Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
0 1982. október 16., szombat Patikamúzeum Győrben Zene és irodalom — gyógyszertárban A városismertetők, útikalauzok csak néhány sorban említik meg Győr egyik nevezetességét, a Széchenyi múzeumpatikát, pedig a káptalan-dombi Borsos Miklós- kiállítás és a Kreszta házban elhelyezett Kovács Margit- gyűjtemény mellett olyan látnivalót jelent, amely segít megismerni Győr barokk múltját, és amely hasonló hazai műemlékeink sorában is egyedülálló ritkaság. A patika dísztelen vas- és üvegajtaja a mai bencés rendház földszintien, a Széchenyi tér és a Czuczor Gergely utca sarkán nyílik és hangulatos előtérbe vezeti a látogatót. Orvostörténeti, gyógyszerészeti kiállítást láthatunk itt. Fa. üveg és porcelán. fajanszból és achát- ból készült edények, régi patikamérlegek. győri érmek — a tárgyak legtöbbje gyűjtők, egykori győri polgárok ajándékai. Itt látható a művészetpártoló győri orvos, dr. Kovács Pál 1833-ban kelt diplomája és dr. Petz Aladár győri sebész világhírű találmányának, a gyomorvarró gépnek egy eredeti példánya is. A vendég, a turista barokk bolthajtások alatt léphet át abba a kis terembe, ahol a recepteket beváltják. Elsőként a mennyezet olajképei ragadják meg a figyelmünket. A középsőn Mária mennybemenetelét láthatjuk, körülötte négy kisebb kép. Olyan növényeket ábrázolnak. amelyeket a gyógyításban is felhasználtak: Rosa Mistica — titkos értelmű rózsa, Oliva Speciosa — díszes olajfa, Mirrha Electa — válogatott mirha és a Liliom inter Spinas — liliom a tövisek között. A festő nevét nem ismerjük — elképzelhető. hogy Giovanni Rosso volt az alkotó, mert a nem sokkal előbb épült nagyszombati jezsuita patika hasonló stílusú képeit ő készítette. A mennyezeten négy puttó személyesíti meg a négy évszakot. A falból kiemelkedő, mozgalmas szalagdíszek a patika névadójának, a város mecénásának, Széchenyi György püspöknek az arcképét fogják közre. Hófehér márványból készült a patika padlója. A berendezés ízléses ötvözete réginek és újnak. Az eredeti bútorzatból semmi sem maradt meg, kivéve két rokokó szekrényt, ezekhez Mezei Gábor belsőépítész tervezett sötétbarna fából, üvegOlajkép a mennyezeten bői és kék velúr huzatból készült táraasztalt, fiókokat, tárlókat, kanapékat — az új bútorok stílustörés nélkül illeszkednek a barokk környezetbe. A berendezést néhány gyógyszerészeti ritkaság (hatalmas márványmozsár faragott törökkel és I. Rákóczi György 1647-ból származó bronzmozsara) egészíti ki. A múzeumpatika tíz éve nyitotta meg kapuit a nagy- közönség számára. Egy itt dolgozó fiatal gyógyszerészasszisztens, Oláh Mariann megírta a patika történetét. A mai bencés rendház egykor a jezsuitáké volt. ennek északnyugati szárnyában rendezték be a gyógyszertárat 1654-ben, Megváltó néven. Amikor 1773-ban a jezsuita rend megszűnt, a patika polgári tulajdonba került. Később a Széchenyi tér más házaiba költözött a patika, a gyönyörű stukkókkal és festményekkel ékesített boltozat alatt 1860-tól vaskereskedés működött, egészen 1969-ig, amikor a Magyar Gyógyszerészet-történeti Társaság javaslatára Győr városi Tanácsa átadta az Országos Műemléki Felügyelőségnek, amely a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, a győri Xantus János Múzeum és a megyei gyógyszertári központ támogatásával helyreállította, üzembe helyezte a patikát — múzeumként és működő gyógyszertárként. A Széchenyi patikában ma tizenketten dolgoznak, mun(Szűk Ödön felvételei — KS) kájukat korszerű laboratórium segíti. Aki itt dolgozik, annak nemcsak gyógyszerésznek. hanem idegenvezetőnek is kell lennie, hiszen évente 35—40 ezer ember fordul meg a patikában, és a gyógyszerészeknek bármikor készen kell állniuk arra, hogy művészettörténeti kérdésekre is válaszoljanak. A nagyközönség számára azonban mégis elsősorban muzeális látványosság a győri patika. A vendégkönyv hazai és külföldi turisták elragadtatott megjegyzéseit őrzi. Szvjatoszlav Richter a torkára kapott itt gyógyszert, Dercsényi Dezső professzor „rangrejtve” vizsgáztatta műemléki ismeretekből a patika dolgozóit. Megfordult a múzeumban Szász Endre, Harag György, Barcsay Jenő, Köpeczi Béla, Jeanne Marie Darré, Kobajasi Ken- icsiro, Rhoda Scott. Vendégül látták a svájci, a kínai nagykövetet, a genfi Vöröskereszt titkárát, a rigai főgyógyszerészt. Voltak látogatóban újságírók Clevelandból és Űj- Zélandról, művészettörténészek Ausztriából és Finnországból — a delhi múzeum igazgatója, a Lomonoszov Egyetem dékánja, Salzburg polgármestere; V. M. Petrov művészetszociológus, Pedro Arupe jezsuita generális; argentínai zenetanár, a Generál Motors igazgatója és még sokan mások. De a győri Széchenyi-patikának más nevezetessége is van: zenés irodalmi estek szombatonként. Hat évvel ezelőtt az egri tanárképző főiskola ének szakos hallgatói a gyógyszertár vezetőjének kérésére rögtönzött hangversenyt adtak a patikában. Ekkor kiderült, milyen kitűnő akusztikája van a helyiségnek. A Rába Művelődési Központ anyagi támogatásával előbb hangversenysorozat, majd zenés író-olvasó találkozókat rendeztek. A házigazda az egykori győri diák, Czigány György, vendégek pedig a magyar irodalmi és művészeti élet ismert alakjai: Weöres Sándor, Károlyi Amy, Nemes Nagy Ágnes, Keresztúry Dezső, Mándy Iván, Mezei András, Köröndi György, Oláh Margit, Pongrácz Péter, Mező László, Borsos Miklós. Számos tévéfelvétel is készült a győri múzeumpatikában. Gárdonyi Béla Mór figura tartja az ódon szekrénykét Október 15.: Négyszáz éves a Gergely-naptár Hányszor és hányszor vetünk pillantást a naptárunkra, jegyzünk be fontos határidőket egy-egy dátumhoz, nézzük egy-egy ünnep, névnap, születésnap idejét. Megszoktuk, hogy a naptár adja időbeosztásunk tágabb kereteit, fontos határköveit. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy mai naptárunk két nagy reform eredményeképpen jött létre. Az egyiket még időszámításunk előtt 45-ben rendelte el Julius Caesar, amikor a 365 napból álló esztendőt és a 4 évenként következő szökőévet — a több száz év előtti magyar kalendáriumok szóhasználatával ..közbetétetett avagy ugró” esztendőt — rögzítette. Több mint 1600 év múltán, 1582-ben, vagyis éppen 400 esztendővel ezelőtt, XIII. Gergely pápa tíz nappal előre igazította a naptárt, s a jövőre vonatkozólag jelentéktelen számban csökkentette a szökőévek számát; így jött létre a Gergely-féle, vagy más néven a Gregoria- nus-naptár. „A KALENDÁRIUMOK MIND HAZUDNAK!” Gribojedovtól, a neves orosz vigjátékírótól származik a mondás: „A kalendáriumok mind hazudnak!” S valóban, teljesen pontos naptár nem létezik. A természeti népeknél nem is időtartamokat mértek. Az egyiptomi parasztkalendárium például a Nílus áradásától a következő áradásig számította az éveket. Jáva szigetén a népi naptár a mező- gazdasági munkákhoz igazodva osztja 12 egyenlőtlen részre az esztendőt: a leghosszabb hónapjuk 43, míg a legrövidebb 23 napos. Bor- neó őslakói rizsaratástól rizsaratásig mérik az esztendő hosszát, s az így természetesen az időjárástól függően változik. A kínai naptár, amelynek kialakulása legendák homályába vész, már az időszámítás előtti ötödik-hatodik században eljutott a 19 éves luniszoláris (Hold—Nap) ciklusig, 12, egyenként 354 vagy 355 napos rendes, és 7, egyenként 383 vagy 384 napos szökőévvel. Az évek cikluson belüli szétosztását külön bizottság — az Égi Ügyek Kollégiuma — végezte, amelynek működése csak a múlt században szűnt meg. A 19 éves cikluson alapul az a zsidó luniszoláris naptár is, amelyet a IV. század derekán vezettek be, s amely 12, egyenként 12 hónapos év mellett 7, egyenként 13 hónapos szökőévet illeszt a ciklusba. Ebben a naptárban különböző bonyolult előírásokkal biztosították, hogy az év meghatározott napjai Napjainkban a legrégibb gyógymód, a füves gyógyítás — a fiioterápia — reneszánszát éli. Az ősi kultúrák valamelyikében született. Az egyiptomi Ebers papirusz időszámításunk, előtt 3500 esztendővel már vagy 800 gyógynövényt emleget. A mi gyógyteáink is rég ismertek. Az első magyar nyelvű kézikönyv. Melius Péter HERBÁRIUM, vagyis az fáknak, füveknek nevekről. természetekről és hasznairól című munkája 400 esztendővel ezelőtt, 1578-ban Kolozsvárott jelent meg. Másfél évszázaddal később Zay Anna kézzel írt — és soha nyomdát nem látott — kéziratának a címe: Teafüves könyv. A modern tudomány igazolta az ősi füvek gyógyító erejét. Kimutatta és bebizonyította, hogy majdnem minden harmadik-negyedik nöa hét bizonyos napjaira essenek, mivel a zsidóknál például az újév nem lehet vasárnap, szerdán és pénteken; a zsidó húsvét nem eshet hétfőre, szerdára, péntekre stb. A későbbi, csillagászati naptáraknál az időegységeket az égitestek mozgása határozta meg. A Föld egyszeri fordulata tengelye körül — ez a nap. A Hold Föld körüli keringésének tartama — a hónap, míg az év a Földnek a Nap körüli keringését jegyzi. A muzulmánok mindig holdhónap szerint számítják az ünnepeket, s így időszámításukban 29, illetve 30 napos hónapok váltakoznak. Mivel a holdévek átlagosan 11 nappal rövidebbek a napévnél, a mohamedán újév a mi naptárunk szerint mindig 11 nappal előbb köszönt be. mint az előző évben. A mohamedán újév tehát 33 éves ciklusonként végigvándorol minden évszakon. így a mohamedánok — relatíve — előbb is öregszenek meg. mint mi, vagyis nem annyi idősek, mint ahány évesek. Például egy mohamedán nő. aki 34 esztendősnek mondja magát, a mi időszámításunk szerint csak 33 éves. ISMERNI KELL A CSÍZIÓT! A könyvnyomtatás feltalálása előtt az emberek nem ismerték a zsebnaptárt sem. A papokat, szerzeteseket, apácákat a liturgikus könyvek táblázatai igazították el. S mit tehetett a szegény laikus civil? Hát ő bizony csak úgy férkőzhetett közelebb a kalendáriumhoz, ha — „ismerte a csíziót”. Vagyis azt a középkorban versbe szedett ünnepnaptárt, amelyet az iskolában is tanítottak. A szótagszámok alapján ebből meg lehetett tudni, hogy január első napja a kiskarácsony (Jézus körülmetélésének, latinul circumcisiónak az ünnepe; ebből lett a csízió!), a hatodik napja a vízkereszt, míg a tizedik Remete Szent Pál ünnepe. A könyvnyomtatás, ez a XV. századi nagyszerű találmány, nem csupán a könyvek készítésének módját forradalmasította, hanem az élet minden területén éreztette hatását. Űj szerepet kapott a naptár, a kalendárium is. Az emberek valahogy úgy érezték: a nyomtatott napárral mintegy urai lettek az időnek, sikerült kordába fogniuk. Ezzel magyarázható tehát a nyomtatott kalendáriumok egyre nagyobb népszerűsége külföldön és hazánkban is. A kalendáriumok információs értéke különösen a XVII—XVIII. században volt jelentős, amikor az újvény antibiotikus hatású. Azok is, amelyeket hivatalosan ma még nem is tartanak gyógynövénynek. A népi gyógyítás — hogyan, hogyan nem — rájuk bukkant, és tulajdonságaikat szájról szájra adva gyógyítani kezdett velük. Még élénken emlékszem, hogy milyen nehéz munkával sikerült a természetvizs- gáló Lányi tanár úrnak á gyógynövények közé besoroz- tatni a ma már széleskörűen használt cserszömörcét, a Cotinus coggygria nevű, haszontalannak tartott növényt. Gyógyszerészgyakornok koromban a PHARMACOPIA HUNGARICA, a Magyar Gyógyszerkönyv harmadik kiadása még tekintélyes számú kimondottan gyógy teaanyagot — úgynevezett drogot — tartott nyilván, amiből a teakeverékeket, a „specieseket” készítettük. ságot — s minden egyéb hírközlő eszközt — ez helyettesítette, vagyis a „tömegtájékoztatás" csaknem egyetlen formájaként szolgált. Napjainkban viszont a magyar nyelv oktatásának lehetnek kitűnő segítői a régi kalendáriumok, amelyek a gazdaságtörténet, a gazdálkodási szokások, a néprajz, a népi életmód, a népi orvoslás kutatásának is gazdag tárházai. A VILÁGNAPTARÉ A JÖVŐ? A Gergely-naptárt — mint említettük — 1582-ben vezették be; ebben az esztendőben október 4. után október 15. következett. S hogy elkerülhető legyen a következő „nagy ugrás”, a Gregorian-naptár úgy módosította a szökőnapokat, hogy a századfordulók közül csak a négyszázzal pontosan oszthatók „szökjenek” egy napot. Tehát 1700, 1800, 1900 — bár e számok négygyei pontosan oszthatók —, kimaradtak a szökőévek, vagyis a 366 nappal számlált esztendők sorából. Évszázadunk utolsó évei között az ezredforduló viszont szökőéveink között szerepel. A Gergely-naptár egyébként meglehetősen pontos: a naptár évének átlagos hossza csupán 26 másodperccel tér el a napév hosszától. Ez azt jelenti, hogy ez a különbség 3000 év alatt duzzad fel egyetlen teljes napra. Ám ez a tökéletesség sem jelenti azt, hogy ne lehetne még jobb naptárt készíteni. Mind több szó esik az úgynevezett világnaptárról, amelynek tervezetét már több ízben megvitatták az UNESCO ülésein. E naptár lényege: minden év vasárnappal kezdődne és szombattal végződne. A negyedévek első hónapja öt vasárnapos, a másik kettő négy vasárnapos és 30 napos lenne. A világnaptár nagy előnye, hogy ebben az azonos dátumokhoz azonos napok tartoznának. így például április 4. és május 1. mindig szerdára, a , karácsony minden alkalommal hétfőre esne; a húsvét dátumát egyszer s mindenkorra április 8-ra lehetne rögzíteni. Mivel az év így 364 napból állana, az esztendő végén úgynevezett világnapot iktatnának be. A szökőévekben június 30. után is lenne egy, a héthez nem tartozó világnap, amelyet az egész földkerekségen ünnepként — a világbéke gondolatának szentelnének. Gyermekeink, unokáink remélhetőleg megérik — ha esetleg nem is a világnaptárt, de legalább a világbékét. Újlaki László A hazai gyógyszeripar ma mintegy 200 gyógynövényt dolgoz fel az anyarozstól a kamillán át a vadgesztenyéigA gyógyteák haszna, hatása persze különböző. Az egyik főzete csillapító, a másiké élénkítő. Vannak köztük alkaloidot, glukozidot, sza- ponint, amarát, cserzőanyagot tartalmazók, de vannak illóolajat, vitamint, szénhidrátot és mérgező anyagot rejtők is. Ezért mondjuk, hogy csak az nyúljon hozzájuk, aki ismeri őket, vagy akinek szakember adta meg a használati utasítást. Hát így állunk mi ma a gyógynövényekkel, a teafüvekkel és a füves gyógyítással, mert a természet erőit megfigyelő ember érdeklődése okkal terelődött hajdan a teagyógyítás felé már akkor, amikor még nem tudta, hogy miért, de azt már tudta, tapasztalta, hogy mit és hogyan ...! Buga doktor Gyógyítás teákkal
