Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. OKTOBER 3., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Szedik a pirospaprikát, szüretelik a szőlőt Jó ütemben haladnak az őszi munkákkal Szombaton is országszerte dolgoztak a földeken, a gaz­daságok, szövetkezetek mun­káját sok ezer diák, ezenkí­vül katonák és nyugdíjasok segítik. Mindenütt jó ütem­ben haladnak az őszi mun­kákkal, nagy a sürgés-for­gás a gyümölcsösökben és a szőlőkben is. Pest megyében a legfonto­sabb tennivalók közé tarto­zik a vetés. Eddig a rozs több mint kétharmadának, az őszi árpa felének a mag­ja került a földbe. Megye- szerte gyorsabb ütemben ve­tik a búzát is. Betakarítot­ták a zöldség felét és a pa­radicsom háromnegyedét, ami a főváros ellátása szem­pontjából igen kedvező. Kö­zel tízezer diák segíti a be­takarítást és a kertészeti munkákat. A megyei tanács 40 ezer diákkal kötött szer­ződést, így sok ezren a kö­vetkező napokban bekapcso­lódnak a munkába. Somogy megyében ötszáz traktor nyomában hasították az ekefejek a friss vbarázdá­kat, vetették a rozs, az árpa és a jövő évi kenyérnek va­ló búza magját. A burgonya , 60 százalékát kiszedték a földből, a cukorrépát pedig a kaposvári gyár ütemezése szerint szedik és szállítják feldolgozásra. Csongrádban tizennégyezer hektár silókukorica utóját szállították a tárolóhelyekre. A csöves kukoricát négyszáz kombájn szedte. A szakem­berek kedvezőnek tartják, hogy a fontos takarmányga­bona nedvességtartalma négy százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évben - volt, s ez tetemesen csökkenti a szárí­tás idejét és költségét. Az ország legnagyobb me­zőgazdasági* ■ megyéjében. Bács-Kiskunban felgyorsult a talajmunka, a simára mű­velt talajból naponta hét­ezer hektárt vetnek be a gazdaságok. Eddig negyven­ezer hektáron került földbe a mag, és sok helyütt zöl- dell az őszi vetés. Fejérben az őszi árpa vetésé­nek felén jutottak csak túl, de a munkát nem gyorsít­ják, mert tavaly a korai ve­tés miatt túlburjánzott és ki­pusztult a táblák egy része. Ugyanakkor végeztek a nap­raforgó vágásával, felszedték a burgonyatermés felét, és gyorsítják a kukorica beta­karítását. Hazánk legna­gyobb fűszerpaprika-termő vidékén, a szegedi tájkörzet­ben, a termés nyolcvan szá­zalékát leszüretelték. Az idei piros fűszernövény kitűnő minőségű, magas festéktar­talmú. Őrlését megkezdte a szegedi feldolgozó vállalat. Kalocsa környékén szomba­ton háromezren szedték a fű- szerpaprikát. A gyümölcsösökben és a kiskertekben is felgyorsultak a munkák. Bács-Kiskun me­gyében szedték a pritamin- paprikát, a besztercei szilvát, szüretelték az almát. So­mogybán befejeződött a szil­va, szedése, és az almásker­tekből kétezer tonnával ex­portáltak is. A Balatonboglá- ri Állami Gazdaság szőlős­kertjében pedig gyorsan ha­lad a szüret, és a termés hat­van százalékát már a bor­kombinátba szállították. Dél- Dunántúl nagy bortermő tá­jain is félidejéhez ért a sző­lőszüret. Szombaton megkez­dődött a későbben érő ka­darka szőlő szürete a szek­szárdi borvidéken. Az álla­mi gazdaság szőlőfeldolgozó telepén hétvégi ügyeletet tar­tanak, és a korábbinál na­gyobb teljesítményű gépeket állítottak üzembe. Jubilál a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Fennállásuk negyedszáza­dos évfordulójának megün­neplésére készülődnek a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeumban. Az évforduló tiszteletére ..Papok, katonák, polgárok után .. .” címmel október 7- én kiállítást nyitnak. A be­mutató elnevezése már sej­teti, kiknek emléke előtt adóznak a rendezők. A munkásmozgalom sok tárgyi emlékét, zászlókat, jel­vényeket, eszközöket, régi plakátokat. röpiratokat, könyveket, újságokat, fény­képeket mutatnak be. Álta­lános információt hordozó viselet — és egyéb, életmód­történeti muzeális tárgyi emlék, képzőművészeti alko­tás, írott, nyomtatott, illetve fényképdokumentum, fotó- és numizmatikai ritkaság is látható lesz. A kiállításon a múzeum mintegy félmillió műtárgy­ból és dokumentumból álló gyűjteményének azon darab­jait mutatják be, amelyek eddig még sohasem, vagy csak igen ritkán kerültek a közönség elé. KGST-tanácskozás A KGST egészségügyi együttműködés keretében szeptember 30-a és október 2-a között nemzetközi or­voskonferenciát rendezett Veszprémben a pécsi és a veszprémi akadémiai bizott­ság. A háromnapos tanács­kozáson részt vettek bolgár, csehszlovák, jugoszláv, ma­gyar, NDK-beli és szovjet szakemberek. Eszmecseréjük központi témája a nyirok­rendszerek rosszindulatú da­ganata és a diagnózis mód­szere. A záróülésen megállapod­tak abban, hogy 1983-ban Erfurtban hívják össze a szakembercsoportot tudo­mányos eszmecserére. § Ä ÍJ Az Orosházi Üveggyár húzottsíküvcg-gyártó részlegében ipar­vágány segíti a gyors és biztonságos rakodást. Képünkön da­ru segítségével mozgatják a ládákba csomagolt több mázsás tömböket Fotó: Veress Erzsi Szövetkezetek az őszi könyvhetek sikeréért Tótkomlóson rendezik a megyei ünnepséget Néhány nap múlva ország­szerte megkezdődik az őszi megyei könyvhetek gazdag rendezvénysorozata. És mint annyi év óta. most is a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, valamint azok megyei szövetségei lesznek első számú gazdái, október 9. és október 30. között, me­gyénkben is. A megyei szervező bizott­ság már kidolgozta és köz­readta azt a programot, mely a könyvterjesztésnek, az Olvasó népért mozgalom­nak újabb lendületet ad. A mostani könyvhetek megyei megnyitó ünnepségét októ­ber 9-én este 6 órakor Tót­komlóson, a művelődési köz­pontban rendezik meg, s a házigazda szerepére az ÁFÉSZ vállalkozott. Az ün­nepségre érkezőket a műve­lődési központ úttörő fúvós­zenekara térzenével fogadja. Oláh Gábor, a MÉSZÖV tit­kárhelyettese mond beszédet. Ezután az est jeles vendége, Szilvási Lajos író köszönti olvasóit, válaszol kérdéseik­re, majd dedikálja könyve­it. A Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsának kezdeményezéséhez csatla­kozva Oláh Gábor két isko­lának a MÉSZÖV ajándékát adja át, az 1500—1500 forin­tos könyvvásárlási utalványt. Egyébként á megyei megnyi­tó ünnepséget követő napok­ban Szilvási Lajos író Szarvasra és Orosházára lá­togat. Megyénk íróvendége lesz a könyvhetek ideje alatt Soós Zoltán, aki Békésen, Szeg­halmod. Körösladányban és Okányban találkozik olvasói­val. Fábián Zoltán Mezőko- vácsházára, Sarkadra, Lökös- házára ígérkezett el. Moldo­va György pedig Orosházán keresi fel olvasóit. Megyénk írói Kunágotán. Végegyhá­zán. Magyarbánhegyesen lá­togatnak el olvasóik körébe. A KISZ Békés megyei bi­zottsága és a MÉSZÖV az idei könyvhetek idejére is­mét meghirdette az ÁFÉSZ­ek KISZ-szervezetei és KISZ- csoportjai körében a könyv­árusítási versenyt. Az ÁFÉSZ-ek legtöbbjénél most is megszervezték a házról házra könyvárusítást, míg a nagyobb szövetkezeteknél — régi hagyományként — könyvsátrakban is árusíta­nak. Eleken román anya­nyelvű olvasási versenyt szerveznek. Gyomaendrődön a könyvesboltban a Magyar Rádió irodaim'? műsort ren­dez. Szeghalmon és Gyoma­endrődön az ÁFÉSZ enged­ményes könyvvásárt tervez. Több helyen szerepel a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek programjában ön­álló irodalmi műsor és kul­turális témakörökből vetéL kedő. Különösnek, jelentősnek ígérkezik a mostani őszi me­gyei könyvhetek ideje alatt is annak a több mint 350 könyvbizományosnak a munkája, akik a tíz ÁFÉSZ könyvesboltjával állnak kap­csolatban. Balkus Imre Negyedszazada született a szputnyik Az űrkutatás időszámításának kezdeteként legtöbbször 1957. október 4-ét jelölik meg. amikor a világ először hallotta az űrből ér­kező bip-bip hangot, és megismerkedett a „szputpyik" szóval. A szenzáció óriási volt, bár akkor még nem mindenki értette meg az esemény sú­lyát. Ma, mindössze 25 év után az űrrepülő­terek indítási grafikonját a légikikötők me­netrendjéhez lehet hasonlítani. A Kozmosz­típusú műholdak száma immár megközelíti a másfél ezret, s rajtuk kívül persze még egész sor űrobjektum létezik. Az űrkutatás hasznáról folyó vita hevében egy amerikai író, Arthur Clark kijelentette, hogy a távközlési és a természeti kincsek kutatására használt szputnyikok önmaguk­ban igazolják az űrkutatásra fordított pénzt. Akkoriban az író inkább érzelmeire tá­maszkodott, mint a tényekre. Most, ami­kor Leonyid Brezsnyev kitüntette a földre nemrég visszatért Szojuz—T—7 űrhajó le­génységét, ezt mondotta: „Volt olyan idő, amikor az emberek azt a kérdést tették fel, mit ad gyakorlatilag az űrkutatás? Ma ezt senki nem kérdezi. A csillagászat, a mete­orológia, az orvostudomány, a biológia, a mezőgazdaság s az emberi ész és kéz által birtokba vett számos más terület igényh azokat az adatokat, ame'yeket csak az űr­készülékek segítségével lehet beszerezni. Az űrkutatásra fordított összegek kezdenek ka­matostól megtérülni.” Az első műhold tervezője, Szergej Korol­jov akadémikus, lelkes híves volt a nép- gazdasági műholdrendszernek, ö tervezte a Molnyija hírközlő műholdat. Segítségével gyorsan és olcsón terjeszthette ki adását a szovjet központi televízió az ország nagyobb részére. (Ma már a Molnyija harmadik nem­zedéke működik.) A Horizont szputnyik biztosítja az összeköttetést a tengeri hajók­kal és a repülőgépekkel. A Szovjetunió, Ka­nada, az USA és Franciaország közösen , fenntart egy olyan műholdrendszert is, mely a bajba jutott hajókon és repülőgé­peken segít. Szovjet műholdakkal 1971 óta működik az Interszputnyik-rendszer; tagjai először az európai szocialista országok, valamint Mon­gólia és Kuba voltak. Az utóbbi években csatlakozott hozzá Afganisztán, Laosz. Viet­nam, a Jemeni NDK és Szíria. Rajtuk kívül további húsz ország veszi igénybe az Inter- szputnyik szolgálatait. A Meteor-műholdak — már szintén a má­sodik nemzedék — naponta kétszer adnak meteorológiai információt a föld egész felü­letéről. Továbbfejlesztésük, a természetku­tató műholdrendszer távlati feladata, a cél, hogy naponta ötször—hétszer adjon informá­ciót a mezőgazdaságnak, az erdészetnek, a ■halászoknak. Mindez persze csupán töredéke a műhol­dak tevékenységének, amely nélkül a ma és a holnap népgazdasága már nehezen létezne. Mihail Cscrnyisov (APN — KS) Hírős CB ’82 CB-rádiósok első konferenciája Szombaton Kecskeméten megkezdődött a CB-rádiósok első konferenciája. A kétna­pos rendezvényen a CB-rá- diósok Országos Egyesületé­nek harminc területi szerve­zete vesz részt. Megvitatják a magánrádiósok rohamosan gyarapodó táborának gond­jait, értékelik a magán- és közterületi rádiózás kapcso­latait. s négy évre megvá­lasztják az egyesület tíz bi­zottságának tagjait és tiszt­ségviselőit. Részt vesz a konferencián Enrico Cam- pagnoli, a CB-rádiósok Vi­lágszövetségének főtitkára is. A konferencia alkalmából „Hírős CB 82” címmel ki­adták az egyesület első új­ságját. Mint a kiadvány be­vezetőjében olvasható, ez­után minden évben Kecske­méten rendezik meg a hazai CB-sek találkozóját. s ugyancsak évente jelenik meg a CB-s újság is. *Az első szám célja az. hogy bevezes­se az olvasót a CB-rádiózás világába, gyakorlatába, tech­nikájába, s hogy segítse a kollektív rádiózás tartalma­sabbá tételét. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Eleken Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom