Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október (i.. szerda CSOHGRÁD |T v n V A n * Htsrn Utánfutó elöl futó kereskedelem. Tóth József arról ír, hogy Csongrád megyében mintegy 80 ezer kisüzemi kisegítő, azaz másodlagos gazdaságban különösen megbecsült fuvareszköz a pótkocsi. Keresik is az utánfutót a kistermelők, mint a cukrot. Viszonylag elfogadható áron, 19—25 ezer forintért hozza forgalomba az AUTÓKER, a Skála Coop, és maga a gyártó cég, a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezet, A prospektus szerint korlátlanul forgalmazzák a pótkocsit. A gyakorlatban viszont egészen mást mutat az ábra. A makói Skála Maros Áruházban sem a raktáron, sem előjegyzésben vagy a megrendelőlistán nincs utánfutó. De nem jobb a helyzet Szegeden sem. ahol az AUTÓKER üzletében és a Szeged Nagyáruház műszaki osztályán sem tudják kielégíteni az utápfutóigénveket. A kistermelőd ioegal kérdezik, meddig fut el az utánfutó forgalmazása elől a kereskedelem ? Egyetemi nap Szegeden. Az elmúlt héten csütörtökön Szegeden a városi KISZ-bizottság az egyetemek és főiskolák KISZ-bi- zottságainak közreműködésével egyetemi napot rendezett. Hosszú idő után először vállalkoztak ilyen nagyszabású esemény lebonyolítására. A faitalok tréfás vetéfkedőkön, sportversenyeken mérték össze tudásukat, majd este az újszegedi ligetben diszkó és filmvetítés zárta a jól sikerült programot. Újítási kiállítás. Hódmezővásárhelyen a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezete újítási kiállítást és börzét rendezett. A kiállításon az Alföldi Porcelán- gyár, a HÓDIKÖT, a MET- RIPOND, a HÓDGÉP és a Vörös Csillag Tsz vesz részt. A rendezvényt október 10-ig látogathatják az érdeklődők Hódmezővásárhelyen, a helyőrségi művelődési otthonban. Trolibusz Debrecenben. Előreláthatólag a közeljövőben trolibusz közlekedik majd Debrecenben. A tervek szerint a VI. ötéves terv második felében indul meg a trolibuszközlekedés a városban. Az első vonal hossza 11,5 kilométer lesz. 25 szovjet gyártmányú kocsi közlekedik majd a . városban. Extra Hungaroriektár? A vállalatok többsége levetette arisztokratizmusát, nem esik le az aranygyűrű az ujjúkról, ha visszaváltják termékeik használt üvegét. Ma már alig van hazai üveges termék,. amelyre ez volna írva: ára üveggel... Ami azt jelenti, hogy egy vasat sem kap a vásárló a kiürült üvegért. Van viszont egy cég, amely fölött mintha nyomtalanul telt volna el az utóbbi időszak takarékossági hulláma, a Hungaronek- tár. Az általa forgalomba hozott mézesüveget nem veszik vissza a boltok. Vajon e cég úgy véli, még mindig jól ellehet akkor is, ha a vásárlókkal az értéktelen üveget is megfizettetik? Vagy a régi magyar nemesi mondást átalakítva: Extra Hungaronektár non est vita? Nem szakmák? Megtudtam a minap, hogy néhány éve megszüntették az üveges- és címfestőszakmákban a képzést. Ma, amikor a szolgáltatások tökéletesítésén fáradozunk, pont egy olyan szakma került a forgalomból kivonandók listájára, amelyre szükség van. Az üvegesek száma azonban évről évre csökkent. Mióta a képzés megszűnt, még rosszabb a helyzet. A Debreceni Üvegipari Szövetkezetben a szakemberhiány mindennapi problémaként jelentkezik. Jelenleg úgy próbálnak segíteni a helyzeten, hogy asztalosokat képeznek át e munkákra. Nehéz egy rendeletet bírálni, hiszen akik hozták, úgy látták: nincs ma már gyerek, aki üveges szeretne lenni. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok, akit meglep e két szakma kihalásra ítélése. S azt sem hiszem, hogy ne lehetne valamilyen áthidaló megoldást találni — írja Iván Gizella. Cj KÖJÁL-szckház Szegeden. Újszegeden, a Biológiai Kutató Intézet szomszédságában épült az új megyei KÖJÁL-székház. A napokban megtörtént az irodaépület műszaki átadása. Előreláthatólag november elejére készül el az új megyei Kö- JÁL-központ. Pályaválasztási utca. Több száz fiatal látogatott el az elmúlt hét végén Szegeden a Dugonics és Árpád téren berendezett pályaválasztást utcába. Szeged csaknem 20 vállalata és gyára, valamint három szakmunkásképző intézete mutatta be a különböző szakmákat, segítve és könnyítve a tájékoztatással, a még döntés előtt álló fiatalokat. A pályaválasztási utca ünnepélyes megnyitással kezdődött meg az 1977 óta hagyományossá vált szakmunkástanuló és dolgozó fiatalok hónapjának rendezvén vsorozntn. AmMOloHrt SZOLNOK MEGYEI Néplap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A M6GVB WiACS LATJA Nyitás a harmadik világ felé. A tőkés országok közül az NSZK, Franciaország, Anglia és Dánia mezőgazda- sági gépgyártó cégei alakítottak ki tartós, több éves kapcsolatot a szolnoki MEZŐGÉP Vállalattal. A vállalat arra törekszik, hogy utat nyisson a harmadik világ felé, s piacot keressen a közel-keleti országokban is. A közelmúltban szállítottak már speciális szálasta- karmány-betakarító gépeket Irakba és Iránba, csakhogy a két ország közötti háborúskodás egyelőre megnehezíti a kapcsolatok bővítését. Jelenleg egyiptomi, indiaj és nigériai kereskedelmi vállalatokkal folytatnak tárgyalásokat különböző berendezések, gépek szállításáról. Őszi megméretés. Az idei kora őszre „pufókra” híztak a földben a burgonyagumók, a cukorrépák, annak rendje, módja szerint megsárgultak a kukoricacsövek, megédese- dett a szőlő. Az utószezon üdülőinek ugyancsak szerencséjük volt: utazhattak, napozhattak kedvükre. Az ötnapos munkahét most „találkozik” a teljes ötnapos tanítási héttel. Így aztán az idei ősz sok tekintetben a megméretés szezonja is. Minden szombat, vasárnap elvileg a családé, a pihenésé, egyszóval szabad idő. Persze, azért ilyenkor jut idő arra is, hogy a kiskertekben és a háztájiban betakarítsák a különböző terményeket az emberek, s közöttük számosán olyanok is, akik csak ritkán találkoznak a mezőgazdasági munkával, írja Szabó János. összeállította: Verasztó Lajos Kemény(fémes) kérdések A PORCON békéscsabai gyárában a legkorszerűbb NC-gépe- ken készülnek a szerszámtestek a szerző felvétele Furcsa helyzet: a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai forgácsolószerszám-gyárában ha csak lehet, import forgácsolószerszámokkal dolgoznak. Az. ok egyszerű: az import szerszámokkal gyorsabban, pontosabban lehet dolgozni, a szerszámok élettartama is jóval hosszabb, mint a hazaiaké. Ezek után furcsának hat, de tény: a békéscsabai gyár jelentős mennyiségű forgácsolószerszámot ad el tőkés exportra. A legfejlettebb ipari országok vásárolják termékeiket, az NSZK. Svédország, Ausztria^ és sokat adnak el a fejlődő országokba is. A ..rejtély" kulcsa egyetlen szó: a lapka. Messze a világszínvonaltól Egy forgácsolószerszám legtöbbször két részből áll. A szívós acélból készült szerszámtestből és magát a forgácsolást végző keményfém lapkából. A FORCON csak a szerszámtestet készíti, a ráforrasztott vagy csavarozott keményfém lapkát vásárolja. A döntő különbség éppen itt van az exportra kerülő és a belföldön forgalomba hozott szerszámok között. A tőkés exportra készülő szerszámokhoz tőkés importból érkezik a kemény- fém vagy úgy, hogy megvásárolják, vagy pedig — és ez a gyakoribb — a megrendelő vámelőjegyzéssel megküldi a neki gyártott termékhez szükséges vágóéleket. A hazai szerszámokba nem tudnak import keményfémet szerelni, esak a hazait. Ez pedig jóval gyengébb minő- • ségű az előbbinél. Hogy mennyivel, árra Mi- chelsz László, a békéscsabai gyár főmérnöke szemléletes néldát mondott: — Nemrég Svédországban jártunk tanulmányúton, és a világhírű Sandwik cégnél láttam egy forgácsolási bemutatót. Olyan kést használtak, mellyel több mint 300 méteres percenkénti forgácsolási sebességet tudtak elérni. Ez most a világszínvonal. Az ilyen lapkákat persze nem nagyon adják el a gyártók, csak a saját szerszámaikba építik be. Amit mi kapunk nyugatról, azokkal 240—260 méteres forgácsolási sebesség érhető el. ez tekinthető a fejlett ipari átlagnak. Ezzel szemben a hazai gyártású lapka legfeljebb 120 méteres forgácsolási sebességet bír ki. \ Lefordítva a számokat a köznapi értelmezésre, ez azt jelenti: kétszer-háromszor annyi ideig tart egy munkadarab megmunkálása hazai lapkával, mint a 'fejlett vagy a legfejlettebb import szerszámokkal. Tegyük még ehhez hozzá azt is, hogy a hazai lapka könnyebben reped, kisebb az éltartóssága, sűrűbben kell tehát leállni szerszámcserére. Kopik a lapka Milyen problémákat okoz mindez a békéscsabai gyárnak? Elsősorban persze nem azt, hogy hírnevük romlik a külföldi szerszámok használata miatt, bár ez sem mellékes. A gond inkább az. hogy a gyengébb minőségű keményfém lapka miatt gyakran feleslegesen sok munkát kell csinálniuk. — A hagyományos szerszámgépeknél még mindig hagy mennyiségben használnak forrasztott keményfém lapkás forgácsolószerszámokat, így mi is gyártunk ezekből éppen eleget. A gyenge éltartósság miatt sűrűn kell köszörülni a szerszámokat, hamar elkopik róluk a kenrényfém. és utána ki lehet dobni az egészet. Rengeteg értékes anyag és a megmunkálásba fektetett munka megy így veszendőbe — mondja Bakó Ignác igazgató. Nem sokkal jobb a helyzet a cserélhető lapkás, szerelt szerszámoknál sem. Ezeket — éppen a lapka minőségi problémái miatt — keményfém nélkül szállítják a megrendelőknek, és a felhasználó szerel bele olyan vágóéit, amilyet szerezni tud. Ehhez persze lehet még ideológiát is gyártani, mégpedig azt, hogy minden szerszámtesthez sokféle vágóéit lehet használni, a kívánt célnak megfelelően, de az igazság az: a kényszer szülte ezt az eljárást. A világ nagy szerszámgyártói magától értetődőén a vevő kívánságának megfelelő lapkával, készre szerelten szállítják a kívánt szerszámot. Érdekeltségi viszonyok Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Megoldás — legalábbis elméletben — többféle lehet. Az egyik szerint növelni kell a kiváló Hz újítás — életforma Az újító legfigyelemreméltóbb tulajdonsága, hogy a kudarcot is képes elviselni. Az újító legrosszabb tulajdonsága pedig az, ha nehezen hiszi el, hogy a sajátjánál lehet jobb megoldás is. És hogy ezek után milyen egy újító természetrajza? Türelmetlen, megszállott, elégedetlen. Ennél jobb meghatározást hirtelenében La- czi Sándor, az orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár műszaki osztályvezetője sem tud. Talán azért sem, mert az újító gyakorlati ember, nem híve a szószaporításnak. Laczi Sándor egyébként volt csoportvezető, művezető, üzemvezető, technológiai csoportvezető, osztályvezető és persze újító. Igaz, ez utóbbi csak úgy mellékesen, mert hogy főállásban olyan, mint újító, nem létezik. Hogy miért, azt ne kutassuk. Lehet, értelme sem lenne, mert az újítás mindig kapcsolódik szakmához, foglalkozáshoz, vagy legalábbis valamiyen tevékenységhez, konkrét munkához, tárgyhoz. Mint például a Nyerges Pállal és Juhász Ibolyával készített újítás. A közös munka során egy tolózárat módosítottak. A cél az volt, hogy néhány alkatrész elhagyásával a szerkezet megfeleljen a megváltozott szabvány előírásainak, és mindamellett öntvényt takarítsanak meg. A tolózár végül is 10 százalékkal lett köny- nyebb, a gyártás költségei is jelentősen csökkentek. Hogy mennyi munkával, meditációval jár egy-egy szerkezet átalakítása, azt csaií a rendszeresen újítók tudják. Amíg a kérdésre, sokszor a saját maguk fogalmazott, bonyolított kérdésre nem kapnak választ, nincs nyugalmuk. Laczi Sándortól hallottam, ha már este ráunt, reggel vette kezébe a tollat, hogy rajzot készítsen az „álmodott” változatról. Nehéz lenne visszaidézni, hogy nála mikor alakult ki ez az életforma, mert az újítás igenis életformává válik. (Ezt bizonyítja egyébként, hogy az újítók között szinte mindig ugyanazokkal a nevekkel találkozunk.) A fiatal osztályvezető 1974-ben kezdett dolgozni vállalatánál, és rövidesen beadta az első újítást. Lehúzót szerkesztett, amely a későbbiekben egy hegesztőkészüléket óvott meg a gyors elhasználódástól. Kétezer forint újítási díjat kapott akkor, amikor a fizetése nem volt több 2 ezer 100 forintnál. Amikor kezébe adták a pénzt, igencsak meglepődött. Ma már nehéz lenne kideríteni, hogy a későbbi újítások elkészítéséhez milyen ösztönzést adott az a bizonyos összeg. — Maradjunk tehát annyiban — mondja —, hogy az első újítás fogadtatása döntő fontosságú volt. És hogy a szóban forgó összegből mennyit lehet a kis keresetű, fiatal műszaki anyagi támogatásának számlájára írni, ma már nem is igazán fontos. Legalábbis így értékel ma az, aki azóta újítóként is más „osztályba” került. Ez sem véletlen, hiszen a műszaki osztály vezetőjének már nemcsak hobbi az új létrehozása, hanem munkahelyi kötelessége is. Nem tagadja, ez fordulatot jelentett gondolkodásában. Sok mindent másként lát, másként ítél. „Az újító hajlamos elhinni, hogy az ő találmánya a legcsodálatosabb, de valóban így van ez? Egyáltalán nem biztos, lehet, az újítás bevezetése, minőségű keményfém lapkák importját — ez azonban a jelenlegi devizahelyzetben aligha járható út. Egy másik szerint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak, az ISG-nek tovább kellene fejlesztenie a gyártást vagy saját erőből, vagy licencvásárlással. A harmadik út az lehetne, hogy a keményfém forgácsolólapkák gyártását átvenné a FORCON, így a világ nagy szerszámgyáraihoz hasonlóan egy kézben lenne a teljes szerszámgyártás. Ésszerű alternatívát csak a második és a harmadik megoldás jelent, de még itt is nagyon sok tényezőt kell mérlegelni. Valamennyi felsorolására nyilvánvalóan nincs hely, nézzük csak a legfontosabbat. Az valószínű, hogy a lapkagyártás további fejlesztéséhez licencet kell venni, de hová kerüljön a gyártás? Az ISG-nél valószínűleg mindez kisebb költséggel oldható meg, de nem biztos, hogy ez a vállalat érdekelt annyira a lapkagyártás fejlesztésében, mint a ' FORCON. Az ISG- nek sok egyéb gyártmánya mellett a keméhyfém lapka csak viszonylag kis tételt jelent, ráadásul monopolhelyzetéből adódóan így is el tud' adni mindent. A FORCON-nál többe kerülne a gyártás megindítása, de mások lennének az érdekeltségi viszonyok. A nagyobb értékesítési biztonság, a jövedelmező export és az esetleges további fejlesztési lehetőségek nyilvánvalóan ösztönöznék a hatékony, gyors gyártást. Hogy melyik megoldás lenne kedvezőbb, azt egy újságcikk jceretében nem lehet eldönteni, ez alapos és megfontolt gazdasági számításokat igényel. Egy azonban biztos: a keményfémlapka-kér- dés megoldását nem szabad túl sokáig halogatni, mert lemaradásunk egyre nő a világszínvonaltól. Az élenjárók utolérése pedig —ahogy telik az idő — egyre többe kerül. Lónyai László alkalmazása túl sokba kerül. Ettől függetlenül persze, maga az elképzelés lehet még zseniális...” Azután az is más helyzetet teremt, hogy most már ő az újítások egyik elbírálója. Ehhez megfelelő rálátása van, tudja, hol, mire van szükség, és persze az sem mellékes szempont, ismeri az újítók lélektanát. Tisztában van például azzal, milyen jelentősége van annak, ha az alkotni vágyók érzik: számítanak rájuk. Az AKG-ban ezért is fogalmazzák meg évente, hogy milyen feladatok megoldásában vár segítséget a vállalat vezetése. Az anyagi ösztönzés sem marad el. De ugyanezt teszi a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa is, mikor kidolgozásra váró témákat javasol az Alkotó Ifjúság pályázatra. Mindebben természetesen benne van az is: jó, ha az újító ismeri lehetőségeit. Tisztában van a feladatokkal. Ma már ezen is egyre többet munkálkodik Laczi Sándor, aki egyébként újítóként és a mozgalom támogatójaként az idén KISZ Érdemérem kitüntetést vehetett át. Ami pedig az AKG újítómozgalmának minőségét illeti, elég, ha egyetlen tényt említünk. A vállalat az újítások bevezetése előtt minden alkotóval kísérleti szerződést köt. Ennek időtartama alatt győződnek meg arról, hogy az újítás tudja-e azt, amit létrehozója ígért. Az utóbbi két évben a kísérleti szerződések során alkalmazott újítások mindegyike beváltotta a hozzá fűzött reményt. Kepenyes János