Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

1982. október 19- kedd NÉPÚJSÁG Tűnődő levél X-hez Szeretve tisztelt öreg barátom, aki sohse neheztelsz rám, pedig többnyire csak önző érdekből kereslek föl soraimmal. Most is azért, hogy tégy igazságot köztünk, mert napok óta hangos a ház a nyírják vagy vágták­tól. A kérdés lefordítva így hangzik: a kultúra vagy a szolgáltatás szférájába tartozik-e a temetés? A temet­kezés. E mindig aktuális, de saját magunkat érintően oly hihetetlen témában én a kultúrára szavazok, míg életem hűséges párja az elemi szolgáltatások rendjébe utasítja. Tiéd a tiszt, hogy döntsél. Az történt ugyanis, hogy nemrég egy kedves, és nem éppen éltes ismerősünket kísértük utolsó útjára. Nem fogod elhinni miként, s hogy ilyen egy megyeszékhe­lyen — de akárhol is — előfordulhat ma, a XX. század végéhez közeledvén. Maga a polgári szertartás is ha­gyott némi kívánnivalót maga után, ám ez szóra sem érdemes a többihez képest. A meglepetés döbbeneté a búcsúztatás végével kezdődött, azaz még közben, csak akkor még nem képzeltük, hogy az lesz. Javában tartott a szónoklat, amikor a ravatalozó mellé hajtott egy szür­ke, csukott tehertaxiszerű valami. Gondoltuk: eléggé tapintatlanul várakozik ott, hogy majd lerakja a kiszál­lított raktári kellékeket. Alaposan tévedtünk, mert célja nem a ki, hanem a be volt, mivel a beszéd után a hátsó ajtaját kitárta két, nem éppen temetési öltözetű férfi, s a szebbnél szebb koszorúkat — csupa élő virág — elkezdték bepakolni. Mondom a mellettünk álló szomszédasszonynak, hát ez mégsem járja, valami nyitott szép kocsival kellene a vi­rágokat a sírhoz vinni. De amikor megfogták a koporsót, és azt is oda dugták be, azt hittem, örökre megnémulok a látványtól. Persze nem az a lényeg, hogy Szóhoz tud­tam-e jutni, és mikor, hanem, hogy rácsukták az ajtót, s a gyászoló család és rokonság után, mindnyájan ezt a — gyászkocsinak rémálomban sem képzelhető — teher­autót követtük a sírig. Akár egy rakomány kályhacsem­pe után ballagtunk volna, de ennél jóval rosszabb kép­zettársítások is felbukkantak. Szörnyű volt. Ami itt történt, sok mindennek nevezhető, de legin­kább az emberi méltóság és a sok ezer éves kultúra meg­csúfolásának. Hiszen az ember előbb tisztelte a halot­tat, mint az élőt, előbb alakult ki a különféle' ősi te­metkezési kultúra, mint a születésé. Talán mert a halál — érthetően — mindig misztikusabbnak tűnt az élet­nél tiszteletet parancsolóbbnak. Az élet mindenkinek magától értetődő, a halál csak igen keveseknek. Csak a nagyon bölcs ember érti meg, és fogadja el a maga el­múlását is olyan természetesnek, mint a másét. Ám akár ez, akár az a filozófiájuk az embereknek, a világ minden táján a halott tisztelete, s a végtisztesség lero­vása: hagyomány s ünnepély. A maguk szokása szerint. Te is, én is tudom azonban, hogy a hagyományos szo­kások változnak, alakulnak, mint nálunk is az utóbbi évtizedekben. Nehezen, lassan, sok buktatóval. Igyeke­zettel is, hogy bárki temetése minél ünnepélyesebb le­gyen polgári formában is. De ha ilyen, mint az előbb említett „gikszer” vagy inkább otrombaság előadódik — márpedig nem ez az egy volt, mint hallottam —, akkor olyan visszavonhatatlan történik, ami az egész kultú­rán üt rést, nemcsak magán a szokáson. S aminek vé­letlenül sem szabadna előfordulni. De olyannak sem, hogy sírok tűnnek el. Alig néhány évesek is, mint a nagynénémé, a volt megyeszékhelyen. Nyomtalanul oda­lett, két éve hűlt helyét találtuk. Azóta a temetői ká­polnába visszük — neki, és a többi ismert és ismeret­lennek — a virágokat halottak napján. Most, hogy jól kipanaszkodtam magam, zárom leve­lem azzal, hogy mire a végére értem, a hozzád intézett kérdésem nem is olyan kérdéses, s talán az lesz a vála­szod: nincs vagy-vagy! A temetkezés kultúra és szolgál­tatás is egyben. Elvileg mindenesetre. Ezzel búcsúzik tőled, a te nem sokkal fiatalabb bará­tod: y. U. i. Most jut eszembe, hogy hamarosan végrendelkezni fo­gok. A temetésemről. Leírok mindent, pontról pontra, kívánságom szerint. Tudom, te megérted, miért. S mi az amikor valaki „ ... egyszerre meghalt és itthagyott minket magunkra. Megcsalt. / Ismertük öt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló." És hogy a végét is idézzem e csodálatos versnek, „Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer." Vass Márta méltatta ennek az újszerű kezdeményezésnek a jelen­tőségét. Az egész délután tartó ve­télkedőn a versenyzőknek magas színvonalon kellett számot adni politikai, Szak­mai, irodalmi és történelmi kérdésekről. Jól, gördüléke­nyen vezette a programot dr. Soósné Szigetvári Ágnes játékvezető. A lelkiismeretes felkészülést jól példázza, hogy a vetélkedő mindvégig szoros küzdelmet hozott, vé­gül is a késő estig tartó ver­senyt a Békés megyét képvi­selő békéscsabai 100-as sz. ABC-áruház ..Farkas Berta­lan” Szocialista Brigádja nyerte, amely nemcsak 5 ezer forint pénzjutalmat ka­pott, hanem elsőként nyerte el a Békés megye által ala­pított vándorserleget. A csapat tagjai: Vantara Pál, Migaskó Lajosné, Bognár Tiborné, Sass Eszter, Men- gyán Lászlóné. A 2. helyen egyenlő pontszámmal Vác és Szolnok végzett, jutalmuk 3200-3200 forint. A díjakat rövid értékelés után Ábrahám György, a zsűri elnöke, a Békés me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat igazgatója adta át. Kép. szöveg: Béla Ottó A reprezentatív helyiség­ben elsőként Ibos Éva mu­zeológus tartott rövid ismer­tetőt Kohán pályájáról és életművéről, majd Jancsek György, a vállalat szb-tit- kára köszöntötte a csaknem A győztesek jutalmát Vantara Pál vette át Közművelődési vetélkedő a Kohán képtárban Reprezentatív helyen tartották a vetélkedőt A gazdaság hatékonyságá­nak fokozására néhány év­vel ezelőtt egyesületbe tö­mörültek a közép—magyar- országi élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalatok, amelynek kezdettől fogva tagja a Békés megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat is. Gyulai kezdeményezésre most a gazdasági együttmű­ködést a kultúrával és a sporttal bővítették, s ennek szellemében, valamint a XXII. KPVDSZ kulturális napok keretében a közel­múltban Gyulán, a Kohán képtárban rendezték meg a KÉVE-vállalatok legjobb szocialista brigádjainak köz­reműködésével a közművelő­dési vetélkedőt. fél Magyarországot átfogó 8 megye élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalata 40 ver­senyzőjét. Megnyitót mon­dott Krizsán Miklós, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. aki „Olvasó ifjúságért” fl Békési Városi Könyvtár kezdeményezései A békési könyvtárban gyakran megfordulnak az is­kolák közművelődési felelő­sei. Nem hiába: kéréseikkel, elképzeléseikkel nem „zak­latják” a könyvtár munka­társait — ők örömmel segí­tenek abban, amit meg tud­nak valósítani a rendelkezé­sükre álló eszközökkel. S ez a viszony kölcsönös, ők is szolgálnak ötletekkel, szer­veznek olyan rendezvénye­ket, vetélkedősorozatokat, melyek az iskolai oktatás fo­lyamatában eredményesen felhasználhatók^ segítik az oktató- és nevelő munkát Nemrégiben indították út­jára — új kezdeményezés­ként — a könyvtárhasznála­ti vetélkedőt. Ez öt héten keresztül zajlik, egy-egy for­dulóval. Elsősorban középis­kolások számára hirdették meg, hiszen az ő tanulásuk, a tanórákra való készülésük ma már szinte elképzelhe­tetlen a könyvtárak folyama­tos használata nélkül. A könyvtárban hetente kifüg­gesztett kérdésekre legtöbb helyes választ adók között értékes jutalmakat osztanak ki a fordulók befejeztével. Hamarosan kezdődik a? immár hagyományos — ötö­dik alkalommal írják ki — irodalmi vetélkedő, melynek anyaga kilenc mai magyar novella. Ezeknek, valamint a szerzők életének, szerepének ismeretéből kell majd no­vember végén számot adni­uk a három—három fős kö­zépiskolai csapatoknak. A legjobban szereplőket itt is jutalmazzák. A gimnáziummal közös a zenei előadássorozat: ez a tanév végéig folyik. E foglal­kozásokon az érdeklődő diá­kok nem csak a zeneszerzők életével, műveivel, a stílus- irányzatokkal ismerkedhet­nek meg: képet kapnak a korról, melyben a szerzők al­kotnak. melyben a művek születtek — s a művészetek más ágairól is ismereteket szerezhetnek, a művek, irányzatok társadalmi hátte­rét is felvázolják számukra. A fiatalabb korosztályról sem feledkeznek meg Béké­sen. Az általános iskolások­nak rendszeresen tartanak rendhagyó irodalmi órákat, s nagyon sok őrsi foglalkozás­nak adnak helyet, s azokhoz hathatós segítséget nyújta­nak. A napközisek is szíve­sen töltik délutánjaik egy részét lemezhallgatással, ol­vasással, játékkal a gyer­mekkönyvtári részlegben. A gyermek könyvhét — december első hete — al­kalmából újra megrendezik a rajzpályázatot és a meseíró- vetélkedőtf melyeknek min­dig nagy sikere volt. Az ősz folyamán három­négy alkalommal előadómű­vészek szórakoztatják a leg­fiatalabb korosztályt, s ter­vezik azt is: december vé­géig négy alkalommal szom­bat délelőtt változatos szó­rakozási lehetőségeket bizto­sítanak a gyermekeknek. Pénzes Ferenc KÉPERNYŐ Szócsempészés Pusztán a kép csak ritkán áll önmagában, a képernyő látnivalói zenével, még in­kább szöveggel párosulnak. Sokszor pont az utóbbin van a hangsúly. Az ötperces híreknél például bármilyen csinos és vonzó, aki mondja, mégis a szöveg uralkodik. Azt figyeljük jobban, ezért is tűnik fel azonnal, ha va­lami furcsát hall az ember. Ilyen volt néhány napja a kupon. Jugoszláviáról lévén szó, ez a mondattöredék ütötte meg a fülem: „...a gépkocsi-tulajdonosok 40 li­ter benzinre kapnak kupo­nokat”. Vajon miért nem je­gyet vagy szelvényt — tű­nődtem —, s közben lelki szemeim előtt megjelent egy régebbi idők karikatúrája a kizsákmányoló, kövér kapi­talistáról, aki a vastag és bizonyára a legfinomabb mi­nőségű szivarját szíva vag­dosta a kuponokat. A következő pillanatban leemeltem a polcról a nagy értelmező szótárt, hogy el1 lenőrizzem magam, nem té- vedtem-e vaskosan? Hiszen egy szónak többféle értelme is lehet forgalomban. A kö­vetkezőket találtam. Elöljá­róban is a megjegyzést, hogy ritka kifejezés és a szocializ­mus építése előtti közgazda­ság- és pénzügytan nyelv- használatára jellemző. Az­tán jött a meghatározás és a részletes magyarázat. „Ál­talában (jegy) szelvény. Részvény vagy (kamatozó) értékpapír (kötvény) szelvé­nye, amelyre (fél) évenként az esedékes osztalékot, illet­ve kamatot kifizetik.” Pél­daként pedig, hogy akire azt mondják: a kuponok vagdo- sásából él, az dologtalanul, pusztán a részvényeiből él. Nyugodtan visszatettem, nem az emlékezetemmel van baj. azonnal szinkronba került a felvillant képpel. A kupon viszont a hírekben használt értelemben aszinkron, mert itt a szűkösségről van szó a gazdagság helyett. Tehát a célnak sem felel meg, sőt, olyan mint egy vicc, ha el­képzeli az ember a jegyes benzinre váró kuponvagdo­só autósokat. Szivarral, ci­garettával vagy anélkül. A tűnődés következő sza­kasza újabb tűnődésből állt. Mi lehet a mechanizmusa a sokkal jobb magyar szó — a jegy — helyett a rossz ide­gen visszacsempészésének? S hogy a jog és a krimi ked­venc kifejezésével éljek: ki­nek használ? Nyilván senki­nek, csupán rongyrázás a jó öreg benzinjegyből kupont fabrikálni, mikor ebben a vonatkozásban jegy vagy ku­pon mit sem változtat a lé­nyegen. Nyelvtisztaság szem­pontjából viszont — a kupon hangulatához illően — kész csőd. V. M. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Kinek az érdeme? 9.44: Szólj, szólj sípom. 10.05: MR 10—14. 10.35: Goethe és a muzsika. 11.19: László Margit Horusitzky. Zoltán dalaiból énekel. 11.42: Ragtime. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Köszöntjük a 80 éves Gyöngy Pált. 14.26: Dalok a munkáról. 14.40: Élő világirodalom. Görög­ország. 15.05: Berkes Kálmán klarinéton játszik. Kocsis Zoltán zon­gorázik. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfónia. 16.30: Zengjen a muzsika! 17.05: Egri Viktor emlékezete. 17.30: Mendelssohn: Variations serieuses. 19.15: József Egyiptomban. Tho­mas Mann regényét rádió­ra alkalmazta Zeley Lász­ló. 20.14: Népdalok. 20.50: Népszerű operanyitányok. 21.30: Tudomány és gyakorlat. 22.30: Kamarazene. 22.51: Mit ér a nevem? 23.01: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­karát. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Cseh fúvósmuzsika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Játékok. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 18.00: Tini-tomk. 18.47: Gyurkovics Mária operett­felvételeiből. 13.04: Barangolás régi hangleme­zek között. 19.25: Gondolatok a közvéle­ményről. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.51: Magnóról magnóra. 21.36: Nótacsokor. 22.20: Tánczenei stúdiónk felvé­teleiből. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Gioconda. 10.30: A Kraftwerk együttes fel­vételeiből. 11.05 : 2000 felé. 11.40: Zenekari muzsika. 13.07: Négy évszázad zenéjéből. 14.15: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.35: Händel: Acisz és Galathea. 16.00: Mi a véleményed? 16.30: Brankovics György. 17.32: Zenekari muzsika. 19.05: Mindenki iskolája. 19.35: Theo Adam dalestje. Kb. 21.20: Isten tornyai, költők! Ver­ses összeállítás. Kb. 21.40: A Stúdió 11 játszik. 22.00: Századunk zenéjéből. 22.30: XVIII. századi operákból. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Két dal, egy eladó. Julio Iglesias énekel. 17.10: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.25: A törökszentmiklósi Beth­len úti általános iskola kó­rusa énekel. 17.30: Üzemi lapszemle. 17.35: Sláger és dzsessz. Ella Fitzgerald felvételeiből. Közben: Kötődések. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. * 18.15: A Korái együttes dalai. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Beszéljünk oro­szul (kezdők részére). 8.25: Fizikai kísérletek. (Közép- isk. I. oszt.) (f.-f.) 9.00: Orosz nyelv (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.25: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 4. oszt.) (f.-f.) 10.30: Korok művészete, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar rtyelv. (ism.) 14.15: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 14.40: Beszéljünk oroszul, (ism.) 15.00: Korok művészete. (ism., f.-f.) 15.30: Napköziseknek, szakkö­röknek. (ism.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: A modern bolgár építé­szet. 16.40: öt jótanács közlekedők­nek. 16.45: Princ, a katona. (ism., f.-f.) 17.15: Kertünk, udvarunk, (f.-f.) 17.35: Slágerba'zár. 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.10: Sportmúzeum, (f.-f.) 18.30: Csettegők, csotrogányok, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kaland a főmettőrrel. Tv- játék. 21.00: Stúdió ’82. 22.00: Kockázat. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Fiatalom estje, (f.-f.) Közben: 21.00: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Fiatalok klubja. 17.35: Beszélgetések. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Tv-ankét. 21.00: A felejtés. Tv-játék. 22.00: Őszi ajándék. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A parasztlázadás. 17.00: Tv-napló. 17.10: A legszebb klasszikus mí­toszok: Antigone mítosza. 17.40: Hírek. 17.45: Akarni kell, merni kell. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Belgrádi rockszínpad. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Gyújtópontban. 20.45: Reklám. 20.50: Élvezet. 22.25: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A munkától a jövedele­mig. 18.45: Tv-napló. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Folkparádé. 20.45: Hőstettek ideje. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Éjsza­ka történt, 6 órakor: Ben Húr, I., II. rész. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 órakor: Egymásra nézve, 4 órakor: Katonadolog, 6 és 8 órakor: Egymásra nézve. Békéscsabai Terv: Ördögbarlang. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Éret­lenek, fél 8 órakor: Miron sze­relme. Gyulái Petőfi: 3 és 7 óra­kor: A nők városa I., II. rész. Orosházi Béke: A piros puló­ver. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Nyerítő nyeremény, fél 6 és fél 8 órakor: Egymásra nézve. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Meztelenek és bolondok, 22 órakor: Filmklub. Bérletes előadás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom