Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október (i.. szerda CSOHGRÁD |T v n V A n * Htsrn Utánfutó elöl futó keres­kedelem. Tóth József arról ír, hogy Csongrád megyé­ben mintegy 80 ezer kisüze­mi kisegítő, azaz másodla­gos gazdaságban különösen megbecsült fuvareszköz a pótkocsi. Keresik is az után­futót a kistermelők, mint a cukrot. Viszonylag elfogad­ható áron, 19—25 ezer fo­rintért hozza forgalomba az AUTÓKER, a Skála Coop, és maga a gyártó cég, a Lenti Fém- és Faipari Szövetke­zet, A prospektus szerint korlátlanul forgalmazzák a pótkocsit. A gyakorlatban viszont egészen mást mutat az ábra. A makói Skála Ma­ros Áruházban sem a rak­táron, sem előjegyzésben vagy a megrendelőlistán nincs utánfutó. De nem jobb a helyzet Szegeden sem. ahol az AUTÓKER üz­letében és a Szeged Nagy­áruház műszaki osztályán sem tudják kielégíteni az utápfutóigénveket. A kister­melőd ioegal kérdezik, med­dig fut el az utánfutó for­galmazása elől a kereskede­lem ? Egyetemi nap Szegeden. Az elmúlt héten csütörtö­kön Szegeden a városi KISZ-bizottság az egyete­mek és főiskolák KISZ-bi- zottságainak közreműködé­sével egyetemi napot ren­dezett. Hosszú idő után elő­ször vállalkoztak ilyen nagyszabású esemény lebo­nyolítására. A faitalok tré­fás vetéfkedőkön, sportver­senyeken mérték össze tudá­sukat, majd este az újszege­di ligetben diszkó és film­vetítés zárta a jól sikerült programot. Újítási kiállítás. Hódme­zővásárhelyen a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezete újítási kiállítást és börzét rendezett. A kiál­lításon az Alföldi Porcelán- gyár, a HÓDIKÖT, a MET- RIPOND, a HÓDGÉP és a Vörös Csillag Tsz vesz részt. A rendezvényt október 10-ig látogathatják az érdeklődők Hódmezővásárhelyen, a helyőrségi művelődési ott­honban. Trolibusz Debrecenben. Előreláthatólag a közeljövő­ben trolibusz közlekedik majd Debrecenben. A ter­vek szerint a VI. ötéves terv második felében indul meg a trolibuszközlekedés a városban. Az első vonal hossza 11,5 kilométer lesz. 25 szovjet gyártmányú ko­csi közlekedik majd a . vá­rosban. Extra Hungaroriektár? A vállalatok többsége levetet­te arisztokratizmusát, nem esik le az aranygyűrű az ujjúkról, ha visszaváltják termékeik használt üvegét. Ma már alig van hazai üve­ges termék,. amelyre ez vol­na írva: ára üveggel... Ami azt jelenti, hogy egy vasat sem kap a vásárló a kiürült üvegért. Van viszont egy cég, amely fölött mintha nyomtalanul telt volna el az utóbbi időszak takarékossá­gi hulláma, a Hungaronek- tár. Az általa forgalomba hozott mézesüveget nem ve­szik vissza a boltok. Vajon e cég úgy véli, még min­dig jól ellehet akkor is, ha a vásárlókkal az értéktelen üveget is megfizettetik? Vagy a régi magyar nemesi mondást átalakítva: Extra Hungaronektár non est vi­ta? Nem szakmák? Megtud­tam a minap, hogy néhány éve megszüntették az üve­ges- és címfestőszakmákban a képzést. Ma, amikor a szolgáltatások tökéletesíté­sén fáradozunk, pont egy olyan szakma került a for­galomból kivonandók listá­jára, amelyre szükség van. Az üvegesek száma azonban évről évre csökkent. Mióta a képzés megszűnt, még rosszabb a helyzet. A Deb­receni Üvegipari Szövetke­zetben a szakemberhiány mindennapi problémaként jelentkezik. Jelenleg úgy próbálnak segíteni a hely­zeten, hogy asztalosokat ké­peznek át e munkákra. Ne­héz egy rendeletet bírálni, hiszen akik hozták, úgy lát­ták: nincs ma már gyerek, aki üveges szeretne lenni. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok, akit meglep e két szakma kihalásra ítélése. S azt sem hiszem, hogy ne le­hetne valamilyen áthidaló megoldást találni — írja Iván Gizella. Cj KÖJÁL-szckház Szege­den. Újszegeden, a Biológiai Kutató Intézet szomszédsá­gában épült az új megyei KÖJÁL-székház. A napok­ban megtörtént az irodaépü­let műszaki átadása. Előre­láthatólag november elejére készül el az új megyei Kö- JÁL-központ. Pályaválasztási utca. Több száz fiatal látogatott el az elmúlt hét végén Szegeden a Dugonics és Árpád téren berendezett pályaválasztást utcába. Szeged csaknem 20 vállalata és gyára, valamint három szakmunkásképző in­tézete mutatta be a külön­böző szakmákat, segítve és könnyítve a tájékoztatással, a még döntés előtt álló fia­talokat. A pályaválasztási utca ünnepélyes megnyitás­sal kezdődött meg az 1977 óta hagyományossá vált szakmunkástanuló és dolgo­zó fiatalok hónapjának ren­dezvén vsorozntn. AmMOloHrt SZOLNOK MEGYEI Néplap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A M6GVB WiACS LATJA Nyitás a harmadik világ felé. A tőkés országok közül az NSZK, Franciaország, Anglia és Dánia mezőgazda- sági gépgyártó cégei alakí­tottak ki tartós, több éves kapcsolatot a szolnoki ME­ZŐGÉP Vállalattal. A vál­lalat arra törekszik, hogy utat nyisson a harmadik vi­lág felé, s piacot keressen a közel-keleti országokban is. A közelmúltban szállítot­tak már speciális szálasta- karmány-betakarító gépeket Irakba és Iránba, csakhogy a két ország közötti hábo­rúskodás egyelőre megnehe­zíti a kapcsolatok bővítését. Jelenleg egyiptomi, indiaj és nigériai kereskedelmi válla­latokkal folytatnak tárgyalá­sokat különböző berendezé­sek, gépek szállításáról. Őszi megméretés. Az idei kora őszre „pufókra” híztak a földben a burgonyagumók, a cukorrépák, annak rendje, módja szerint megsárgultak a kukoricacsövek, megédese- dett a szőlő. Az utószezon üdülőinek ugyancsak sze­rencséjük volt: utazhattak, napozhattak kedvükre. Az ötnapos munkahét most „ta­lálkozik” a teljes ötnapos tanítási héttel. Így aztán az idei ősz sok tekintetben a megméretés szezonja is. Minden szombat, vasárnap elvileg a családé, a pihené­sé, egyszóval szabad idő. Persze, azért ilyenkor jut idő arra is, hogy a kisker­tekben és a háztájiban be­takarítsák a különböző ter­ményeket az emberek, s kö­zöttük számosán olyanok is, akik csak ritkán találkoznak a mezőgazdasági munkával, írja Szabó János. összeállította: Verasztó Lajos Kemény(fémes) kérdések A PORCON békéscsabai gyárában a legkorszerűbb NC-gépe- ken készülnek a szerszámtestek a szerző felvétele Furcsa helyzet: a Forgá­csolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai forgácsolószer­szám-gyárában ha csak le­het, import forgácsolószerszá­mokkal dolgoznak. Az. ok egyszerű: az import szerszá­mokkal gyorsabban, ponto­sabban lehet dolgozni, a szerszámok élettartama is jóval hosszabb, mint a ha­zaiaké. Ezek után furcsának hat, de tény: a békéscsabai gyár jelentős mennyiségű forgácsolószerszámot ad el tőkés exportra. A legfejlet­tebb ipari országok vásárol­ják termékeiket, az NSZK. Svédország, Ausztria^ és so­kat adnak el a fejlődő orszá­gokba is. A ..rejtély" kulcsa egyetlen szó: a lapka. Messze a világszínvonaltól Egy forgácsolószerszám legtöbbször két részből áll. A szívós acélból készült szerszámtestből és magát a forgácsolást végző kemény­fém lapkából. A FORCON csak a szerszámtestet készí­ti, a ráforrasztott vagy csa­varozott keményfém lapkát vásárolja. A döntő különb­ség éppen itt van az export­ra kerülő és a belföldön for­galomba hozott szerszámok között. A tőkés exportra ké­szülő szerszámokhoz tőkés importból érkezik a kemény- fém vagy úgy, hogy megvá­sárolják, vagy pedig — és ez a gyakoribb — a megrendelő vámelőjegyzéssel megküldi a neki gyártott termékhez szükséges vágóéleket. A ha­zai szerszámokba nem tud­nak import keményfémet szerelni, esak a hazait. Ez pedig jóval gyengébb minő- • ségű az előbbinél. Hogy mennyivel, árra Mi- chelsz László, a békéscsabai gyár főmérnöke szemléletes néldát mondott: — Nemrég Svédországban jártunk tanulmányúton, és a világhírű Sandwik cégnél láttam egy forgácsolási be­mutatót. Olyan kést használ­tak, mellyel több mint 300 méteres percenkénti forgá­csolási sebességet tudtak el­érni. Ez most a világszínvo­nal. Az ilyen lapkákat per­sze nem nagyon adják el a gyártók, csak a saját szer­számaikba építik be. Amit mi kapunk nyugatról, azok­kal 240—260 méteres forgá­csolási sebesség érhető el. ez tekinthető a fejlett ipari átlagnak. Ezzel szemben a hazai gyártású lapka legfel­jebb 120 méteres forgácsolási sebességet bír ki. \ Lefordítva a számokat a köznapi értelmezésre, ez azt jelenti: kétszer-háromszor annyi ideig tart egy munka­darab megmunkálása hazai lapkával, mint a 'fejlett vagy a legfejlettebb import szer­számokkal. Tegyük még eh­hez hozzá azt is, hogy a ha­zai lapka könnyebben reped, kisebb az éltartóssága, sű­rűbben kell tehát leállni szerszámcserére. Kopik a lapka Milyen problémákat okoz mindez a békéscsabai gyár­nak? Elsősorban persze nem azt, hogy hírnevük romlik a kül­földi szerszámok használata miatt, bár ez sem mellékes. A gond inkább az. hogy a gyengébb minőségű kemény­fém lapka miatt gyakran fe­leslegesen sok munkát kell csinálniuk. — A hagyományos szer­számgépeknél még mindig hagy mennyiségben használ­nak forrasztott keményfém lapkás forgácsolószerszámo­kat, így mi is gyártunk ezekből éppen eleget. A gyenge éltartósság miatt sű­rűn kell köszörülni a szer­számokat, hamar elkopik ró­luk a kenrényfém. és utána ki lehet dobni az egészet. Rengeteg értékes anyag és a megmunkálásba fektetett munka megy így veszendő­be — mondja Bakó Ignác igazgató. Nem sokkal jobb a hely­zet a cserélhető lapkás, sze­relt szerszámoknál sem. Eze­ket — éppen a lapka minő­ségi problémái miatt — ke­ményfém nélkül szállítják a megrendelőknek, és a fel­használó szerel bele olyan vágóéit, amilyet szerezni tud. Ehhez persze lehet még ideológiát is gyártani, még­pedig azt, hogy minden szer­számtesthez sokféle vágóéit lehet használni, a kívánt cél­nak megfelelően, de az igaz­ság az: a kényszer szülte ezt az eljárást. A világ nagy szerszámgyártói magától ér­tetődőén a vevő kívánságá­nak megfelelő lapkával, kész­re szerelten szállítják a kí­vánt szerszámot. Érdekeltségi viszonyok Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Megoldás — legalábbis elméletben — többféle lehet. Az egyik sze­rint növelni kell a kiváló Hz újítás — életforma Az újító legfigyelemre­méltóbb tulajdonsága, hogy a kudarcot is képes elvisel­ni. Az újító legrosszabb tu­lajdonsága pedig az, ha ne­hezen hiszi el, hogy a saját­jánál lehet jobb megoldás is. És hogy ezek után milyen egy újító természetrajza? Türelmetlen, megszállott, elégedetlen. Ennél jobb meg­határozást hirtelenében La- czi Sándor, az orosházi Al­földi Kőolajipari Gépgyár műszaki osztályvezetője sem tud. Talán azért sem, mert az újító gyakorlati ember, nem híve a szószaporításnak. Laczi Sándor egyébként volt csoportvezető, művezető, üzemvezető, technológiai csoportvezető, osztályvezető és persze újító. Igaz, ez utóbbi csak úgy mellékesen, mert hogy főállásban olyan, mint újító, nem létezik. Hogy miért, azt ne kutas­suk. Lehet, értelme sem len­ne, mert az újítás mindig kapcsolódik szakmához, fog­lalkozáshoz, vagy legalábbis valamiyen tevékenységhez, konkrét munkához, tárgy­hoz. Mint például a Nyerges Pállal és Juhász Ibolyával készített újítás. A közös munka során egy tolózárat módosítottak. A cél az volt, hogy néhány alkatrész el­hagyásával a szerkezet meg­feleljen a megváltozott szab­vány előírásainak, és mind­amellett öntvényt takarítsa­nak meg. A tolózár végül is 10 százalékkal lett köny- nyebb, a gyártás költségei is jelentősen csökkentek. Hogy mennyi munkával, meditációval jár egy-egy szerkezet átalakítása, azt csaií a rendszeresen újítók tudják. Amíg a kérdésre, sokszor a saját maguk fo­galmazott, bonyolított kér­désre nem kapnak választ, nincs nyugalmuk. Laczi Sándortól hallottam, ha már este ráunt, reggel vette ke­zébe a tollat, hogy rajzot készítsen az „álmodott” vál­tozatról. Nehéz lenne visszaidézni, hogy nála mikor alakult ki ez az életforma, mert az újítás igenis életformává válik. (Ezt bizonyítja egyéb­ként, hogy az újítók között szinte mindig ugyanazokkal a nevekkel találkozunk.) A fiatal osztályvezető 1974-ben kezdett dolgozni vállalatá­nál, és rövidesen beadta az első újítást. Lehúzót szer­kesztett, amely a későbbiek­ben egy hegesztőkészüléket óvott meg a gyors elhaszná­lódástól. Kétezer forint újí­tási díjat kapott akkor, ami­kor a fizetése nem volt több 2 ezer 100 forintnál. Amikor kezébe adták a pénzt, igencsak meglepő­dött. Ma már nehéz lenne kideríteni, hogy a későbbi újítások elkészítéséhez mi­lyen ösztönzést adott az a bizonyos összeg. — Maradjunk tehát annyi­ban — mondja —, hogy az első újítás fogadtatása dön­tő fontosságú volt. És hogy a szóban forgó összegből mennyit lehet a kis keresetű, fiatal műszaki anyagi támo­gatásának számlájára írni, ma már nem is igazán fon­tos. Legalábbis így értékel ma az, aki azóta újítóként is más „osztályba” került. Ez sem véletlen, hiszen a mű­szaki osztály vezetőjének már nemcsak hobbi az új létrehozása, hanem munka­helyi kötelessége is. Nem tagadja, ez fordula­tot jelentett gondolkodásá­ban. Sok mindent másként lát, másként ítél. „Az újító hajlamos elhinni, hogy az ő találmánya a legcsodálato­sabb, de valóban így van ez? Egyáltalán nem biztos, lehet, az újítás bevezetése, minőségű keményfém lapkák importját — ez azonban a jelenlegi devizahelyzetben aligha járható út. Egy másik szerint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak, az ISG-nek tovább kellene fejlesztenie a gyártást vagy saját erőből, vagy licencvásárlással. A harmadik út az lehetne, hogy a keményfém forgácsolólap­kák gyártását átvenné a FORCON, így a világ nagy szerszámgyáraihoz hasonlóan egy kézben lenne a teljes szerszámgyártás. Ésszerű alternatívát csak a második és a harmadik megoldás jelent, de még itt is nagyon sok tényezőt kell mérlegelni. Valamennyi fel­sorolására nyilvánvalóan nincs hely, nézzük csak a legfontosabbat. Az valószínű, hogy a lap­kagyártás további fejleszté­séhez licencet kell venni, de hová kerüljön a gyártás? Az ISG-nél valószínűleg mindez kisebb költséggel oldható meg, de nem biztos, hogy ez a vállalat érdekelt annyira a lapkagyártás fejlesztésében, mint a ' FORCON. Az ISG- nek sok egyéb gyártmánya mellett a keméhyfém lapka csak viszonylag kis tételt je­lent, ráadásul monopolhely­zetéből adódóan így is el tud' adni mindent. A FORCON-nál többe ke­rülne a gyártás megindítása, de mások lennének az érde­keltségi viszonyok. A na­gyobb értékesítési biztonság, a jövedelmező export és az esetleges további fejlesztési lehetőségek nyilvánvalóan ösztönöznék a hatékony, gyors gyártást. Hogy melyik megoldás lenne kedvezőbb, azt egy új­ságcikk jceretében nem lehet eldönteni, ez alapos és meg­fontolt gazdasági számításo­kat igényel. Egy azonban biz­tos: a keményfémlapka-kér- dés megoldását nem szabad túl sokáig halogatni, mert lemaradásunk egyre nő a vi­lágszínvonaltól. Az élenjá­rók utolérése pedig —ahogy telik az idő — egyre többe kerül. Lónyai László alkalmazása túl sokba ke­rül. Ettől függetlenül per­sze, maga az elképzelés le­het még zseniális...” Azután az is más helyze­tet teremt, hogy most már ő az újítások egyik elbíráló­ja. Ehhez megfelelő rálátá­sa van, tudja, hol, mire van szükség, és persze az sem mellékes szempont, ismeri az újítók lélektanát. Tisztában van például az­zal, milyen jelentősége van annak, ha az alkotni vágyók érzik: számítanak rájuk. Az AKG-ban ezért is fogalmaz­zák meg évente, hogy mi­lyen feladatok megoldásá­ban vár segítséget a vállalat vezetése. Az anyagi ösztön­zés sem marad el. De ugyanezt teszi a fiatal mű­szakiak és közgazdászok ta­nácsa is, mikor kidolgozásra váró témákat javasol az Al­kotó Ifjúság pályázatra. Mindebben természetesen benne van az is: jó, ha az újító ismeri lehetőségeit. Tisztában van a feladatok­kal. Ma már ezen is egyre többet munkálkodik Laczi Sándor, aki egyébként újító­ként és a mozgalom támo­gatójaként az idén KISZ Érdemérem kitüntetést ve­hetett át. Ami pedig az AKG újító­mozgalmának minőségét ille­ti, elég, ha egyetlen tényt említünk. A vállalat az újí­tások bevezetése előtt min­den alkotóval kísérleti szer­ződést köt. Ennek időtarta­ma alatt győződnek meg ar­ról, hogy az újítás tudja-e azt, amit létrehozója ígért. Az utóbbi két évben a kí­sérleti szerződések során al­kalmazott újítások mind­egyike beváltotta a hozzá fűzött reményt. Kepenyes János

Next

/
Oldalképek
Tartalom