előadás a közigazgatás lövőiéről Magyarországon 1938-ban 20, 1978-ban 56, az elmúlt évben pedig 54 ezren dol­goztak a közigazgatásban. Sok ez, vagy kevés? .A szak­emberek, a jövő kuta­tói vallják: a létszám mindenáron való csök­kentése nem vezethet kellő eredményre. Az eddigieknél alaposabb felmérésre, elem­zésre van szükség, ha tovább akarunk lépni. A fejlett tő­kés országokban sokkal töb­ben tevékenykednek a hiva­talokban, mint nálunk. Ha­zánkban jelenleg a lakosság 0,55, az USA-ban 3 százalé­ka munkálkodik e területen. Az érdemi ügyintézők isko­lázottsága is nagyobb a mi­enknél. Ezt azért kell hang­súlyozni, mert az elkövetke­zendő években még na­gyobb szerep jut az emberi tényezőknek. A tanácsi munkáról, a közigazgatás stratégiájáról; közéleti tartalmáról hang­zott el előadás november 18- án, tegnap délelőtt Békés­csabán, az ifjúsági és úttö­rőházban. A Hazafias Nép­front Békés megyei elnöksé­ge és a Magyar Jogász Szö­vetség Békés megyei Szer­vezete rendezésében dr. Hajdú István, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának osztályveztője szólt az ál­lamigazgatás korszerűsítésé­ről. Elöljáróban leszögezte: mindenekelőtt a változás és a stabilitás összhangjának megteremtését szükséges zászlónkra tűzni. Egyelőre nincs hivatalos, tudomá­nyos stratégia. Irányt mu­tat viszont a párt XII. kong­resszusának határozata és programnyilatkozata, amely Szlovák vendégek A szlovák oktatási mi­nisztérium nemzetiségi ön­álló osztályának vezetője, Fodor Zoltán és egyik fő­munkatársa, Fibi Sándor tett kétnapos látogatást me­gyénkben. A vendégeket Bé­késcsabán, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője, Vámos László fogadta. A szlovák oktatási szak­emberek a két nap során tanulmányozták a megyében folyó nemzetiségi oktatást. Ellátogattak Gyulán, a ro­lehetőséget ad a jövő köz­igazgatásának fejlesztésére. Ebben a munkában elenged­hetetlen a szocialista de­mokratizmus szélesítése, a tanácsi munka hatékonysá­gának a növelése. A'z előadó kifejtette: a korszerűsítési törekvéseket a politika és a gazdaság vál­tozása határozza meg. Ezért meg kell vizsgálni a köz- igazgatás és a politika vi­szonyát, az érdekképviselet mai rendszerét, hiszen a közélet egyik legfontosabb követelménye a nyitottság. A tanácsi rendszeren belül alapvető kérdés, hogy széle­sedjenek, vagy szűkülje- nek-e a feladat- és hatáskö­rök. A válasz egyértelmű: bővüljenek! Mindez igazol­ható a szocialista demokrá­ciával, a tartalmas közéleti munkával, az öntevékeny­séggel. Ezzel függ össze a szervezetrendszerek válto­zása és a választási rendszer reformja is. A kívánalom régi óhajt fogalmaz meg: szüntessük meg a formális vonásokat. Adjuk meg a vá­lasztás lehetőségét, hogy az arra alkalmas emberek ke­rüljenek a testületekbe. Tud­juk, sok az ellentmondás, az elképezléseket nem könnyű megvalósítani. A döntések meghozatalában, az ellen­őrzésben. a propagandában, a településpolitikában azon­ban még bőven van tenni­való. Ezután a szakigazgatási szervek feladatairól, jogkö­réről, jövőbeni szerepéről beszélt dr. Hajdú István, és válaszolt a kérdésekre. S. S. Békéscsabán mán tanítású nyelvű általá­nos iskolába és gimnázium­ba. Békéscsabán, a szlovák tanítási nyelvű általános is­kolában és gimnáziumban tanulmányozták a magyar nyelvoktatást. A vendégek november 17- én, szerdán este ellátogattak a tótkomlósi művelődési központba, ahol megtekin­tették a Békés megyei Jókai Színház előadásában Ka- csóh: János viétz című dal­játékát. V. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom