Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

1982. október 7, csütörtök-UIW/WSM Megalakult a Békés Magégiai Intézet Nemcsak a forma, a tartalom is korszerűbb dHjrvd A megyei tanács vezetése a pedagógiai jellegű szemben jelentkező igény, valamint egy, foglalkozó minisztertanácsi határozat ző együttesen vezetett oda. egyesítették a Békés megyei Intézetet, a megyei palira választási valamint az állandó áthelyező bizottságot. Az ói intézmény neve Békés megyei Az új funkciókkal is felruházott tartalmilag, gazdaságilag egyaránt bizonyult. Az új intézet — kár. hogy ez még ma sem ál­talános — megszületése előtt az inti tméng igazgatója, dr. Hajnal Lajos egy rendkívül álfog«, ta megalapozott tervezetet készített a továbbképzéssel és szakfelügyelettel k «1 i cepción nyugvó funkciójáról és mi Természetes tehát, hogy az új repéröl vele beszélgettünk. Egy este Móra Ferenccel — Változott-e az egyesí­tett intézmény státusa a ko­rábbihoz képest? — Igen ss, meg nem is. Ugyanis továbbra is a me­gyei művelődésügyi osztály irányítása alá tartozik, an­nak alárendeltje, ugyanakkor a megyei szintű irányítást együttesen, speciális munka- megosztásban látja el. Ebben a kapcsolatban a pedagógiai intézetre vár az a feladat, hogy tudományosati megala­pozott, megfelelően előkészí­tett diagnózisokat, elemzése­ket készítsen, s ezzel hozzá­járuljon a művelődésügyi osztály döntéseinek előkészí­téséhez. Ez egyben a megyei középszintű irányítás új fel­fogását is jelenti. — De nézzük a másik ol­dalt. Mit jelent majd a pe­dagógus, az iskola számán? — Velük szemben — a ko­rábbinál' hangsúlyozottabban — szolgáltató szerepünk ér­vényesül. Egyrészt, mintegy hidat képezve, igyekszünk a pedagógiai elmélet és a gya­korlat közötti szakadékot át­ívelni, másrészt az iskolák­ban megfogalmazódó szak­mai problémákhoz segítséget nyújtani. Tehát minden, pe­dagógiai szakmaisággal ősz- szefüggö kérdésben szellemi centrumként működnénk. Szervezeti felépítésünk is ezt a célt szolgálja. Alkottunk egy szakfelügyeleti és to­vábbképzési csoportot, vala­mint egy „elméleti’* pedagó­giai csoportot, amelyekhez szervesen kapcsolódnak az oktatástechnikai, technoló­giai részlegek és az intézeti könyvtár. Ugyanakkor a ko­rábbi pályaválasztási tanács­adó intézet és az állandó át­helyező bizottság — intézeti csömöriként — tovább foly­tatja eddigi tevékenységét, bár mindezt egységes »kon­cepcióba építve, szorosabban együttműködve teszi a töb­bi szakterülettel. — Melyek a konkrétan vállalt feladatok, működési területek? — Imtlézetümlk továbbra is ellátja a továbbképzési fel­adatokat. Ugyanakkor a ko­rábbi. alapvétőé* rendez- vénycemtaiilkiias továbbképzési forma helyett az irányított önképzéses format igyek­szünk nnegvallősítani. Ennek legfontosabb fftranmai jegye a decentralizáltság. Tartalmát tekintve pedig azt jelenti, hogy mem szakSudkwmáayok- bnn. hanem pedagógiai prob lémmklmm- éHrtheiyzetekben gondollksadmmk.. Az elmélet és a gyakorlat ötvözete, hiszen a korszerű elméleteket a gya­korlatban közvetlenül hasz­nosítható formákra bontja le. Az irányított önképzésben nagy szerepet szánunk az iskolai és a területi munka közösségeknek, valamint a szakfelügyeletnek.. Éppen a területi mnmkaközmsségek lesznek azok. amelyek ósz- szefogő kapocsként működ­nek az iskolák és a pedagó­giai intézet között. Működésünkben fontos sze­rep jut majd a bözisiskolák- mak. Ezek vüsnomt — bogy be tudják tölteni funkciójukat —a megfelelő tárgyi körül­ményeken Mirim haladó szel lemiséggéL újat akaró veze­téssel és tamtestmSetael kell rendelkezzenek. Amolyan előretolt helyőrségnek te kinthetjjük ezeket az iskolá­kat.. Megítélésükben a ko­rábba szaktárgyi bázissze- repkmr helyett inkább az is­kola egésae a mérvadó. Intézetünk másik feladata. Ugyanis mondhatnánk, szol­gáltatási tevékenység- Ezt oktattásii-neveles] infrastruk­turális felbmrifcatobimaik is ne­vezhetjük.. Emmek lényege: központtá knadtrámgok — mód­szertani könyvek. tanügyi rendeletek és tájékoztatók, tankönyvek és segédüelek — területi eOmztimsa is raktáro­zása. Ide tartozik még a tö- megesétésre meStfa imformá- ciohardaawkz feladatlapok, lesztek megítéüar, vélemé­nyezés utáni sokszorosítása. Erre a feladatra természete­sen gazdaságilag is fel kell készülnünk. — Ez azt jelenti, hogy a különböző szintekről érkező felméréseket szakmailag ér­tékelik, netán az alkalmat­lanokat el is utasítják? *— Pontosan azt. Igyek­szünk — hiszen rendkívül nagy szükség van rá — a különböző színvonalú és ha­tásfokú feladatlapokat, tesz­teket — az OPI-val együtt­működve — tudományos megalapozottsággal kidolgoz­ni és közrebocsátani. Ugyan­akkor, a szakfelügyeleten keresztül, rendelkezésére ál­lunk a pedagógusközösségek­nek, sőt, az egyéneknek köz­vetlenül is. Harmadik feladatunk sem egészen új keletű. Ügy fo­galmazhatnánk meg: a peda­gógiai alkotás ösztönzése és irányítása. A korábbihoz ké­pest igyekszünk az ösztön­zést sokkal hatékonyabban, nagyobb méretekben meg­valósítani. Ez egyébként az intézet értékközvetítő funk­ciójához illeszkedő feladat. Igyekszünk markánsabban eleget tenni az alkotó peda­gógusokat, közösségeket tá­mogató, szervező és irányító tevékenységünknek. Végeze­tül, feladataink közé tartozik majd — s ez már korábbi tevékenységünkhöz képest funkcionális változást jelent — a pedagógiai értékelés feladatait is ellátni. Ebben a megyei pedagógiai intézetre, a szakfelügyeletre sürgető feladatok várnak. A jövőben ennek csak úgy tudunk ele­get tenni, ha a felügyelet értékelő tevékenysége objek­tívabbá válik, és sokkal in­kább a valós eredményekre épít. — Tudomásunk szerint a szakfelügyelet kérdése nem­csak megyénkben, de orszá­gosan is átmeneti állapotban van... — Ez tény. De munkánk­hoz feltétlenül ki kell dol­goznunk a szakfelügyeleti rendszer korszerűsítését szol­gáló elméleti alapokat. Egy esztendő áll megyénkben a pedagógiai intézet és felettes szerve rendelkezésére, hogy ezt a kérdést optimális mó­don oldjuk meg a gyakorlat­ban. S ha már a döntés-elő­készítésről szóltam — mon­dotta dr. Hajnal Lajos —■, akkor a pedagógiai intézettel kapcsolatos koncepciónkat éppen ezért, a megalapozot­tabb döntés reményében ké­szítettük el. B. Sajti Emese Ilyenkor ősszel ismerked­nek a betűkkel a kis első osztályosok, s ez időszakban szinte minden évben eszem­be jut Móra Ferenc egyik története, a Hogyan tanul­tam meg olvasni? Most, ha nem is gondoltam volna rá, az egyik esti mese a rádió­ban figyelmeztetett rá, sőt, azon a héten, a gyerekeket csak Móra-mesék ringatták álomba. Egyik tolmácsolójuk Bessenyei Ferenc volt, s olyan szerencse ért, hogy őt mindkét alkalommal hall­hattam. Amikor az Igazlátó Dobrókát, a furfangos min­denes parasztot mesélte, s amint a számomra legkedve­sebb Móra-könyvből, a Kincs­kereső kisködmönből a leg­szebb részt idézte, azt, ho­gyan tanította meg édes- szülője kis Gergőt a betűve­tésre a jégvirágos ablakon. Bessenyei hangja csodála­tos hangszer, nem is egyféle, s ahogy hozzákezdett a hó­fúvástól betemetett házban játszó kisfiú történetéhez, az amúgy is zenei hatású, ugyanakkor nagyon szemlé­letes szöveg oly elevenné vált, mintha magunk éltük volna át. A szélfiúk tényleg „har­sogva, zúgva kergették egy­mást ki s be a szelelőlyu­kakon”, a kukoricamorzsoló kisszék is ott termett a bú­boskemence mellett; az öreg Messzi Gyurka is fölrémlett, meg a Kese kalapos, aki csak „nyáron foglalkozott ka­laposmesterséggel, télen be­állt tanítónak”. S akinek az iskolájába nem kellett se könyv, se irka. Diákjai pedig sohasem tanulták meg az ip- szilont, mert az „nem ma­gyar betű”. Ide szánta kis Gergőt az apja, s csak az anyai féltés mentette meg Kesétől és a zord időtől. Er­re „Olyan fortélyt eszelt ki, amilyen csak anyaszivből te­lik”. Ö lett a tanító, a befa­gyott ablak a palatábla, a gyúszűs ujj, a palavessző. És a munkát siker koronázta. Igaz, „Sokat sírtunk és so­kat kacagtunk azon a télen” — teszi hozzá az író. Az anyai szeretetnek, az anya-gyermek meghitt kap­csolatának, de az egész sze­retettel teli családi légkör­nek az érzékeltetését keve­sen tudták úgy, mint Móra Ferenc. Olyan érzelemteli természetességgel, kerülve minden érzelmességet. Pont így elevenítette föl az írást Bessenyei. Szép orgánuma nem cél, hanem eszköz volt, hogy tökéletes élményt nyújtson hallgatóinak. Sőt ennél is többet, mert újból le kellett venni a polcról a kötetet, s egy ültöhelyben el­olvasni még egy pár darab­ját. A Körtemuzsikát példá­ul, ezt az őszinteségében ke­gyetlenül szép írást, amely a gyermeklélek rejtélyes mélységét mutatja meg. A szomorú után valami vidámat kívántam, s erre a legalkalmasabb a Csontos Szigfrid. Az a történet, ami­kor inasnak szegődne Gergő, de sehol nincs szerencséje, végül az édesszülével a vá­roska egyetlen könyvkeres­kedőjéhez állítanak be, Csorbóka úrhoz. Csorbóka úr szerint a vékony dongájú gyereket az Isten is könyv­kereskedőnek teremtette, s némi ármagyarázat után ott­hagyta a Ludas Matyival, Csalóka Péterrel, a Fehértó­ijával, no meg a legvasta­gabb kötettel — amit azon­nal el is kezdett olvasni —, a Csontos Szigfriddel. S eztán bohózatba illő je­lenetek következtek. Gergő az olvasás örömétől megmá­morosodott, hogy jöhettek könyvért a gyerekek, az ugyan el nem adott nekik, inkább egy-egy mézeska­láccsal tuszkolta ki őket. Jöt­tek is az ingyen csemegére. Míg Csorbóka úr haza nem jött, hogy véget vessen a pünkösdi királyságnak. Máig ez maradt számomra a könyvéhség legmegraga- dóbb példája. A gyerek, aki végre beszabadul a könyvek közé, s képtelen elviselni a gondolatot, hogy egyet is odaadjon belőlük. HANGSZÓRÓ Szeretjük, téltjük A rádió egyik legnemesebb vállalkozása, hogy segít a nyelvművelésben, a nyelv tisztaságának őrzésében, hogy felhívja a figyelmet a torzulásokra, mindennapi be­szédünk hibáira. Ehhez Pé- chy Blanka színművésznő, író és elöadóművésznö, va­lamint Deme László profesz- szor személyében kitűnő munkatársakat talált. Meg is szervezték és hosszú ideje rendszeresen sugározzák Be­szélni nehéz című műsoru­kat, melynek egyetlen, alap­vető célja, hogy a magyar nyelv behatóbb tanulmányo­zására ösztönözze főként a középiskolás korú ifjúságot, hogy segítsen mindenkit ab­ban: szebben beszélni ma­gyarul nemcsak a személyi­ség intelligenciájának fok­mérője, hanem kötelesség is. Miközben a legutóbbi adást hallgattam, végiggondolhat­tam, miféle jótétemény az a misszió, melyet Péchy Blan­ka, Deme László és a Ma­gyar Rádió vállalt? Hogy nyelvünk megőrzése és gaz­dagítása. a vadhajtások nye- segetése. a szép kiejtésre va­ló nevelés és oktatás párját ritkító alkalom arra, hogy adásról adásra (persze, csak akkor, ha meghallgatjuk!) ráeszméljünk: a legendás mondásokon túl („Nyelvében él a nemzet” stb.) valóságo­san is az a helyzet, hogy anyanyelvi kultúránk fokmé­rője személyi értékeinknek; hogy aki szépen, gondolat- gazdagon és kifejező erővel beszéli anyanyelvét, csak az lehet teljes ember. Különösen jó érzéssel töl­tött el hallani, hogy közép­iskoláinkban egyre-másra alakultak és alakulnak Be­szélni nehéz körök, olyany- nyira, hogy a legjobbak kö­zött nemrég „Kazinczy-jutal- makat” (könyvvásárlási utal­ványokat) oszthattak ki. Ez viszont azt jelzi, hogy szerte az országban több száz (ta­lán : több ezer) középiskolás ifjú foglalkozik a magyar­órákon túl anyanyelvével, részt vesz a rádiós adás nyelvművelő versenyein, és íme, díjakat kap. Péchy Blan­ka a jutalmak kiosztása után érkezett köszönőlevelekből fel is olvasott néhány sort, melyek azt bizonyították, hogy ezek a körök haszno­sak, szükségesek, és ott vi­rágoznak igazán, ahol a hi­vatásszeretet áll az élükre, hogy megértesse minél több fiatallal: miért szép az, ha valaki szépen beszél? Ilyenkor persze felsóhaj­tunk, és visszacseng fülünk­ben az a szemetes beszédmo­dor, amely naponta hallha­tó, és nemcsak az ifjak kö­rében. Hogy Péchy Blanka és Deme László néha lyukas kanállal meregeti a Dunát? Ezt is elhivatottságnak ne­vezik. És a legkisebb sikert csodálatosnak érzi az. aki erre adta az életét. (sass e.) Vass Márta Húszéves iskolai találkozót tartottak az elmúlt hét végén Gyulaváriban, a helyi iskolában. Szabó Lajosné hajdani osz­tályfőnöknek Nagy Zoltán „adott jelentést” az osztálylét­számról, az igazolt és igazolatlan hiányzókról, aztán elkez­dődött a beszélgetés, az emlékek felelevenítése Fotó: Béla Ottó Mai műsor KOSSUTH RADIO mos" A Magyar 'ni/iLteüá) 3 iramaik !2H.J(D:: FfiDnnngffinae. 2Ö2JB®~ A dftHiQOWör.. PETŐFI KANO 8_27: Népdalok« néptáneok. 9.23: NDK költők versei. 9.44: Rímek és ritmusok;. 10.05: Diákféüóra. Neked sem mindegy S 19.35: Theo Adam operafelvéte­BeiiböIL 11.94: Janacek: I. vonósnégyes­ük: A Válaszolunk hallgató­iunknak különkiadása. 11.42: Ragtime. 12.45: Bevallom magának. 13.99: Szabó Ferenc rft üveíböl. I.7JS8: Szabadpolc. 14.03: Bemutatjuk új fglvétele- imkeiL 14.48-: Gózsára EEek: Az étien far­kas. 15.05: Beverly Sills és Robert Merül operettfelvételeiböl- 15.2*: Képek és jeliképek. 15.57: OIRT-hamgjáték fesztivál- A Griűiinsteini-va litoczatL 17.85: Grieg: HoBberg szvit. 1725: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pén. 17.55: Csapó Károly népdalfel­véfeieitooIL 19.15: Huguettte Dreyfus Ra­meau-miiííveket csembaló­zik. aUfS: INJemaett mggggmtg'. JÓS: NapiktÖESDem. MUHI):: HŐS: INkröttálk. ML®®: Hájjöjxrüiffitiailfe: ttaMMngása- 13-3®: Ermtríkltó) HffíiuiK£$­HáJDDn Kétt amtítaÉg» a spnartt vüá- ©»ML GffiüwráiriL Gereviefti- MxJHl):: ILattoigíHtfcffiÖBam.. ML'S»:: laaőseÖDÖDSák MmUtánrnBKggszán- U7J3®:: Xairmitoraöm.-18UB5: Hétvégei panroajiráiima- MU55: STfcáRiraiíisáa. 205: ffijgycflnL 2S..4Í0: A Magyar HRawfliH» Kairfimitihy SzámpGadka. Moxrsáir Gábor: SSBHranaraéK ŰMjttsas., Bocoxgy HrWnf# Ifcnteareflntmr jjarttaiL 22J2D:: TnánncKöiaa? iBfOTiänoBreSL 22J2®: A mmsffii aSssessz. m_ MfÜSOK 9U()®:. Isitoroaaináfiió. 90®: KamvaraamiMHaaka.. HUBS: Fgjbettg^-Affirnfca zsmsgjéfljőL HH„HÍSn lgffliinrosariimlfeTinailfcr ajäTmftjijk 11-41: A ffiterffismi äHltamnmi sarinnmifo- nniűkuiK asmejfasr jjätiszfik- Tl.'ü ffT/7” ir.fafcatftnn; AimtfanT) dflasessz- egsyüiitttfee?® ijättsznlk­13.35: Reflektorfényben egy ope­raária. Wagner: Tannháu- se — Csarnokária. 14.10: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. Illyés Gyula. 14.31: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv. 14.50: Purcell-müvek. 16.00: Zenei lexikon. 16.25: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.02: Kocsár Miklós kórusmü­veiből. 18.21: Jascha Heifetz hegedül. Brooks Smith zongorázik. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A varázsfuvola. 20.40: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 21.40: Berlioz: Harold Itáliában — szimfónia. 22.26: Napjaink zenéje. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális ma­gazinműsor az őszi beta­karításról. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. L MŰSOR 8.25: Tévétorna. 8.30: Iskolatévé. Angol nyelv (középhaladóknak). 9.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.20: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 19.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.40: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 5—8. oszt.) 10.50: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 11.05: Történelem. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 12.00: Világnézet, (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Orosz nyelv. 14.05: Történelem, (f.-f.) 14.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 15.00: Világnézet, (f.-f.) 15.50: Hírek. 15.55: Rali. 17.25: Firenzei életképek. 17.55: „Legyen a zene minden­kié.” 18.40: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pén. 19.09: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az utolsó nap. Amerikai film. 21.35: Panoráma. 22.35: Tv-hiradó. II. MŰSOR 20.01: Gólyavári esték. 20.40: Képmagnósok, figyelem! 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Telesport. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Sporthírek. 16.50: Utazás a földgömbön. 17.05: Fiatalok klubja. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Gazdag világ — szegény világ. 21.05: Látogatás a stúdióban. 21.25: Az emberi test. Tudomá­nyos sorozat. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok — táncok. BELGRAD. L MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Puhatestűek. 17.00: Tv-napló. 17.10: A nukleáris forradalom. 17.40: Hírek. 17.4o: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Vajdasági humor. 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.20: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Szórakoztató adás. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mozgóképek. 20.30: Ez az én választásom: já­tékfilm. 20.45: Holnap. 22.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1982. október 7-én. csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FltJK! Szentpétery-bérlet 15 órakor Tótkomlóson: GYALOGCS1LLAG 1982. október 11-én, hétfőn 17 és 20 órakor Békéscsabán: MŰSOROS DIVATBEMUTATÓ MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Rögbi és a lányok. 6 és 8 órakor: Egyszerű eset. Békéscsabai Épí­tők Kultúrotthona: Félénk va­gyok, de hódítani akarok. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 órakor: Pucéran és szabadon. 4 órakor: Suli buli, 6 órakor: Pu­céran és szabadon, 8 órakor: Fehér telefonok. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Olaszok hi­hetetlen kalandjai Leningrád- ban, fél 8 órakor: Sanchez gyer­mekei. Gyulai Erkel: A 3. szá­mú ürbázis. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Nyerítő nyeremény, 5 és 7 órakor: Jobb ma egy nő. mint tegnap három. Orosházi Béke: 5 órakor: Szenvedünk a kamaszkortól. 7 órakor: Óva­kodj a törpétől! Orosházi Parti­zán: fél 4 órakor: I. mint Ika­rusz. fél 6 és fél 8 órakor: Keo- ma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom