Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

1982. október 28., csütörtök i Megáll-e az idő? Beszélgetés a 17 éves filmsztárral „Jő ebbe az iskolába iárni” Gothár Péter „Megáll az idő” című filmjének fiatal főszereplője Znamenák Ist­ván. Akkor született, amikor a film cselekménye véget ér. — Hogyan sikerült áthi­dalni a két fiatalság közötti „generációs” távolságot? — A filmforgatás előtt a produkció amatőr tagjaival közösen, Gothár Péter és Ascher Tamás irányításával két hétig éltünk a Mártírok útján egy átalakított lakás­ban. A hangulat a filmbéli kort sugallta: Tavasz televí­ziónk volt, ami fél óra alatt melegedett be; Mambó mag­nón hallgattuk a ’60-as évek slágereit, többek között a Megáll az idő című korabeli melódiát; úgy öltözködtünk, ahogy akkor öltöztek a fiata­lok. És rengeteget beszélget­tünk. „Kibeszéltük” a kort. Ilyen előzmények után sokkal könnyebb volt a 3 hó­napos forgatás nehéz pilla­natait is átélni, s így sike­rülhetett mai fiatalként „megélni” a húsz évvel ez­előtti tizenévesek világát.. — Mit aondolsz a két ti­zenéves generációról? — Ma „történelemként” is­merjük az Illés-korszakot, tudjuk, hogy fiatalok va­gyunk, de ez a fiatalság tisz­Nos, a gyulai járásira ti­zenhárom csapat — öt-öt fiatal nyert részvételi jogot. Három csapat jött el, a lö- kösházi iskolai, a dobozi és a sarkadi cukorgyári együt­tes. Mit lehetett tenni? Meg­tartották a csonka járási döntőt... A könyvtár dolgozói való­ban minden tőlük telhetőt megtettek. Kiváló hangfel­vételek, alaposan kidolgozott forgatókönyv, Mogyorósiné Vince Ágnes könyvtáros Ha­tározott és pontos műsorve­zetése szolgálta a résztvevők színvonalassá lett vetélkedé­sét, a ,zsűri döntéseit. Nem a jelenlevők tehettek arról, hogy jószerével nem volt tét, hiszen mindenkinek biz­tosítva volt a dobogós hely . . . ta őrületben él. Mindent megkapunk, nincs miért har­colnunk. — öt éve amatőr színész­ként dolgozol a magyar nép­hadsereg együttesében. Ho­gyan kerültél a filmbe? — Egyszer a televízióban voltunk az együttessel vala­mi felvételen. Gothár Péter ott volt, odajött hozzám, és elhívott próbafelvételre. A második próba után felaján­lotta a szerepet. — A filmet azóta több mo­zi játssza. Hazai és nemzet­közi fesztiválon is bemutat­ták. — Igen. Ez év februárjá­ban a pécsi filmszemlén négy díjat kapott a film, Cannes-ban pedig az ifjúsági ügyek miniszterasszonya ál­tal alapított' díjat nyerte el. — Röviden hogy ' jellemez­néd a filmmel kapcsolatos személyes élményeidet? — Gothár Péter igényes, precíz, jó értelemben vett maximalista rendező. Nagyon jó volt vele dolgozni. A munka fárasztó volt, de a hangulat és a stáb nagysze­rű. Ügy éreztem, mintha testvérek lettünk volna. A filmet a Szabadság mozi október 26-tól vetíti. Gyuricza Péter S hogy mindez miért? Nos, ami a könyvtárra tartozott, azt hibátlanul és hiánytala­nul megtette. Ha kérik, a szervezést is vállalja, meg­oldja. Nem kérték rá. S akik bíztak abban, hogy megcsinálják, azok vétettek. A meghívók a járási döntő­be került csapatokhoz csak egy nappal korábban vagy egyáltalán nem jutottak el. Herbály Andrásnak, a gyu­lai zeneiskola igazgatójának, a zsűri elnökének is köszön­hető, hogy a több órás, meg­annyi új ismeretet is nyújtó vetélkedő mégsem fejeződött be nyomott hangulatban. A díjkiosztás után amolyan ba­ráti beszélgetés alakult ki, amelyen a részt vevő fiata­n Napsugár bábegyüttes vendégszereplése A KPVDSZ Napsugár báb­együttes ma reggel Aradra utazott, hogy a kulturális csere részeként a városban és környékén szerepeljen. Az együttes három bábjátékot mutat be Lenkefi Konrád rendezésében. Az első a Tré­fás lakodalom, a második a Weöres Sándor verséből, Ko­vács Ildikó által írt Vásár, míg a harmadik Garai Jó­zsef—Tóthmátyás Lajos A három kismalac című báb­játéka. A huszonegy tagú együt­tes szombaton érkezik visz- sza Békéscsabára. Kórushangverseny Budapesti és Pest megyei if­júmunkás énekkarok mutatkoz­nak be október 31-én vasárnap ll órától a Szakszervezetek Fő­városi Művelődési Házában; a műsorvezető Lukin László kar­nagy. A hangversenyt követően a SZOT és a KÖTA közös pályá­zatára alakult kórusok szerep­lését szakmai és szakszervezeti zsűri bírálja el, amely a sike­resnek mutatkozó énekkarok to­vábbi fejlődését esetenként 20 ezer forintnyi támogatással is segíti. lók elmondták, hogyan és mikor, milyen módon, kinek vagy minek segítségével kö­töttek barátságot, szoros is­meretséget a zenével. Hogy miben látják a hazai zene­oktatás hiányait és hibáit, hogy a zene megszeretéséhez nem feltétlenül szükséges a koncerttermi bársonyszék, hogy a KISZ országos zenei éve r— a könyves és a fil­mes után — mennyiben és hogyan szolgálja „Bartók és Kodály országában” a mű­velődést, a hétköznapok szeb­bé tételét, a napok apróbb- nagyobb küzdelmeinek kel­lemessé fűszerezését. & A lökösháziak nyertek, a doboziak másodikok, a sar- kadiak pedig a harmadikok lettek. A győzelem ízét azon­ban alaposan megkeserítette, hogy nem volt ki ellen, ki­vel megmérkőzve nyerni, he­lyezést elérni. Ahogyan az egyik csapattag fogalmazott: „A megyei döntőben még­sem képviselhetik a mostani győztesek a járás zeneszere­tő fiataljait! így nem sok értelme van ez egésznek!” Bízunk abban, hogy ez a gyulai fiaskó példa lesz. A szervezőknek, a többi járás és város közeljövőben meg­rendezésre kerülő elődöntői­nek. Nemesi László Nemrég egy beszélgetés közben hozta ki a szó az iro­dalmi nevelést, és négy dol­gozat is a kezembe került. A gyomai mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkás- képző intézet négy tanulója írta, A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése cím­mel. Alattuk a már jegyben is kifejezett elismerés után ilyen megjegyzések: Szép, gondos munka. Nagyon szép. Ezt vártam! Érzelemteli, szép dolgozat. Gondolom, diáknak, tanárnak nagy öröm. S az elismerés valóban jo­gos, mert az írások olyan fel- készültséget és elmélyedést tükröznek a témában — majd mindennek sikeres ki­fejezését a szerkesztéstől egészen az egyes mondatok felépítéséig —, hogy érettsé­gi dolgozatoknak is beillené- nek. A fiúk most harmadévesek. Simon Csaba és Forgó Ist­ván sertéstenyésztő■ lesz, Sza­kács Gábor és Vinkó János pedig juhász. Beszélgetésünk amolyan röpfelméréssel kez­dődik. Ketten Békés, ketten Bács megyeiek. A szülők ipari és mezőgazdasági mun­kások. Általános iskolában közepes körüli tanulók vol­tak, különösebb irodalmi ér­deklődés nélkül. Itt elsőtől kezdve Kovács Károly a ma­gyartanárjuk, kezdettől iro- dalomszakkörösek, verset- prózát mondanak, ünnepé­lyeken lépnek fel, vetélke­dőkre járnak. És a gyomai filmklub elmaradhatatlan- jai az alakulás pillanatától. Majd a bemelegítő ismerke­dés után jó két órát nagy él­vezettel átbeszélgettünk. Csak a lényeget összefoglal­va a következőket mondták. Hosszan készültek a dolgo­zatírásra, több magyarórán foglalkoztak Kölcseyvel és Vörösmartyval, életükkel, műveikkel és magával a kor­ral, melyben éltek, s alapo­san a két költeménnyel. De azzal is, hogy az előttük le­vő századokban kik, hogyan vélekedtek a magyarság helyzetéről, létéről, meg hogy az utókor nagyjai miként ér­tékelték a Himnuszt és a Szózatot. Milyen volt akkor és most a versek hatása? Té­mába vágó könyveket kap­tak tanáruktól, majd közö­sen az osztály meghallgatta a lemezt. Mély hatást gyako­rolt rájuk, s jó érzelmi elő­készítés volt a tényleges mun­kához, a dolgozat megírásá­hoz, mint ezt az egészet Pis­ta elmeséli. Jancsinak egy füzet nem is volt elég, a második is majdnem tele lett, pedig az általánosban főleg a műszaki dolgok kötötték le. Mosolyog, mert eszébe jut, és mondja is mindjárt, hogyan alakult ki humán érdeklődése. Mi­kor idejöttek az iskolába, s az első nap összejött az osz­tály, Kovács tanár úr egy csomó könyvet hozott be, aztán olvastak, énekeltek, s élményeikről beszélgettek, így kereste és találta is meg a szakköri tagokat, akiknek ez tetszett, mert nem abból indult ki, hogy kinek mi­lyen jegye volt, hanem meg­lepetést csinált és kedvet. S akik akkor jelentkeztek — az osztály jó negyede — az­óta is kitartottak. Nem bántuk meg — gon­dolkozik hangosan Gábor. Heti két alkalommal vannak együtt, s ha bármire készül­nek, már a válogatás, össze­állít ás is öröm. Ő prózát sze­ret mondani, meg jelenetek­ben fellépni, de itt kapott kedvet az újságolvasáshpz is, az aztán tovább terjedt a he­tilapokra, mert sok minden­re kíváncsi. A magyarórákon is sokkal többet kapnak a kötelező anyagnál. Olyat, ami nincs a tantervben, de az ál­talános műveltség nélkülöz­hetetlen része. Csaba a legcsöndesebb, so­káig elgondolkozva ült, az­tán mondta el a véleményét. Nemcsak irodalomból, nyelv­tanból is megtanultak már olyat, ami gimnáziumi vagy szakközépiskolai anyag, s jól látja, miért. A tanár úr az első perctől kezdve to­vábbtanulásra buzdítja őket, mindenkit, de ezt nem csak mondja, hanem egész mun­káját ehhez igazítja. Többen szeretnének szakközépbe menni, és a munka mellett levelezőn végezni. Ők négyen már határoztak is. De aki to­vább nem jár majd iskolá­ba, az is jól járt, mert pluszt az is kapott. S ha mást nem is, de indítékot biztosan, hogy később is elolvasson egy-két könyvet. Talán töb­bet is... Kézenfekvő a kérdés, hogy ők mit szeretnek olvasni, és természetes a válasz, hogy sokfélét. Ez az életkor a szé­les érdeklődés kora. Hol Fe­kete Istvánt, hol Rejtőt, hol Shakespeare-t, mint például Jancsi. S a Julius Caesarról kezd beszélni. Nem volt kö­telező anyag, de a tanár fel­olvasta nekik belőle Antoni­us híres beszédét. Mindenkit lenyűgözött, de legjobban őt, mert még akkor elkérte a kötetet, s este elolvasta az egész darabot. Másnap már annak ismeretében gondolta át a tragédiát. A beszédet is, mely így kezdődik: Baráta­im, rómaiak, földieim, / Fi­gyeljetek rám. / Temetni jöt­tem Caesart, nem dicsérni. / És az állandóan visszatérő, különböző súllyal ismétlődő kijelentést: S Brutus derék, becsületes férfiú. Próbálta megérteni a rég volt idők nagy embereinek történelmi szerepét, sorsát, tragédiáját, mert mint mondja, ha elol­vas valamit, szeret sokáig el­gondolkozni rajta, s véle­ményt formálni. Aztán az antik Rómából visszatérünk a mába, a di­ákéletbe. S ehhez a sport és szórakozás is éppúgy hozzá­tartozik, mint maga az isko­la, amelyről nemsokára már múlt időben mondják: Jó volt ebbe az iskolába járni. Vass Márta HBNGSZÓRÓ A tükör Az igazi címe a műsor­nak, amiről most néhány gondolatban szólni szeret­nék: Családi tükör. Juhász Judit és Németh Miklós At- tlia szerkesztik-vezetik ezt a szombat délelőtti fél órát, melyről — többszöri meg­hallgatás után — lassan ki­formálódott az a vélemé­nyem, hogy többre érdemes, hogy jó magja máris vala­miféle hosszabb adásidőt igénylő, szombat délelőtti találkozásnak hallgatók és rádiósok között. Ez a legutóbbi, kimondot­tan az egymásra utaltság vezérfonalát választotta, és néhány ügyes riportjával ar­ra igyekezett választ adni, hogy a közösség mennyire jelentős erő az emberek életében; hogy a közösség számos és a legkülönbözőbb formája mennyire képes be­folyásolni az életünket, se­gítséget nyújtani az arra rá­szorulóknak. Az első riport szerzője egy alkoholellenes klubba látogatott el, ahol a klub­vezető — a valamikori alko­holista — rendre visszaté­rően bizonygatta: milyen sokat számít az ittenieknek az egymásrautaltság jó ér­zése, az a különleges biz­tonság, mely a visszaesés fe­nyegető rémeit is elüldözi. Nem mindig, persze, de az esetek többségében. És a kivételek — a három ön­gyilkos, akin már nem tud­tak segíteni — talán itt is a szabályt erősítik, azt, hogy a jót akarók közössége még­iscsak elérheti a jobbat. Nem tudom, ki volt a szerzője a következő be­szélgetésnek, amelyben egy harmincas asszony elmond­ta: elhatározta, hogy gyer­mekeknek szenteli az életét. Nemcsak a maga gyerme­keinek, hanem a rászorulók­nak, az otthont keresőknek. Ritkán hallani ennyi felin­dult tisztasággal, belső ra­gyogással beszélni arról, hogy az „otthon” az em­beri élet, a gyermekélet (!) nélkülözhetetlen része. És az asszony, aki ennek meg­teremtésére vállalkozott, még arról is lemondott, hogy megkeresse a párját, mert erej ét-szívét nem akarja megosztani.. . Igen, külö­nös sorsok, nem illenek be­le a képbe, amit megszo­kottnak nevezünk, de a „tü­kör” sok mindent megmutat. És ez a tükör jó tükör, nem torzít, igaz tükör. Társadal­mi haszna ezért kétségtelen. A harmadik történet egy artistaházaspárról szólt, akiknek a kis, mozgó lakó­kocsi az otthonuk, az életük színtere, a legszebb palota, amit elképzelhetnek ma­guknak. Szép, tiszta, emberi ripor­tokat közölt a múlt heti Családi tükör. Tegye így ezután is, és jogot formál­hat a nagyobb lélegzetű színrelépésre. (sass. e.) Vereséget szenvedett a zene? „...pedig úgy sajnáljuk!” Ennyi, nem is több és nem is kevesebb tükröződött a gyulai Mogyoróssy járási-városi könyvtár munkatársai­nak arcán az elmúlt hét szombatján, délelőtt tíz óra után. Mert a megjelent hármon kívül csak nem érkezett már senki. Elsősorban a fiatalok körében köztudott, hogy 1982. a zene és ifjúság éve. A KISZ rendezte programsorozat a fiatalok figyelmét szeretné még jobban ráirányítani a zene értékeire: nemcsak a könnyűzeneiekre, hanem a komoly zene kiváló darabjaira, a népzenére, a dzsesszre is. Ezekben a hetekben — a helyi és az alapszervezeti selejtezők után — tartják a városi-járási elődöntőket, amelyeknek győztesei képviselhetik szűkebb pátriájukat a november 20-án, a békéscsabai megyei KlSZ-iskolá- ban sorra kerülő megyei döntőn. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A Francia Nemzeti, zene­kar Prokofjev-hangverse- nye. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Operaáriák. 11.00: Nótacsokor. ­11.42: Ragtime. 12.45: Robotos Imre: Utazás a koponya körül. 12.55: A csavargókirály. 13.22: Schiff András (zongora) felvételeiből. 14.09: Ebéd a kastélyban. Illyés Gyula művének rá­dióváltozata. 15.05: Haydn: D-dúr „Óra” szim­fónia No. 101. 15.35: Bemutatjuk új felvételein­ket. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Joe Pass triója játszik. 19.15: Mascagni: Parasztbecsü­let. 20.34: Viták a filozófiában. Az idő új felfogása. 20.49: Népdalok. 21.28: Lemezmúzeum. 22.30: Madrigálok. 22.49: Rádiószínház. A megye királya. 0.10: Demjén Ferenc táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Palló Imre nótafelvételei­ből. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Az Aranyos-völgy titka. 13.30: Peter Jona Korn zongora- darabjaiból. 14.00: Hegedűs a háztetőn. 14.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­ót. Népzenei hangverseny. 14.50: A Kaposvári Honvédhely­őrség fúvószenekara ját­szik, vezényel: Szabó László. 15.30: Moszkvából érkezett. 16.00: A sebész csak vág? 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Női üzent nőknek 1932- ből. 22.02: örökzöld dallamok. 23.20: A mai dzsessz. fii. MŰSOR 9.00: Iskolrádió. 9.30: Koncz Zsuzsa sanzonfelvé­teleiből. 10.00: Az I Musici di Roma Ka- marazenkar öt Vivaldi- concertót játszik. 10.46: Fekete Afrika zenéjéből. 11.05: Schubert-művek. 12.27: Bartók-kórusok. 13.07: Magyar fúvószene. 13.30: Alexandra. 14.00: Zenekari muzsika. 15.05: Operaegyüttesek. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00- : Külpolitikai klub. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Nóták. 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 20.35: Népszerű szimfonikus zene. Kb. 21.08: Holnap közvetítjük . . . Kb. 21.28: Dzsesszfelvételeinkből. 22.00: René Kollo Wagner-felvé- teleiből. 22.36: Napjaink zenéje. Elektronikus zene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Nada énekel. 17.10: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.20: Virágénekek. 17.30: Intermezzo. Hóvégi szám­vetés az Alföld zenei ese­ményeiről. Szerkesztő: Kutas János. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé — Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 9.00: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.30: Rajz. (Ált. isk. alsó tago­zat.) 10.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.30: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.45: Iskolatévé — Rajz. (ism.) 14.00: Élővilág, (ism.) (f.-f.) 14.30: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 15.00: Világnézet, (ism.) (f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Kis cirkuszos fiú. Szovjet film. 17.05: Reklám, (f.-f.) 17.10: Perpetuum Mobile. 17.50: Telesport. (f.-f.) 18.15: Törvény és tisztaság. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Seriff fegyver nélkül. Amerikai film. 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Hírháttér. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.50 : Ecranui Nostru — a mi képernyőnk (f.-f.) v 19.05: Nas Ekran — a mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári esték. 20.50: Kertünk — udvarunk. (ism.) (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Szeszélyes évszakok, (ism.) BUKAREST 16.25: Stadion. 17.00: Ifjúsági stúdió. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Az emberi test — tudo­mányos sorozat. 21.00: A zene mezsgyéin. 21.25: Művelődési viták. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 14.00: Labdarúgás. 15.45: Az iskolatévé műsorából. 17.10: A nukleáris forradalom. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Vajdasági humor. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 21.05: Szórakoztató adás. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Moziszem. SZÍNHÁZ 1982. október 28-án, csütörtökön, este 19 órakor, Békéscsabán, JÁNOS VITÉZ Szakmai bemutató. 1982. október 28-án, csütörtökön, este 19 órakor, Békéscsabán: KÖRTÁNC ,,D”-bérlet (Klubszínház). 1982. október 29-én, pénteken, este 19 órakor, Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Jókai-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Ned Kelly. 6 és 8 órakor: Az éjsza­kai utazók. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Előt­tem az élet. 7 órakor: A kérdés. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: Bronco Billy. Békés­csabai Terv: Seriff és az idege­nek. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Szeleburdi család, fél 8 órakor: A szelíd vadnyugat. Gyulai Pe­tőfi: Kilenctől ötig. Orosházi Bé­ke: Egy magyar nábob és Kár- páthy Zoltán. Orosházi Parti­zán : Minden előadáson: Csak semmi pánik . . . Szarvasi Tán­csics: 6 órakor: Ben Hur I. II. rész.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom