Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-22 / 248. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 22., péntek Számok és tények tükrében A bolgár—magyar közös vállalat, az Intranszmas a lipcsei szállítástechnikai intézettel közösen kifejlesztette a görgős futószalagokat, a csehszlovák Strojemalttal együttműködve pedig kidolgozta a rakodólapos konténereken történő ki- és berakodás gépesítésének rendszerét. Az Intraszmas jelenleg 17 teljesen automatizált raktár felszerelésén dolgozik a szovjet gépkocsiipari óriás, a Kámai Autógyár számára. Az Intraszmas kísérleti munkáját, a szállító targoncákkal működő robotrendszerek kifejlesztését a Szófiai Villamostargonca-intézet részvételével végzi. * * * A kubai utakon már közel tizenöt éve találkozhatunk Romániában gyártott teherautókkal, dömperekkel és személygépkocsikkal. A két ország szerződésének értelmében Kuba idén több mint 1200 speciális autót, több száz közepes befogadó- képességű teherautót és dömpert vásárol Romániától. * * * Eredményesen fejlődik a szovjet Ekszportlesz és a csehszlovák Ligna szervezet kölcsönösen előnyös együttműködése. Az 1982. évi szerződések egyebek között előirányozzák, hogy Csehszlovákia újságnyomó papírt szállít a Szovjetunióba, ahonnan kartont kap. A szovjet és csehszlovák szakemberek jelenleg aktívan együttműködnek a cellulóz- és papírtermelési technológia fejlesztésében. Közös erővel fejlesztenek ki új csomagolóanyagokat, .például élelmiszer-csomagoláshoz, valamint technológiai sorokat a nyomdafesték makulatúráról történő eltávolításához. * * * A folyó ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődik Mongólia textilipara. 1981-ben évi 3500 tonna kapacitású fonóüzemet adnak át Ulánbátorban, üzembe helyezik az erdeneti szőnyegkombinát első gépsorát, amely évente 650 ezer négyzetméter szőnyeget fog gyártani. Mindkét vállalatot a Szovjetunió műszaki és gazdasági közreműködésével építik. Egy kötöttárugyárat is szovjet közreműködéssel szerelnek fel a mongol fővárosban. A többi KGST-ország is kiveszi részét a mongol könnyűipar ' fejlesztéséből. Csehszlovákia például új cipőgyár építéséhez nyújt segítséget a mongol szakembereknek. Bulgária pedig a darhani báránybundagyár rekonstrukciójához nyújt segítséget. * * * Vietnam az egész szocialista közösség gazdasági erejére támaszkodva eredményesen oldja meg népgazdasága fejlesztésének legfontosabb feladatait. A testvéri országok részt vesznek ásványkincs-lelőhelyeinek feltárásában és kiaknázásában, villamos erőművek és vállalatok létesítésében, új lakótömbök, iskolák, kórházak építésében, Vietnamban csak szovjet segítséggel mintegy 200 iparvállalat és más létesítmény épül. A folyó ötéves tervidőszakban szovjet közreműködéssel fejezik be a 640 megawatt kapacitású phalai hőerőmű építését. Folyik egy vízi energetikai komplexum építése a Fekete folyón. Közös érővel kutatnak kőolaj és földgáz' után Vietnam déli kontinentális talapzatán. Kooperáció alakult ki a kávé-, nyerskaucsuk- és gyógynövénytermelésben és -feldolgozásban. Az évi 1,2 millió kapacitási bimsoni cementgyár üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy az ország nagy részét saját forrásból elégítse ki szükségletét ebből az építőanyagból. (APN—MTI) Háromezer hektár tartós személyi használatban A kertészkedést, a mező- gazdasági kistermelést jól segítette az a jogszabály, amely 1977. óta ad lehetőséget a nagyüzemi módon nem művelhető területek személyi tartós használatba adására — ez derül ki a MÉM- ben készített összesítésből, amely az eddigi eredményeket és a használatba vétel további lehetőségeit vette számba. Az országban mintegy 3000 hektáros terület került a vállalkozó kedvű szerződőkhöz. Több mint 22 ezren éltek a lehetőséggel, ám számuk korántsem végleges. Túszén máris további 1700 hektárt jelöltek ki szerződésbe adásra. Az ügyintézés több helyen már megkezdődött, másutt jól halad az előkészítő munka. A jelentkezők a városi. illetve a községi tanácsoknál tájékozódhatnak arról, van-e a környéken átadásra váró terület. Azt, hogy pontosan hol lehet szerződni, a járási földhivatalok is számon tartják, és a jelentkezőket erről informálják. A vizsgálat néhány megoldatlan kérdésre is ráirányította a figyelmet. Egyebek között például arra, hogy a termelőszövetkezetek csakis tagjaiknak vagy alkalmazottainak adhatnak tartós használatba területükből, zártkerti részeikből, ám sok helyen már „házon belül” nincsen igénylő. Az egyéb foglalkozású környékbeliek, de a távolabbi vidékeken élők is szívesen vennék művelésbe ezeket a területeket, a fennálló rendelkezések azonban erre egyelőre nem adnak lehetőséget. (Csakis a tanácsi tulajdonú földeket lehet bárkinek átadni. Ezek nagysága viszont sok helyen -erősen korlátozott.) A tartós használatba vételt a rendelkezések spk tekintetben könnyítik, ám ezekkel az érintettek — gyakran rajtuk kívül álló okok miatt — nem minden esetben élnek, minden bizonnyal azért, mert nem ismerték a lehetőségeket. A vizsgálat szerint az igények elsősorban a városok vonzáskörzetében jelentkeznek, az igénylők többsége a környéken szeretne megoldást találni. Ám úgy tűnik, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a távolabbi vidékeken levő szerződéssel bérelhető területek iránt. 1983. január 1. napját követő megújítása esetére egyszeri igénylési letét fizetését előírhatja. Vagyis a tanácsok rendeleteikben az igény megújítást, illetőleg az új igénylés beadását (nyilvántartásba vételét) igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elötakaré- kosságul is 'szolgál, amit kamataival együtt a lakáshasználatbavételi díj, illetőleg az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni. A lakásigénylés visszavonásakor az igénylő a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszakapja. — Mekkora lesz az igénylési letét? — Ennek mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg elengedésével stb. kapcsolatos részletes szabályokat is a tanács rendelete állapítja meg. Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől, szobaszámától és komfortfokozatától függően — eltérő mértékű lehet. Az igénylési letétet — az e célra nyitott számlán — az Országos Takarékpénztár kezeli. és ha egy éven belül felhasználják évi 2 százalék, azon túl pedig évi 5 százalék kamatot térít. — Mi történik, ha valakinek akár csak átmeneti időre is, de szüksége volna az így letétbe helyezett pénzre? Kiveheti-e úgy, mint más takarékbetétet az OTP-töl? — A letéti számlát megszüntetni vagy a számlán levő összeget időközben más célra felhasználni csak a lakásigénylésnek a tanácsi nyilvántartásból való törlését követően lehet. Fontos tudni tellát, hogy ha letéti összeget más célra használják fel. a lakásigénylés megszűnik. — Mikor kell a lakáigény- léseket megújitani? — A lakásellátás új rendszerének kialakításához a tanácsoknak pontos adatokkal kell rendelkezniük a lakásigénylésekről. illetőleg arról, hogy a lakosság — a lakáshoz jutás új igénylési, pénzügyi és egyéb feltételeit megismerve — fenntartja-e lakásigénylését, s ha igen, milyen lakásellátási formára? Ezért az új rendelet előírja, hogy az 1982. december 31-én fennálló igénylések esetében 1983. január 1-e és június 30-a között a lakásigényléseket meg kell újítani. A megújítás gyakorlati lebonyolításának módját a tanácsok határozzák meg. s — Tehát elképzelhető, hogy az úgynevezett letéti díj révén az igénylés puszta megújítása is pénzbe fog kerülni? — Ott. ahol az illetékes tanács így határoz.. Erről a tanács jogosult dönteni. Az állami lakások körébe a jövőben is a tanácsi bérlakások, a vállalati bérlakások, a szolgálati lakások, továbbá — 1985 végéig — a tanácsi beruházásban állami támogatással értékesített, úgynevezett tanácsi értékesítésű lakások tartoznak. 1985 után a tanácsi beruházásban épülő lakásokat állami (központi) támogatás nélkül — a pénzügyi feltételekre vonatkozó általános rendelkezések szerint — értékesítik. A tanácsi bérlakásokért az arra való jogosultság alapján differenciált összegű — a lakások alapterületének figyelembevételével megállapított —. 1981-től érvényes lakás-használatbavételi díjat kell fizetni. — Hogyan érvényesül a lakáselosztás és -gazdálkodás új rendszerével szemben a jogosan támasztható követelmény, hogy összhangban legyen társadalmi és gazdasági fejlődésünkkel, életszínvonal-politikánkkal? — A lakásügyi jogszabályokat a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak az 1982. április 7-i határozatával jóváhagyott irányelvek alapján vizsgálják felül és egészítik ki. Az elmúlt időszak tapasztalatai indokolttá tették a lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, a jog- alkalmazás gyakorlatának egységesebbé tételét, s a lakásügyi hatósági eljárás egyszerűsítését. A társadalmi igazságosság szellemében alapvető követelmény, hogy elsősorban a családalapító fiatal házaspárok és a több gyermekes családok juthassanak jobb feltételek mellett lakáshoz. Ezért a tanácsi lakáselosztásban általánossá kell tenni a lépcsőzetes lakáskiutalást. Szükséges, hogy a tanácsok valamennyi lakásellátási formára kiterjedően vegyenek részt a központi lakásgazdálkodási elvek kialakításában és helyi alkalmazásukban. Cserhalmi Imre (Folytatjuk) Értékes anyahalak kap központi alapokból, és ehhez ennek az összegnek mintegy kétharmadát keresi hozzá a már felsorolt munkákból. Illetve. nemcsak ezekből, mert nem szóltunk még a külföldi megbízásokról. A HAKI már több. nagyon jelentős FAO-prog- ramban vett részt. Ezek eredményeként olyan műszerekkel korszerűsíthette felszerelését, melyekhez egyébként nem jutott volna hozzá. A szarvasi intézet fejlesztésére irányuló FAO-progra- mok befejeződtek. de az ENSZ Élelmezési Világszervezete a szarvasi kutatóintézet munkájára továbbra is számít. Csávás Imre igazgatóhelyettes rövidesen külföldre indul egy FAO-megbízás teljesítésére: — Rengeteg kihasználatlan Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben a kutatások költségeire és hasznosságára terelődött a figyelem. Jó néhány kutatóintézetet megszüntettek, másokat átszerveztek. vagy más üzemekhez csatoltak. Egyre fontosabb követelmény, hogy a kutatóintézet a lehető legnagyobb mértékben legyen önfinanszírozó, tudományos eredményeire tartson igényt a gyakorlat. Ez azt jelenti, hogy a termelőüzemek megvásárolják a kutatási eredményeket, és ebből a pénzből — jó esetben — önellátóvá válhat a tudományos intézmény. Ez persze ma még csak óhaj. a jelenlegi finanszírozási és értékesítési mechanizmus nemigen teszi lehetővé, hogy egy kutatóintézet pénzügyileg teljesen önfenntartó legyen. Megközelíteni viszont jól meglehet ezt a kedvező állapotot, és a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet sokat tesz azért, hogy költségeinek minél nagyobb részét saját maga termelje ki. — Intézetünk tulajdonképpen szerencsés helyzetiben van. Először megépült a kísérleti üzem és eköré szerveződött a tudományos kutatóbázis. így ez az üzem nemcsak a kutatási eredmények bevezetését szolgálja. hanem jelentős hasznot is hoz — mondja dr. Müller Ferenc, a HAKI igazgatója. Az intézet bevételei több forrásból jönnek össze. A haltenyésztési ágazat egy évben 60 millió zsenge ivadékot értékesít, eladnak 10— 15 millió előnevelt ivadékot és milliós mennyiségben egynyaras halakat. TenyészhaU ból 150—200 tonna a piacra dobott mennyiség, nemesített anyahalból pedig úgy ezer darabot értékesítenek. Ez utóbbi szám talán kicsinek tűnik a felsorolt milliókhoz képest, de vegyük figyelembe: egy anyahal egy évben egymillió ivadékot ad. és persze ennek megfelelő az ára is. Nem ritka, hogy 10 ezer forintnál is többe kerül. Közös kockázat Komoly bevételi forrást jelent a haltápüzem. Ezt elsősorban azért hozta létre a kutatóintézet, hogy saját részére gyártson különféle haleledeleket, de kutatási. kísérleti célokat is szolgál. Különleges, gyógy- és nevelőtápokat készítenek, és ezekből Fontos bevételi forrás az anyahal-értékesítés. Képünkön: az államilag elismert 215-ös pontyhibrid Az igazgató persze nemcsak lapunknak mondta el ezt a- gondot, illetékes helyen is jelezte már a nehézségeket. Remélhető, hogy a jövőben jó néhány akadály elhárul a kutatás gazdaságossá tétele útjából, és akkor a HAKI egy újabb lépéssel jut közelebb az önfinanszírozáshoz. Lónyai László A kutatás költségei Megkezdődött a növendék halak lehalászása. Ezek nagy részét értékesítik ' A tudást nem adják ingyen. és természetes, hogy a tudományos felfedezések és a kutatási eredmények is pénzbe kerülnek. Hosszú évekig nem nagyon néztük, mennyibe kerül nálunk a tudomány. ..inkább büszkék voltunk nagy létszámú kutatógárdánkra. Elismeréssel emlegettük azokat a statisztikákat, melyek bizonyították: lakosságunk számához viszonyítva a kutatólétszám magasabb, mint a fejlett tőkés országokban. Ez a statisztika nem hazudott, csak torzított. A létszám ugyanis nem egyenlő az eredményességgel. Ez utóbbit nézve viszont már meglehetősen rosszul állunk. Az egy kutatóra jutó szabadalmak, felfedezések száma nálunk nagyon alacsony, a rangsorban meglehetősen hátul kullogunk. egy évben 3—400 tonnányit értékesítenek. Ezeknek a tápoknak van egy óriási előnyük: csak a felébe kerülnek, mint a tőkés importból behozható helyettesítőik. Az igényeket nem is tudják teljes mértékben kielégíteni, mégsem tervezik a tápüzem bővítését. A kutatóintézetnek ugyanis nem az a feladata, hogy takarmánnyal lássa el a halgazdaságokat, de kutatási eredményeiket szívesen átadják a gyártásra vállalkozóknak, persze nem ingyen. A kölcsönösen előnyös üzletből az intézet is. a vállalkozók is jelentős haszonra tehetnek szert. Nem mellékes bevételi forrás a kutatási eredmények tartalékunk van még a nemzetközi együttműködésben. Az a fejlesztési program, amelynek munkáját most beindítjuk Bhutánban, 36 ezer dolláros keretet kapott az ENSZ-től a szükséges eszközök, anyagok és tenyészállatok beszerzésére. A beszerzési forrás eldöntését rám bízták, és ezeket én szeretném Magyarországról, főleg a HAKI-tól megvenni. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, közvetlenül a gyártótól nem lehet venni, a különböző külkereskedelmi vállalatok pedig nem becsülik a nekik kicsinek tűnő 30 ezer dollárt, és nem foglalkoznak megfelelően az üggyel. így lehet, hogy ezt a pénzt máshol kell elkölteni, ahol úgy vélik: a kis pénz is jó pénz. A mechanizmus nehézkességére Müller Ferenc is panaszkodik. — Rengeteg gondunk van mpg ezen a téren. Sok kutatási eredményt, licencet értékesíttetnénk, kemény valutáért. A nálunk járó szakemberek már többször kifejezték vásárlási szándékukat. De mi közvetlenül nem adhatunk el semmit. tárgyalni pedig gyakran olyan ügyintézővel kell nekik, aki halat eddig csak tányérban, kirántva látott. Nem csoda, hogy a hozzáértés hiánya miatt az üzletek jó része füstbe megy. Az értékesítési mechanizmus átalakításával, illetve javításával több millió forinttal növelhetnénk éves bevételünket, ráadásul dollárban. értékesítése sem. Ezeket általában közös kockázatvállalással adják el, tehát a kutatóintézet felelősséget vállal az eredmények gyakorlati hasznosulásáért. A haté- koynabb munka érdekében hozták létre több halgazdasággal együtt a kutatási, termelési. fejlesztési társulást, mely főleg jól exportálható halfajták kinemesítésével és nagy hozamú termelésével foglalkozik. A kutatóintézet itt a termelési eredményből részesedik majd. Jelentős bevételi forrást jelentenek a külső megbízásból végzett kutatások. Rengeteg, a haltenyésztés témakörébe tartozó probléma megoldásával bízták meg őket, és az érdeklődés csökkenése a jövőben sem várható. nehézkes mechanizmus A Haltenyésztési Kutató Intézet évente mintegy 13 millió forintos támogatást Oukción a sárszentmihályi nutriaprémek ötezer divatos nutriapré- met kínál eladásra az e héten zajló lipcsei szőrmeaukción a Sárszentmihályi Állami Gazdaság.A Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzem nem először jelentkezik a szocialista országok egyik legnagyobb prémpiacának számító aukción.. Már tavasz- szal is ott voltak, s szőrméik mind egy szálig elkeltek. Az állami gazdaság az idén itthon és külföldön negyvenezer nutriaprémet értékesít. Igen jó minőségű szőrmék nagy részét a kistenyésztők- től vásárolja fel, ugyanis csaknem az egész országban koordinálja a nutriatenyész- tést. Tíz mezőgazdasági nagyüzemmel s huszonkét ÁFÉSZ-on keresztül négyezernél több kistermelővel van együttműködési szerződése. Ezek a megállapodások mindkét fél részére igen előnyösek. A tenyésztők te- nyészanyaghoz, kedvezményes árú táphoz jutnak, s biztos értékesítési lehetőséget találnak, a gazdaság pedig nagyobb beruházás és munkaerő-ráfordítás nélkül is növelni tudja az értékesített prémmennyiséget.
