Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-21 / 247. szám
NÉPÚJSÁG o 1982. október 21., csütörtök Halszállítmány külföldre, avagy mi újság a „halpiacon?” — Az elnök elvtárs tárgyal, foglaljon helyet — mondja kedvesen a titkárnő a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet irodájában. — Igen, várok — mondom, közben végiggondolom, hogy Csorna Antal elnök ugyancsak elfoglalt, hiszen napok óta keresem, és hol vidéken van, hol a hozzá tartozó területet járja, hol külföldön található. — Elnézést kérek — mondja, amikor nyílik az ajtaja —, sajnos, nincs ag- ronómusunk, és így most a termelésirányítás is az én feladatom lett hirtelen — szabadkozik. — Ha már ennyire kevés az ideje, fogjuk szorosra á kérdéseket. Mekkora vízterülettel rendelkeznek? — Nem kevéssel — kezdi az elnök. — Vízterületünk 1629 hektár. Ebből 136 hektár intenzív terület. Ez az „intenzív” megjelölés fedi azt is, hogy itt a horgászat tilos! Van még 186 hektár halastavunk Köröstarcsán, Hidasháttal közösen Mező- berényben 96 hektár. Ebben az évben pedig 76 hektárt bériünk Gyulaváriban, és a HAKI-val közösen Szarvasán több mint 100 hektárt. — Ez tényleg szép terület! Milyen halfajtákat nevelnek? — Az országban őshonos halakat. Például pontyot, harcsát, süllőt, csukát, ke- csegét, márnát, angolnát, balint, kárászt, törpeharcsát, és 18-fajta keszeget. — A kihalászott mennyiséget hol és hogyan dolgozzák fel? — Korszerű feldolgozó üzemünkben, évi 2 ezer tonnát. Ezenkívül társtsz-ektől és gazdaságoktól vásárolunk még. Tizenhét céggel van ez irányú szerződésünk. A feldolgozott hal 80 százaléka Csomagolás és út előtt — Irakba — Az 1983. január 1-től hatályos új jogszabály kidolgozása során lényeges szempont volt, hogy a munkáltatók pénzügyi lehetősége, a lakásépítési alap képzése az eddigieknél kiegyensúlyozottabbá váljék, a támogatásra felhasználható eszközökkel rugalmasabban lehessen gaz* dálkodni, bővüljön a támogatható építési formák köre, növekedjék a társadalmi ellenőrzés. A munkáltató pénz- beni, valamint egyéb és természetbeni támogatást is adhat. A pénzbeni támogatást — lakásépítési alapjából — a következők szerint nyújthatja: hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt ad, visz- sza nem téríthető támogatást ad, a tanács vagy az OTP részére költségeket térít, dolgozói elhelyezésére alkalmas lakóépületeket, lakásokat épít, vagy ilyen lakások építéséhez hozzájárul. — A társadalmi munka ellenértéke is lehet forrása a munkáltatói lakásépítési alapnak? — Igen, méghozzá úgy, hogy a munkáltató szerv gazdasági eredményességétől függetlenül is ad lehetőséget a lakásépítés támogatásához. Ezért, véleményünk szerint a szakszervezetnek, a KISZ- szervezetnek egy-egy munkáltatónál az eddiginél lényegesen nagyobb részt kellene vállalnia az ilyen munkák szervezésében, mert az igazi kölcsönös támogatás, az igazi öntevékenység a kollektíva segítsége lenne. — Bizonyára időben megjelennek majd azok a jogszabályok, amelyek előírják, hogy a gazdasági egységeknél hogyan képezhető erre a célra pénzügyi alap. — Igen, de ezek ismeretében a munkáltató szerveknek vagy a kollektív szerződésben, vagy — ahol ilyen nincs — külön szabályzatban kell meghatározniuk, hogy a helyi igényeknek, lehetőségeknek és a jogszabály előírásainak megfelelően milyen támogatást nyújtanak dolgozóik lakásproblémáinak megoldásához. Ezeket a szabályokat a munkáltató szerv vezetője a szakszervezettel és a KISZ-szervezettel kölcsönösen alakítja ki. Előnyben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, a több gyermekes családokat, továbbá — a leszerelést követő két éven belül -— a sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozókat is. A támogatás módját és mértékét ismertetni kell a többi dolgozóval, tehát a támogatást nyilvánosságra kell hozni; ez növeli a társadalmi ellenőrzést. — Áttérve egy másik, közérdekű témára: mire lehet még kölcsönt igényelni az OTP-től? — Lakóházak (lakások) felújítására, tatarozására, lakások műszaki megosztására vagy kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakások bővítésére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közművesítésére, meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, valamint a gazdaságosabb, ésszerűbb fűtési módok bevezetésére. — Persze, hitelek eddig is léteztek. Mekkora összegben? — A nagyságrendeket érzékelteti, hogy az V. ötéves tervben (1976—1980) mintegy 180 ezer olyan felújításra, korszerűsírésre, bővítésre került sor, amelyhez több mint nyolc milliárd forint kedvezményes állami hitelt vettek igénybe. A hiteligénylők száma s a hitelek összege dinamikusan emelkedett. Tehát a hitelek, a pénzügyi feltételek összhhangban kell hogy legyenek a népgazdaság teherbíró képességével. Ezért a kedvezményes állami kölcsön felső határát az évenkénti hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. A kedvezményes állami kölcsön általában legfeljebb az A legkeresettebb termék a Jól halad a szüret Jól halad az állami gazdaságokban a szőlőszüret, a termés 75 százalékát már leszedték. Az üzemek között meglehetősen nagyok az eltérések; amíg a korai érésű fajtákat nagyobb arányban termesztő gazdaságok előrébb járnak a szedéssel, addig más helyeken elhúzódik a szüret. A tokaji gazdaságban még meg sem kezdődött a munka. körösi halászlé iraki exportra megy, 20 százaléka belföldön marad. Megoszlásban ez annyit jelent, hogy Magyarország minden területére jut ebből a 20 százalékból. Körösi halászlének 300 tonnát dolgozunk fel, ez a legkeresettebb termékünk, nem is tudjuk kielégíteni az igényeket. mert 5—600 tonna is elkelne belőle. Tíz tonna különböző konyhakészítmény, mint például tisztított törpeharcsa, kárász, keszeg, harcsa, süllő, halszeletek busából és pontyból. Egyébként nemcsak az üzleteknek, hanem a vendéglátóiparnak is szállítunk, az igényeknek megfelelően. Miután a halászat köztudottan idényjellegű, ezért döntően tavasszal és ősszel van a csúcsidő nálunk. — A fennmaradó időben hogyan használják ki a feldolgozó üzemük kapacitását? — Nyáron például csirkét vállalunk feldolgozásra, és a hűtőiparnak ételalapokat készítünk. Most például próbagyártás folyik nálunk pacal- és birkapörköltből! Ami az idei esztendőt illeti, a 190 millió forintos termelési érték már biztos — mondja befejezésül az elnök. Kép, szöveg: Béla Vali építési költség 70 százalékáig nyújtható, kamata évi három százalék, törlesztési ideje legfeljebb 15 év. Ha az adós a kölcsönszerzésben vállalt határidő előtt fizeti visz- sza a kedvezvményes kamatozású kölcsöntartozását, akkor a fennálló tartozásából annyiszor egy százalék engedmény illeti meg, ahány évvel korábban fizet. — Kapható-e a kölcsön akkor is, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igen, a nem állami tulajdonban levő lakóingatlanok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfelelő fizetőképességű, ingatlan- szerzésre jogosult állampolgárok kölcsönt vehetnek fel az Országos Takarékpénztártól. — Nem ritka az az eset, amikor a magántulajdonban levő lakóház bérlője jobb jövedelmi és lakáskörülmények között él, mint a tulajdonos, akit ráadásul a tulajdonával kapcsolatos olyan terhek is sújtanak, mint a javítás-karbantartás, de a lakbér erre távolról sem elég. Ez az új OTP-kölcsön enyhíthet ezen a helyzeten? — A személyi tulajdonú lakásban lakó bérlők és a tulajdonosok közötti feszültségek oldódhatnak és a bérlő tulajdonossá válásával megszűnhetnek az ellentmondásos, gyakran nyilvánvalóan igazságtalan helyzetek. A lakóingatlanok megvásárlásához egyébként az OTP legfeljebb tíz évre nyújt kölcsönt. A kölcsön feltételei részletesen megjelennek majd a jogszabályban. E féltételek közül a legkézenfekvőbbek egyike, hogy a kölcsönt az OTP a vételár kifizetéséhez adja, ezért az eladó és a vevő között létrejött adás-vételi szerződést be kell mutatni. (Folytatjuk) Az idén a jogszabályok már lehetőséget adtak arra, hogy a tsz-ekhez hasonlóan az állami gazdaságok is szőlőtermesztési szakcsoportokat alakíthassanak. Az első tapasztalatok kedvezőek; a szüreti összesítések szerint a szakcsoportok átlagban 10—15 százalékkal nagyobb termést szedhettek le, mint a hagyományos szervezeti formában gazdálkodó társaik. Szó szerint gyümölcsözőnek bizonyult tehát a személyi érdekeltség fokozása. A jogszabály adta lehetőséggel az elsők között élt a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, ahol 450 hektár szőlőt szakcsoportok művelnek. A szüret idején hét végeken valósággal kiürül Kiskunhalas — a családtagok, barátok segítenek a szedésnél. Jelenleg az állami gazdaságok szőlőinek kilenc százalékát művelik szakcsoporti formában, ám éppen az idei tapasztalatok alapján várhatóan több helyen alakulnak majd újabb szakcsoportok. Az állami gazdaságok borfeldolgozóiba, az eger-mát- ravidéki, illetve a villányi, Mecsekaljai Borkombinátba sorra érkeznek a szőlőszállítmányok. A cukorfok általában megfelelő, igaz, a korán érő fajtáknál a nyári aszályos idő következtében némileg alatta maradt az átlagnak. A legkorábban érő csemegefajtákból készült idei, állami gazdasági borok már meg is jelentek a bolti forgalomban, nagyobb arány- I ban azonban csak novem- I bértől kezdik meg a szállí- E tást a kereskedelmi hálózat- I ba, illetve exportra. Gyűjtik a makkot A Borsodi Erdő- és Fafeldol- J gozó Gazdaság több mint 80 | ezer hektáros erdőségeiben meg- I kezdődött az idei makktermés I összegyűjtése. A gazdaság első- I sorban a saját csemetekertjei- j ben veti el a tölgymakkót. A I tervek szerint 12 vagonnyit szed- I nek majd össze belőle, legtöb- 8 bet Zemplénben, a kemencepa- I taki, a füzérradványi, a Telkibá- I nya környéki évszázados erdők- | bői. A földre hullott makkot I helyben bekapálják, hogy elő- I segítsék a természetes újulatot; I így sok részen nem kell cseme- I téket kiültetni. Jó a bükkmakktermés is. Ezt a magot a fafajta őshonos területén, a Bükk-hegységben, többek között a mocsolyási, a lillafüredi erdészetekben, a lustavölgyi, a Látókő környéki és a répáshutai bükkösökben szedik össze. A bükkmakkból mintegy 10 mázsát gyűjtenek, ami szintén a csemetekertekbe kerül. Paradicsompaprikafinis a győri Hűtőben Befejezték a paradicsom- paprika feldolgozását a Győri Hűtőházban. Az ízletes zöldségféle mélyhűtését a vállalat nem tervezte, de a külföldi megrendelők érdeklődtek e készítmény iránt, ezért vállalkozott a gyár előállítására. A piros színűre érett, vitamindús paprikát kockára vágva, kartonokba csomagolva szállítják; felét már útnak indították Svédországba, a többit a közeli napokban küldik az NSZK-ba. A gyorsfagyasztott paradicsom-paprika ízletes savanyúságnak való, 4e használják még köretek Cserhalmi Imre díszítésére is. Ma mar nem ritkaság Fiatalasszony a telep vezetője Közösen. Ez az a kulcsszó, amelyet Tóthné Mihucza Erika munkájával kapcsolatosan a legszívesebben használ. „Mindig kérem az embereket. A kiabálás nem válik előnyére egyetlen vezetőnek sem. Közösen gyorsabban, eredményesebben dolgozhatunk. Akit szép szóval nem tudunk meggyőzni, azzal egyébként sem megyünk sokra.” Lehet, ez a néhány mondat túl egyszerűnek hangzik. Különösen azok lehetnek így ezzel, akik régóta vezető beosztásban dolgoznak, emberek ügyes-bajos dolgait intézik. S tőlük mintha hallanánk is; majd meglátod, nem is olyan egyszerű az, gondolkodsz még másként is, jobb lesz ha mindjárt az elején tekintélyt szerzel magadnak ... Nem mintha Mihucza Erika véleményéből hiányoznának az efféle meggondolások. Tisztában van vele, hogy ahány ember, annyiféle, s tudja azt is, munkájának szakmai része lesz az egyszerű, a vezetés nehezebb. Ám ennek ellenére sem akarja feladni vezetésről alkotott elképzeléseit. Meggyőződése, jó úton jár, s mindenki aki másként csinálja, rossz gyakorlatot követ ... Dehogyis akar ő másokat kioktatni, honnan is venné ehhez a bátorságot. Egyébként is leköti a munkája, van mit tanulnia, tapasztalnia. Már az orosházi mező- gazdasági szakközépiskolában arra törekedett, hogy alapos ismereteket szerezzen. Elhatározása viszonylag korán született: állattenyésztő lesz. Ez ma már nem egyedülálló, ritkaság számba menő női törekvés. Munkahelyén, az orosházi Dózsa Termelő- szövetkezet állattenyésztésében rajta kívül még négy asszony, lány dolgozik irányító munkakörben. Ám az elképzelések megvalósítása nem várt akadályokba ütközhet. Így történt ez' négy évvel ezelőtt Mihucza Erikával is, amikor nem vették fel a hód- mezőyásárhelyi állattenyésztési főiskolára. Édesapja halála bénítóan hatott, nem sikerült a felkészülés. Egy évet a termelőszövetkezetben dolgozott, majd 1979-ben újra felvételizett. Az idén a közös gazdaság ösztöndíjasaként fejezte be tanulmányait Hódmezővásárhelyen, az Al- latorvostudományj. Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Karán. Visszajött a termelőszövetkezetbe, pedig több kedvező ajánlatot is kapott. A tsz sertéstelepén gyakbrnokoskodott néhány hónapot, majd szeptember 1-től megbízott telepvezető lett. „Nem mondom, meglepődtünk. Asszony főnökünk — leszámítva az otthont — még nem volt. De azért lényegi változás nincs, éppúgy szót- fogadunk, a munkát elvégezzük, mint eddig.” Szilágyi Lajos, a telep Egyetértés Szocialista Brigádjának vezetője ennyiben összegzi másfél hónap folytonosságát. Mert az az igazság, a sertéstelepen elért eredményeket már megtartani is szép feladat. „A legfontosabb, hogy ne legyen visszaesés. Az sem baj persze, ha az eddigi sikereket túlszárnyaljuk.” Hogy mennyire kamatozik majd Mihucza Erika elméleti ismerete és a telep dolgozóinak gyakorlati tapasztalata, az valójában az elkövetkező időszakban derül ki. Az évente 4 ezer 300 hízott sertést értékesítő — az idén várhatóan 4 ezer 600-ra növelik a termelést —, hagyományos technológiával felszerelt telepen tavaly 4,7 millió forint nyereséget értek el. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 3,65 kilogramm takarmányt használtak fel. Mindezt természetesen még Erika nélkül. S éppen ez az ami megnehezíti a fiatal telepvezető dolgát, azt várják tőle, hogy vezetése alatt túlszárnyalják az 1981- ben elért eredményeket. S hogy ő miben reménykedik? „Az emberek lelkiismeretesen dolgoznak, szeretik a munkájukat, az ösztönzés rendszere is kialakult. Azt hiszem, szerencsém volt, hogy idekerültem, reméleen ezzel a munkatársaim is így vannak, és ez a jövőben sem változik.”- Kép, szöveg: Kepenycs János Megkezdődött az őszi lehalászás a Dunán és a tavakén A felső s alsó Duna-sza- kaszon és tájékán is megkezdődött az őszi lehalászás. A Szigetközben a halászok rendre gazdag zsákmánnyal emelik ki a hálót, naponta 8—10 mázsa halat fognak ki a Dunából. A legtöbb halat azonban hem a folyó adja, hangm a tavak. A győri Előre Halászati Termelőszövet- keztnek hét intenzíven kezelt halastava van. Lehalász- szák azokat a szigetközi és hansági belvízcsatornákat is, melyekbe azért telepítették a növényevő halakat, hogy a kopoltyús csatornatisztító munkások kitakarítsák a hínárt a vízből. A Dunából inkább csak keszegfélék kerülnek a hálókba a paksi vizeken is; a Vörös Csillag Halászati Tsz 30 vagonnál több halat értékesít évente, ennek mindössze negyedrészét fogják a folyóból, a többit a Paks környéki • biritói tavakból, a Bölcske melletti kéményesi holtágból és a Bács-Kiskun megyében levő fűzvölgyi csatornából. A tógazdaságból kikerülő halak zöme ponty, de nevelnek a vizekben amurt, busát, csukát, süllőt, és akad bennük harcsa is. A szövetkezet halászai most nyugodtan tekinthetnek a tél elé, mivel megújíttatták, kiko- tortatták a Szekszárd-paksi Vízműtársulattal teleltető tavaikat, átépítették a zsilipeket is még a lehalászás kezdete előtt.
