Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 20., szerda Az eleki Lenin Tsz-ben még az idén befejeződik a szem- csutkatároló építése. Az előtérben a BF—7-es darálógép látható Fotó: Fazekas László KGST-szimpozion a vízminőség automatikus méréséről A vízminőséget automatikusan elemző készülékek és a'távérzékelő állomások továbbfejlesztéséről tanácskozik az a KGST-szimpozion, amely tegnap kezdődött Mát- rafüreden, az Avar Szállóban. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország, valamint meghívottként Finnország szakértői vesznek részt. Mint a megnyitó előadáson elhangzott: a vízminőség vizsgálatának automatizálásához több szocialista országban — így hazánkban is — hatékony műszereket fejlesztettek ki az utóbbi években. Lehetőség van tehát árra, hogy ilyen berendezésekkel szereljék fel mindenütt az állomásokat, meggyorsítva az információgyűjtést a vizek állapotáról. A szimpozionon a részt vevő vízügyi és ipari szakértők ennek megvalósításáról tárgyalnak. A KGST-szimpozion pénteken zárul Mátrafüreden az ajánlásokat összegező jegyzőkönyvek aláírásával. Fellendülő felvásárlás Az utóbbi néhány esztendőben szépen fejlődött megyénkben a kisüzemi juhtar- I tás. Hogy mennyire, azt leg- I inkább a háztájiból szárma- I zó, felvásárolt gyapjú meny- I nyísége mutatja. Az ötödik ötéves terv első évében J nyolcvan, az idén 150 tonna I gyapjút vásárolt meg a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat Bé- I kés megyei kirendeltsége. A juhlétszám növekedéséhez je- j lentősen hozzájárult, hogy az I FLR, a megyei téesz-szövet- I ség és a gyapjúforgalmi kép- | viselői 1981-ben olyan prog- I ramot állítottak össze, amely j meghatározta, hogy ezentúl a termelőszövetkezetek háztáji bizottságai szervezik a í gyapjú és a juh felvásárlását, j Az érdekelt szövetkezetek j háztáji bizottságai egy éve I kezdték meg — a sertések- I nél már bevált módon — a I juhok és a gyapjú átvételét, I továbbítását. Legeredménye- I sebben a szeghalmi Sárréti, I a köröstarcsai Petőfi, a kö- I rösladányi Magyar-Vietnami Barátság, a zsadányi Magyar —Lengyel Barátság és a bi- harugrai Felszabadult JFöld termelőszövetkezetben dolgoztak a háztáji bizottságok. Az év eddig eltelt hányadában azonban sok gondjuk ak^flt. A külpiaci nehézségek a hazai juhászatot is érintették. Az értékesítési gondokat a kistermelők is saját zsebükön érezték. A bedugult exportpiacok ugyanis arra kényszerítették a felvásárlót, hogy diplomatikusan kerülje el a számára veszteségét hozó vásárlásokat. Arra próbálták rávenni a kistermelőket, hogy öreg kosaikat vágják le, vagy adják el a szabadpiacon, fiatal anyaállataikat tartsák meg, fiatalítsák állományukat. Aki így tett, az nemhiába várt a kedvező értékesítési lehetőségre. Az utóbbi hetekben végre bekövetkezett a várva várt javulás. Napjainkban már azt tapasztalhatjuk, hogy ismét kelendő a tejes-, a pecsenye-bárány, sőt a nagyobb súlyú birka is. Megnyugodhatnak tehát a háztájiban juhot tartók: termékeik ismét kelendőek, kedvező áron értékesíthetők. m. sz. zs. pacitás, a közműlehetőségek és a lakossági szükségletek ismeretében határozzák meg például a lakásépítésben az alapterületet, a lakások minőség szerinti összetételét, a lakásépítés különféle módozatainak alkalmazását. Megint csak példával élve: nyilvánvalóan más a helyzet ott, ahol a szomszédban van házgyár, vagy ahol a lakosság reáljövedelme az átlagosnál magasabb, és ott, ahol esetleg e jellemzőknek az ellenkezője érvényes, tehát ahol mondjuk csak hagyományos technológiával vagy éppen házilagos módszerrel kedvezőbb a lakásépítés. De még egy településen belül is lehetséges, sőt szükséges a többféle építési mód. — És a közműhálózat? — Lakásépítésnél elvi és meghatározó lépésként ki kell dolgozni a közműhálózat fejlesztésének pénzügyi, megvalósítási formáit és leghatékonyabb módszereit. Eddig ezt főként állami eszközökből finanszírozták, de mindinkább előtérbe kerülnek a lakossági társulások, egyszerűbben szólva; a lakossági teherviselés. Ennek a lehetőségeit és természetesen tűrési határát is nagy felelősséggel kell felmérni. — Mi a megoldás? — Az, hogy nem elég deklarálni a tanácsok abbéli kötelezettségeit, hanem meg kell teremtenünk hozzá az anyagi feltételeket is. At- gondolandónak tartom a telkek használatbavételének eddigi gyakorlatát. Ezt úgy kellene továbbfejleszteni, hogy megtaláljuk a mindenki számára elfogadható formációkat. A tanácsi rendelet keretében dolgozzák majd ki a lakásgazdálkodás helyi szabályait, ezeken belül a szociális és egyéb juttatásokat. Az a feladat is rájuk hárul, hogy javítsák a csere feltételeit, és az új lakásokon kívül a meglevő lakásállomány bevonásával bővítsék a lakáscserealapot. — Milyen intézkedések várhatók a lakásfenntartás fejlesztésére? — A főbb rendező elvek közé tartozik, hogy fel kell mérni a lakások állapotát, meg kell állapítani a használati értéküket, ki kell alakítani a lakbérövezeteket, továbbá a lakbérek helyi differenciáltságának elveit és mértékét. A lakbér-megállapítások nyomán előfordulhatnak reklamációk, fellebbezések, de ezzel együtt is vállalnunk kell ezt a semmi mással nem pótolható és kikerülhetetlen munkát. Meg kell keresni a fenntartás anyagi forrásait, és egyeztetni a szükségletekkel. Ehhez korszerűsíteni kell az állami lakások fenntartó szervezeteit, aminek egyik lényeges feltétele, hogy kettéválasszuk az alapellátás (tehát a fenntartás) és a felújítás munkáját. Mindehhez kutatni kell az ingatlankezelési szervezeteken belül, e szervezeték megtartásával vagy újabbak kialakításával, a helyi adottságoknak megfelelő, rugalmas fenntartási formákat. Hatóságilag ellenőrizni kell a fenntartási munkát és irányítását, amibe célszerű az eddiginél sokkal nagyobb mértékben bevonni a társadalmi szervezeteket. — A közvélemény érdeklődésnek homlokterében álló intézkedésektől milyen eredményeket várhatunk? — Az egész lakásgazdálko- I dási rendszer nem egyik nap- I ról a másikra, hanem foko- I zatösan bontakozhat ki, és I hosszabb távon juthat csak I érvényre. A helyi szervek ön- I állósága, sokirányúan bővül. I Lényeges társadalompolitikai I Cél, hogy az építés és a fenn- I tartás arányai az igazságo- I sabb teherviselést szolgálják. I Társadalmi méretekben tá- I mogatni kell, hogy a lakás- I építés belső aránya mennyi- I ségi csökkenés nélkül meg- I változzék: több legyen a sa- I ját szervezésű vagy a mun- I káltatók támogatásával létre- I hozott lakás. A korszerűsí- I tett lakáselosztási és -fenn- I tartási rendszert a nyolcva- I nas évek második felére sze- I retnénk kiteljesíteni. — A lakosság így feltehetően aktívabban együttműködik majd a helyi tanácsok- I kai... — Ez kívánatos is. Alapja az a tény, hogy a lakosság I érdekeltsége közvetlenebb lesz a helyi településpolitika kialakításában, ami segítheti az életkörülmények ja- I vulását és visszaszoríthatja azt a szemléletet, mely szerint elég, ha mindent az államtól várunk el. E szemléletváltozás nem puszta óhaj, hanem éppen a megváltozott helyzet teremthet hozzá fel- I tételeket. Ugyanis a lakosság I számára nem lesz mindegy, I hogy lakására vagy lakóhe- I lyének környékére mennyire I vigyáznak, hogyan védik, I ápolják, hiszen ami létrejön, az egyre nagyobb mértékben saját munkájának és anyagi tehervállalásának eredménye, amelyben mindenkor számíthat a tanácsok segítségére. Cserhalmi Imre I (Folytatjuk) Biharugra—Körüsnagyharsány A Felszabadult Föld-ben — jobban termő földet A biharugrai Felszabadult Föld Tsz-ben 26 hónapos pályafutás jut átlagosan egy elnökre a kezdetektől a mai napig számolva. Hogy a kedvezőnek egyáltalán nem mondható^ körülmények és természeti adottságok között immár a tizedik elnökkel az élen próbálkozik a termelő közösség talpra állni, ez talán már önmagában is gyanússá teheti azt a megállapítást, miszerint a bajok itt jobbára vezetési, személyi hibákra vezethetők vissza. o Tovább haladva az előbbi nyomvonalon, idekívánkozik egy másik tény is. Ez pedig az, hogy a biharugrai termelőszövetkezetet 1976- ban mindössze 3 millió forint hitel visszafizetésének kötelezettsége terhelte. Ekkor egyesült a körösnagy- harsányi közös gazdasággal, s ketten együtt ebben a pillanatban 57 millió forinttal „sárosak". Ráadásul ennek az 57 milliónak a java része szanálási hitel. Ebből természetesen kár lenne azt az elhamarkodott következtetést levonni, hogy mindennek oka a két termelőszövetkezet egyesítése. Ez még akkor sem igaz így, ha tudjuk, hogy kezdetben a harsányiak egyáltalán nem repestek ezért az „érdekházasságért”, ők ugyanis abban az időben inkább a bihari Körösszakái felé kacsingattak. Buka Lajos, a Felszabadult Föld jelenlegi, sorrendben tehát a tizedik elnöke, aki májusi székfoglalóját megelőzően tíz évet már főagro- nómusként eltöltött, megélt, ledolgozott itt, ezt meg is fogalmazza: — Ha voltak is kezdetben súrlódások, összeütközések, mert ezt kár lenne tagadni, a harsányiak meg az ugraiak között, elmondhatjuk, hogy mára már a két község népe ugyancsak „összecsiszolódott”. Megértették az emberek, hogy ezen a tájon egy az örömük, egy a bánatuk. Gondjaink tehát nem a tszegyesítésből fakadnak, mint ahogy azt állítani is dőreség lenne, hogy minden megelőző vezetés csak a körülmények áldozata. De én erről nem szívesen nyilatkozom, mert itt az elődeink bírálása úgysem hoz megoldást a sokasodó nehézségekre. o Azt tehát még bizonyos túlzásokat vállalva is nehéz lenne leírni, hogy az új vezetés, reményteli helyzetben állt a közösség élére. Már a vállalkozás kezdetén felmérhették, hogyha minden elképzelést felülmúlóan jól sikerül is az idei év, jövőre akkor is 8 millió forintra rúgnak már a kamatok, s a másik nyolcmilliót az általános költségek teszik majd ki — szemben a minden követ megmozgató gazdálkodással elérhető 10 millió forintos fedezeti összeggel. — Igaz, az a hiányzó hatmillió forint még így is jóval kevesebb a tavalyi 14 és fél millió forintos veszteségnél. valahogy azért mégsem elég vigasztaló. Annyival még súlyosabb is ez, hogy 1980-ban a Felszabadult Föld ott szerepelt az egyedileg rendezett termelőszövetkezetek sorában, s ezzel nem sikerült előbbre lépnie igazán. Ez utóbbi viszont, néhány hasonló tapasztalattal együtt azt a gondolatot ébresztheti, hogy az alapjaiban és céljaiban mindenképpen szükséges és helyes egyedi rendezésnek eddigi megoldásait mindenképpen át kell értékelni. Erre persze Biharugrán és Körösnagyharsányban sem várhatnak ölbe tett kézzel. Addig sem, amíg lesz végre főagronómusuk, meg amire elér erre a tájra is a vadvizek pusztításától megváltó meliorációs program. o — Ami lehetőség kínálkozik, mind igyekszünk megragadni. Biharugra, Körösnagyharsány legelőkben gazdag. E legelőket saját erőből egyelőre csak a 3 ezer anyaállatot számláló juhásza ttal tudjuk kihasználni, nincs erőnk a fejlesztésre, pedig a gyepek mégennyi állatot eltartanának. Ezért is kezdtünk tárgyalásba a mezőhe- gyesi kombináttal, meg a szarvasi Dózsa Tsz-szel is. hogy hajtsák ide a marháikat bérbe legelni. Az elképzelések és kezdeményezések mellett a két közöség közös gazdaságában beszámolhatunk már konkrét változásokról is. A tejelőtehenészetet növendékmar- ha-nevelésre próbálják átváltani, ugyancsak a legelőre alapozottan. A kocalétszám növelésével igyekszenek az éves hízókibocsátást megkétszerezni. A csalódást okozott napraforgó rovására visszahozták a vetésszerkezetbe a cukorrépát, ezenkívül szerencsés kísérletbe fogtak a jól exportálható fénymaggal és a lóbabbal. A kukorica' termőterületét — tekintettel a szárító és tároló hiányára — a minimumra csökkentették. Jövőre kendert is termesztenek, kihasználva a komádi kenderfeldolgozó közelségét. Azután, mivel a munkabérszínvonal igen alacsony a közösben, továbbra is ösztönzik az állattartásra berendezkedett háztáji termelést. A két községben 350 tehenet tartanak a portákon, ahonnan csaknem 3 ezer hízót is értékesítenek egy-egy évben. Hogy mit hozhatnak végül is e törekvések? A féléves felmérés szerint — ha a tehenészet felszámolása miatt az állami dotációt vissza kell fizetniük — mintegy 9 millióval maradnak év végén mínuszban. Ez több mint 5 millióval kevesebb az elmúlt esztendeinél, aminek itt — ahol 1997-ig „betábláztak” már mindent — már csaknem örülni lehet... Kőváry E. Péter Rugalmasabb fuvarozási módszerek A lecsökkent ütemű beruházások miatt ma már nem a fuvarozók válogatnak kedvekre a szállíttatok között, hanem fordítva, a szállító vállalatoknak kell egymással versengeniük partnereik kedvét keresve. A Volán Tröszt és vállalati új módszerekkel, szolgáltatásaik bővítésével igazodnak a szigorú gazdasági feltételekhez. Több száz közületi gépkocsit vett át üzemeltetésre a Volán, vállalva ennek fejében a tulajdonos vállalatok fuvarigényeinek teljes körű kielégítését. Ugyancsak több céggel kötött megállapodást annak érdekében, hogy öszszehangolják beruházási lehetőségeiket, közösen szerezzenek be speciális áruféleségek szállításához szükséges eszközöket, vagy raktárakat építsenek. A korszerű, teljes szállítási lánc kialakításában is születtek eredmények: az építkezőket segíti a Volán—vasút—TÜZÉP hármas megállapodása nyomán a kavics, sóder háztól házig fuvarozása. A személy- és kisteher-fu- varozás rugalmasságának fokozására új érdekeltségi rendszervariánsokat dolgoztak ki, melyeket saját belátásuk szerint alkalmazhatnak a vállalatok. Viszonylag régi ösztönzési módszer az önelszámolás, mostani korszerűsített változata a régi jó dolgozók megtartását, s ugyanakkor az üzletfelek érdekeit szolgálja. Egy másik módszer, hogy a taxik vezetői önvezényléssel, az igényekhez alkalmazkodva vehetnek részt a forgalomban. Ez kedvező az utasoknak is. hiszen akkor van az utcán több kocsi, amikor valóban szükség van rájuk. Szerte az országban alakultak munkaközösségek buszok, kocsik takarítására, speciális rakodásra, gumiabroncs-javításra, több helyen különféle földmunkák elvégzésére alakítottak gazdasági társulást. Kevesebb repceolaj A mezőgazdasági nagyüzemek egyik sikernövényévé vált a napraforgó, a fontos Qlajos növény termesztésére viszonylag könnyen kötnek szerződést a gazdaságok. Az anyagi feltételrendszert ugyanis többnyire kielégítőnek tartják és hajlandóak széles körű együttműködésre az iparral. A most befejeződött betakarítási szezon tapasztalatai is erre utalnak; például nőtt a bértárolás területe. A termés minősége jó, a készlet elegendő lesz a lakossági igények fedezéséhez és exportra is jut. A gazdaságok a terveknek megfelelően hozzávetőleg 270 ezer hektáron termesztettek olajos növényeket. Azt, hogy számításukat megtalálják bizonyítja: még az ipar nehézségeinek megoldásában is részt vállalnak. A tavalyinál* mintegy 10 százalékkal több terményt tárolnak a helyi raktárakban, miután a gyárak raktárkapacitása az állandó fejlesztés ellenére továbbra is szűkös. A gazdaságok sokat tettek a minőség javításáért. Az ipar illetékesei elmondották: 1982-ben összesen 39 ezer 500 tonna étolajat palackoznak, ebből mindösz- sze 3 ezer tonnányi az a repceolaj, amelyet a háziasszonyok nem szívesen vásárolnak meg. Aránya minden korábbinál alacsonyabb, az ipar termelésének mindössze 7,6 százalékát teszi ki, szemben a tavalyi 13 százalékkal. A feldolgozási szezon már korábban megkezdődött. Az első exportszállítmányokat már útnak indították és á továbbiakban folyamatosan küldik a termésből sajtolt olajat a külföldi megrendelőknek.
