Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
i 1982. október 27., szerda NÉPÚJSÁG Pincetárlat a Ferencvárosban Kép a kiállításról: Szlotta András „Jön a rossz idő” n kecskeméti színház vendégszereplése Katona József: Bánk bán Két békési festő: Varko- nyi János és Vágréti János, és egy grafikus: Szlotta András kapott meghívást nyár végén arra, hogy Budapesten, a IX. kerületi tanács „Ferencvárosi pincetárlatán” bemutatkozzanak. A kérést — nyilván — örömmel fogadták, hiszen Budapesten falat kapni a legnehezebben elképzelhető dolgok egyike ma is. Ez a pincetárlat jószerével fiatal tehetségek bemutatását tűzte programzászlajára, mindenesetre az eddigiek azt bizonyítják, hogy a tehetségek gondozása, kiállítási lehetőséghez juttatása vezette azt a nemes szándékot, hogy a fővárosnak e kerületében — bizonyára társadalmi munkával is — létrehozzák ezt az elegáns kiállítóhelyiséget, a Mester utca 5. szám alatti ház pincéjében. Odabent — vagy inkább odalent — a csiszolt nyers téglával burkolt pincében tehát ezekben a napokban három Békés megyei amatőr képzőművész kapott falat, nyitott kiállítást október 14- én. Illetve csak két amatőr, mert időközben Várkonyi János tagja lett a művészeti alapnak, tehát ,,hivatásos” rangra emelkedett. A látogatók azonban nem olyan alapon értékelnek, hogy ki a hivatásos és ki az amatőr; nyilván a képek kiváltotta hatás az első és az alapvető akkor, amikor a képnézők megformálják ítéleteiket. A kiállítás igen érdekes látvány. Három teljesen elütő művészegyéniség, kifejezésmód lép elénk. Szlotta hi- pernaturalizmusa az egyik szélen, a másikon Vágréti végletes absztrakciói, középen (talán arany középút?) Várkonyi emberárcú, lírai, bár komor, töprengő világa, a realizmus egyfajta modern (vagy inkább mai) változata. Képek és képek, alkotói magatartások és valóságlátások megjelenései vásznon, papírlapon, rostlemezen. Ügy gondolom, a három kiállítót nem kell különösebben bemutatni azoknak, akik itthon figyelik a képzőművészeti élet változásait, akik szemmel tartják, ki hogyan válik több és jobb festővé, vagy miért tűnik el egyre jobban a művészeti élet porondjáról? Nos, ez a figyelem érvényes Szlottára, Várkonyira és Vágrétire is, Egyetemi előkészíti) A TIT békéscsabai városi szervezete felvételi előkészítő tanfolyamot indít azoknak a fiataloknak, akik valamely felsőfokú oktatási intézménybe, főiskolára, egyetemre nyújtják be pályázatukat 1983-ban. A tanfolyam három részből áll. Az első megbeszélésre november utolsó napjaiban kerül sor. Ezután az ajánlott könyvek ..klasszikus módszerekkor’ ha — nem tudni, mi okból — nem is jelentkeznek elvárható mértékben az itthoni kiállítótermekben, klubokban. Gondolná az ember, belejátszik ebbe valami olyasféle, hogy túlzottan is „önmaguk örömére” alkotnak; persze, nem biztos, hogv így van. Lehet, hogy kevésszer hívják őket, lehet, hogy néhány meghatározó név 'mellett-mögött kevésszer jutnak a hivatalos és nem hivatalos kiállításrendezők eszébe? És itt a „nem hivatalosak” alatt az üzemi, gyári, vállalati, termelőszövetkezeti klubok felelőseit, a művelődési bizottságok titkárait értem, akiknek alapvető kötelességük lenne a dolgozók „vizuális kultúrájának” alakítása, formálása. Nagyon csúnya, és igazán művészietlen hangulatú ez a két szó, hogy „vizuális kultúra”, de ha már kitaláltuk, történő megtanulásának időszaka következik. A harmadik részben a konkrét konzultációra kerül sor a jövő év januárjától április végéig, heti egy alkalommal. A következő tárgyakból indítanak előkészítő tanfolyamok biológia, rfíatematika, fizika, földrajz, kémia, történelem, magyar és idegen nyelv (orosz. akkor miért ne mondjuk így, „előkelőbben”? Egyszóval, a ferencvárosi pincetárlaton bemutatkozó három művészünk figyelmet keltett Budapesten, és nem is akármilyet. Ügy látszik, ennek a pincetárlatnak törzsközönsége van, és szókimondó törzs- közönsége. Lehet, hogy nem egyformán műveltek „vizuális kultúrából”, de, hogy érzékenyek arra, amit a falakon látnak, az elvitathatatlan. Csak fel kell lapozni a kiállításon található „látogatók könyvét”, és beleolvasni. Nem mindegy, milyen hírünk kelt Budapesten, és nem lenne megmagyarázható az sem, ha elhallgatjuk ezeket. Van aki sommásan fogalmaz, és így ír: „A három művész közül Várkonyi fogott meg legjobban. Valami belső sugárzás árad a képeiangol, német). Az egyetemi előkészítő tanfolyamra mindazok jelentkezhetnek. akik 1983-ban érettségiznek, illetve már megszerezték az érettségi bizonyítványt, valamilyen intézményben vagy üzemben dolgoznak, s nappali vagy levelező tagozatra készülnek. Az egyetemi előkészítők szaktárgyanként 52 órából állnak. Jelentkezni lehet november 15-ig a TIT békéscsabai városi szervezeténél (5690 Békéscsaba. Kiss Ernő u. BT. sz. alatt). bői. A másik kettő a két véglet: naturalizmus (bár poétikus) és absztrakt szürrealizmus, de abból nem az élvonal”. Keresem a legjobban jellemző képeket. Várkonyi „Üres udvar”-a kopott, fehérre meszelt fal, az ablak előtt egyetlen, karcsú formájú szék, hozzá támasztva egy öregember botja. A képen sehol sem látható a bot tulajdonosa, aki itt üldögél a széken, ha süt a nap. Nincs ott, és mégis ott van. Árad Várkonyi képéről a humanitás. Szlotta „Jön a rossz idő”, ofszetlitográfia. Ezen is egy öregember-asz- szony, a kezében bot, a kép jobb alsó sarkában ül, de alig látszik. Annál inkább a rozzant-düledező tanya, az ól és a borúsan sötétlő, érkező felhők. Poétikus naturalizmus, ha úgy vesszük, kendőzetlen valóságfeltárás, ha úgy vesszük. Vágréti ..Meghalt madár”. Lehet. Nem tudom, Lilák, kékek, pirosak, zöldek. Foltok és fekete foszlányok. A színek rendje és összessége megragad. de ha elnézek róla másfelé, nem marad semmi. Mi az a valami, ami „absztraktélvonallá” tehetné Vágréti már-már összegző hatású .színtobzódásait? Üjra a látogatók könyve, vidám, pertufelkiáltások a leírt szavakban. Hallatlanul furcsa, de nem rossz ez az érzés. Tessék: „Várkonyi! Isteni vagy! Te zseni! Ez csodálatos, csak így tovább!” Nyilván, a festő leszámítja belőle a túlfűtött lelkesedést, és öröme telik a bejegyzésben. Más: „Szlotta elöregedő falvakra, tanyákra figyelmeztet”, másutt: „Brávó, Szlotta András!” Megint máshol: „öt méterről nekidobom az ecsetemet, aztán értse meg a néző, mit akarok”. Igen, ez túlzás. De aki így érezte, volt bátorsága (?) leírni, beírni. Sokszor és so- k^n visszaéltek már a művészettel, a képzővel is. Meg kell érteni, ha vannak, akik túlkompenzálják sértődöttségüket. Végül is: hárman kiléptek a megyéből, és Budapesten mutatkoztak be. Ez kell és minél többször, mind rangosabban. Az értékeket felmutatni kötelesség. A hívás, a kapcsolat azonban nem terem magától. Ehhez kellenek a hivatásos közművelők, a művészetek önzetlen propa- gátorai, akiknek feltett szándékuk, hogy az értékek ne maradjanak rejtve seholsem. Tudományos napok Kedden az Állatorvos-tudományi Egyetemen megnyitották a Marek Józseí tudományos napokat, amelyen a szakemberek a gazdasági károkat okozó sertésbetegségek megelőzésének lehetőségeiről tanácskoznak. A magyar állatorvosokon kívül Ausztriából, Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból és a Szovjetunióból érkezett kutatók tartanak előadásokat. Bánk, nagyúr, üdvözlégy körünkben! Vendégszereplésre jöttél csak hozzánk, ám érezd otthon magad minálunk! Nyílt lélekkel, szép szóra szomjasan vártunk, s benned íme most sem csalatkoztunk. Történeteddel együtt élve gazdagabbak lettünk ismét, megrendítő bukásod erőt ad a mindennapok harcaihoz, és reményt: tálán a holnapok formálásához méltók lehetünk mi is. Köszönet mindenkinek, akit illet. A kecskeméti Katona József Színház művészeinek, akik eljöttek Békéscsabára, s életre keltették nemzeti drámánkat. Köszönet a Jókai Színház vezetőinek, akik kitárják a kapukat más színházi produkciók számára, pezsdítő- nek, vérfrissítésül. Éljünk benne jobban a hagyobb áramkörben, jöjjenek hozzánk mások, és menjünk mi is, felmutatni magunkat. Nemes vetélkedésünknek csak győztesei lehetnek. Főképp, ha munkál valami jó- ravaló tudásszomj azokban, akiknek a mások erényeiből, hibáiból tanulni kötelességük volna. Vénülő fejemmel úgy ültem be a színházba, hogy felvillantak bennem a korábbi Bánk bán-előadások emlékezetes pillanatai. Néhány éve a mi társulatunk is játszotta Katona József remekét. Akkor Áts Gyula volt Bánk, s az általa megformált robusztus nagyúr megreszkette színházunk világát. Sinkovits Imre és Bessenyei Ferenc Bánk- alakításainak emlékét magamban hordom, amíg emlékeznem adatik. Öze Lajos mint Biberach! Kállai Ferenc, a felejthetetlen Petur. És a Tiborcok Tiborca, a drága jó Bihari József! De jó még visszagondolni is a nagy pillanatokra. Vajon nézőtársaimnak is vannak hasonló emlékei, ők is ilyen mércéhez igazodnak? Nem! Szerencséjükre, nem. A kecskemétiek vendégszereplésének második estéjén, amikor az előadást láttam, zömmel fiatalok töltötték meg a nézőteret. Félre tehát az összehasonlítással. Éljen az ifjúság! Nézzük a szűzlelkűek szemével a világot. Ha egy színházban azt mondják, „ifjúsági előadás”, az néha még mindig lekicsinylést jelent. Nos, az általam látott Bánk bán a legjobb értelemben vett ifjúsági előadás volt. Megható látni a 16—20 éves fiataloktól zsúfolt nézőteret, a második .emeleti kakasülőn is tömött sorokat. Diákokat, akik tanáraikkal együtt jöttek, suta szerelmes párokat, akik talán most kötöttek életre szóló barátságot a színházzal. Öröm nézni őket, hiszen éppen ezzel a korosztállyal bánik a legmostohábban a társulat. «Van nekünk egy immár országvilághíres gyermekszínházunk. A felnőttek is kapnak néha jó színházi produkciót. És a fiatalok? Velük mi lesz, hiszen ők nemcsak lelkesedni, de már tenni is képesek. Pedig milyen érzékeny, hálás közönség az ifjúság. Igaz, Olyan igényes, jó színházzal lehet csak őket tűzbe hozni, mint amilyenben most volt részük. Régebbi Bánk bán-élmé- nyiemre gondolva, furcsa módon egy-egy kiváló színészi teljesítmény jutott eszembe. Nos, a kecskemétiek vendégszeréplése inkább a magas hőfokon izzó, egyenletes kimunkált előadás egységének a hatásával gazdagított. A rendező, Szőnyi G. Sándor nem azt leste, mit lehet elmondani Bánk bán ürügyén a saját mondanivalójából, hanem Katona József szolgálatába állította minden tudását. Ennél szebb rendezői tett aligha képzelhető el az értékrendszereket felborító színházi világban. Nem kellett csavaros kódokkal megfejteni a színpadi történést, amit a színészek mondtak, cselekedtek, annak értelme volt. És mérhető hatása is. Élő, mai lett az előadás, pe- i dig se bűvös kocka forgatásával, se URH adó-vevő rádiókészülékkel nem próbálták kínosan időszerűvé tenni. Inkább a dráma erejében bízva, annak törvényei szerint alkottak a művészek. Persze, hogy voltak a kecskemétiek játékában is csiszolásért kiáltó részek. Szinte' megdöbbentő, hogy a társulat néhány tagja milyen riasztó csúnyán beszélt. „Mintha magyarul halandzsáznának” — mondta egy közelemben ülő ifjú néző. Ám, ha bántó volt is a fülnek néhány oda nem illő, színészi zörej, az előadás egésze feledtetni tudta ezt. Különösen, mert voltak emlékezetes magaslatok is. Petur bán szerepében Szé- lyes Imre, és a Tiborcként nyíltszíni vastapsot arató M. Horváth József. Talán színháztörténeti pillanatnak is tanúi lehettünk: az eddig inkább vagány izomemberként nyilvántartott Koncz Gábor mint Bánk bán bizonyította, hogy a lélek mélységeiből feltörő erőknek is birtokában van. Andódy Tibor Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világok meséi. Arab-perzsa mesevilág. 8.57: Hagyományok háza. 9.12: Nóták. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Rádiószínház. Egy nap a sebészeten. 11.26: Grófé: Grand Canyon. 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Kritikusok fóruma. 13.45: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Bogár István fúvósmüveiből. 15.28: MR 10—14. 16.04: Kórusainknak ajánljuk. 16.20: Schubert: a-moll szonáta Op. 42. 17.05: A személyzetisek tudománya. 17.30: Pátria. 17.39: Operafelvételek. 19.15: Kilátó. 20.00: A kamarazene kedvelőinek. 20.55: Szökött szerelmesek. 21.30: Külpolitikai klub. 22.30: Nóták. 22.55: Mit ér a nevem? 23.05: Előadja a szerző. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvósesztrád. 8.35: Idősebbek hullámhosz- szán. 9.45: Reményi Sándor nótafelvételeiből. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Újdonságainkból. Külföldi táncdalok. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: Franke and the Knockuts együttes felvételeiből. 20.35: Rádiószínház. Nőuralom. 21.55: Tomsits Rudolf szerzeményeiből. 22.25: Balettzene. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bécsi klasszikus muzsika. 10.35: A Muszty—Dobay énekkettős felvételeiből. 11.05: Történelmi operákból. 12.00: Szimfonikus zene. 14.00: „önmagát is az emberiség történetéből érti meg”. 14.20: Kamarazene. 16.00: Részletek Millöcker: Szegény Jonathán és Zeller: A bányamester című operettjéből. 16.46: öt földrész zenéje. Törökország. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A Budafoki kamarakórus énekel. Kb. 18.10: Népi hangszeres muzsika. 18.32: Bemutatjuk új felvételeinket. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Magyar művészek operafelvételeiből. 20.40: Külföldi tudósoké a szó. 20.55: A Magyar Állami. Hangversenyzenekar hangversenye. % 22.20: Magyar Gregoriánom. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Könnyűzene 17.15: Vitatkozzunk. 17.20: Lukács István cimbalmo- zik, a jászárokszállási Bo- bák Lajos citerázik. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazinműsor. Szerkesztő: Tamási Áron. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.25: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 8.35: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 9.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50 : Stop ! Közlekedj okosan! 9.55: Delta, (ism.) 10.20: La Tour színre lép. Jugoszláv—francia film. (ism.) 11.40: Bohócok, artisták és társaik. Francia rövjdfilm. (ism.) 13.50: Iskolatévé. Stop! (ism.) 13.55: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) (ism., f.-f.) 14.15: Magyar nyelv, (ism.) 14.25: Orosz nyelv, (ism.) 14.45: Bohóc a falon, (ism., f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Ember és föld. (ism.) 16.50: A hajózás története, (ism.) 17.25: A rövidfilmstúdiók műhelyéből: 1. Nagykorúság. 2. Magvar vadászat ’81. 3. Utcák, terek tárlata. 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.35: ősz a földeken, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.)-19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szerkesztette: Buzáné Fábri Éva. ,,És ön mit tud?” • 21.40: Reklámújság. 21.50: Kortársunk: Dobozy Imre. „Hatalom nélkül.” (ism.) 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.00: Torna gála — nemzetközi női és férfi szerenkénti verseny. 20.30: Indiai útinapló. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Egészségünkért! (f.-f.) 21.30: Halló, itt a Csehszlovák Televízió zenekara és balettkara. BUKAREST 16.05: Kortársi iskola. 16.35: Művelődési élet. 17.00: Asszonyoknak. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági aktualitások. 20.40: Bőrkabát. Játékfilm. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda. 21.00: Komoly zene. 21.45: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Jugoszláviai freskók. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám._ 20.00: Ismerjük-e egymást e*lég- gé? 20.45: Hírek. 20.55: Moliére: Tartuffe. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Suli buli, 6 órakor: A hold I.. II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Megáll az idő. Békéscsabai Terv: fél fi órakor: Nyerítő nyeremény, fél 8 órakor: Nyári rét. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Transzszibériai expressz, 5 és 7 órakor: A nyolcadik utas a halál. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Sörgyári capriccio, fél 6 órakor: Ben Hur I., H. rész.
