Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 24., vasárnap flz ifjúság védelméért Fülledt nyári délután, valahol egy kisebb lakótelepen. A kopár gyepen gyerekcsoport ténfereg, kisebbek, na­gyobbak vegyesen. „Tudjátok mit, gyerünk lopni!” — ja­vasolja hirtelen ötlettel a legnagyobb, s már szedik is a lábukat. Az ABC előtt azonban megtorpannak, egy dara­big ácsorognak még, aztán szétszóródnak. Az egyik szülő szerencsére fültanúja a dolgoknak, szól a többieknek is, és a számonkérés, büntetés nem is marad el. Az eset, legalábbis ezúttal szerencsésen végződött. De mi van akkor, ha nem jut a szülő tudomására, ha a gye­rekek nem torpannak meg a bejáratnál, ha valóban el­csennek ezt-azt az üzletből? Nos, akkor — a hivatalos kifejezéssel élve — veszélybe kerül erkölcsi fejlődésük, esetleg elindulhatnak azon az úton, amely a bűnözéshez vezet. Az ifjúsági törvény 6. pa­ragrafusa így szól: „Az if­júság felnevelése, a róla tör­ténő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. A szü­lők felelősek gyermekeik tes­ti, szellemi és erkölcsi fejlő­déséért, ennek feltételeit mindenekelőtt a családban kell biztosítani.” A felnövek­vő nemzedéknek és társadal­munknak egyaránt elemi ér­deke a fiatalok egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlő­dése, becsületes emberré for­málása. S ha ez nem így tör­ténik, a gyermek, a kiskorú veszélyeztetetté válik. * * * Megyénkben a gyámható­ságok 1981-ben 1977 veszé­lyeztetett kiskorút tartottak nyilván. A veszélyeztetettség oka zömmel, mintegy 1400 esetben a környezetre, a szü­lők magatartására vezethető vissza, ami a rendezetlen családi körülményekre, a hi­bás családi nevelésre utal. Sokszor, pontosan .689 eset­ben játszott szerepet az al­kohol — de elvonókezelést csupán 128 esetben kezde­ményezett a gyámhatóság, s nem túl gyakori a szülők büntetőjogi felelősségre vo­násának kezdeményezése sem. (Itt érdemes megje­gyezni, hogy az arra jogosult szervek, személyek közül so­kan a nehézkes, bürokrati­kus ügyintézés miatt nem vállalkoznak alkoholelvonó kezelés kezdeményezésére.) A veszélyeztetett helyzetbe került gyerekek esetében ál­talában jellemző a gyermek és a szülő rossz kapcsolata, a szülők nevelési, magatar­tási hibái, a romboló hatású személyi kapcsolatok. Más­képpen fogalmazva; a szülő vagy szülők alkalomszerűen, vagy egyáltalán nem foglal­koznak a gyerekkel, rossz példát mutatnak, esetleg csak tiltanak és büntetnek, illetve rossz társaságba ke­rül a gyerek, a fiatal. S a céltalan csavargás, az una­lom „eredménye” lehet a lo­pás. a betörés, akár hirtelen ötlet nyomán, akár előre ki­terveltem A fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűncselekmé­nyekre jellemző, hogy több- nvire csoportosan és anyagi haszonszerzés céljából, erő­szakkal viszik véghez. A gyermek- és ifjúságvé­delmi feladatokat ellátó ál­lami és társadalmi szervek, természetesen a szülői fele­lősség hangsúlyozásával, együttesen, egymás munká­jára támaszkodva dolgoznak azért, hogy egyetlen fiatal se váljék veszélyeztetetté, esetleg bűnözővé. Munkájuk nem könnyű, mert sajnálatos módon az elmúlt években növekedett a veszélyeztetet­tek száma. Széles körű tár­sadalmi összefogásra, foko­zott figyelemre van tehát szükség a gyermek- és ifjú­ságvédelemben. A párt-, az állami, a társadalmi szervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre a tevékeny- j ségre. A megyei pártbizottság ad- ! minisztratív koordinációs bi- j zottsága ez év elején állás- foglalást és ajánlást készí­tett a fiatalkorúakkal való j fokozott törődés érdekében. A Szakszervezetek Megyei j Tanácsa mellett működő if­júsági bizottság legutóbbi ülésén, felmérve a helyze- [ tét, arról tárgyalt, hogy a í szakszervezeti mozgalom a j maga sajátos eszközeivel mi- | Íven részt tud vállalni a * gyermek- és ifjúságvédelmi j tevékenységben, illetve ho­gyan tudná még hatékonyab­ban folytatni ezt a munkát, j A bizottság javaslatait is i figyelembe véve készíti el j a közeljövőben az SZMT eb- j ben a témában intézkedési j tervét. T. I. lila és rózsaszínben, aztán a bútorok, meg hatalmas por­celán vázák, mind, mind csodás. És a több színből mintára berakott parketta. Meg a nagy ablakokon a fogantyúk, amiket nem volt szabad megfogni, mert azt mondták, aranyból van­nak. Hát, ilyen is van, eny- nyi gyönyörűség, gondoltam, és eltűnődtem azon, hogy ebben, ezek közt is éltek ... Mindjárt hozzáteszi, nem irigységből mondja, inkább a szépség iránti csodálatból. De azért csak megjegyzi közben: nekünk meg pállott szalonnát mértek ugyanak­kor. Aztán Hévízről beszél­getünk, meg a füredi Jókai- házról, s azokról a fákról, amelyeket a parkban Tagó­rától kezdve oly sok híres­ség ültetett el, mikor ha­zánkban járt, és idelátoga­tott. Végül az üdülőbeli el­ső és utolsó nap kerül szóba. — Nem is képzeltük, hogy ünnepélyesen várnak ben­nünket, és hogy kedves sza­vakkal Hunya Pista bácsi fogad. így mondom, Pista bácsinak, hiszen így ismer­jük, így is szólítjuk, nagy szeretettel. Elbúcsúzni is ő jött hozzánk Pestről, és mi­vel pont ekkorra esett, együtt ünnepeltük a 88. szü­letésnapját. Még a férfiak­nak is könnyes lett a sze­me, amikor elköszöntünk tőle, és egymástól... Vass Márta Veteránok Balatonfiireden Még tartott a jó idő, a kellemes napsütés, amikor 24 Békés megyei idős férfi és nő — volt földmun­kás — 2 hetet együtt töltött Balatonfüreden, hogy test- ben-lélekben felüdülve tér­jen vissza otthonába. — Több mint 10 éve már, hogy központunk szerve­zetten üdülteti a szakszer­vezet veteránjait — mond­ja Sarnyai Ferenc, a ME- DOSZ Békés megyei bizott­ságának elnöke. — Ez füg­getlen az állami gazdaságok és a vállalatok nyugdíjasai­nak az üdültetésétől, ame­lyet évről évre sokan igény­be vesznek. Ez a megkülön­böztetett figyelem jele, épp ezért teljesen ingyenes,' és azt is mondhatnám, háztól házig szól, mert a busz tényleg mindenkit odáig visz. — Még a csomagot se kellett megfogni — jegyzi meg a 76 éves Kis Józsefné, a békéscsabai helyi szerve­zet régi tagja, több mint 20 éve szakszervezeti bizal­mija. — A MEDOSZ helyi szer­vezetei még a negyvenes évek végéről maradtak fenn. s tagjaik, a régi földmunká­sok, koruknál fogva egyre fogynak. A megyében 4 mű­ködik, a legnagyobb a bé­késcsabai, közel 700 taggal, de ebben benne van 250 olyan tag, aki később jött a tsz-ekből. Jóval kisebb a tagság Gyomén, Szarvason, és Orosházán, ahol a gazda­ságoktól épp ezért sok se­gítséget kapnak — ismerteti az elnök ezt az országban már csak 12 településen mű­ködő helyi szakszervezeti formát. — A 40 személyes üdülő­ben a többség mi voltunk. Békés megyeiek, az itteni 4 helyi szervezetből, a többiek pedig 5 megyébe valók. De hát itt egy nagy családot al­kottunk — folytatja Kis né­ni —, velük is hamar meg­ismerkedtünk. Mi meg egy­mással már, mire Füredre értünk, hiszen a buszban jókat beszélgettünk. Az egymás iránti érdeklő­dés érthető. A közös régi sors, no meg, hogy 70-en alul senki sem volt, de olyan igen. nem is egy, aki a 90-hez közeledett. De még jól bírta magát, és a kirán­dulásokon is részt vett. nemcsak az étkezések előtti és utáni üldögélésben, be­szélgetésben kint a park­ban. — Igazi kényelemben volt részünk, és kiváló ellá­tásban. Talán ezért, talán mert megöregedtünk, sok szó esett a múltról. Nekem is eszembe jutott — sok más mellett —, hogy már mint 8 éves kisleány segítet­tem a testvéreimmel együtt anyánknak répát szedni, és Kígyóson egy olyan istálló­ban aludtunk, ahol patká­nyok futkostak. Beszél még erről az idő­ről, majd a mostani, kel­lemes emlékeket idézi. A ki­rándulásokat, a hajóutat a Balatonon, meg amikor Keszthelyre és Hévízre men­tek, s utána még Badacsony­ban nótáztak a vacsora vé­gén, és még a buszban is az üdülő felé. — Jólesik rágondolni, mennyi sok szépet láttunk, és milyen csodálatos is ez a mi hazánk. A tájak, a Balaton mindenkit lenyűgö­zött, nem győztük nézni, de legjobban a keszthelyi kas­tély tetszett. Hát, az olyan volt nekem, mint a mese, amikor a libapásztorlány a palotába került. Az a gyö­nyörű nagy park, a szobák a szebbnél szebb faburkolattal vagy selyemkárpittal kék. { A Híradástechnikai Gépgyár speciális, nagy tisztaságú munkahelyén készülnek az ELKON—S 205-ös típusú infrasugaras CO-mérőberendezések úgynevezett ellenőrző egységei. A rendkí­vül finom és pontos munkát igénylő műszer egyes alkatrészeit pormentes boxokban gyárt­ják. A műszer a környezetvédelem egyik fontos egysége, a kipufogógáz szénmonoxid-tar- talmának mérésére alkalmas. A 0—6 százalék közötti méréstartományú műszerből az idén kétszáz darabot gyártanak (MTl-fotó — Fehér József felvétele —, KS) Bőven van gondunk a ma­gyar termékek külföldi ver­senyképességével; ennek okai sokfélék. Leggyakoribb pa­nasz gyártmányainkra, hogy nem elég korszerűek, tetsze- tősek, és ráadásul még drá­gák is.. A drágaság oka is többféle. Leggyakoribb saj­nos, hogy pazarlóan bánunk az anyaggal, termékeink sú­lyosabbak, vaskosabbak a szükségesnél. A beépített többletanyagot és a meg­munkálásra fordított többlet- munkát a külpiac nem haj­landó elismerni. A recept első ránézésre roppant egyszerűnek tűnik: legyenek könnyebbek, kar­csúbbak, egyszerűbbek a ma­gyar termékek, hagyjunk le róluk minden felesleget. E célok érdekében ostorozzuk is éppen eleget az iparválla­latokat, de ha jobban meg­nézzük, az esetek tekintélyes részében nem csak ők tehet­nek árucikkeink súlyfelesle­géről, az indokoltnál maga­sabb »áráról. A Békéscsabai Kötötáru- gyár értékesítési osztályveze­tője panaszkodott: a jelenle­gi előírások mellett nem tu­dunk árban versenyezni a távol-keleti importból beér­kező csecsemőruhákkal. Az onnan vásárolt áruk 70—80 forinttal olcsóbbak a mieink­nél. De miért? ők olyan anyagokat és olyan techno­lógiákat használnak, melyek a csecsemőruhára szabottak. Bírjon ki tehát néhány hó­napot a ruha és a varrás, hi­szen utána úgy is kinövi a gyerek. Nekünk viszont olyan minőségi követelmé­nyeknek kell megfelelnünk, mintha felnőtt straparuhát gyártanánk. Ha ennél gyen­gébbet csinálnánk, nem en­gednék forgalomba hozni. Mintha az előírások szán­dékosan rontanák terméke­ink versenyképességét. Mert különben mi mással lehetne magyarázni, hogy importból bejöhet és forgalomba ke­rülhet a célnak megfelelő minőségű, és ezért olcsó termék, de a hazai gyártók­tól feleslegesen sokat köve­telnek? A kötöttárugyár igazgató­ja másik példát mond, a közkedvelt nyírottplüss-ter- mékekét. Ezeknek az anya­ga olyan, hogy jellegéből adódóan nem felel meg né­hány szigorú, magyar minő­ségi követelménynek. Ez per­sze nem baj, ez az anyag ilyen, és ennek ismeretében megfelelő célra kell felhasz­nálni. Ma már ezzel nincs is probléma, bezzeg a kezdet­ben! Akkor trükkhöz kellett fo­lyamodni. Bevizsgálásra egy nálunk is árult, de méreg­drága importból beszerzett külföldi gyártmányú mintát küldtek fel a kötöttárugyá­riak. A gyártó cég jelzését persze kiszedték belőle, meg is kapták a verdiktet: a gyenge minőség miatt nem hozható forgalomba. Amikor megmondták, hogy miről ál­lították ki a rossz bizonyít­ványt, visszakoztak a minő­sítők, és engedélyezték a gyártást. De miért volt szük­ség a hercehurcára? Nézzünk egy más példát, más területről! Nyilvánvaló, hogy az egészségvédelem rendkívül fontos, és különö­sen a gyermekekre kell na­gyon vigyázni. Természetes, hogy nem kerülhetnek for­galomba olyan játékok, me­lyek megmérgezhetik a gyer­mekeket. De nem furcsa do­log azért betiltani egy pvc- babát, mert kloroformban ki­oldódik belőle valami? Nem­csakhogy gyermek, de fel­nőtt sem nagyon juthat hoz­zá ehhez az önmagában is veszélyes vegyszerhez. És va­jon miért oldaná ki vele a mérgező vegyületet a játék­babából? Csak nem azért, hogy utána megigya? Ezek a logikátlanságok persze nem érdeklik a minősítőket, ők hatályos jogszabályokra, rendeletekre hivatkoznak, és megtiltják a forgalmazását. A gyártó — jelen esetben a Szarvasi Plastolus — nem tehet mást, beszerez — tő­kés importból — sokkal drá­gábban olyan alapanyagot, melynek már a kloroform sem árt. De vajon kinek jó ez? Az Orosházi KAZÉP li- cencet vásárolt a világhírű holland Bronswerk cégtől. Nem a legeslegújabb típust persze, hanem olyan kazánt, melyet a hollandok évek óta gyártanak, több ezer darab működik már belőle szerte a világon, minden probléma nélkül. Működhet is minden­hol, kivéve nálunk, mert a magyar előírásoknak a ka­zán nem felel meg. Sokkal könnyebb, vékonyabb, mint amilyet a mi előírásaink megkövetelnek. Illetve eb­ben az esetben már használ­hatjuk a múlt időt. A kazán honosítását ugyanis engedé­lyezték, mégpedig különö­sebb huzavona nélkül. Az il­letékes szakemberek belátták, hogy ha máshol nem robban fel a kazán, nekünk sem kell félni tőle. Csakhogy ez az engedély erre az egyedi esetre szól, a rendeletek to­vábbra is érvényesek, ma­gyar tervezők nem alkothat­nak hasonló könnyű típust. Sorolhatnánk még a pél­dákat, de nincs különösebb értelme. Ezekből is nyilván látszik, hogy nemcsak a gyártókkal, az iparvállala­tokkal van a baj, hanem ese­tenként a hivatalokkal is. Mert fontos dolog a bizton­ság, de felesleges és drága a túlbiztosítás. Lónyai László Olcsóbb megoldások a lakásépítő szövetkezeteknél Új megmunkálógép osztrák megrendelésre Üjabb, ezúttal négy és fél millió schilling értékű ex­portszerződést kötött a Tech- noimpex Külkereskedelmi Vállalat az osztrák Voith céggel. A megállapodás alapján új típusú megmunkálógépet, úgynevezett ágymarót szállí­tanak rövidesen partnerük­nek. A berendezést a SZIM esztergomi marógépgyára ké­szíti. Az új típusú berende­zésből most készül a proto­típus, de máris nagy az ér­deklődés iránta több más osztrák iparvállalatnál is. Az osztrák üzem az utób­bi egy-két évben nagyará­nyú fejlesztéseket valósított meg, egyebek között a SZIM-től CNC portálmaró­gépet, több nagy teljesítmé­nyű CNC-esztergát és két csepeli megmunkálóközpon­tot is vásároltak, illetve üzembe helyeztek. A lakásépítéssel, -gazdál­kodással összefüggő kor­mányintézkedések végrehaj­tását segíti a SZÖVOSZ; a legeredményesebben műkö­dő szövetkezetek tapasztala­tait rendszerbe foglalja, köz­readja, ily módon gyakorla­ti útmutatást ad a többi szö­vetkezetnek. Az építőszövetkezetek te­vékenyen részt vállalnak a lakásprogram megvalósításá­ban. Jövőre és a következő években várhatóan még több feladat hárul majd rájuk, miután mindinkább növek­szik a magánépítkezések aránya. Éppen ezért a ta­nácsok és a fogyasztási szö­vetkezetek megyei központ­jaival együttműködve min­denütt felmérik, hol vannak még építésre alkalmas terü­letek. A szövetkezetek még ered­ményesebb működéséhez jól bevált és általánosan alkal­mazható gazdaságos módsze­rekre van szükség, ezeket te­szi közzé a SZÖVOSZ szak­mai gyűjteményben. Több helyen, például a Nyíregy­házi Építőipari Szövetkezet­nél az alaptevékenységen túl szélesítették a feladatkört: maguk szervezik meg a te­rület előkészítését, felülvizs­gálják a költségvetést, építő­ipari szerződést kötnek, to­vábbá a műszaki ellenőrzést és a garanciális jogok érvé­nyesítését is magukra vál­lalják. Ily módon a „keve­sebb kéz — kevesebb költ­ség” alapon nemcsak fel­gyorsítják az építkezés-át­adás menetét, hanem 8—10 százalékos költségmegtakarí­tást is elérnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom