Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október ZZ., péntek Bemutalá a Klubszínházban Schnitzler: Körtánc A Körtánc „első lépései”. Vajda Csaba (A katona) kettőse Marta (Lcokadia) es Csudái Fotó: Veress Erzsi „Legyen vendégünk a szá­zadforduló egy éjszakai mu­latójában, koktéljáról mi gondoskodunk, s a kellő lát­ványosságot sem tagadjuk meg.” A fenti sorokat olvas­va azt is gondolhatnánk, hogy Békéscsaba évekkel ez­előtt lebontott, s most új he­lyen megnyitott bárjának reklámját tartjuk kezünk­ben. De nem erről van szó. Az idézet nem reklám. A Jó­kai Színház ez évi program- füzetében olvasható. S valóban, hamisítatlan századfordulói hangulat ural­kodik a színház klubjában. Kis, kerek asztalok köré ül­nek a nézők, a bejárat mel­lett a gramofon ragtime- zenét játszik, falikarok vi­lágítanak, a mennyezet alatt a szecesszió stílusában ké­szült drapéria függ. A kis színpadon pedig egy sétány részletét mutató, barna tó­nusú kép. A „mulató” ven­dégeinek — ugyancsak e stí­lusban öltözött — pincérek szolgálnak fel találó elneve­zésű koktélokat, s ízlésesen elkészített szendvicseket. (Je­len korunkra csak az itallap emlékeztet, amely nemcsak stílusegységet bontó stencil, hanem itt-ott árváltozást jel­ző javításokkal tarkított.) Mindez nem csupán a szá­zadfordulót, hanem Arthur Schnitzler korának Bécsét hivatott felidézni. Érdemes néhány szót ej­tenünk a darab ma már ke­véssé ismert alkotójáról. Schnitzler 1862-ben született Bécsben, s ott is halt meg 1931-ben. Jóllehet orvosi egyetemet végzett, csak rö­vid ideig dolgozott szakmá­jában. Az injekcióstűt tollal cserélte föl, s talán nem is tette rosszul, mert hamaro­san ismert íróvá lett nem­csak hazájában, de annak határain túl is. Figyelmét el­sősorban a korabeli Bécs polgárainak szerelmi-erköl­csi problémái kötötték le. Darabjaiban biztos technikai készséggel eleveníti fel a kor szalonjainak hangulatát, sze­replőinek érzelmi viharait, változékony lelki állapotait. Szívesen foglalkozik köny- nyed, erotikus témákkal. így a Körtánc című jelenetfűzé- rében is a befüggönyözött szeparék, hálószobák, szalo­nok szexualitástól sem men­tes intimitásait mutatja be. De térjünk vissza az elő­adáshoz. A „mulató” vendé­gei alig kortyolnak koktél­jukból, máris bemutatkoznak a következő két óra szerep­lői. Ki-ki a „maga párjá- val(!)” incselkedve vonul át a mulató első részén, s a színpadon. Megismerkedhe­tünk itt a különböző rendű, rangú bécsi polgárokat ala­kító művészekkel, akik sze­repük egy-egy apró, de jel­lemző mozzanatát játsszák el, alig néhány másodperc­nyi idő alatt. Aztán indul a „körtánc”. Az utcalány, s a katona (Vajda Márta, Csudái Csa­ba) rövid, de célratörő alku­dozás után — „katonának in­gyen!” — találják meg örö­müket a bécsi Duna partján. Rövid átrendezés után a ka­tonát már egy szobalánnyal (Nagy Mari) látjuk viszont, amely találkozás hasonló eredménnyel jár. S miután az eset megesett, a katoná­nak alig van gondja iménti partnerére, indul tovább. Persze a szobalány sem ma­rad hoppon. Alighogy meg­tér a bálból, a fiatalúrban (Pelsőczy László) leli örö­métől. De a fiatalúr is oda­hagyja őt, s egy rangjabéli- vel, a fiatalasszonnyal (Sza­bó Zsuzsa) kezd ... ki, mert­hogy bizony felsül, s csak az „anyás gondoskodás” segíti erejéhez (!), s teszi lehetővé, hogy kudarcát feledve, büsz­kén jelenthesse ki: viszo­nyom van egy tisztességes asszonnyal. Azután ez utób­bi „kénytelen” saját férjét „feltüzelni”, hogy végül csú­nyán magára hagyják „ti­szavirág-örömében”. A szünet után folytatódik a szédült körtánc. Az előző férj (Barbinek Péter) a ked­ves kislánnyal (Andódy Ol­ga) teszi mozgalmasabbá sze­xuális életét, majd a kis­lány a költővel (Tímár Zol­tán), amíg ő a színésznővel (Felkai Eszter), a színésznő viszont a gróffal (Tomanek Gábor), mígnem a kör las­san bezárul, a gróf urat Leokádia, az utcalány ágyán látjuk ébredni, aki. viszont a katonát tartja ki kerese­téből. Körbe-körbe, egyik gyö­nyörtől a másikig... körtán­cot járnak Schnitzler sze­replői, s most a Jókai Szín­ház színészei, akik közül Felkai Esztert és Tomanek Gábort, illetve a „harmadi­kat” (ha lehet itt erről szó) Vajda Mártát kell legelőbb említenünk. Az ő alakításuk állt legközelebb a Schnitzler által megírt figurához, ők használták ki leginkább a szerep adta humor, s irónia lehetőségeit, játszották el leg­plasztikusabban az általuk megformált emberek lelki nyomorúságát, mentették meg az előadás — a kedves kislány és a költő jeleneté­nél — már-már „leülő” rit­musát. Szabó Zsuzsa, Nagy Mari, Pelsőczy László, Bar­binek Péter, Tímár Zoltán alakítása korántsem merítet­te ki a szerep adta lehetősé­geket. Ha kevesebb mesterkéltnek tűnő eszközzel élnek, nem­csak a jellem tipikus voná­sait, hanem annak apróbb, de szintén lényeges rezdü­léseit is elénk tárják, nyil­ván sokkal egységesebb él­ményt adó, s ritmusú elő­adást láthatunk. Játékukban a szerep ívének széttörede­zése volt megfigyelhető. Ez nyilván nem csak színészi probléma. A rendező, Hala­si Imre, a tíz jelenetet két felvonásra osztja, s noha mindegyik önállóan is meg­állja a helyét, ezekből igyek­szik egy teljes műsort gyúr­ni. Egy ötlete nyújt ehhez jó mankót. A lakáj, Mátrai István és a II. szobalány, Menczel Éva szerepeltetése. A megszokott színpadi dí­szítők helyett ők rendezik át a színt, s a némafilmekből ismert feliratokkal „konfe­rálják be” a következő jele­net címét. De nem teszik ezt mechanikusan, hanem ők is beállnak e körtáncba, s vé­gig incselkedik a jelenetkö­zöket. Az ötlet jó, de a meg­valósítás már gyengébbre si­került. E néma szerepek kö­vetkezetes felépítése telje­sebbé tenné, a különben csak témájában és szeplőiben, egynemű műsort. A rendezőnek viszont az az ötlete, hogy a ragtime ze­ne mellett napjaink egy nagy slágerét is megszólaltatja, megmenti az előadást az obszcenitástól. Végül, de nem utolsósorban, meg kell említenünk a jelmez- és díszlettervezőt, Egedi Editet és Fábián Gabriellát, akik­nek nem kis részük van az előadás létrehozásában, s hogy hamisítatlan századele- ji hangulat fogadja a néző­ket. Eltekintve a már említett ritmushibáktól, amelyek nemléte pergőbbé, izgalma­sabbá tenné az előadást, s a szerepek itt-ott elnagyolt kidolgozásától, igen jó han­gulatú előadás részesei le­hettünk. Steinwender József Rásonyi Leila és Miklós György kamarazenei hangversenye Gyulán Rásonyi Leila hegedűmű­vésznő és Miklós György zongoraművész — akik mind­ketten Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kolán tanítanak — kamara­zenei hangversenye nyitotta meg Gyulán az 1982.83. évi zenei idényt. Miklós György most lépett fel első ízben a gyulai közönség előtt, míg Rásonyi Leila most harmad­szor jött el muzsikálni, hisz korábban két ízben a Mcr gyoróssy Könyvtár vendége volt. E korábbi klubhang­versenyeken beszélgetett a hallgatósággal. Sokat mesélt a moszkvai Csajkovszkij-kon- zervatóriumban eltöltött évekről, ahol nemcsak töké­letesítette hegedüjátékát, de megismerte a mai szovjet művészképzés módszereit is. Megtudtuk, hogyan szerezte meg szép hangú mesterhege­dűjét, és hogy milyen mód­szerekkel oktatja az osztályá­ba beosztott, és rendkívül te­hetséges növendékeket. A két vendégművész négy évszázad zenei gyöngysze­meiből állította össze hang­versenye műsorát. A XVII. században élt cremonai G. B. Vitali zeneszerző és brácsaművész, akinek Cha- cone című alkotása nyitotta Munkahelyi filmankét a Volánnál (Tudósítónktól) A Békés megyei szakszer­vezeti hetek keretében a Vo­lán 8. számú Vállalat szak- szervezeti bizottsága a na­pokban munkahelyi filman- kétot rendezett. Ezen Szabó István Oscar-díjat nyert nagy sikerű filmjét, a Me- phisztót mutatták be. A film levetítése után Sza­bó Béláné dr., a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte a megjelen­teket és a beszélgetésre meg­hívott vendéget, dr. Pintér Istvánt, a budapesti Balázs Béla filmklub vezetőjét, s utána hosszan tartó beszél­getés következett. Ez alka­lommal mintegy hatvanan jelentek meg, akik nagy ér­deklődéssel tették fel kérdé­seiket, illetve beszélték meg a filmmel kapcsolatos észre­vételeiket. összegezve az estét, na­gyon jól sikerült rendezvény volt, hiszen a vizuális élmé­nyek után, ez esetben lehe­tőség nyílt arra is, hogy a nézők kicserélhessék véle­ményüket a filmről, ha nem is az alkotók egyikével, de egy nagyon jó és hozzáértő filmes szakemberrel. Bikfalvi Ferenc meg a műsort. Ez a barokk zene ismert gyöngyszeme, amely olaszos szenvedélyes­séggel szólal meg a hegedű húrjain, és varázsos hangu­latot teremt. Merő ellenté­te volt Johannes Brahms: A-dúr szonátája. Brahms 1886-ban komponálta ezt a szonátát három tételben. A szonáta első tételében felis­merhettük Wagner: Nürn­bergi Mesterdalnokok cí­mű operája versenydalá­nak jellegzetes dallam­motívumait, amit a zon­gora, majd a hegedű fel­bontva ismételget. A második tételben a lassú és gyors üte­mű részek sajátos lüktetése köti le a figyelmet, míg a harmadik Allegro-tételben pattogó muzsikát hallunk. Ez a szonáta a budapesti zenei hetek műsorán is elhangzott. A hangverseny második fe­lében Niccolo Paganini egy bravúrszáma csendült fel. A Rossini-témára komponált, és a hegedű C-húrján meg­szólaló változatok nagy tech­nikai tudást igényelnek, és ez Rásonyi Leilának ragyo­góan sikerült. Manuel de Falla XX. századi spanyol zeneszerző ugyanazt a sze­repet töltötte be a spanyol zene felújításánál, amit a Az idén is meghirdeti a TIT Békés megyei szerveze­te Békéscsabán a Haán La­jos szabadegyetem földrajzi és népművészeti tagozatát. A földrajzi tagozat soro­zatának előadói valamennyi­en jártak a programban sze­replő helyeken. Előadásaikat színes dia- és mozgófilm, va­lamint magnetofon segítségé­vel teszik még szemléleteseb­bé. A sorozat nyitó előadása október 24-én, hétfőn 19 óra­kor lesz Békéscsabán a TIT értelmiségi klubjában, „Erdé­lyi körutazás” címmel dr. Fehér József egyetemi ad­junktus beszél élményeiről. Ezt követően november 15- én 19 órakor „Lengyelor­szág: múlt, jelen, jövő” cím­mel dr. Dövényi Zoltán, az MTA Földrajztudományi Ku­tató Intézet alföldi osztályá­nak tudományos munkatársa érdekes beszámolójára kerül sor. December 6-án este 7 óra­kor dr. Jakucs László tan­székvezető egyetemi tanár „A szikrázó gleccserekről” tart diaporámás vetítéssel egybe­kötött előadást. A jövő év január 3-án, hétfőn este 7 órakor a „Pireneusoktól a Sierra Nevadáig” címmel dr. Nemerkényi Antal egyetemi tanársegéd beszámolóját hallgathatják meg az érdek­lődők. Február 7-én „Gibraltártól a magas Atlaszig” címmel dr. Miczek György egyetemi adjunktus előadása hallható magyar zenében Bartók és Kodály megvalósított. „Hét spanyol dal” című műve úgy idézi a spanyol dalokat, ahogy Bartók Béla feldol­gozta az Erdélyben gyűjtött román népzenét a hangver­seny zárószámaként előadott I. hegedű és zongora rapszó­diában. Bartók Béla Szigeti József nemzetközi hírű hege­dűművésznek ajánlotta ezt az 1928-ban alkotott rapszó­diáját, aminek ismertebb az a változata, amelyben a zón- gora helyett nagyzenekar kí­séri a hegedű játékát. Ra­gyogó előadásban hallhattuk Bartók rapszódiáját. A fellelkesült gyulai kö­zönség kitartó és forró ün­neplését a vendégművészek méltányolták, és három rá­adással köszönték meg. Az első ráadás a francia Masse­net népszerű és csodála­tos „Meditátion” című re­mekműve, ami még fokozta a közönség vastapsát. Viszont a „Zsidótánc” című bur- leszk derültséget keltett. J. Brahms ismert VI. magyar tánca valóban a hangver­seny befejezését jelentette. A sikeres koncerten Vass István Ákos konferált. Dr. Márai György Március 7-én „Afrika” cím­mel dr. Mérő József tarv- székvezető főiskolai tanár lesz a földrajzi tagozat soron következő előadásának ven­dége. Április 25-én dr. Szu- rovy Géza egyetemi tanár a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság életéről beszél. A sorozat záró foglalkozásá­ra május 23-án kerül sor, ek­kor Ribliné dr. Molnár Kata­lin az MTA Földrajztudomá­nyi Kutató Intézetének tudo­mányos munkatársa Indoné­zia szigetvilágát mutatja be az érdeklődőknek. A népművészeti tagozat nyitó programjára október 20-án, szerdán 14 órakor ke­rült sor, amelyen Tompa Bé­láné, a népművészet meste­re, nyugalmazott szövetkeze­ti elnök az egri hímzésről be­szélt. Ezt követően november 10-én „Régi szőnyegek a Ti­szántúlon” címmel dr. Ta­kács Béla múzeumigazgató (Református Egyházművé­szeti Múzeum, Debrecen) tart előadást. Ezután még a kalocsai, a sárközi, a hódmezővásárhe­lyi, a kalotaszegi, a túrái hímzésről és régi magyar szőttesekről hallhatnak elő­adást a népművészet iránt érdeklődők. Jelentkezni mindkét tago­zatra az első előadás napjá­ig lehet a TIT megyei titkár­ságán. (Békéscsaba, István 'király tér 8.) V. I,. TIT szabadegyetemi programok Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Elveszett fémek nyomá­ban. 8.37: Weiner: f-moll szerenád. 9.03: „Vár egy új világ...” 9.33: Száll az ének. 10.05: Zenélő Dominó. 10.35: Emlények. 10.40: Népdalok. _ , 11.00: A magyar művelődés sza­zadat 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Yehudi Menuhin vezényli a bathi fesztivál és a Menuhin fesztivál zeneka­rát. 15.05: Révkalauz. 15.35: A magyar néphadsereg ze­nész tiszthelyettesképző szakközépiskolájának fú­vószenekara játszik, vezé­nyel Marosi László. 16.00: Van visszaút? 17.05: Lakatos Sándor népi ze­nekara játszik. 17.35: Kisváros. 18.00: Mindig szép idő van. 19.15: Homo ludens. 19.35: Arany János nyomában. 20.15: Debussy-művek. 20.35: Operettkedvelöknek. 21.30: Földközelben — balaton- felvidéki szőlőskertekben. 22.30: Oj Zenei Üjság. 23.20: Dimitri Mitropoulos ve­zényli a New York-i fil­harmonikus zenekart. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIÖ 8.05: Balázs Erzsébet nótákat énekel. 8.3-5: Slágermúzeum. 9.21: Külpolitikai arcképcsar­nok. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Intermikrofon. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Hídfők a végtelenben. 21.35: Ritmus! Máté Péter felvé­teleiből. 22.05: Népdalkörök pódiuma. 22.30: Engedje meg! 23.20: Darvas Ferenc és Gyulai Gaál János zenés játékai­ból. III. MtJSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kamaramuzsika. 11.05: Zenekari muzsika. 13.07: Onczay Csaba gordonká- zik. 13.54: Sarkad! Imre: Körhinta. 14.04: Szereted az operát? 14.59: OIRT-hang játékfesztivál. Mint a tücsök a sötétben. 16.00: A Takács vonósnégyes hangversenye. 17.05: Muzsikáról versben, pró­zában. 17.35: Operakettősök. 18.10: Üj Zenei Üjság. 19.05: Népdalok a Dunántúlról. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. 20.30: Opera-művészlemzeek. 22.30: Magyar dzsesszegyüttesek felvételeiből. 23.10: Bárdos Lajos kórusművei­ből. SZOLNOKISTÜDIO 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Bing Crosby énekel. 17.10: Nagyító alatt a cukor. Ri­porter: Benkő Imre. 17.20: A mezőtúri Petőfi kórus új felvételeiből. 17.30: Pöfög a ,,Jaszi”, a Jász expressz. Üjszász és Vá- mosgyörk között közleked­nek a MÁV utolsó gőzmoz­donyai. Riporter: Váczi Szabó Márta. 17.45: Expressz diszkó. 18.0(1—18.30 : Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Közép- isk. II. oszt.) (f.-f.) 9.00: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.25: Technika. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.00: Rajz. (Alt. isk. alsó ta­gozat.) 10.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) (f.-f.) 10.30: Deltácska. (f.-f.) 13.55: Iskolatévé. Deltácska. ' (ism., f.-f.) 14.15: Rajz. (ism.) 14.35: Osztályfőnöki óra. (ism.) 14.45: Technika, (ism.) 15.05: Fizika. (Alt. isk- 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.30: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Nagyon fiatal, nagyon sző­ke. . . NDK tévéfilm. 16.45: Szülők iskolája, (ism.) 17.15: Vendégségben Csányi Lászlónál, (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) * 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Szakonyi Károly: Dániel. 20.55: Kodály Zoltán: Liszt Fe­renchez. Vörösmarty Mi­hály verse. 21.05: Vétlenek. Vitray Tamás műsora. 21.50: A hét műtárgya. 21.55: Tv-híradó 3. 22.05: Keserű csokoládé. Olasz film. II. MtJSOR 18.35: Pulzus. 19.20: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forradalomban született, (f.-f.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Torna Világ Kupa. BUKAREST 15.30: A volánnál. Autóvezetők­nek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Világhíradó. 20.55: Három dal. 21.05: A jéghegy. Magyar film. 21.55: Kulturális vitakör. BELGRAD. I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: A partizán népdalok nyo­mában. 17.00: Tv-napló. 17.10: Angol nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Slágerlista helyett. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Jean Christophe. 21,00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Az emberi test. 19.15: Tudta-e? 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Tornász Világ Kupa. SZÍNHÁZ 1982. október 22-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BÁNK BÁN (A kecskeméti Katona József Színház előadása) Bérletszünet. 1982. október 23-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK! Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Nye­rítő nyeremény, 6 és 8 órakor: A karatézó Cobra. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Harmadik- típusú találkozások I.. II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Kilenctől ötig. Békéscsabai Terv: P. S., avagy a könnyelműség határai. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A holnap lovasai, fél 8 órakor Me­sés férfiak kurblival. Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: Suli buli, 5 és 7 órakor: A keselyű három napja. Orosházi Béke: Aranycsapat. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Nyerítő nyeremény, fél 6 és fél 8 órakor: Egymásra nézve. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Szóljon a rock, 8 órakor: Csak semmi pánik . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom