Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

1982. október 3., vasárnap Takarékos gazdálkodás a Lenin Tsz-ben M ilyen is Elek? Amikor erről Kerekes Gábor nagyköz­ségi párttitkárral, Szántó István tanácselnökkel és Szabó Borbála vb-titkárral beszélgettünk, hamar és gyorsan kiderült: csak úgy lehet itt élni, dolgozni, ha szere­tik településüket. De ugyanígy vélekedik minden helybeli, bár­ki rákérdezhet. Talán ennek is tudható be, hogy a lakos­ság számának csökkenése hét esztendővel ezelőtt megállt, s hár most stagnál, de bizonnyal hamarosan a hatezer fölé is emelkedik. A nagyközség vezetői kérték, ne fessünk túl rózsás képet Elekről. Nem is áll szándékunkban. Ha azonban a lakosság több mint egynegyedét kitevő román, egyötödnyi német és egytizednyi szlovák nemzetiségű lakosság, no és a magyarok elmúlt évi munkáját, a község fejlődését felvázoljuk, kide­rül, szégyenkezésre sincsen ok. A legbüszkébbek az OTP s házakra, lakásokra. Eddig 32 épült, kilencvenet most ter­veznek. Három körzeti és egy fogorvos vigyázza az elekiek, köztük az öt épületben magyarul és románul tanuló gyere­kek. a szakmunkástanulók, a harminc apróságot elhelyező bölcsőde és a három óvoda kis lakóinak egészségét. Hamaro­san a központi orvosi rendelő épületébe költözik az egészség­ház is. Szeretnének még egy fogorvost alkalmazni. . És az sem utolsó szempont, hogy a hetvenes évekig csak bontottak, azt követően szinte csak építkeztek Eleken. Az elmúlt két esztendőben 129 új ház épült, nyolcvanhat belvi­zes családi házat újjáépítettek, 73-at pedig felújítottak. Az otthonok jóval több mint felében fürdőszoba van, A megyé­ben elsők között létesítettek törpe vízmüvet, majd vízmű­társulást. Ma minden eleki portára be van vezetve a víz! No és az úthálózat. Négy kilométernyi épült 1980 óta. Nincs olyan utcája a községnek, amelynek legalább egyik oldalán ne lenne betonjárda. És az új utakhoz, járdákhoz — ame­lyek nem valósulhattak volna meg ilyen nagyarányú társa­dalmi összefogás nélkül — korszerű közvilágítás is járul. Nemcsak a falu vezetőinek, hanem mindenkinek egyik leg­nagyobb gondja, hogy naponta-hetente hatszáz elekinek kell buszra szállnia, hogy más településen — leginkább Gyulán a húskombinátban — lépjen munkába. Egy önálló termelő- egysége van a nagyközségnek, a közel ötezer hektáron gaz­dálkodó Lenin Termelőszövetkezet. A téglagyár, a szabó-, a fa-fém szövetkezet, a kosárfonó, a keverőüzem és a tavaly bővített sütőüzem is, mind egyegy környező város nagyüze­mének aprócska telephelye. Kétszáz—kétszázötven férfinak és asszonynak ad csak munkát. Még több száz sorban lehetne sorolni az eredményeket, de a gondokat is. Tapasztalataink alapján le kell írnunk, mert ez is az őszinteséghez tartozik: jó itt élni, Eleken... Női ruhák exportra A Gyulai Szabók Ktsz ele­ki konfekciórészlegébén va­gyunk. ahol Á varróüzembe lépve jó néhány árván ma­radt gépet lehet látni. Szilá­gyi Ferencné szalagvezető ar­ról beszélt, hogy 10 vagy még ennél is több dolgozót tudnának foglalkoztatni je­lenleg. — Mikor létesült ez az egység, és hányán dolgoznak itt? — Ügy tudom. 1968-ban hoztá)< létre, és két évig a ve­gyesipari ktsz-hez tartozott. Majd 1970-ben átvették a gyulaiak. Két műszakban most összesen 50-en tevé­kenykednek itt. Ez év janu­árjában vezettük be az ötna­pos munkahetet. — Mennyi a havi átlagke­reset? — A betanítási időszakban 1600 forint, egyébként 3500— 3000 forint között lehet ke­resni. — Hány ruha készül ha­vonta? s — Ez attól függ, milyen a fazon, illetve mennyi időt vesz igénybe egy-egy blúz, vagy szoknya elkészítése. Ál­talában 2500—3000 női ruhát varrunk meg egy-egy hó­napban. — Merült már fel kifogás a minőségre? — A külföldi cégek képvi­selői termékeinkkel meg van­nak elégedve. Az általuk ho­zott anyagot az ő kívánsá­guknak megfelelően igyek­szünk minél precízebben el­készíteni. Nagy segítséget je­lentenek azok az új gépek, amelyeket ősszel kapott rész­legünk. Mintegy 30—10 vagon terményt szárítanak meg naponta az eleki tsz-ben A csaknem 5 ezer hektá­ron gazdálkodó Lenin Ter­melőszövetkezet 4 tsz egye­süléséből alakult meg 1960- ban. Borzsák Lajos elnök és Klemm, Józsefné párttitkár ottjártunkkor a termelés eredményeiről és a közeli feladatokról tájékoztattak bennünket. Ezután bemutat­ták a fontosabb létesítmé­nyeket. Mint mondották, a szövet­kezet eddig csupán kétszer volt veszteséges. Várható, hogy az 1982. évi nyereség összege eléri a 10.6 millió fo­rintot. A 980 tsz-tag közül 540-en vannak azok. akik ma is aktívan dolgoznak. Sajnos, kiegészítő tevékenységre ez ideig nem nyílt alkalom. A foglalkoztatással kapcsolatos gondok azonban nemsokára megoldódnak, ugyanis a Bé­késcsabai Konzervgyár ez év októberétől egy tésztacsoma­goló részleget kíván üzemel­tetni. Eleinte 20—25 asz- szony és lány vállalhat majd munkát, sőt létszámbővítés­re is lehetőség lesz a ké­sőbbiekben. A gyulai ME- ZÖGÉP-vállalat pedig 25— 30 férfi részére teremt mun­kahelyét. Ezenkívül a tsz még az idén új szeszfőzdét nyit. A régit, amely a falu közepén állt. azért kellett megszüntetni, mert sok te­kintetben már nem felelt meg az előírásoknak. A szövetkezet egyébként 1000—1300 hektáron gabonát és 1500 hektáron kukoricát termeszt. A fennmaradó te­rületet vetőmagtermelés cél­jára használja, ami jó jöve­delmet jelent. Tavaly 8.5 ezer hízót vett át az állatfor­galmi a tsz-től. A közeljövő­ben befejeződnek az új férő­helyek kialakításának mun­kálatai, s ezáltal duplájára emelkedhet a sertésállo­mány is. Az úgynevezett technológiai selejt levágásá­éi üzemi vágóhíd épül. Tej­termelésben szintén jók az eredmények: az átlag 4000 liter volt 1981-ben. A tsz a hímivar-szaporulatot a háztájiba kihelyezi, s a ta­karmányon kívül más segít­séget is nyújt az állattartók­nak. Csirkeneveléssel ugyan­csak a háztáji gazdaságok foglalkoznak. A vágóbaromfi értékesítése a kereslet csök­kenése miatt mostanában már nehézségekbe ütközik. Az eleki Légin Tsz 1973 óta tagja a bábolnai ipar­szerű kukoricatermelési rendszernek (IKR). Mivel az amortizációs alapot nem le­het növelni, a műszaki fő­ágazatban a szakemberek egyrészt a kedvezőbb mun­kakörülmények kialakításá­val, másrészt az ésszerűbb és takarékosabb üzemeltetéssel, illetve gazdálkodással ki­Munka nélküli” bizottság Szikes Pétert, a magyar isko­la igazgatóhelyettesét éppen az egyik negyedik osztályban tar­tandó németórája előtt zavar­juk meg az óraközi szünetben. Ö látja el a tanácsi művelődési és ifjúsági bizottság elnökségét is. A bizottság nem csak tanács­tagodból . áll. Sokan pedagógu­sok.' könnyebben, hatékonyab­ban és talán gyorsabban is megy a munka, amelynek elvégzésére hivatott ez a bizottság. Az első mindenképpen az ifjúságvéde­lem. Ebben Eleken nem ismer­nek megoldatlan kérdést. Min­dig kihelyezett üléseket tartanak az iskolákban, a művelődési házban. a. könyvtárban. Összehozni a szellemi erőket a közös cél érdekében — valaho­gyan így fogalmazható meg a bizottság hivatása. Eleken közel kétszáz értelmiségi él és dolgo­zik. ebből húsz a termelőszö­vetkezetben. A tudományos is­meretterjesztés TIT-csoportjanak központja a hírneves müvelödé- f si házban van. De a feladatot ellátók jelentős hányada peda­gógus. Vezetik, szervezik a TIT keretében működő baráti körö­ket. a művelődési ház szakkö­reinek. művészeti csoportjainak, klubjainak döntő hányadát. Vagy éppen tagok, tevékeny részesei a közművelődésnek. A bizottsági elnök szavaiból úgy tűnik, mintha munkanélkü­liségre kárhoztatott volna a tes­tület. — Koránt sincs ez így! Pél­dául a tömegsport szervezése te­rületén még messze vagyunk a teljestől, a tökéletestől. Lehető­ségeink sokkalta nagyobbak. Ami a jelenlegi legfontosabb fel­adatunk. az a társadalmi és csa­ládi ünnepségek szervezésének, rendezésének szélesebb körű ki­terjesztése. színvonalának eme­lése. Akciótervet készítettünk, 'amelyet eljuttattunk minden ele­ki intézményhez, termelőegység­hez. S ha már a ..munkanélkü­liséget" említette: egy intéz­mény esetében valóban’ alig akad gondunk, megoldásra, tanács­adásra szoruló ügyünk. Ez a könyvtár. Csak az elmúlt tan­évben 42 tanórának volt gazdá­ja a helyi ..könyvbirodalom". S ez még csak a kezdet! Úgy érzem, tudun-k együtt dolgozni! Kulturált étkeztetés A/, eleki vendéglőben 300—350 adagot fűznek naponta .» vetőmagot a tisztítás és szárítás után fémzárolt zsákokban szállítják el a megrendelők vánják javítani a feltétele­ket. Tavaly több mint 600. az idén már csak 250 hek­tárt borított belvíz. Amint hallottuk, csakis a komplex meliorációs program valóra váltása oldaná meg a gondo­kat végérvényesen. hányzás, és szeszes italt sem szolgálunk fel. *— Honnan szerzik be a nyersanyagot? — A húst és a süteményt Gyuláról hozzuk, a többi nyersanyagot pedig a Békés­csabai Hűtőház szállítja. Az ellátásra nincs okunk pa­naszkodni. — Vannak-e zártkörű ren­dezvényeik? — Igen, havonta 4-5 alka­lommal veszik igénybe étter­münket ilyen célra. Ez év júniusától új zenekarunk van, amely egyaránt játszik tánczenét, magyar nótákat és népdalokat. — Mennyi az egység havi forgalma? — Ételekből 45—50 ezer. italból mintegy 130 ezer fo­rint. 11 GflMESZ-nél, óvodaavató előtt Lassan már le sem kell ír­ni az öt betű jelölte intéz­mény kicsit kacifántos és • hosszú nevét — Művelődési és Egészségügyi Intézmények Gazdasági, Műszaki, Ellátó és Szolgáltató Szervezete —. mivel szinte minden telepü­lésünkön van ipár, megta­nuljuk. De az eleki sok min­denben más, több. Mind­ezekről Ternei László, a szer­vezet vezetője beszélt. — A környező települése­ken dolgozó kollégák közül sokan panaszkodnak, hogy hirtelen szakadt a nyakukba ez az egész. Mi — a tanács segítségével — megtarthat­tuk a folyamatosságot, az egymásra épültség jótékony elvét. Hetvenhétig minden iskolának külön gondnoksá­ga volt, majd összevonták. 1979-ben lettünk az oktatási és egészségügyi intézmények gondnoksága. Január elsejé­től pedig ezt a munkát a könyvtártól és a művelődé­si háztól is átvettük. Tehát mindig volt időnk, lehetősé­günk a felkészülésre, az új beépítésére. így sikerült hát zökkenőmentesre, mert meg­tarthattuk a fokozatosságot. A három irodahelységet, valamint műhelyeket magá­ba foglaló épület folyosóin függönyök, szőnyegek cso­magjai. Az új óvoda, az eleki­ek legnagyobb büszkeségé­nek, leendő felszerelési tár­gyai. — Minden óvodába jelent­kező gyereket fel tudtunk venni. De csak annak árán. hogy 120 százalékos volt a kihasználtság. De november­től megszűnik a zsúfoltság, hetedikén avatjuk az új, há­romcsoportos épületet. Leg­alább nyolcmilliót ér, de nem egészen háromból ki­hoztuk. Hogyan? Egyrészt a tanácsi költségvetési üzem és a mi szakembergárdánk építette, készítette. Nyolc, kü­lönböző szakmájú dolgozónk is van. A helybeliek társa­dalmi munkájáról ne is be­széljek, hiszen. köztudott, anélkül nem is lehetett vol­na. És ezt szeretnék kamatoz­tatni a meglehetősen rossz állagú egyik iskolaépület he-, Iyére tervezett új kivitelezé­sében is. Meglehetősen kis állami támogatással, önerő­ből három lépcsőben tizen­két tantermes iskolát, torna­termet építenek. Most az el­ső fokozatban négyet. A ter­vek szerint az ötéves terv végére készen áll. — Évente 14-15 millióból gazdálkodunk, tartjuk fenn a hozzánk tartozó intézménye­ket. így, közös pénzből job­ban, takarékosabban lehet gazdálkodni. S hamarabb megszüntetni a hibákat, el­végezni a karbantartásokat.-- BÉKÉS MEGYEI hebbzes Eleken A Beloiannisz u. 2. sz. alatt található a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat ele­ki étterme és büféje, ahol Futaki Pál üzletvezető-he- lvettes válaszol kérdéseink­re: — Hány adagot főznek na­ponta? — Körülbelül 390—350-et. bár a konyhánk 500 adagos. — Kik járnak ide ebédel­ni? — Általában a közületek és a vállalatok dolgozói, va­lamint az iskola tanulói ét­A Gyulai Szabók Ktsz eleki konfckciórészlege női ruhákat keznek itt. Az előfizetéses varr bérmunkában nyugati megrendelésre menü 13.60 forintba kerül. amiből a munkáltatók bizo­nyos összeget visszatérítenek. A nyugdíjasok többsége vi­szont ételhordóval hazaviszi az ebédet. Különben az ét­kezés ideje alatt tilos a do­Az oldalt írták: dr. Bukovinszky István és Nemesi László. A fotókat készítette: Fazekas László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom