Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

1982, október 19., kedd NÉPÚJSÁG II Generál Mezőkovácsházán A mezökovácsházi asztalosrészleg munkája nélkülözhetetlen Ismeretes, hogy államunk nagy erőfeszítéseket tett a szolgáltatások fejlesztéséért. Ennek .köszönhető, hogy az 1970-es években létrejötteka korszerű szolgáltatások anya­gi, műszaki feltételei. Nem volt ez másképpen megyénk­ben sem. Az V. ötéves terv­ben a fogyasztási szolgáltatá­sok árbevétele folyó áron, évenként 10 százalékkal nőtt, amely meghaladta az orszá­gos átlagot. Az igények telje­sítését azonban meghatároz­za a gazdasági környezet, a bővítési lehetőségek. Az új gazdasági szabályo­zás megszüntette a kedvez­mények szövevényes rend­szerét. Ez módot adott a reá­lis árak kialakítására, a ver­seny kibontakozására. Most az van soron, hogy szervez­zük meg a kiegyensúlyozot­tabb ellátást, a már létreho­zott szolgáltató egységek jobb munkáját, és gondoskodjunk az eredményesebb működés gazdasági és szervezeti felté­teleiről. Különösen az építőipari ja­vító-karbantartó szolgáltatá­sok szorulnak bővítésre. Bé­kés megyében 1985-ig éven­te 7—7,5 százalékkal növelik, elsősorban a szocialista szek­tor teljesítményét. Nagy sze­rep hárul ebben a munká­ban a Generál Ipari Szolgál­tató Szövetkezetre, amely eb­ben az évben 96 millió fo­rint bevételre számit. Ma már meghatározó a jelenlé­tük egy-egy járás, település szolgáltatásában. Mezőko­vácsházi részlegük az év el­ső felében 3,6 millió forint bevételre tett szert. Azt ter­vezik. hogy az üvegesek, a kályhajavítók, az asztalosok és a lakatosok az esztendő hátralevő részében mintegy 5 millió forint értékű javítást, karbantartást nyújtanak a lakosságnak és a közületek- nek. Nehezíti tevékenységü­ket a segédmunkások hiánya, a nem megfelelő technológiai felszereltség. Szinte állandó megrendelőjükhöz tartozik a magyarbánhegyesi, a végegy­házi, a mezőhegyesi tanács, a kétegyházi 'MÁV. a mező­kovácsházi GAMESZ, a bat- I tonyai gimnázium és a Me­zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára. Természetesen fő felada­tuknak tekintik a lakossági szolgáltatás fejlesztését. Meg­alakulásuk óta szorgalmaz­zák az átalánydíjas javítást. Jelenleg 228 ilyen dolgozója Fotó: Veress Erzsi van a szövetkezetnek. A me­zőkovácsházi járásban a 27 gebinesnek évente 4,3 millió forint a bevétele. Medgyes- egyházán víz- és gázszerelő, szobafestő, asztalos, háztartá­si gépeket javító szakember áll az itteniek szolgálatára. Kaszaperen és Kevermesen a központifűtés-szerelőknek, Nagykamaráson a kovácsnak, Almáskamaráson a kőműve­seknek van a legtöbb mun­kája. S. S. Fel kell újítani az ifjúságvédelmi albizottságok munkáját Békéscsabán, a Hazafias Népfront városi elnökségé­nek legutóbbi ülésén első­ként Dankó Pálné, a HNF körzeti titkára számolt be a VII. kerület helyzetéről, s ezen belül a tisztségviselők és aktívák tevékenységéről. A lakosság ellátására vo­natkoztatva megemlítette, hogy a kereskedelem tőke­húsból nem tudja kielégíte­ni a helybeli igényeket. Ugyancsak nincs előrehala­dás az úgynevezett reggeli „rásegítő” buszjárat indítá­sával kapcsolatban, és bi­zonytalanság tapasztalható a kerület orvosi ellátásában, valamint a vízhálózat épí­tésében is. A népfrontbi­zottság helyiségproblémá­ja viszont már megoldódott, s a szocialista brigádokkal kötött szerződések nagymér­tékben elősegítik Mezőme- gyer fejlesztését. Ezt tá­masztották alá többek kö­zött a hozzászólások is. A művelődési házat már sike­rült felújítani, jelenleg pedig a sportpálya kialakításán dolgoznak a kerület lakosai. A következő napirend elő­adója Rácz Gábor, a HNF megyei bizottságának poli­tikai munkatársa volt, aki a város környéki mozgalmi munka irányításáról beszélt. Ezt követően Csávás József, a Városi rendőrkapitányság. Juhász Ilona, a gyámható­ság képviseletében a gyer­mek- és ifjúságvédelem té­maköréről tájékoztatták az elnökséget. A népfront aktí­vái — mint mondották — hathatós támogatást nyújt­hatnak azzal is, hogy felke­resik a „problematikus” csa­ládokat, részt vesznek a szü­lőknek rendezendő fórumok, felvilágosító előadások szer­vezésében, továbbá az isko­la, a munkahely és a lakó­körzet kapcsolatának szoro­sabbra fűzésében. —y—n Üdülésszervezés az egészségügyi dolgozók szakszervezeténél A Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának feladata, hogy az egészségügyiek pihenésé­ről is gondoskodjon. Üdülte­tési munkájukat segíti a me­gyebizottság mellett dolgo­zó szociálpolitikai bizottság. Elsődleges feladatuk az üdültetéssel kapcsolatos ha­tározatok, változások, fej­lesztések figyelemmel kísé­rése. Lényeges változás pél­dául az, hogy a különféle alapszervezeteknek üdülte­tési szabályzatot kell készíte­niük. A szabályzatoknak tar­talmazniuk kell a saját üze­melésű üdülőkben történő üdültetést, a beutalók elosz­tásának szempontjait, az ez­zel kapcsolatos munka nyílt­ságát, a nyugdíjasok megvál­tozott gyógyüdülési lehetősé­geit. Minden szakszervezeti titkár birtokában van annak a módszertani kiadványnak, amely segít a szabályzatok el­készítésében. Az üdülőjegyek felosztásánál több megyebi­zottsági tag fejtette ki véle­ményét és döntött. A tagság létszámának megfelelően ará­nyosan osztották el az alap­szervezetek között a beutaló­kat. Az elosztásnál arra is figyeltek, hogy mindenhová egyenlő arányban iusson elő-, utó-, illetve főidényre szóló beutaló. A szociálpolitikai bizott­ság tagjai felkeresték azokat az alapszervezeteket, ahol az elmúlt évben fel nem hasz­nált beutalójegyek maradtak. A közelmúltban meglátogat­ták a szeghalmi utókezelő kórház, a szarvasi járás és a békéscsabai kórház rendelő- intézetének alapszervezetét, hogy az ott tapasztaltakat elemezzék. Szeghalmon a beutalók megérkezését kö­vető időben ismertetik a tag­sággal a lehetőségeket. A bizalmiak megkapják a lis­tát az üdülési felelőstől, s ezt jól látható helyen kifüg­gesztik. A jelentkezési határ­időt' az üdülés megkezdése előtt mindössze két hét— egy hónapban jelölték meg. Az üdülőjegyek elosztásáról tájékoztatják a tagságot. A szarvasi járásban az üdülési időpontokat írásban kapják meg a bizalmiak. A tagság szétszórtan dolgozik, ezért tájékoztatásuk ne­héz. Üdülési albizottság foglalkozik az üdültetés munkájával a békéscsabai kórház rendelőintézetében. Jól tájékoztatják a tagságot, köztük a nyugdíjasokat is. A bizalmiak javaslata alapján döntenek a szakszervezeti bi­zottsággal együtt a beutalók sorsáról. Az alapszervezetek veze­tőségével folytatott beszél­getések során elhangzott több javaslat. Ezek szerint jó lenne előre felmérni az üdülési igényeket, és a be­utalókat ennek megfelelően kérnék. Az iskolai év végén nem szívesen engedik a szü­lők gyermekeiket üdülni a tapasztalatok szerint, s ez sem mellékes szempont. Az éy végi munkatorlódás, sza­badságolások miatt jó. lenne időben megkapni az év eleji beutalókat. Szívesen oda­adják az időszaki munkák­hoz kötött, más szakszerve­zethez tartozó dolgozóknak az elő-, illetve utószezoni, főként pedig a téli beutaló­kat. Az üdültetési munka szervezettségét a jövőben azzal is javítani kívánja a szociálpolitikai bizottság, hogy az üdülési felelősöket közös értekezleten tájékoz­tatja tennivalóikról. B. Zs. a lakásépítés, -felújítás és -gazdálkodás helyzete Békés megyében a megyei NEB-vizsgálat tükrében Október végéig Kereskedelmi napok Gyomaendrödön „A Gyoma és Endrőd nagy­községek egyesülése óta első al­kalommal vállalkozott szövetke­zetünk igazgatósága arra. hogy az immár összetartozó nagy település egéágére kiterjedő ke­reskedelmi napokat rendezzünk. Mi így is ki akarjuk fejezni egyetértésünket a községpár eggyé válásával.” Tanai Ferenc, a Gyomaendrőd és Vidéke A FESZ. elnöke fogal­mazott így. amikor az október 11. óta tartó, a lakosság, a szö­vetkezeti tagság széles körét, sőt a háziasszonyok legtöbbjét közelről érintő kereskedelmi napok részleteiről érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a kereskedel­mi napok keretében nagyszabá­sú engedményes őszi vásárt ■rendeznek bútor-, ruházati, mű­szaki és iparcikkboltjaikban, szaküzleteikben. Ezután novem­ber 8-án, este a Hídfő étterem­ben tartják meg a kereskedel­mi napok alatt kibocsátott aján­déksorsjegyek sorsolását. A fő­nyeremény egy színes televízió. Az előbbieken túl nagy érdek­lődésre tart számot az a lakás­korszerűsítési bemutató, melyet október 18. és 23. között ren­deznek meg. Az egy hétig tartó árubemutatón korszerű festéke­ket, szigetelő és burkoló anya­gokat, kartonplast, sokféle ta­pétát és szőnyegpadlót láthat­nak az érdeklődők. A KEMI- KÄL újfajta szigetelő anyago­kat, ragasztókat, külső, belső vakolóanyagokat mutat be. Nem hiányoznak e bemutatóról a korszerű nyílászáró szerkezetek, konyhai és fürdőszobai felszere­lések sem. Október 19-én az ENCI ebéd­lőjében. az 51. sz. és a 31. sz. áruházban ételbemutatót rendez­nek. Mindhárom helyen megis­merkedhetnek a háziasszonyok az újfajta rostos gyümölcsle­vek kel. a fasírtpor elkészítésé­vel, s ezeket meg is kóstolhat­ják. Október 28-án az 51. sz. ABC-ben baromfihús készítmé­nyek bemutatója lesz. kóstoló­val egybekapcsolva. Október 22- én, délelőtt 11 órakor cukrásza­ti és hidegtálbemutatót rendez az ÄFESZ a Fészek eszpresszó­ban. E bemutatóval egy időben Sport kávékeverékből készített feketekávéval vendégelik meg a látogatókat. Gyomaendrödön a gazdag tar­talommal megtöltött kereskedel­mi napok október utolsó napján érnek véget. Balkus Imre Békés megye életkörülmé­nyeiben, életszínvonalának emelkedésében — hasonlóan az országos helyzethez — meghatározó szerepe van a lakáskörülmények javításé" nak. Nem véletlen, hogy a megye vezetése megkülön­böztetett figyelmet fordított mindenkor a lakásellátás fej­lesztésére. Ezzel magyarázha­tó. hogy csak a legutóbbi öt­éves tervet alapul véve, az állami és lakossági együttes erőfeszítések eredményeként mintegy 18 ezer új lakás épült fel, így kb. 50 ezer sze­mély költözhetett korszerű, új otthonba. Az új lakásoknak döntő többsége — a szükségletek­nek megfelelően — a megye városaiban és a városiasodé községekben, többnyire új la" kónegyedekben épült fel. A többi községben is sok új, korszerű családi ház épült, így az itt élő családok szá­mottevő része ma már kom­fortosabb, a városi életfor­mához közelebb álló körül­mények között él. Változott a lakásgazdálko­dás és a lakáselosztás rend­szere is. Másként oszlottak meg, már a legutóbbi 10 évet is alapul véve, a lakásfenn­tartás terhei az állam és a lakosság között. Létrejöttek a lakásépítésnek a szociál­politikai érdekeket is kife­jező elosztási és támogatási formái. A lakásigénylők és a lakásépítők — gyermekei­nek és eltartottainak számá­tól függően — szociálpoliti­kai támogatást kapnak, s az állam jelenleg is hosszú le­járatú, kedvezményes ka­matozású kölcsönnel ösztön­zi a személyi tulajdonú ott­honok építését. A lakásigé­nyek — legyen az tanács-, OTP-irányultságú — eddig főleg új lakáshoz juttatás révén elégültek ki, holott a szükségletek egy részének kielégítésében fontos szerep juthatott volna a lakáscse­réknek is. Ez azért is fi­gyelemre méltó szempont, mert a lakáselosztásban a társadalmi szükségletek jel­lege folyamatosan változik. Csökken a lakástalan csalá­dok száma, viszont erőtelje­sen szaporodnak a lakások minőségére, komfortosságá­ra, nagyságára és területi el­helyezkedésére vonatkozó igények. Jelenleg az az álta­lános megállapítás, hogy sem az állami lakásépítés, sem lakásgazdálkodásunk mai gyakorlata nem alkalmazko­dik megfelelően a differen­ciált szükségletekhez. így azoknak a vitathatat­lan eredményeknek ellenére, melyek a kifejlett nagyará­nyú társadalmi erőfeszítések következtében ezen a téren születtek, sem ítélhető kielé­gítőnek a lakáshelyzet, a la­kástalan, a korszerűtlen vagy még jelenleg is kis lakás­ban élő, illetve a nagy épí­tési terheket vállaló csalá­dok szempontjából. Szükségessé vált tehát, hogy mint nagy fontosságú életszínvonal-politikai kér­déssel a Központi Bizottság, majd a Minisztertanács is foglalkozzon, és határozza meg a legfontosabb tenniva­lókat. Azt. hogy — meg kell változtatni a kölcsönfolyósítás konst­rukcióját és feltétel- rendszerét, — a szociális juttatás kö­rét ki kell szélesíteni, — a vállalatok anyagi erő­forrásait is a lehetősé­geknek megfelelően be kell vonni a dolgozók lakásszerzési rendszeréi­be, — a lépcsőzetes lakáscse­réket a lakáselosztás és lakásgazdálkodás rend­szerének szerves részé­vé kell tenni, — a lakáskérelmek telje­sítésében a fokozatossá­got kell érvényesíteni, — az állampolgárok egy­más közötti lakáscseré­jét az ügyvitel, az ügy­menet egyszerűsítésével és gyorsításával kell elősegíteni. Mindezek megoldására az illetékes minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek — a fejlesztési célokat tartva szem előtt — kellett kidolgozni a lakás- építési és lakásfenntartási feladatok tervszerű végrehaj­tásának anyagi és műszaki feltételrendszerét. A tanácsok e program alapján és a helyi sajátossá­gok figyelembevételével »dol­gozzák ki a lakásépítési és -felújítási feladatok végre­hajtásának részletes területi (megyei, városi, községi) programját. Ennek elősegítése érdeké­ben a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság is úgy döntött, hogy reprezentatív vizsgálat keretében tájékozódik a la­kásépítés, -fenntartás, lakás­elosztás és gazdálkodás je­lenlegi gyakorlatáról és helyzetéről. Vizsgált idő­szaknak az 1980—81. évet, il­letve az 1982. év I—V. hó­napját választotta. A vizsgálatot a megyei NEB, a békéscsabai városi, a gyulai, az orosházi és a szarvasi járási NEB-ek be­vonásával végezte el. A hely­színi vizsgálat során 15 ta­nácsi szakigazgatási szerv, 10 ingatlankezelő és fenntartó, 3 építőipari kivitelező és 2 beruházásokat lebonyolító szervezet jelzett témával ösz- szefüggő tevékenységének el­lenőrzésére került sor. A helyszíni ellenőrzés tény­anyagán túlmenően figye­lembe vették a Hazafias Népfront, a KISZ megyei bizottsága és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa téma­körrel összefüggő tapasztala­tait és véleményét is. A lakásépítés, -tervezés, -előkészítés és lebonyolítási tevékenység vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a megyei tanács vb terv-, il­letve építési-közlekedési és vízügyi osztálya szorosan együttműködve koordinálja a VI. ötéves terv időszakára kidolgozott, a megye társa­dalmi-gazdasági programjá­ban a lakásépítésre, a lakás- fenntartásra és a lakásgaz­dálkodásra vonatkozó felada­tok megvalósítását. Ezt már azzal igyekeztek elérni, hogy a középtávú tervkoncepció készítésekor többfordulós egyeztető tárgyalásokat foly­tattak a helyi tanácsok ve­zetőivel a lakásépítési igé­nyek és a lehetőségek össze­hangolására. A célkitűzések megvalósítását menet köz­ben is figyelemmel kísérik, és a szükséges segítséget fo­lyamatosan megadják. Az így kialakított rendszer vitatha­tatlan hasznossága mellett tartalmaz bizonyos kötöttsé­geket is, melyek folyamatos feloldására törekedni kell. Az építéssel járó beruhá­zások megvalósításához ha­sonlóan lakásépítésnél is meghatározó a területelőké­szítés, a telekbiztosítás. A vizsgálat megállapításai szerint az eddig elkészült és az időközben megváltozott körülményeket, feltételrend­szert figyelembe vevő, átdol­gozott, részletes rendezési, beépítési tervek a telek biz­tosításához jó orientációt ad­nak a helyi tanácsok részé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom