Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-14 / 268. szám
1982. november 14., vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Körösladányban E gy 1067-böl származó okirat Nadan néven települést jelez a mai Körösladány helyén. Vagyis, már nem sokkal 1000 után is emberek éltek ezen a környéken, noha akkoriban lápos-mocsaras terület volt, mint Békés megye nagy része. Nem is oly régen még állt a Márkus- fa, s sok monda fűződik e több száz éves famatazsálemhez. Átokfának is nevezték, de pozitív jelentése is volt: „Körösladány népe is ezer szállal kapaszkodik a földbe”. Igaz, azóta sok minden megváltozott, sokan elköltöztek a településről, de még ma is 6200 lelket számlál a nagyközség. Sőt, arra* is büszkék a ladányiak, hogy Petőfi is járt „falujukban”, 1847. június 10-én. mi több itt-tartózkodása alatt versbe fogalmazta érzéseit: Puszta föld ez, ahol most járok, Istenért sem látni virágot. Persze, azóta jóval több mint száz esztendő telt el, s noha november van, az időjárás ezer meg ezer színben pom- páztatja a tájat. A felszabadulás' után még 9 ezer ladányi „túrta a földet”, hiszen az idő tájt csupán a téglagyár működött, ami mindössze 30—40 embernek adott munkalehetőséget, így érthető, hogy a településen mindenki a földből élt — több-kevesebb sikerrel. S ezért is csökkent kezdetben rohamosan a ladányiak száma, sokan Pest környékére kerültek: Vecsésre, üllőre, Monorra ... Azt mondja a fáma, Vecsésen van egy utcasor, amelyet csak ladányiak laknak. 1949-től kezdett iparosodni a település. Létrejött a gépjavító-állomás, majd 1948-ban elsőként a Dózsa Tsz, nem sokkal rá a Zalka, az Üj Barázda és az Üj Élet. Az évek hosszú során fuzionáltak a mezőgazdasági egységek, s ma a Magyar—Vietnam Barátság Tsz a jogutódjuk. Az üzemek mellett a felszabadulás óta több új kommunális létesítmény is megvalósult, néhány évvel ezelőtt avattak új ABC-áruházat a szeghalmi út mentén, s nemrégiben új bölcsőde épült, ma már a gyalogosok és gépjárművel közlekedők új, kecses hídon kelhetnek át Újladánytól a központ felé és vissza. A rendelőbe és óvodába bevezették a központi fűtést, a jövő elképzelései között szerepel: hamarosan átadnak két új orvosi lakást, a megyei tanács támogatásával jövőre rendbe hoznak négy pedagóguslakást, a nagykastélyi iskolát is központi fűtéssel látják el. Az 1970-es és 1980-as ár- és belvíz sok épületet tett tönkre Ladányban is. A magánlakásokhoz jelentős állami segítséget kaptak a lakosok; a megyei tanács nagymérvű támogatást adott az intézmények újjáépítésére, felújítására. Az új híd Bőven termett a A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Termelő- szövetkezet meglehetősen gyenge, átlagosan 18 és fél aranykoronás földeken gazdálkodik. A korábban gyakorta belvizes szántó felén már elvégezték a termelési biztonságot teremtő meliorációs munkákat, rövidesen sorra kerül a fennmaradó hányad is. Addig is olyan növények termesztésével foglalkoznak, amelyek a körzetben a lehető legtöbb nyereséget adják. Ezek egyike a napraforgó. A több mint ezer hektárra vetett olajmag- vú növény az idén is szépen termett. hektáronként 1,6 tonnát. Körösladányban is jelentkezett a megyeszerte hatalmas károkat okozó szár- tőrothadás, azonban a szövetkezetben termesztett iregi fajták viszonylag ellenálltak a fertőző gombának. Növelte a növény árbevételét, hogy a TSZKER-nek adták el a termést, amely exportra került — madáreleség- nek. rizs Az igazi sikernövény az idén a rizs volt, 4,2 tonnás hektáronkénti hozamával. Különösen igaz a megállapítás, ha hozzátesszük: tavaly csak két és fél tonnát adott egy hektár. Hogy minek köszönhető a hirtelen javulás? Ahogy mondani szokás: minden szerencsésen összejött. Lézeres talajegyengetőypl felújították mind a 366 hektár rizsföldet, sikerült időben vegyszerezni, vetni, és nagyon jó volt az időjárás a rizsnek. Pontos számításokat még nem készítettek a szövetkezetben, az azonban már most látszik, hogy várhatóan akkora nyereséggel zárnak az év végén, mint tavaly. A közgazdasági szabályozók szigorodása, az elvonások növekedése miatt ez nagy szó. hiszen még kedvezőbb adottságú téeszekben is jellemző a nyereségcsökkenés. Hogy Ladányban ez elmarad, abban nagy része van a bőséges rizstermésnek. II bölcsőde Három évvel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy Körösladányban életveszélyessé nyilvánították a község egyetlen bölcsődéjét, a falakat kitámasztották. Akkor érthetően az volt az egyik legfontosabb kérdés, hová költözzön a bölcsőde. A legjobb természetesen az lenne, ha új bölcsődét kapna a község, vallották a tanács vezetői. Igen ám, de a beruházáshoz, amely egyébként 10 millió forintba került volna, nem volt pénz. és a megye sem tudott segíteni. Végül is a bölcsőde az öregek napközi otthonába költözött, az idős embereket pedig egy kétszobás szolgálati lakásban helyezték el. Az átköltözések idején még mindenki reménykedett, átmeneti megoldásról van szó, és a nyugdíjasok is megértéssel fogadták az intézkedést. Mindennek már három éve. a község bölcsődéjét azonban ma is az öregek egykori napközi otthonában Egy szövetkezet profilt keres. Négy évvel ezelőtt még ezzel a mondattal jellemezhettük volna a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet törekvéseit. Azóta az egész országban ismert termékek lettek a Csillag márkanévvel ellátott padló- és cipőápoló szerek, a textilöblítők, az ablaktisztítók, a fürdőtabletta, no és a szúnyogok riasztására szolgáló kenőcs, a Szuku. Hogyan is kezdődött? A szövetkezet 1978-ban szerződőst kötött a Caolával, akkor még Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat néven ismerték, cipőkrém és néhány kozmetikai cikk gyártására. A kooperáció nagy lendületet adott a szövetkezet fejlődésének, az árbevétel két év alatt a duplájára nőtt. A körösladá- nyiak a háztartásvegyipari termékek gyártását nem átmeneti megoldásnak tekintették. Ezt bizonyítja az is, hogy önálló fejlesztési osztályt hoztak létre. Lényegében ennek a munkának köszönhető, hogy ma már a’ szövetkezet termelésének felét az önálló fejlesztésű termékek gyártása adja. Egy-egy termék gyártását gondos piackutató munka előzte meg, jó kapcsolat alakult ki a kereskedelmi vállalatokkal. A kö- rösladányiaknak jelentős szerepük van abban, hogy az utóbbi években kevesebb volt a háztartásvegyipari termékekből a hiánycikk és nőtt a választék is. Néhány esetben azonban a szövetkezet elképzelései nem válhattak valóra. Kezdetben nagy reményt fűztek a cipő- tisztító szerek választékának bővítéséhez. Elkészült a kenőfejes cipőápoló. A termék minden szempontból megfelelt volna a követelményeknek, ha sikerült volna megoldani a felkenőfilc hazai gyártását, illetve importját. Ehhez licencvásárlásra, vagy a fej behozatalára lett volna szükség. De nem ez történt, és a kereskedelem a választékot az utóbbi években importtal bővítette. Ám ez sem szegte a szakemberek kedvét, és a közelmúltban újfajta cipőápoló szerekkel készültek el. Az idén új termék a műbőrápoló és Metasept felületfertőtlenítő és lemosó szer. A reumatikus habfürdő gyártása az engedélyezési eljárások miatt késik. A szövetkezet négy év alatt csaknem ötszörösére növelte árbevételét Törekvésük a jövőben is változatlan: hiánycikkek gyártása, a választék bővítése. Az oldalt írták: Jávor Péter, Kcpenyes János, M. Szabó Zsuzsa. A fotókat készítette: Jávor Péter. találjuk, az idős embereket pedig a szolgálati lakásban. De azért történt egy, s más. — A napközi otthont átalakíttattuk, kibővíttettük. A tanács( egymillió forintja mellé a megye nyolcszázezer forintot adott erre a célra. Az építkezést követően ötvenfős, központi fűté- ses, korszerű óvodája lett a községnek. A szolgálati lakásba, ahol az idős embereket helyeztük el, vizet vezettünk, rendeztük a környezetet — mondja Fejérné Akár sorsnak is nevezhetjük: megnyitnak egy vendéglőt. Minden szép, új benne, kitűnőek az ételek. Az évek során aztán szépen leromlik. Nem így a Magyar— Vietnami Barátság Tsz vendéglője. A kezdetben kocsmaként működő vendéglátóipari üzemegység virágkorát éli. Csak egyetlen bizonyíték: április óta ötven százalékkal nőtt az étterem ételforgalma. Minek köszönhető ez — kérdeztük H. Kiss Ferencet, a kereskedelmi ágazat vezetőjét. — Felújítottuk az éttermet és kerestünk neki valami jó nevet. De ahány javaslat jött, az mind kötött volna valami szakmai jelleghez. Hogy például, ha Nimród, akkor állandóan kínálni kéHerbert Ilona, a községi tanács vb titkára. A bölcsődé helye végleges. Az öregek napközi otthona azonban a közeljövőben újabb átköltözés előtt áll. A rövidesen megüresedő fogorvosi lakást, rendelőt az átalakítás után az idős emberek foglalhatják el. Itt kultúr- és pihenőszobát^ ebédlőt alakítanak ki. Ami pedig a bölcsődét illeti, a jövő év tavaszán bővítik az udvart, rendezik a környezetet. ne vadételt. Ezt nem vállalhattuk. Többen töprengtünk, végül a gépkocsivezetőnk, Hangai István fejéből pattant ki az ötlet. Arany János A hamis tanú című versét emlegette, abban szerepel községünk egykori bírója. A ván Márkus a legenda szerint Köröstarcsa és Körösladány határvitájában tett hamis esküt. Lába alá rakott egy marék ladányi földet, úgy esküdött meg a tárcsái területen, hogy ő ladányi földön áll. A helyieknek ez nem nagyon tetszik, annál inkább a vidékieknek. Aranyos beszélgetések hangzanak el a portál előtt, sokan emlegetik az iskolában tanultakat, Arany Jánost, de kérdezgetik a névadóról a vendégek a pincéreket is. Munkaalkalom és ingázók Korántsem akarunk mun- kaerőtoborzót tartani, de érdekes — hogy durván úgy fogalmazzunk —• patthelyzet alakult ki Körösladányban. Erről beszélgettünk Kiss Gyulával, a nagyközségi tanács elnökével. — A felszabadulás után jelentősen csökkent településünk lélekszáma, olyany- nyira, hogy az akkori 9 ezer lakost számláló Ladányról a legutóbbi népszámlálás már csak 6200-at mutatott. Persze a kezdetben ez érthető volt, hiszen a felszabadulás előtt csupán a téglagyár működött a falu határában. 1949-ben jött létre a gépjavító állomás, ami többszöri átalakulás után ma már a Csepel Autó 4. sz. gyárának egy részlege. Aztán a későbbiek során a tsz-ek melléküzemágai nyújtottak lehetőséget az iparban elhelyezkedőknek, így a tésztaüzem. a gumi üzem és a bőr- feldolgozó. Ez utóbbi az újpesti bőrgyárral áll kooperációs kapcsolatban. Településünk kisiparosait hozta ösz- sze a hajdan fa-, vas-, vegyi ktsz, (ma Metakémia Szövetkezet) néven megalakult korszerű üzem. Aztán üzembe lépett a budapesti székhelyű, de a Ladányban legtöbb embert foglalkoztató Sztár és Üjdivat Szövetkezet, ami 100 nőnek ad napjainkban is munkaalkalmat. A '60-as évek elején kezdett el dolgpzni a Békési Kosárfonó körösladányi új, modern telepe. Űj sütőüzem épült, két bolttal. De sok embernek ad munkalehetőséget a tanács költségvetési üzeme, amely az építésen kívül felújítással, fenntartással foglalkozik. S akkor még nem beszéltünk a szeghalmi ÁFÉSZ körösladányi egységéről . . . — Míg régen a lakosok az imént felsorolt munkalehetőségek hiánya miatt elvándoroltak, addig ma ezek közül szinte minden második üzemben munkaerőhiánnyal küszködnek. Pedig még ma is 300—350 ladányi ingázik rendszeresen, zömük a megyén kívülre. Csaknem 15-en dolgoznak Pakson, mások Budapesten, aztán sokan járnak a megyeszékhelyre, s egynéhányan a környező településekre. Pedig bátran kijelenthetem, hogy többségüknek itthon is meglenne a munkahelye — vallott színt a tanácselnök. Miután nevet kapott a vendéglő, elkészíttették a cégtáblát és a bejáratot is. A vörösréz lemezbe a gyoma- endrődi Honthy Antal kalapálta Márkus bíró portréját, a szöveget. Április óta csalogatja a cégtábla a 47-es főúton közlekedő autósokat és a község lakóit. Nemcsak az ételforgalom nőtt meg azóta. Számos rendezvénynek adott helyt a vendéglő, ahol egyszerre 160-an férnek el kényelmesen. A konyhai dolgozók megalkották a Már- kus-szelet nevű ételt, ami nem más, mint natúr szelet, a tetején megfűszerezett velővel. De készítettek Máté- szeletet is, amely az ide szívesen látogató, népszerű táncdalénekesről, Máté Péterről kapta a nevét. Metakémia: önálló termékekkel a piacon Vendéglő — a vén Márkushoz
