Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

NÉPÚJSÁG 1982, október 5-, kedd Felkészülés a fütöenergia gazdaságosabb felhasználására Alig két hét múlva, októ­ber közepén megkezdődik az 1982—83. évi fűtési idény, s ennek megfelelően már zöm­mel szeptember végéig or­szágszerte befejeződtek a fű­tő- és hőszolgáltató berende­zések javítási és karbantar­tási munkái. Ezúttal sok he­lyen tettek a korábbinál na­gyobb erőfeszítéseket az érté­kes fűtőenergia takarékosabb felhasználására, a hőveszte­ségek csökkentésére is. E munkák eredményeiről, a hasznos kezdeményezésekről és a még meglevő gondokról tudósítanak az MTI munka­társai. Budapesten és az ország nagyvárosaiban működő táv­fűtő művek dolgozói az idén a szokásosnál korábban, már szeptember közepére befejez­ték a karbantartási és javí­tási munkálatokat, hogy egy váratlan lehűlés a fűtési sze­zon előtt átmenetileg és he­lyenként se okozhasson gon­dot. A 182 600 budapesti la­kás hőellátásáról gondosko­dó Fővárosi Távfűtő Művek a távvezeték hőveszteségének csökkentésére 144 hullámle­mezes hőtágulás-kiegyenlítő- vel váltotta fel a régi fajta berendezéseket, amelyekből csöpögéssel szökött a forró­víz és a hő. Kazánjaikból 41- et láttak el gázmennyiség­mérő műszerrel, amely né­hány százalékos energiameg­takarítást tesz lehetővé. Az utolsó 300 önműködő fűtés- szabályozó üzembe helyezé­sével pedig befejezték vala­mennyi hőközpontjuk auto­matizálását, amely a kézi irányításnál jóval gyorsab­ban követi az időjárás vál­tozásait, s így megakadályoz­za a túl- és gyenge fűtést egyaránt. A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat a fűtőbe­rendezések karbantartásával és tisztításával ezen a télen várhatóan 1670 tonna tüze­lőolaj és mintegy 150 ezer köbméter földgáz megtakarí­tását teszi lehetővé, s új energiaracionalizálási beru­házásával a következő évek­ben jelentősen bővíti és fej­leszti ezt a szolgáltatását. Az ország energiagazdál­kodási programja szerint a tervidőszak végéig a közüle- teknek meg kell szüntetniük az egyedi olajkályhafűtést, s át kell térni a takarékosabb, elsősorban a hazai és szilárd tüzelőanyagokkal működő berendezések használatára. Ennek érdekében a belkeres­kedelem a hazai termelés és az importbeszerzés növelésé­nek eredményeként a múlt évi csaknem 140 ezerről 220 ezerre bővítette kínálatát szilárdtüzelésű kályhákból. Szilárdtüzelésű etázskazá- nokból 27 ezerről 32 ezerre, gázkonvektorokból 70 ezer­ről 82 ezerre növelték az árualapot. A választékon azonban még javítani kell, 'hogy jobban kielégíthessék a kétaknás kályhák és kazá­nok, valamint az öntöttvas etázskazánok iránti igénye­ket. Hazai gyártásból az év utolsó negyedében bővíthe­tik a választékot a termek és mezőgazdasági fóliasátrak fűtésére is alkalmas, tehát a szokásosnál nagyobb teljesít­ményű és korszerű széntüze­lésű kályhákból. Az olajkályháknál nem­csak gazdaságosabb, hanem kényelmesebb, korszerűbb megoldás a gázfűtés. A gáz- szolgáltató vállalatok vidé­ken időarányos tervüket túl­teljesítve eddig több mint 20 ezer háztartást és közületi fogyasztót kapcsoltak a ve­zetékes gázellátásba. Ennek majdnem a fele oldja meg egyúttal a korszerű fűtést, 15 —18 százaléka pedig az olaj­kályhák felváltását. Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyében, a Dél-magyaror­szági Gázgyártó és -szolgál­tató Vállalat körzetében a lakosság is aktívan bekap­csolódott a földgázfűtés be­vezetésébe. Társadalmi mun­kában segítik a vezeték föld­árkainak kiásását, betemeté­sét, s anyagilag is hozzájá­rulnak a hálózat bővítésé­hez. így az idén a három megyében 3300 családi ott­honban térhetnek át a föld- gáztüzelésre és -fűtésre, amellyel anyagilag is job­ban járnak. Az ipari és me­zőgazdasági üzemek és más intézmények,is részt vesznek ebben a munkában, s a ta­nácsokkal közösen az új ve­zetékek nyomvonalát úgy je­lölik ki, hogy további lehe­tőséget nyújtsanak a közüle- teknek és a lakosoknak is a földgáz használatára. n Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. OKTÓBER 5-TÖL Devizanem ■ vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6563,15 6569,72 6576,29 Ausztrál dollár 3658,37 3662,03 3665,69 Belga frank 78,71 78,79 78,87 Dán korona 438,01 438,45 438,89 Francia frank 542,78 543,32 543,86 Holland forint 1399,92 1401,32 1402,72 Japán yen (1000) 143,77 143,91 144,05 Kanadai dollár 3127,94 3131,07 3134,20 Kuvaiti dinár 13185,25 13198,45 13211,65 Norvég korona 553,61 554,16 554,71 NSZK márka 1534,01 1535,55 1537,09 Olasz líra (1000) 27,21 27,24 27,27 Osztrák schilling 218,09 218,31 218,53 Portugál escudo 43,59 43,63 43,67 Spanyol peseta 33,80 33,83 33,86 Svájci frank 1778,03 1779,81 1781,59 Svéd korona 616,37 616,99 617,61 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3852,99 3856,85 3860,71 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok érvényben: szeptember 21-től VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. OKTÓBER 5-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegy­címletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6372,63 6766,81 Ausztrál dollár 50 3552,17 3771,89 Belga frank 5000 76,43 81,15 Dán korona 1000 425,30 451,60 Finn márka 100 775,20 823,16 Francia frank 500 527,02 559,62 Görög drachma 500 52,55 55,81 Holland forint 1000 1359,28 1443,36 Japán yen (1000) 10000 139,59 148,23 Jugoszláv dinár 100 58,46 62,08 Kanadai dollár 100 3037,14 3225,00 Kuvaiti dinár 10 12802,50 13594,40 Norvég korona 1000 537,54 570,78 NSZK márka 1000 1489,48 1581,62 Olasz líra (1000) 50000 26,42 28,06 Osztrák schilling 1000 211,76 224,86 Portugál escudo 5000 42,32 44,94 Spanyol peseta 5000 32,82 34,84 Svájci frank 1000 1726,42 1833,20 Svéd korona 100 598,48 635,50 Török líra 1000 22,08 23,44 USA dollár 100 3741,14 3972,56 Megalakult Szarvas város Baráti Köre Ruzicskay György köszönti a vendégeket Fotó: Malmos Károly Szarvas város Baráti Kö­rének alakuló ülését szom­baton, október másodikán tartották a Körös-parton le­vő DÉLÉP horgászüdülő' ben. Az ország minden tájá­ról: Budapestről, Nyíregy­házáról és sok más város- egerszegről, Szegedről, Oros- házásról, és sok más város­ból, nagyközségből érkeztek a Szarvasról elszármazott tudományos kutatók, orvo­sok, tanárok, mérnökök, mi­nisztériumi osztályvezetők és mások. A kétnapos gazdag prog­ram résztvevőit Ruzicskay György Munkácsy-díjas ki­váló művész, Szarvas dísz­polgára meleg szeretettel kö­szöntötte. Mindjárt az ele­jén elmondotta, amint a kör nevében található a baráti szó, ennek megfelelően ne tekintsük magunkat semmi­féle hivatali szervnek. Le­gyünk igazi jó barátok, is­merjük meg egymást, fog­junk össze, adjunk jó ötlete­ket. Legyen a jelszó: „Min­denki Szarvasért”. Baráti találkozás idején jönnek a bölcs gondolatok, s ha ezeket cselekvés köve­ti, meggyorsul a város fej­lődése, építése, szépítése. Ezután dr. Tóth Lajos, a Hazafias .Népfront városi bizottságának elnöke tartott beszámolót a történelmi múltú város fejlődéséről, a további tervekről. A jelen­levők elfogadták a szerveze­ti szabályzatot, megválasz­tották a tisztségviselőket és valóban megindult a baráti beszélgetés. Már az első ösz- szejövetelen sok hasznos ja­vaslat hangzott el. Kiderült, hogy Budapesten oly sokan élnek, hogy a kör megalaku­lása előtt is évek óta össze­jön tucatnyi család. Javasol­ták, hogy legközelebb Buda­pesten legyen a találkozó, s ehhez a Fészek Művészeti Klub máris felajánlotta ter­mét. A baráti kör tagjai vasár­nap meglátogatták a Ruzics- kay-gyűjteményt, az arboré­tumot, és csónakkirándulást tettek a gyönyörű természeti környezetben folydogáló Holt-Körös legszebb szaka­szán. A. R. Békési siker a pénztárosok országos versenyén A közelmúltban rendezte •meg a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a SZÖVOSZ és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete az önkiszol­gáló bolti pénztárosok VIII. országos versenyét. A vidéki területi döntőn az Anker F—8 típusú pénz­tárgép kategóriában 43 csa­pat közül I. helyezést ért el a Békés megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat csapata: Pappné Széles Má­ria, Berndt Gabriella, Ju­hász Terézia, Krecsmarik Er­zsébet. A verseny gépisme­retből, pénztár-adminisztrá­cióból, és 10x10 tétel pénz­tárgépbe ütéséből állt. A bé­kési csapat 9 perc 30 másod­perces eredménnyel szerezte meg az első helyet, 47 má­sodperccel megelőzve a II. helyezett Bács megyei MÉ­SZÖV csapatát. Ezzel az eredménnyel a csapat minden tagja bejutott az országos döntőbe, ahol még jobb időeredményt ért el, mint a területi döntőn, és 9 perc 11 másodperccel II. helyezést szerzett. Az egyéni versenyben Papp Gáborné Széles Mária III. lett, míg Berndt Gabriella a IV. he­lyet szerezte meg a rendkí­vül erős mezőnyben. V. L. A Békéscsabai 9-es számú Általános Iskola iskolagaléria-so- rozatának idei évadi első rendezvényeként október 1-én nyílt meg Prekop János rajztanár kamarakiállítása. Az érdeklő­dök a képzőművészeti világhét eseményeként megrendezett tárlaton október 15-ig délutánonként a fiatal alkotó kerámiá­it, akvarelljeit, olajképeit, grafikáit, szobrait tekinthetik meg a Thurzó utcai csapatotthon könyvtártermében flz iskolatáskáról pró emberkék jut­nak eszembe, akik reggelente az újra megnyíló iskolakapuk irá­nyába igyekeznek. Vállukon, hátukon, kezükben táska, amely furcsa módon eszten­dőről esztendőre nehezebb. Egyre több a könyv, a füzet, a segédeszköz, az ilyen-olyan célt szolgáló tárgy, amelye­ket naponta cipelniük kell fáradhatatlanul. Csak nem így akarják felkészíteni a gyerekeinket az élet majda­ni terheinek cipelésére? Oktatási szakembereink is­métlődő érve: egyre több az elsajátítandó ismeretanyag is, egyre többet kell tanulni a gyerekeknek. Idestova húsz éve hallom, s ha ez igaz is lenne, mára már Nobel-díj- ra aspiráló zsenik kerülné­nek ki a nyolcadik osztály­ból. Hiszen, ha évről évre ennyivel nő a megtanult is­meret, hol tartunk már? Hol is tartunk? Egyre több és komolyabb panaszt hallok-olvasok egye­temi oktatóktól: a felvételire jelentkező fiatalok művelt­ségszintje, felkészültsége év­ről évre romlik. Szakmun­kásképző intézetek, szakkö­zépiskolák tanárai panasz­kodnak. hogy még a közép­fokú iskolákban is igen sok az olyan tanuló, aki nem tud folyamatosan olvasni, nem tud helyesen írni. A tör­ténelmi. biológiai, földrajzi ismeret — s az ezeken ala­puló gondolkodásszint—köz­napi megjelenési formájában sokszor aggasztó. Itt van a fő konfliktus: az iskolatáska súlya egyre nő, s egyre több a panasz az is­kolában megtanult ismeretek mennyiségére és minőségére. S miután a panasz társadal­mi méretű, hinnünk kell jo­gosságában. Nem vagyok gyakorló szak­ember, legfeljebb külső ér­dekelt. S mint ilyen, azt hi­szem, a bajok gyökere első­sorban ott keresendő, hogy a művelt, sokoldalúan kép­zett ember kialakítását mi gyakran csak iskolai szinten, iskolai keretek között kép­zeljük el. S minden reform, újítás, módszertani rendelke­zés csak a pedagógust és a diákot érinti. Néha bevált módszereket is elvetünk, ta­lán meggondolatlanul. Két példát említek erre. Az egyik: a szóbeli fele­leteket a legtöbb esetben a feladatlap, tesztláp, írásbeli, kisdolgozat váltotta fel. Ez­zel a pedagógus elvesztette azt a lehetőségét, hogy for­málja, alakítsa a gyerek be­szédkészségét, kifejezéskultú­ráját, szókincsét, s közvetve a gondolkozását. Az egysége­sített feladatlapok általában sematikus, uniformizált vá­laszokat igényelnek, az egyé­ni gondolkodás, kifejezés el­sikkad, a gyerek szókincse beszűkül, s ez később a kö­zösségi, politikai életben va­ló aktivitását is nehezíti. A másik: az általános is­kola 1. osztályában a gyere­kek nem kapnak jegyet. Ez látszólag jó. Viszont az öt­hat jegy helyett a pedagó­gusnak most minősítenie kell a tanulókat, s az előírások szerint jelenleg összesen negyvenöt (45!) szempontra kell a pedagógusnak vála­szolnia. Gondoljuk végig: egy év alatt képes-e egy 40 fős osztályban egy pedagógus komolyan megismerni a gye­rekeket úgy, hogy negyvenöt szempontra érdemben vála­szolni tudjon? Bizonyos, hogy ez a módszer a pedagógust is felületességre, a sablonok alkalmazására kényszeríti. Tudom: az oktatásügyi tö­rekvések többsége hasznos, jó, szükséges. Mégis, legyen szabad megfogalmaznom: az oktatás-nevelés minőségének ügye nem csak iskolai ügy. Hiába akarja növelni a kö­vetelményt az iskola, ha a társadalmi gyakorlatban a tudás távolról sem olyan ér­tékmérő és értékorientáló, mint amilyennek szocialista társadalmi viszonyunk között lennie kellene. A tudás tár­sadalmi presztízse érezhető­en csökken, állások betölté­sénél, alkalmazásnál, elő­léptetésnél ritkán meghatá­rozó a tudásszint, a művelt­ség, sokkal inkább az össze­köttetés, kapcsolatok, kö­nyöklés, s más — a szocia­lista gondolkodáson kívül álló — tényezők. Bizonyíték? Ennek köszön­hető például az egyetem el­végzése utáni pályázati rend­szer úgyszólván teljes kudar­ca. Egy vizsgákon éppen csak átbukdácsoló, négy évig la­zsáló, lógó végzős hallgató semmivel nincs rosszabb helyzetben az elhelyezkedés­nél, mint a végig kpmolyan dolgozó, valóban művelt dip­lomás. Legalábbis gyakran nincs... Közoktatásügyünk egyik kulcskérdése tehát vélemé­nyem szerint az, hogy a tu­dás, műveltség társadalmi megbecsülését, presztízsét minden eszközzel növelni kell. A belső átszervezések, iskolai reformok, metodikai és didaktikai módszerek igen sokat jelenthetnek, de mind­addig, amíg a társadalmi kö­zeg nem változik, ezek a kor­szerűsítések csak a pedagó­gusok és diákok terheit nö­velik. A legjobb tanítómes­ter azonban az élet: ha a fiatal azt látja, hogy tudás, műveltség nélkül sem szen­ved társadalmi hátrányt — minek tanuljon? Legfeljebb nem veszik fel az egyetem­re. (Bár a követelményeket előbb-utóbb ott is kénytele­nek lesznek a társadalmi gyakorlathoz igazítani.) És akkor mi van? Legfeljebb hamarabb és többet keres. Azt hiszem, a kisdiákok is­kolatáskája a néha indoko­latlanul megnövelt könyvek­kel, segédeszközökkel nehe­zebb évről évre. Csakhogy ezt az iskolatáskát mi is ci­peljük, s ennek a nagyobb táskának viszont azért nehéz a terhe, mert társadalmi szinten megoldatlan kérdé­sek súlyosbítják. Mindenek­előtt a tudás, műveltség tár­sadalmi értékének, rangjá­nak. presztízsének kérdése. ] így vélem, itt lenne az ideje, hogy ezt a I táskát a pedagógu­sokon és a diákokon kívül mások is a vállukra vegyék. Gazdasági életünk megoldat­lan kérdései éppen elég ko­molyan figyelmeztetnek már­is az „átvállalás” szükséges­ségére ... Bényci József Barátságvonat érkezett Moszkvából A moszkvai városi szak- szervezeti tanács Barátság vonatán vasárnap reggel Bu­dapestre érkezett a szovjet főváros üzemeinek és válla­latainak dolgozóit képviselő 360 tagú munkásdelegáció. A vendégeket a Keleti pályaud­varon a Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsának vezetői fogadták. Az elmúlt tíz évben immár hagyománnyá vált, hogy a Barátság vonatok résztvevői személyes látogatásaikkal is erősítik Budapest és Moszk­va baráti kapcsolatait. Ez­úttal is több fővárosi és vi­déki üzembe ellátogatnak. Részt vesznek számos kultu­rális rendezvényen, szakmai találkozón, felkeresik Szege­det és Siófokot. A szovjet munkásdelegáció tagjai va­sárnap Budapest nevezetessé­geivel és a múzeumokkal is­merkedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom