Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 31., vasárnap Együttműködés új lehetőségekkel Beszélgetés a magyar—bolgár gazdasági vegyes bizottság elnökhelyettesével A magyarországi áruhá­zakban gyakran találkozha­tunk bolgár fogyasztási cik­kekkel. Ugyanígy Bulgáriá­ban; az üzletek választékát magyar termékek gazdagít­ják. A két ország mindenek­előtt kölcsönösen szállít egy­másnak gépeket, berende­zéseket. Mégis, amikor a szakemberek a magyar— bolgár gazdasági kapcsolato­kat értékelik. egybehang­zóan mondják: sok még a kiaknázatlan lehetőség. Az eredményekről, a további tennivalókról beszélgettünk Kovács Gyulával, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tesével, a magyar—bolgár gazdasági vegyes bizottság elnökhelyettesével. — Hogyan, alakult az utób­bi években a két ország közötti kereskedelmi forga­lom? — A kölcsönös szállítás 1975 óta sokkal szélesebb körű. Miközben a világ- gazdaság nehézségei miatt a kereskedelmi forgalom világszerte szűkül, addig 1975—80 között országaink között az árucsere csaknem 80 százalékkal nőtt: 1980­ban már elértük a 234 mil­lió rubelt. Az előző tervidő­szak eredménye jó alapot teremtett az 1981—85-ös tervidőszak előirányzatának kidolgozásához. A két ország tervező és külkereskedelmi szervei úgy ítélik meg, hogy a nyolcvanas évtized első felében mintegy 54 százalék­kal növekedhet a forgalom. — A mostani tervidőszak­ban ezek szerint szerényebb növekedési ütemet irányoz­tak elő. Miért? — Az ok egyszerű. Ma­gyarországon és Bulgáriában egyaránt csökkent a gazda­ság fejlődésének üteme. Visszafogjuk a beruházáso­kat. Ez elkerülhetetlenül ki­hat az áruforgalomra, a köl­csönös szállítás ugyanis több mint 60 százalékát a gépek és berendezések alkotják. A forgalom tervezett 54 szá­zalékos növekedése egyéb­ként a jelenlegi helyzetben nem kevés. A két ország külkereskedelmi, ipari vál­lalatainak feladata, hogy feltárják azt az árualapot, amellyel az előirányzaton felül többet szállíthatnak. Az áurforgalom csaknem 13 százalékkal növekedett 1981 - ben. s azzal számolunk, hogy mértéke az idén hasonló lesz. Ez azt jelenti, hogy a korábbi ütemet sikerül fenn­tartanunk. Kereskedelmi kapcsolatunk a KGST-or- szágok közül jelenleg Bul­gáriával fejlődik a leggyor­sabban ... Jó lehetőségeket kínál az áruforgalom nö­velésére a belkereskedelmi választékcsere. Ha a fo­gyasztási cikkek cseréjét is továbbfejlesztjük, a két or­szág vásárlói az eddigieknél jobb, gzadagabb árukínálat­ból választhatnak. Eredmé­nyeink biztatóak. Azzal szá­molunk, hogy a belkereske­delmi választékcsere mér­téke az idén már majdnem másfélszerese lesz az erede­ti előirányzatnak. — Az élénkebb kereske­delemnek egyik lehetősége a kooperációs, szakosítási meg­állapodás. Milyen egyezmé­nyek születtek és mi a ten­nivaló? — Országaink között a mostani ötéves tervidőszak­ra összesen 15 együttműkö­dési egyezmény, illetve sza­kosítási és kooperációs szer­ződés van érvényben. Ezek mindenekelőtt a gépipar­ban, valamint a vegyipar­ban szabályozzák a vállala­tok közötti kapcsolatokat. Kiemelem ezek közül az autóipari és vegyipari egyez­ményeket, a számítás-, a hűtés-, az orvos- és a hír­adástechnikai, a gyógyszer- és a növényvédőszer-ipari szerződést. Szeretnénk együttműködésünket kiter­jeszteni új területekre is. Elég, ha olyan fontos ter­mékcsoportokra utalok, mint az elektronikai cikkek, a robottechnika, a korszerű szerszámgépek vagy a gép­ipar számára szükséges fő­egységek, de említhetem a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás számára szükséges berendezéseket, alkatrészeket is. Üj fejezetet jelenthet, ha a jövőben sikerül közösen fellépnünk a harmadik pia­con. Több ilyen együttműkö­dési lehetőséget vizsgálnak a szakemberek. Ügy gondoljuk, ehhez szükség van egymás külkereskedelmének meg­ismerésére, az érdekek egyeztetésére, a bizalom nö­velésére. A vállalatok kö­zötti közvetlen kapcsolat ki­építése sokat segíthet. A távlati gazdasági együttmű­ködés megalapozása érde­kében törekednünk kell a fejlesztés összehangolására, a gyártási kooperáció kiter­jesztésére. Ez a feladat ta­lán soha nem volt annyira időszerű, mint ma, amikora forrásaink a korábbinál szű­kösebbek. Faragó András KPVDSZ kulturális napok Tanácsi vezetők értekezlete Záróünnepség Gyomaendrődön Péntek este ünnepi műsor­ral ért véget a 22. KPVDSZ kulturális napok rendez­vénysorozata. Gyomaendrő­dön, a Katona József Mű­velődési Házban először dr. Futó Sándor, az SZMT osz­tályvezetője értékelte a ren­dezvénysorozatot. Elmondta, hogy a különféle kiállítások, szavalóversenyek, bemutatók és egyéb kulturális események szép számú érdeklődőt von­zottak, és a résztvevők kö­zött nem csak a megye ke­reskedelmi, pénzügyi és ven­déglátóipari dolgozói voltak jelen. A kulturális napok érté­kelése után a gyomai Körös táncegyüttes adott ünnepi műsort. Lónyai László felvétele Október 29-én, pénteken a gyulai Járási Hivatal érte­kezletet rendezett Gyulán, a SZOT-gyógyüdülőben, ame­lyen részt vettek a járás községi, nagyközségi taná­csainak elnökei, végrehajtó bizottsági titkárai. A tanácsi vezetőket dr. Fábri Károly elnökhelyettes köszöntötte, majd Rágyánsz- ki János személyzeti vezető tartott megemlékezést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfor­dulója alkalmából. A megemlékezés után ad­ták át a kitüntetéseket és jutalmakat. Szigeti Zoltán, a járási hivatal elnöke kiemel­kedő munkásságáért a Ta­nács Kiváló Dolgozója kitün­tetést adta át Steigermayer Györgynének, a kétegyházi Nagyközségi Tanács V. B. titkárának. Béla Ottó II múzeumbaráti kör közgyűlése A múzeumi és műemléki hónap zárórendezvényeként tartották meg tegnap, szom­baton délelőtt a Békés me­gyei Múzeumbaráti Kör évi közgyűlését. A megjelenteket dr. Sza­bó Ferenc, megyei múzeum­igazgató köszöntötte, majd Kovács Gábor muzeológus számolt be a kör 1982. évi munkájáról. Elmondta, hogy hogy az előző évekhez ha- so.nlóan az idén is esemé­nyekben gazdag évet zártak. A tagság tevékenyen vett részt a kutató- és gyűjtő­munkában, valamint az egyéb rendezvényeken, kiál­lításokon, szakmai progra­mokon, kirándulásokon. A következőkben a be­nyújtott pályaműveket érté­kelte dr. Szabó Ferenc és dr. Czeglédi Imre. A néprajzi kategóriában első díjat nyert dr. Bereczki Imre, 2. díjat kapott Hulely Alfréd és Koczka Pál, megosztott 2. díjban részesült Dedinszky Gyula, Cs. Szabó István, Pel­le Ferenc és Hencz Lajos. Helytörténeti kategóriában Hencz Lajos felemelt máso­dik díjat nyert, Molnár Amb­rus pedig második díjat ka­pott. Befejezésként Réthy Zsig- mond diaképekkel kiegészí­tett előadást tartott a múze­um természettudományos muzeológiai és kutatói mun­kájáról. B. A. Felkészítés társadalmi ellenőröknek Halászlé Befejezéséhez közeledik a Szegedi Konzervgyárban a zöldségfélék feldolgozása, de már özönlik az üzembe a le­halászott tavak „termése”: megkezdődött a halászlé­készítés szezonja. A tervek szerint a december végéig tartó szezonban kétmillió do­boz halászlét készítenek, ez a tavalyi mennyiség négy­szerese. Árpádkori műemlékek Zircen, ahol idén ünnepségso­rozattal emlékeznek meg a tele­pülés fennállásának 800. évfor­dulójáról. szombaton tudomá­nyos emlékülést rendeztek, ame­lyen régészek és történészek tar­tottak előadásokat a település múltjáról, a zirci ásatások ered­ményeiről. Kralovánszky Alán. a veszprémi Bakonyi Múzeum régésze ismertette az idén fel­tárt és romjaiban konzervált Árpád-kori királyi udvarház tör­ténetét. A tudományos emlékülés be­fejezése után ünnepélyesen fel­avatták a királyi udvarház fel­tárt. és alapfalaiban rekonstru­ált müemlékegyüttesét. Október 29-én, pénteken feje­ződött be az SZMT és Gyula város szakmaközi bizottságának közös rendezésében az a kétna­pos felkészítő tanfolyam, ame­lyen Gyula és a környékbeli községek kereskedelmi, társa­dalmi ellenőrei vettek részt. A kétnapos felkészítőn mint­egy negyven társadalmi ellenőr­nek neves szakemberek tartot­tak előadásokat munkájuk jobb megszervezéséhez. a hatéko­nyabb fogyasztói érdekvédele­mért. A társadalmi ellenőrökből szak­csoportokat alakítottak: az ide­genforgalmi. élelmiszeripari, vendéglátóipari és kereskedelmi témákban kaptak felkészítést .munkájukhoz. Béla Ottó Olcsóbb cement magánépítőknek A Cement- és Mészművek váci gyárában kísérletkép­pen mintegy 2 ezer tonnát állítottak elő az újfajta, ed­diginél olcsóbb kohósalak portland cementből, amelyet 250—KSPC—60 jelzéssel hoz forgalomba a vállalat. Az új cementfajta technológiáját a takarékosság jegyében dol­gozták ki, egyúttal segítve a magánlakásépítők igényeinek kielégítését. Az első szállít­mányok nagyobb részét a TÜZÉP-ek kapták Budapest környékén lakossági felhasz­nálásra, más részét pedig a Mélyépítő Vállalat nagyüze­miig próbálja ki. Az új cementfajta 60 szá­zaléka kohósalak-granulá­tum, 5 százaléka gipszkő, 35 százaléka klinker. Vagyis na­gyobb mértékben alkalmaz­nak olyan kötőanyagokat, amelyeknek felhasználásá­val 35—40 százalékkal csök­ken a cementgyártás ener­giaszükséglete. Éppen két evvel ezelőtt szerepelt utoljára Békéscsabán az Edda együttes. Pénteken este a téglagyári művelődési ház­ban sok száz hódolójuknak szereztek ismét koncertörömöt. A miskolci együttes a tőle megszokott magas hőfokú kon­certjén megemlékezett a közelmúltban elhunyt kiemelkedő gitárosegyéniségről, Radics Béláról is Fotó: Fábián István Megkezdődött a III. országos nőkonferencia (Folytatás az 1. oldalról) mint ahogyan arra számítot­tunk, erősen megnehezült az értékesítés, rosszabbodtak a hitelhez jutás feltételei, az országot jelentős árvesztesé­gek érték, növekedtek pénz­ügyi terheink. Hogy mégis talpon tudtunk maradni, az szocialista gazdaságunk ere­jét mutatja, népünk szorgos munkáját, helytállását bizo­nyítja. Őszintén meg kell monda­ni azt is, hogy az elért ered­mények megvédéséhez az eddigi teljesítmények nem elégségesek. Mindent el kell követni azért, hogy mégin- kább kibontakozzanak, meg­erősödjenek azok a pozitív tendenciák, amelyek a tarta­lékok feltárásában már mu­tatkoznak. A kiaknázható tartalékokat mindenkinek a maga munkahelyén, az egyes üzemekben, szövetkezetek­ben, intézményekben kell feltárni és a fejlődés szol­gálatába állítani. Ebben bát­ran építhetünk a munkáját becsülettel végzők nagy több­ségére, a szocialista brigá­dokra, a szocialista munka­verseny lendítő erejére. A hatékonyság, a minőség ja­vítása minden eddiginél na­gyobb követelményeket tá­maszt az irányításban, á végrehajtásban és a politikai munkában egyaránt. Mert bár sokat rontanak helyze­tünkön a külgazdasági kö­rülmények, bőven van ten­nivalónk itthon is munkánk megjavításában. Az előttünk álló időszak­ban úgy juthatunk túl biz­tonsággal a nehézségeken, a kitűzött célokat úgy érhet­jük el, ha minden területen és munkahelyen nagyobb igényességgel, - kezdeménye­ző szellemben és egységes felfogásban dolgozunk. Nagy, közös történelmi vívmányként tartjuk számon az erősödő szocialista nem­zeti egységet, amely szövet­ségi politikánk eredménye — mondotta a továbbiakban Németh Károly. Megtestesül benne az a nagy tanulság, hogy fontos a párt vezető szerepének érvényesítése, a kommunisták példamutatása, de a szocializmust felépíteni csak az egész nép képes. A párt a szocialista nemzeti egység erősítése érdekében folytatja bevált szövetségi politikáját. A nemzeti ösz- szefogás társadalmi céljaink­nak, az e célokhoz vezető utaknak, a fejlődés során felvetődő új kérdéseknek az eszmei tisztázásával, közös munkával valósul meg és erősödik. Az a törekvésünk, hogy termékeny vitákban kristályosítsuk ki az előre­vivő koncepciót, hogy figyel­jünk oda minden tisztessé­ges. okos nézetre, javaslatra, még ha nem mindenben egyezik is saját elgondolása­inkkal. Igyekezzünk jó szó­val. meggyőződéssel, elvsze­rű bírálattal érvényre juttat­ni a párt marxista—leninis­ta alapokon álló politikáját. Így érhetjük el a közös gon­dolkodást, az egységes cse­lekvést. A szocialista hazaszeretet magában hordozza a nemze­ti érzést, a nép munkájából született eredmények meg­becsülését. hazánk, népünk érdekeinek odaadó szolgála­tát. de a gyengeségeinkkel való bátor szembenézést, a hibák kijavítását is. Nemze­ti önbecsülésünk azonban nem jelentheti más népek le­becsülését. A szocialista ha­zaszeretet feltételezi az in­ternacionalista magatartást, a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival való szoros együttműködést. a szolidaritást a haladás erői­vel. s a népek barátságának ápolását — mondotta vége­zetül Németh Károly. A világ 116 országának 131 nőszervezetét tömörítő Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség üdvözletét Mirjam Vire- Tuominen főtitkár tol­mácsolta. Elmondta, hogy a szövetség nemcsak a nőmoz­galomban. hanem a béke­harcban is jelentős tekin­télyt vívott ki, s ez nagy­mértékben köszönhető a szo­cialista országok nőszerveze­teinek, köztük a MNOT-nak. -Elismerően szólt a magyar nők aktív szolidaritásáról. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhelyettese felszólalásá­ban a többi között hangsú­lyozta: a szakszervezeteknek figyelemmel kell kísérniük, hogy mennyiben változtak vagy változnak a tanulás le­hetőségei, miután a képzés, továbbképzés vállalati jog­körbe került. Az a tapaszta­lat ugyanis, hogy a nők ta­nulásának lehetőségei e vál­tozás következtében kedve­zőtlenebbek, megtorpanás észlelhető az általános kép­zettségi szinthez való felzár­kózásban. Sok helyen a szűk­látókörűség, a téves vezetői szemlélet, a szakszervezeti szervek mulasztása miatt ott is megvonták a segítséget, a támogatást a tanulni akaró nőktől, ahol az élet maga­sabb képzettség megszerve­zését sürgeti. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára hozzászólásá­ban azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a Ha­zafias Népfront és a nőmoz­galom munkáját összekap­csolják. Az együttműködés lehetőségei között említette a településpolitikából adódó feladatokat. Javasolta, hogy a két mozgalom közösen munkálkodjék a tágabb ott­hon, a lakóhely, a falu, a város életének formálásában, s nem csupán a tárgyi világ alakításában, hanem a szel­lemi élet fellendítésében is. Ugyancsak hasznos volna az együttes fellépés a szolgálta­tások javításáért, valamint a fogyasztói érdekek védelmé­ért — tette hozzá. Pozsgay Imre a nők köz­életi szerepvállalásáról szól­va rámutatott arra, hogy so­kakban azért alakul ki tar­tózkodás, mert fórumaink néha tartalmatlanok, formá­lisak. Ez pedig nem teszi* vonzóvá a közéleti szereplést azoknak az asszonyoknak, akiket még az otthoni mun­ka is vár, s feleslegesnek érzik, ha idejük egy részét az ilyen tanácskozások veszik el. Ezért ahhoz, hogy a nők jobban, részt vállaljanak a közösségi munkából, tovább kell fejleszteni demokratikus fórumaink működését, mun­káját is. Janina Paceviciene, a szovjet nőbizottság tagja, a Litván SZSZK társadalom- biztosítási minisztere, a szov­jet nőbizottság és elnöke. Valentyina Tyereskova, szov­jet űrhajós üdvözletét, jókí­vánságait tolmácsolta a kon­ferenciának. a magyar nők­nek. Hangsúlyozta: a két nő­szervezet között az évek so­rán szoros baráti kapcsolat, széles körű együttműködés jött létre. A továbbiakban szólt arról, miként élnek, dolgoznak ma a szovjet asz- szonvok, majd kiemelte: a Szovjetunió Kommunista Pártja, s a szocialista or­szágok testvéri pártjai szé­les körű, konkrét, realista programmal lépnek fel a béke megőrzéséért, a nem­zetközi együttműködés foly­tatásáért, a népek szabad­ságáért és függetlenségéért. Meggyőződésünk — mondot­ta —, hogy a testvéri Ma­gyarország asszonyai is hoz­zájárulnak a béke megszi­lárdításához, védelméhez. A III. országos nőkonfe­rencia ma fejezi be munká­ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom