Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

NÉPÚJSÁG o 1982. október 21., csütörtök Halszállítmány külföldre, avagy mi újság a „halpiacon?” — Az elnök elvtárs tár­gyal, foglaljon helyet — mondja kedvesen a titkárnő a gyomai Viharsarok Halá­szati Szövetkezet irodájában. — Igen, várok — mondom, közben végiggondolom, hogy Csorna Antal elnök ugyan­csak elfoglalt, hiszen napok óta keresem, és hol vidéken van, hol a hozzá tartozó te­rületet járja, hol külföldön található. — Elnézést kérek — mondja, amikor nyílik az ajtaja —, sajnos, nincs ag- ronómusunk, és így most a termelésirányítás is az én feladatom lett hirtelen — szabadkozik. — Ha már ennyire kevés az ideje, fogjuk szorosra á kérdéseket. Mekkora víz­területtel rendelkeznek? — Nem kevéssel — kezdi az elnök. — Vízterületünk 1629 hektár. Ebből 136 hek­tár intenzív terület. Ez az „intenzív” megjelölés fedi azt is, hogy itt a horgászat tilos! Van még 186 hektár halastavunk Köröstarcsán, Hidasháttal közösen Mező- berényben 96 hektár. Ebben az évben pedig 76 hektárt bériünk Gyulaváriban, és a HAKI-val közösen Szarva­sán több mint 100 hektárt. — Ez tényleg szép terület! Milyen halfajtákat nevelnek? — Az országban őshonos halakat. Például pontyot, harcsát, süllőt, csukát, ke- csegét, márnát, angolnát, balint, kárászt, törpeharcsát, és 18-fajta keszeget. — A kihalászott mennyisé­get hol és hogyan dolgozzák fel? — Korszerű feldolgozó üze­münkben, évi 2 ezer tonnát. Ezenkívül társtsz-ektől és gazdaságoktól vásárolunk még. Tizenhét céggel van ez irányú szerződésünk. A feldolgozott hal 80 százaléka Csomagolás és út előtt — Irakba — Az 1983. január 1-től hatályos új jogszabály kidol­gozása során lényeges szem­pont volt, hogy a munkál­tatók pénzügyi lehetősége, a lakásépítési alap képzése az eddigieknél kiegyensúlyozot­tabbá váljék, a támogatásra felhasználható eszközökkel rugalmasabban lehessen gaz* dálkodni, bővüljön a támo­gatható építési formák köre, növekedjék a társadalmi el­lenőrzés. A munkáltató pénz- beni, valamint egyéb és ter­mészetbeni támogatást is ad­hat. A pénzbeni támogatást — lakásépítési alapjából — a következők szerint nyújt­hatja: hosszú lejáratú ka­matmentes kölcsönt ad, visz- sza nem téríthető támogatást ad, a tanács vagy az OTP részére költségeket térít, dolgozói elhelyezésére alkal­mas lakóépületeket, lakáso­kat épít, vagy ilyen lakások építéséhez hozzájárul. — A társadalmi munka el­lenértéke is lehet forrása a munkáltatói lakásépítési alapnak? — Igen, méghozzá úgy, hogy a munkáltató szerv gaz­dasági eredményességétől függetlenül is ad lehetőséget a lakásépítés támogatásához. Ezért, véleményünk szerint a szakszervezetnek, a KISZ- szervezetnek egy-egy mun­káltatónál az eddiginél lé­nyegesen nagyobb részt kel­lene vállalnia az ilyen mun­kák szervezésében, mert az igazi kölcsönös támogatás, az igazi öntevékenység a kol­lektíva segítsége lenne. — Bizonyára időben meg­jelennek majd azok a jog­szabályok, amelyek előírják, hogy a gazdasági egységek­nél hogyan képezhető erre a célra pénzügyi alap. — Igen, de ezek ismereté­ben a munkáltató szervek­nek vagy a kollektív szerző­désben, vagy — ahol ilyen nincs — külön szabályzat­ban kell meghatározniuk, hogy a helyi igényeknek, le­hetőségeknek és a jogszabály előírásainak megfelelően mi­lyen támogatást nyújtanak dolgozóik lakásproblémáinak megoldásához. Ezeket a sza­bályokat a munkáltató szerv vezetője a szakszervezettel és a KISZ-szervezettel köl­csönösen alakítja ki. Előny­ben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, a több gyerme­kes családokat, továbbá — a leszerelést követő két éven belül -— a sorkatonai szolgá­latot teljesítő dolgozókat is. A támogatás módját és mér­tékét ismertetni kell a többi dolgozóval, tehát a támoga­tást nyilvánosságra kell hoz­ni; ez növeli a társadalmi ellenőrzést. — Áttérve egy másik, köz­érdekű témára: mire lehet még kölcsönt igényelni az OTP-től? — Lakóházak (lakások) fel­újítására, tatarozására, laká­sok műszaki megosztására vagy kisebb lakások összevo­nására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakások bővíté­sére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közmű­vesítésére, meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszi­getelésére, valamint a gazda­ságosabb, ésszerűbb fűtési módok bevezetésére. — Persze, hitelek eddig is léteztek. Mekkora összegben? — A nagyságrendeket ér­zékelteti, hogy az V. ötéves tervben (1976—1980) mintegy 180 ezer olyan felújításra, korszerűsírésre, bővítésre ke­rült sor, amelyhez több mint nyolc milliárd forint ked­vezményes állami hitelt vet­tek igénybe. A hiteligény­lők száma s a hitelek össze­ge dinamikusan emelkedett. Tehát a hitelek, a pénzügyi feltételek összhhangban kell hogy legyenek a népgazda­ság teherbíró képességével. Ezért a kedvezményes állami kölcsön felső határát az évenkénti hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. A kedvezményes állami köl­csön általában legfeljebb az A legkeresettebb termék a Jól halad a szüret Jól halad az állami gaz­daságokban a szőlőszüret, a termés 75 százalékát már le­szedték. Az üzemek között meglehetősen nagyok az el­térések; amíg a korai érésű fajtákat nagyobb arányban termesztő gazdaságok elő­rébb járnak a szedéssel, ad­dig más helyeken elhúzódik a szüret. A tokaji gazdaság­ban még meg sem kezdődött a munka. körösi halászlé iraki exportra megy, 20 szá­zaléka belföldön marad. Megoszlásban ez annyit je­lent, hogy Magyarország minden területére jut ebből a 20 százalékból. Körösi halászlének 300 tonnát dol­gozunk fel, ez a legkereset­tebb termékünk, nem is tudjuk kielégíteni az igénye­ket. mert 5—600 tonna is el­kelne belőle. Tíz tonna kü­lönböző konyhakészítmény, mint például tisztított tör­peharcsa, kárász, keszeg, harcsa, süllő, halszeletek bu­sából és pontyból. Egyébként nemcsak az üzleteknek, ha­nem a vendéglátóiparnak is szállítunk, az igényeknek megfelelően. Miután a halá­szat köztudottan idényjelle­gű, ezért döntően tavasszal és ősszel van a csúcsidő ná­lunk. — A fennmaradó időben hogyan használják ki a fel­dolgozó üzemük kapacitását? — Nyáron például csirkét vállalunk feldolgozásra, és a hűtőiparnak ételalapokat készítünk. Most például pró­bagyártás folyik nálunk pa­cal- és birkapörköltből! Ami az idei esztendőt illeti, a 190 millió forintos termelési érték már biztos — mondja befejezésül az elnök. Kép, szöveg: Béla Vali építési költség 70 százalé­káig nyújtható, kamata évi három százalék, törlesztési ideje legfeljebb 15 év. Ha az adós a kölcsönszerzésben vál­lalt határidő előtt fizeti visz- sza a kedvezvményes kama­tozású kölcsöntartozását, ak­kor a fennálló tartozásából annyiszor egy százalék en­gedmény illeti meg, ahány évvel korábban fizet. — Kapható-e a kölcsön akkor is, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igen, a nem állami tu­lajdonban levő lakóingatla­nok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfele­lő fizetőképességű, ingatlan- szerzésre jogosult állampol­gárok kölcsönt vehetnek fel az Országos Takarékpénztár­tól. — Nem ritka az az eset, amikor a magántulajdonban levő lakóház bérlője jobb jövedelmi és lakáskörülmé­nyek között él, mint a tulaj­donos, akit ráadásul a tulaj­donával kapcsolatos olyan terhek is sújtanak, mint a javítás-karbantartás, de a lakbér erre távolról sem elég. Ez az új OTP-kölcsön eny­híthet ezen a helyzeten? — A személyi tulajdonú lakásban lakó bérlők és a tulajdonosok közötti feszült­ségek oldódhatnak és a bér­lő tulajdonossá válásával megszűnhetnek az ellent­mondásos, gyakran nyilván­valóan igazságtalan helyze­tek. A lakóingatlanok meg­vásárlásához egyébként az OTP legfeljebb tíz évre nyújt kölcsönt. A kölcsön feltéte­lei részletesen megjelennek majd a jogszabályban. E fél­tételek közül a legkézenfek­vőbbek egyike, hogy a köl­csönt az OTP a vételár ki­fizetéséhez adja, ezért az el­adó és a vevő között létre­jött adás-vételi szerződést be kell mutatni. (Folytatjuk) Az idén a jogszabályok már lehetőséget adtak arra, hogy a tsz-ekhez hasonlóan az állami gazdaságok is sző­lőtermesztési szakcsoporto­kat alakíthassanak. Az első tapasztalatok kedvezőek; a szüreti összesítések szerint a szakcsoportok átlagban 10—15 százalékkal nagyobb termést szedhettek le, mint a hagyományos szervezeti formában gazdálkodó társa­ik. Szó szerint gyümölcsöző­nek bizonyult tehát a szemé­lyi érdekeltség fokozása. A jogszabály adta lehetőség­gel az elsők között élt a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság, ahol 450 hektár sző­lőt szakcsoportok művelnek. A szüret idején hét végeken valósággal kiürül Kiskunha­las — a családtagok, barátok segítenek a szedésnél. Je­lenleg az állami gazdaságok szőlőinek kilenc százalékát művelik szakcsoporti for­mában, ám éppen az idei ta­pasztalatok alapján várható­an több helyen alakulnak majd újabb szakcsoportok. Az állami gazdaságok bor­feldolgozóiba, az eger-mát- ravidéki, illetve a villányi, Mecsekaljai Borkombinátba sorra érkeznek a szőlőszál­lítmányok. A cukorfok álta­lában megfelelő, igaz, a ko­rán érő fajtáknál a nyári aszályos idő következtében némileg alatta maradt az át­lagnak. A legkorábban érő csemegefajtákból készült idei, állami gazdasági borok már meg is jelentek a bolti forgalomban, nagyobb arány- I ban azonban csak novem- I bértől kezdik meg a szállí- E tást a kereskedelmi hálózat- I ba, illetve exportra. Gyűjtik a makkot A Borsodi Erdő- és Fafeldol- J gozó Gazdaság több mint 80 | ezer hektáros erdőségeiben meg- I kezdődött az idei makktermés I összegyűjtése. A gazdaság első- I sorban a saját csemetekertjei- j ben veti el a tölgymakkót. A I tervek szerint 12 vagonnyit szed- I nek majd össze belőle, legtöb- 8 bet Zemplénben, a kemencepa- I taki, a füzérradványi, a Telkibá- I nya környéki évszázados erdők- | bői. A földre hullott makkot I helyben bekapálják, hogy elő- I segítsék a természetes újulatot; I így sok részen nem kell cseme- I téket kiültetni. Jó a bükkmakktermés is. Ezt a magot a fafajta őshonos terü­letén, a Bükk-hegységben, töb­bek között a mocsolyási, a lil­lafüredi erdészetekben, a lusta­völgyi, a Látókő környéki és a répáshutai bükkösökben szedik össze. A bükkmakkból mintegy 10 mázsát gyűjtenek, ami szin­tén a csemetekertekbe kerül. Paradicsompaprika­finis a győri Hűtőben Befejezték a paradicsom- paprika feldolgozását a Győ­ri Hűtőházban. Az ízletes zöldségféle mélyhűtését a vállalat nem tervezte, de a külföldi megrendelők ér­deklődtek e készítmény iránt, ezért vállalkozott a gyár előállítására. A piros színűre érett, vitamindús paprikát kockára vágva, kar­tonokba csomagolva szállít­ják; felét már útnak indítot­ták Svédországba, a többit a közeli napokban küldik az NSZK-ba. A gyorsfagyasz­tott paradicsom-paprika íz­letes savanyúságnak való, 4e használják még köretek Cserhalmi Imre díszítésére is. Ma mar nem ritkaság Fiatalasszony a telep vezetője Közösen. Ez az a kulcsszó, amelyet Tóthné Mihucza Erika munkájával kapcsola­tosan a legszívesebben hasz­nál. „Mindig kérem az embere­ket. A kiabálás nem válik előnyére egyetlen vezetőnek sem. Közösen gyorsabban, eredményesebben dolgozha­tunk. Akit szép szóval nem tudunk meggyőzni, azzal egyébként sem megyünk sok­ra.” Lehet, ez a néhány mon­dat túl egyszerűnek hang­zik. Különösen azok lehetnek így ezzel, akik régóta vezető beosztásban dolgoznak, em­berek ügyes-bajos dolgait in­tézik. S tőlük mintha halla­nánk is; majd meglátod, nem is olyan egyszerű az, gondolkodsz még másként is, jobb lesz ha mindjárt az ele­jén tekintélyt szerzel magad­nak ... Nem mintha Mihucza Eri­ka véleményéből hiányozná­nak az efféle meggondolá­sok. Tisztában van vele, hogy ahány ember, annyifé­le, s tudja azt is, munkájá­nak szakmai része lesz az egyszerű, a vezetés nehe­zebb. Ám ennek ellenére sem akarja feladni vezetésről al­kotott elképzeléseit. Meg­győződése, jó úton jár, s mindenki aki másként csi­nálja, rossz gyakorlatot kö­vet ... Dehogyis akar ő másokat kioktatni, honnan is venné ehhez a bátorságot. Egyéb­ként is leköti a munkája, van mit tanulnia, tapasztal­nia. Már az orosházi mező- gazdasági szakközépiskolá­ban arra törekedett, hogy alapos ismereteket szerezzen. Elhatározása viszonylag ko­rán született: állattenyésztő lesz. Ez ma már nem egyedül­álló, ritkaság számba menő női törekvés. Munkahelyén, az orosházi Dózsa Termelő- szövetkezet állattenyésztésé­ben rajta kívül még négy asszony, lány dolgozik irá­nyító munkakörben. Ám az elképzelések meg­valósítása nem várt aka­dályokba ütközhet. Így tör­tént ez' négy évvel ezelőtt Mihucza Erikával is, ami­kor nem vették fel a hód- mezőyásárhelyi állattenyész­tési főiskolára. Édesapja ha­lála bénítóan hatott, nem si­került a felkészülés. Egy évet a termelőszövetkezetben dol­gozott, majd 1979-ben újra felvételizett. Az idén a kö­zös gazdaság ösztöndíjasa­ként fejezte be tanulmányait Hódmezővásárhelyen, az Al- latorvostudományj. Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Karán. Visszajött a termelőszövet­kezetbe, pedig több kedvező ajánlatot is kapott. A tsz ser­téstelepén gyakbrnokoskodott néhány hónapot, majd szep­tember 1-től megbízott telep­vezető lett. „Nem mondom, meglepőd­tünk. Asszony főnökünk — leszámítva az otthont — még nem volt. De azért lényegi változás nincs, éppúgy szót- fogadunk, a munkát elvégez­zük, mint eddig.” Szilágyi Lajos, a telep Egyetértés Szocialista Bri­gádjának vezetője ennyiben összegzi másfél hónap foly­tonosságát. Mert az az igaz­ság, a sertéstelepen elért eredményeket már megtarta­ni is szép feladat. „A legfontosabb, hogy ne legyen visszaesés. Az sem baj persze, ha az eddigi sikere­ket túlszárnyaljuk.” Hogy mennyire kamatozik majd Mihucza Erika elméleti ismerete és a telep dolgozói­nak gyakorlati tapasztalata, az valójában az elkövetkező időszakban derül ki. Az éven­te 4 ezer 300 hízott sertést értékesítő — az idén vár­hatóan 4 ezer 600-ra növelik a termelést —, hagyományos technológiával felszerelt te­lepen tavaly 4,7 millió forint nyereséget értek el. Egy ki­logramm súlygyarapodáshoz 3,65 kilogramm takarmányt használtak fel. Mindezt természetesen még Erika nélkül. S éppen ez az ami megnehezíti a fia­tal telepvezető dolgát, azt várják tőle, hogy vezetése alatt túlszárnyalják az 1981- ben elért eredményeket. S hogy ő miben reménykedik? „Az emberek lelkiismere­tesen dolgoznak, szeretik a munkájukat, az ösztönzés rendszere is kialakult. Azt hiszem, szerencsém volt, hogy idekerültem, reméleen ezzel a munkatársaim is így vannak, és ez a jövőben sem változik.”- Kép, szöveg: Kepenycs János Megkezdődött az őszi lehalászás a Dunán és a tavakén A felső s alsó Duna-sza- kaszon és tájékán is megkez­dődött az őszi lehalászás. A Szigetközben a halászok rendre gazdag zsákmánnyal emelik ki a hálót, naponta 8—10 mázsa halat fognak ki a Dunából. A legtöbb halat azonban hem a folyó adja, hangm a tavak. A győri Elő­re Halászati Termelőszövet- keztnek hét intenzíven ke­zelt halastava van. Lehalász- szák azokat a szigetközi és hansági belvízcsatornákat is, melyekbe azért telepítették a növényevő halakat, hogy a kopoltyús csatornatisztító munkások kitakarítsák a hí­nárt a vízből. A Dunából inkább csak keszegfélék kerülnek a há­lókba a paksi vizeken is; a Vörös Csillag Halászati Tsz 30 vagonnál több halat érté­kesít évente, ennek mind­össze negyedrészét fogják a folyóból, a többit a Paks környéki • biritói tavakból, a Bölcske melletti kéményesi holtágból és a Bács-Kiskun megyében levő fűzvölgyi csa­tornából. A tógazdaságból ki­kerülő halak zöme ponty, de nevelnek a vizekben amurt, busát, csukát, süllőt, és akad bennük harcsa is. A szövet­kezet halászai most nyugod­tan tekinthetnek a tél elé, mivel megújíttatták, kiko- tortatták a Szekszárd-paksi Vízműtársulattal teleltető ta­vaikat, átépítették a zsilipe­ket is még a lehalászás kez­dete előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom