Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X982. OKTÓBER 22., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Ülésezett a megyei NEB Az energiagazdálkodás aktuális kérdései Koszorúzás A megyénkben tartózkodó penzai Komszomol-dclcgáció teg­nap koszorút helyezett el Békéscsabán a Lenin-szobornál Fotó: BukovLnszky István Rendészeti vezetők értekezlete Békéscsabán Tegnap, október 21-én Bé­késcsabán tartotta soros ülé­sét a Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság Józsa Bé­la elnökletével. A testület tagjai elsőként a mezőkovácsházi járási NEB munkájáról hallgatták meg Tímár Benedeknek, a bizott­ság elnökének beszámolóját, amely 1976-tól 1982-ig érté­kelte a járási népi ellenőrök tevékenységét. Megállapítot­ta, hogy a szociális és kultu­rális, a mezőgazdasági és kereskedelmi, valamint az ipari szakcsoportokban mű­ködő testület az utóbbi idő­szakban jelentősen megfiata­lodott a személycserék kö­vetkeztében. A népi ellen­őrök aktívan, a járási párt­szervekkel szoros kapcsolat­ban tevékenykednek. A to­vábbiakban is szükség van azonban az „eseti” népi el­lenőrök foglalkoztatására. A NEB-vizsgálatok túlnyomó többségét hasznosítják az érintett szervek, gazdálkodó- egységek. Sikerült elérni, hogy a vizsgálatok utóhatá­sáról is tájékoztatót kapja­nak az ellenőrök. A NEB- kezdeményezések most már gyakran vb-döntések alapjá­ul szolgálnak, azonban en­nek eléréséhez hosszas és küzdelmes munkára volt szükség. A kovácsházi járási NEB-ről alkotott összkép megnyugtató, a testület jól szolgálja azt a célt, amely­nek érdekében létrehozták. Az elhangzottakhoz többen is hozzászóltak, köztük Sza­bó István, a mezőkovácsházi járási pártbizottság első tit­kára. Egyetértett az előter­jesztéssel, s megerősítette azt a megállapítását, hogy a pártszervek fontosnak tart­ják és ennek megfelelően tá­mogatják, igénylik a népi el­lenőrök munkáját. A beszá­molót a vita után egyhan­gúlag elfogadta a megyei NEB. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 1979-ben vizs­gálta a mezőgazdasági ter­melési rendszerek működé­sét, Békés megyében két rendszerközpontban és 12 mezőgazdasági nagyüzemben. A tegnapi megyei NEB-ülé- sen ennek egyik részutóvizs­A Danuvia Központi Szer­szám- és Készülékgyár a közelmúltban arra vállalko­zott, hogy a mezőgazdasági gépekhez szükséges erőátvi­teli és irányítástechnikai hidraulikus rendszerek gyár­tását is bevezeti, és ezzel elő­segíti a hazai mezőgépipar választékának bővítését. A hidraulikus rendszerek hasz­nosításában jó partnernek bizonyult a Mezőgépfejlesz­tő Intézet, ahol az új gépek tervei készülnek. A közös munka eredménye, hogy megkezdhették hazánkban a cukorrépa-betakarító gépek, és az új műtrágyaszóró gé­pek sorozatgyártását, s ugyancsak az együttműködés nyomán készülnek a forgó­rakodó berendezés tervei. A mezőgazdaság igénye évente átlag 20 százalékkal növekszik az olajhidrauliká­val működő gépek iránt. Ez gálatának tapasztalatait vi­tatta meg a testület Blahut Károly, a bizottság főrevizo­rának előterjesztésébgn. Mint az írásos anyagból kiderül, ezúttal a nádudvari Kukori­ca- és Iparinövény-termesz- tési Együttműködés megyei alközpontjának és négy ter­melőszövetkezetnek a kap­csolatát vették górcső alá a népi ellenőrök. Megállapították, hogy az 1979-es alapvizsgálat óta nem sokat változott a rend­szer és az üzemek viszonya. Rossznak éppen nem nevez­hető, mert a műszaki szol­gáltatásokat határozottan di­csérték a termelőszövetkezeti szakemberek. A termesztési technológiák termőhelyhez való adaptációjával azonban még mindig sok a gond. Gyakori az is, hogy késve érkeznek meg a technológiai leírások az üzemekbe. A szaktanácsadók túlságosan le­terheltek, az általuk és kér­dőívek segítségével begyűj­tött adatokat a- KITE köz­pontjában feldolgozzák ugyan, de ezekből és a belő­lük levont következtetések­ből semmit nem kapnak visz- sza a termelők. A beszámoló utáni vitában felszólalt többek között Se­reg Róbert, a KNEB mező- gazdasági és élelmezésügyi főosztályának vezetője. Meg­állapította, hogy messzeme­nő következtetéseket nem szabad levonni az előterjesz­tésből, hiszen csak egyetlen rendszer egyik alközpontjá­nak és négy szövetkezetnek a kapcsolatát tükrözi. Az azonban érezhető az anyag­ból, hogy mint a termelési rendszereknek általában, a KITE-nek is sok tartaléka van, amelyek kihasználásá­val léphet csak előre a ter­melésben. A bizottság tagjai egyet­értettek a beszámolóval és egyhangúlag elfogadták. Az utolsó beszámolót Józsa Bé­la tartotta a legutóbbi NEB- ülés óta eltelt időszakban tett intézkedéseiről. Ezután a megyei NEB három népi el­lenőr felmentéséről határo­zott. nemcsak nagyobb mennyisé­get. hanem új típusokat, újabb fejlesztőmunkát is je­lent. A gyorsan növekvő igények teljesítése érdeké­ben fejlesztették a Danuvia Központi Szerszám- és Ké­szülékgyárban a hidraulikus elemek gyártásának tech­nológiáját és szervezeti ke­reteit is. Hitelből és állami támogatással korszerűsítet­ték a gépparkot, melynek eredményeként egyes elemek­nél sikerült 30—50 száza­lékkal lerövidíteni a gyártási időt. A Danuvia szakemberei szovjetunióbeli partnerekkel közösen munkálkodnak olyan új hidraulikus elemvá­laszték kialakításán, amely az elektronikus vezérlés pa­rancsait is képes végrehajta­ni. Bolgár partnervállalattal pedig a prototípusok gyorsí­tott vizsgálati módszereinek kidolgozására kötöttek együttműködési szerződést. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a megyei területi energiaipari bizott­ság Araczki Jánosnak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek elnökletével tegnap Bé­késcsabán aktívaülést tartott az ifjúsági és úttörőház nagytermében. Fontos kér­dések szerepeltek a napiren­den. Először dr. Czipper Gyula, az Országos Energiagazdál­kodási Hatóság vezetője, az Ipari Minisztérium főosz­tályvezetője beszélt az or­szág energiahelyzetéről. El­mondta, hogy 1979-től kez­dődően ' megállt az ország energia-felhasználásának évenkénti növekedése, sőt azóta a növekvő ipari ter­melés mellett is csökken az energia-felhasználás. Több millió tonna kőolajat és kő­olajszármazékot sikerül így évente megtakarítani. Az A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének főbb elvi kérdéseiről csütörtökön kétnapos tudományos konfe­rencia kezdődött a SZOT székházában. A Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete és a SZOT több más szerve rendezi a tanácskozást, amelyen válla­lati gazdasági és tömegszer­vezeti vezetők, az ágazati szakszervezetek vezetői, ne­ídei év első felében a rend­kívül kemény tél miatt néhány tized százalékot emelkedett az energia-fel­használás a múlt év ha­sonló időszakához képest, de ez nem ad okot aggodalom­ra. A lakosság és az ipar energiaigényét a jövőben is minden korlátozás nélkül ki­elégítik. Bödecs Aladár, az Állami Energetikai és Energiabiz- tonság-technikai Felügye­let igazgatóhelyettese az energiaracionalizálással és az enefgia-felhasználással kapcsolatos fontos kérdések­ről és feladatokról beszélt. Galambosi István, a területi energiaipari bizottság veze­tője beszámolójában Békés megye eddig elért eredmé­nyeit és a következő évek feladatait vázolta fel. Az aktívaülés élénk vitá­val ért véget. L. L. vés közgazdászok, szocioló­gusok, a tudományos élet képviselői vesznek részt. A tanácskozást Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese nyi­totta meg,' majd előadások hangzottak el a munkahelyi demokrácia fejlesztésének irányáról és feltételeiről, a vállalati vezetők és a szak- szervezetek feladatairól. Az előadásokat több korreferá­tum, majd vita követte, amely ma folytatódik. Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabán a Békés megyei Rendőr-főkapitány­ságon rendezték meg a me­gye gazdálkodó szerveinél dolgozó vezetők és belső el­lenőrök hagyományos, éves értekezletét. A megjelenteket dr. Ha­raszti János rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője köszöntötte. Be­vezetőjében arról szólt, hogy a jelenlegi gazdasági helyze­tünkben politikai jelentősé­ge van a társadalmi tulaj­don megóvásáhak, védelmé­nek. A Minisztertanács ez év júniusában tűzte napi­rendre a vagyonvédelem helyzetét, s a közelmúltban foglalkozott a témával az MSZMP Békés megyei Vég­rehajtó Bizottsága is. Ezt követően Pikó János rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság nép­A magyar művelődéstörté­net kiemelkedő fontosságú eseménye a pécsi székesegy­ház közelében folytatott ása­tás, amelynek eredményeként napvilágra kerültek az 1367- ben alapított egyetem épüle­tének maradványai. Most zárult le az ötödik ásatási idény, amelyben a középkori épületkomplexum újabb részleteit tárták fel. Kereken másfél évtizede folyik a pécsi vár kutatása azzal a céllal, hogy kiszaba­dítsák a középkori várfala­kat. A munkát vezető G. Sándor Mária régész. az Országos Műemléki Felügye­lőség tudományos főmunka­társa 1978-ban új terület feltárásához fogott hozzá a székesegyház mögötti püs­pökkertben. A helytörténé­szeket régóta izgatta ez a térség. Rejtély volt, hogy miért szakad meg ezen a ponton a várfal, mégpedig minden látható ok nélkül, s hogy mit keres ezen az expo­nált helyen — a székesegy­ház szomszédságában — egy különös domb. Haüy francia hadmérnök közvetlenül a tö­rök kiűzése után. 1687-ben. elkészítette Pécs várostér­képét, amely fehér foltként jelöli a helyet. Szerencsés módon már az első kutatóárokban vaskos „falakra bukkantak, és csak­gazdasági és társadalmi tu­lajdonvédelmi osztályának vezetője számolt be a megye vagyonvédelmi helyzetéről. Többek között hangsúlyozta: megyénkben az országoshoz hasonló a helyzet, néhány területen jobbak az eredmé­nyek. A gazdasági életben napjainkban végbemenő gyors változások is szüksé­gessé teszik, hogy az ellen­őrzés területén dolgozó szak­emberek évente meghallgas­sák a megyei helyzetről szóló beszámolót, kicseréljék ta­pasztalataikat. A hozzászólók felelősség­gel szóltak a munkaterületü­kön jelentkező gondokról, eredményekről, s kérték, hogy a jövőben még szoro­sabbá váljon a rendőri szer­vek és a rendészeti területen dolgozók munkakapcsolata. hamar kiderült, hogy egy te­kintélyes nagyságú középkori épület maradványait találták meg. A korabeli források és ré­gészeti leletek egybevétele azt tanúsítja, hogy a megta­lált épület volt az ősi egye­tem otthona. A középkori is­kola falai alatt ugyanis ro­mánkori falakat* találtak, ami arra vall. hogy itt már ko­rábban is tekintélyes épüle­tek állhatták. A XIV. század közepén — feltehetően vala­milyen pusztulást követően — nagy átrendezés történt ezen a területen, s új épüle­teket emeltek: 1355-ben a püspöki temetőkápolnát, 1367-ben pedig az egyetemet. A püspöki temetkezőhely, az Aranyos Mária-kápolna az idei nyáron került elő, ben­ne festett gótikus szobrok maradványaival. Fény derült arra is. hogy miért tűnt el nyomtalanul három évszázadnyi időre az egyetem épülete. 1664-ben Zrínyi Miklós a -nevezetes téli hadjárata idején ost­rom alá fogta Pécs várát. Gerő Győző régész vélemé­nye szerint akkor robbantot­ták fel a várfallal együtt az épületet. A törökök ezután feltöltötték a romos területet, és új várfalat emeltek. A francia térképész ezért jelöl­te üresnek a területet. Száz evvel ezelőtt, október 22-én hunyt el Arany János. Ha­lálának évfordulója tiszteletére október 23-án, szombaton a geszti Arany-emlékháznál ünnepi megemlékezést rendeznek. Az emlékbeszédet Szigeti Zoltán, a járási hivatal elnöke tart­ja. Majd a geszti általános iskola Arany János úttörőcsapa­tának irodalmi műsora és a költő emlékhelyének megkoszo­rúzása után a résztvevők megtekintik az emlékmúzeum gyűj­teményét (Archív felvétel) m. sz. zs. Hazai hidraulikus rendszerek a mezőgépgyártás bővítéséhez Tudományos konferencia a munkahelyi demokráciáról Feltárul az első magyar egyetem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom