Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. OKTOBER 24., VASÄRNAP Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Méltó megemlékezés Geszten A/ Erkel Ferenc Múzeum által 1963 októberében felállított emlékoszlopnál az Arany János- szavalóverseny résztvevői koszorút helyeznek el a költő halálának 100. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepségen, a geszti kastélyparkban Fotó: Veress Erzsi Arany János. halálának 100. évfordulója tiszteletére a gyulai Járási Hivatal, a községi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága október 23-án, tegnap em­lékünnepséget rendezett Geszten, a kastélyparkban. A délelőtti program szavaló­versennyel kezdődött, ame­Kommunista műszakok Országszerte számos kol­lektíva vállalt kommunista műszakot a hét végére. Az oroszlányi szénbányák­ban szombat délelőtt csak­nem 1200-an dolgoztak, s a bányászok a munkájuk után járó bért a móri, pusztavámi és vértessomlói szociális lé­tesítmények támogatására ajánlották fel. Dunaújvárosban 20 ezren, Székesfehérváron 30 ezren vettek részt a városszépítő társadalmi munkaakción. A Fejér megye nagyvállalatai­nál a Dunai Vasműben, a Dunaújvárosi Papírgyárban, a dolgozók szombati kerese­tüket — összesen több mint 2 millió forintot — ajánlot­ták fel Dunaújváros és Szé­kesfehérvár gyermekintéz­ményeinek fejlesztésére. Miskolcon, a Lenin Kohá­szati Művek dolgozói is kom­munista műszakot tartottak. A gyár különböző üzemei­ben mintegy másfél ezer dol­gozó vett részt a munkában. A gyárban a tervek szerint az őszi kommunista szomba­tokon 2 millió forint értékű munkát szeretnének elvé­gezni, s a pénzt lakásépítés­re, lakásfelújításra kívánják fordítani. Balassagyarmaton 450 dol­gozó — a kábelgyár munká­sainak több mint kétharma­da — vett részt a szombati kommunista műszakon. Há­rommillió forint értékű árut állítottak elő, amely jelentős részben exportra kerül. A Kontakta alkatrészgyár budapesti gyárában 630 em­ber dolgozott a kommunista szombaton. lyen a városi és járási isko­lák legjobb eredményt elért kisdobosai és úttörői vettek részt. Az eseménnyel egy időben Arany János műveit bemutató kiállítás nyílt, és lehetőség volt könyvvásárlás­ra is. Az évfordulóval kapcsola­tos megemlékezés a Him­nusszal kezdődött, majd a szavalat elhangzása után Szi­geti Zoltán, a járási hivatal elnöke a következő gondola­tokkal kezdte ünnepi beszé­dét: „Száz évvel ezelőtt, egy szeles őszi napon, 1882. ok­tóber 22-én hunyt el Arany János, a magyar költészet egyik legnagyobb büszkesé­ge .. Aki az ezen a tájon lakó emberek szívéhez, lei­kéhez oly közel állt, hisz’ 131 évvel ezelőtt itt élt, tanított, s e fák lombjai alatt írta verseit.” A beszéd további része a költő példamutató emberi tulajdonságaival, irodalom- szeretetével, a művészi al­kotás iránti elkötelezettségé­vel foglalkozott. Köztudo­mású, hogy Arany János életét, munkásságát erősen befolyásolta a kor, amelyben született, s amely bővelke­dett felemelő és lesújtó ese­ményekben, fordulatokban. A kortárs írókkal és költők­kel, különösen Petőfivel kö­tött barátsága mély benyo­mást gyakorolt alkotómun­kájára. Az ünnepség szónoka ki­tért Arany János geszti él­ményeinek ismertetésére is. A költő a következőképpen emlékezett vissza ezzel kap­csolatban: „Szalontai tartóz­kodásom idejére esik az a' félév (1851), midőn többnyi­re Geszten tanyázva. Do­monkosnak órákat adtam a költészetben ...” Az emlékbeszéd után az eleki általános iskola ének­kara Arany János megzené­sített verseire írt dalcsokrot adott elő. Majd a geszti ál­talános iskola Arany János Üttorőcsapatának irodalmi műsora következett, s a Szó­zattal zárult a programnak ez a része. Ezután a járási és a helyi szervek, valamint az oktatási intézmények kép­viselői megkoszorúzták az Arany János tiszteletére emelt emlékoszlopot, majd az ünnepség résztvevői meg­tekintették az emlékmúzeu­mot. Többször hírül adtuk már lapunkban: a Békés megyei Agroker Vállalat gép- és alkatrészbörzét tart a jövő héten. Hogy milyen cikke­ket kínálnak kedvezménye­sen — arról kérdeztük Ba­logh Józsefet, a vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyette­sét? — A meghirdetett kedvez­ményes vásár összefüggésben van azzal, hogy ez év janu­árjától önálló vállalatként működünk. így magunk dönthetünk arról, hogy saját kockázati alapunk terhére le­szállított áron értékesítjük egyes árucikkeinket. Ügy is mondhatnám, hogy az ered­ményképzésre fel nem hasz­nálható összeget igyekszünk visszaáramoltatni a vevők­höz, akik olcsóbban szerez­hetik be a szükséges gépeket, alkatrészeket. Átlagosan 20— 50 százalékos kedvezményt nyújtunk a börze idején. — Részletezné az olcsób­ban kínált termékek sorát? — Ar. alkatrészek közül 20 —50 százalékkal olcsóbban adjuk a régebbi típusú erő­gépek, traktorok, a cukorré- pa-betakarítók, az SZK—5 és SZK—6 jelű kombájnok al­katrészeit. A vevőkkel törté­A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az idén mintegy harmincezer tonna terméket szállít tőkés piaci megrende­lésekre; a nyugati recessziós árcsökkenés ellenére sem lesz veszteséges a vállalat exporttevékenysége, sőt sze­rény nyereségre is számítani lehet. Az eredményekben orosz­lánrésze van a mozgékony és kiterjedt piackutatásnak — amelynek során üzletszer­zőik eljutottak például Srí Lankába és Pakisztánba is —, továbbá az exportáru­kínálat és -árpolitika alakí­tásának, valamint a gyári kollektíva műszaki-technoló­giai fogékonyságának, an­nak, hogy képesek voltak al­kalmazkodni a piaci követel­ményekhez. Pedig megnehezült a hi­degen hengerelt és a kővá­zuk le es kínaijuk az XT- tárcsa és a KC—6-os cukor­répakombájn alkatrészeit. A gépek közül a T—150 K je­lű traktort időlegesen 15 szá­zalékkal adjuk olcsóbban. Ezzel a kedvezménnyel sze­retnénk kedvet csinálni a vá­sárláshoz, közvetve pedig meggyorsítani az őszi talaj­előkészítési munkákat a me­gyében. — Mit ajánlanak még ol­csóbban? — Különböző talajművelő eszközöket, zöldségtermeszté­si technológiai berendezése­ket, háztájiban felhasználha­tó eszközöket, a fejőgéptől a malacetetőig, 20—50 száza­lékkal olcsóbban. Bizonyos állattartási gépeket, perme­tezőket 70—80 százalékkal árazunk le. A szállítók elő­rejelzése szerint éppen a jö­vő héten, a börze idején ka­punk friss alkatrészszállít­mányt. Nekünk egy kis gon­dot okoz a régiek kiárusítá­sa és az újak fogadása egy­szerre, de azt hiszem, a me­zőgazdasági szakembereknek kétszeresen is megéri, hogy kijöjjenek békéscsabai telep­helyünkre. csőit termékek exportja, ezért ennek eredeti részará­nyát csökkentették. Kelendő maradt viszont — különösen a közel-keleti országokban — a salgótarjáni huzal, megnö­velték tehát a húzott termé­kek gyártását. Ezzel párhu­zamosan változtattak a hú­zott és kovácsolt termékek kínálatán is. Ismét piacra léptek finn, osztrák, NSZK-vásárlók ál­tal keresett rúdacéllal; új le­hetőséget kínált a megmun­kált kovácsolt alkatrészek iránti kereslet is. Egy NSZK- beli cég a szokásos körszel­vényű csővel szemben ovál- szelvényű vékony cső gyár­tására keresett vállalkozót. A mintaszállítmány már a meg­rendelőnél van. Ugyancsak új termék a megmunkált csőkarima, amire egy nyu­gatnémet és egy osztrák cég is vevő.-y—n ENSZ leszerelési hét: 1982. október 24—31. Hz egész világ biztonságáért Korunkban a háború vagy béke problé­mája az emberiség lét- és sorskérdése. A fegyverkezési verseny felemészti azokat a dollármilliókat, melyeket a legsúlyosabb társadalmi, gazdasági, egészségügyi prob­lémák, az éhínség, a nyomor, a járványok, a környezetszenyeződés és sok-sok más egyetemes gondunk megszüntetésére le­hetne fordítani. A leszerelés gazdasági és társadalmi szempontból létkérdés, és ennek követ­kezményei elsősorban a fejlődő világot érintik. Az emberiség ugyanakkor eljutott a fejlődésnek arra a fokára, hogy akár önmagát is elpusztíthatja. Joggal vetődik fel tehát napjainkban a kérdés: vajon az-e az emberiség sorsa, hogy belepusztuljon önnön fejlődésébe vagy felvetődik, hogy lehet-e ezt a „sor­sot” úgy alakítani, hogy az egyetemes pusztulás perspektívája helyett a gazda­sági és társadalmi haladás távlatai, az együttműködés biztosítékai — a békés egymás mellett élés garanciái — bonta­kozzanak ki. E sorsdöntő kérdésben való állásfoglalás napjainkban cselekvésre készteti a töme­geket Keleten és Nyugaton egyaránt, mert a föld minden egyes lakója személyesen is érdekelt abban, hogy mit hoz a jövő! Az elmúlt évtizedek alatt már bebizo­nyosodott a marxista—leninista gondolko­dásnak és cselekvőkészségnek az az állás­pontja, hogy a kapitalizmus és a szocia­lizmus közötti ellentétek megoldásának a háború nem szükségszerű eszköze, s az is, hogy a nukleáris fegyverek birtokába jutott emberiség — ha csak el nem akar­ja pusztítani önmagát — a fegyverkezési verseny helyett a tárgyalóasztalt, az együtt­működést választja. Az enyhülés évtizede azt is bebizonyí­totta, hogy nemcsak kell, de lehet is együttműködni az élet minden területén — a helsinki záróokmány aláírásához ve­zető út mindenesetre ezt igazolta, s ezt bizonyítják azok a szovjet leszerelési ja­vaslatok, amelyek lankadatlanul a fegy­verkezési hajsza megállítását szorgalmaz­zák. A mi törekvésünk az, hogy egységes nemzetközi fellépéssel, nyílt párbeszéddel hozzájáruljunk az enyhülés történelmi vívmányainak védelméhez kontinensünk, s az egész világ biztonsága érdekében. A hazánkban létrejött szocialista társadalmi rendben egész népünk történelmi összefo­gása testesül meg; ezért mi sem termé­szetesebb számunkra, mint az, hogy ha­zánkban a béke védelme egyben a jelen és jövő társadalmának érdekképviseletét és védelmét is jelenti. Az Országos Béketanács Elnökségének és a Magyar ENSZ Társaság intéző bi­zottságának közös felhívása ebben a szel­lemben fordul a magyar néphez, hogy az 1982. október 24. és 31. között az ENSZ leszerelési hét alkalmából, városok és falvak, üzemekben és intézményekben, a tömegszervezetek, a tanintézetek által rendezett akciókon juttassa kifejezésre bé­keakaratát és támogassa az Egyesült Nem­zetek leszerelési erőfeszítéseit, melynek gerincét a szocialista országok kezdemé­nyezései alkotják. A Béke-világtanács haladó felhívásá­val összhangban hazánkban a magyar bé­kemozgalom arra hív fel minden becsüle­tes, békeszerető embert, hogy mindennapi munkájával, egész társadalmi tevékenysé­gével képviselje az egyetemes emberi ér­deket; egyszerűbben fogalmazva: a maga eszközeivel segítsen megállítani a békét veszélyeztető fegyverkezési hajszát. Lakatos Tibor, az Országos Béketanács leszerelési bizottságának titkára NÉPÚJSÁG Kevermesen Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Veress Erzsi Börze az ügrokernél nő megegyezés alapján áraz­ni. sz. zs. Talpon maradni a külföldi piacokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom