Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1982. OKTÓBER 17., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Országos nyomdászvetélkedő ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Békéscsabán Pénteken, október 15/én kezdődött a nyomdászfiata­lok III. országos vetélkedője Békéscsabán. A vetélkedőt az Ipari Minisztérium, a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, a KISZ Központi Bizottsága, valamint az idén fennállásá­nak 100. évfordulóját ünnep­lő Kner Nyomda hirdette meg. Pénteken délben Huszár Mihály, a Kner Nyomda sze­mélyzeti és szociális igazga­tója nyitotta meg a vetélke­dőt. Ezután az írásbeli fel­adatok megoldására került sor, majd este Oszter Sándor és Dévai Nagy Kamilla elő­adói estjét rendezték meg. A 27 csapat közül 15 csápat ju­tott a tegnap délelőtti kö­zépdöntőbe. A csapatok öt­tagúnk : egy szedőből, repro­dukciós fényképészből, ma­gasnyomású gépmesterből, könyvkötőből és ofszetnyomó gépmesterből álltak. A szombat délutáni döntő­be hét csapat jutott, az első négy helyezett pénzjutalom­ban részesült, míg a többiek könyvet kaptak. Este filmve­títés szerepelt a programban. Azok a versenyzők, akik pénteken kiestek a további vetélkedésből, szombaton ki­ránduláson vettek részt. Bé­késcsaba és Gyula nevezetes­ségeivel ismerkedtek. A zsűriben az ország nagy nyomdáinak neves szakem­berei értékelték a fiatalok munkáját. V. L. A részt vevő csapatok egy csoportja a tegnap délelőtti kö­zépdöntőn, az ifjúsági és úttörőházban Fotó: Veress Erzsi Iskolamúzeum lesz Erzsébethelyen A HNF városi honismereti munkabizottsága a napok­ban tartotta meg soron következő ülését Békéscsa­bán. Hankó András elnök az aktuális feladatokkal kap­csolatban elmondta, hogy az iskolamúzeumot Erzsébethe­lyen (Jamina), az Orosházi úti oktatási intézmény régi épületszárnyában rendezik majd be. Egyik részvevő ja­vasolta: a tanács vállalja magára a tatarozást, illetve karbantartást; az iskola pe­dig az állandó gyűjtemény megőrzéséről, kezeléséről gondoskodjon. A megbeszé­lésen elhangzott az is, Kis- megyeren jó lenne egy ta­nyasi iskolát is berendezni eredeti állapotban az utókor számára. Ez nemcsak kirán­dulóhelynek lenne alkalmas, hanem sok tanuló — kellő felügyelet mellett — itt tölt­hetné el hasznosan a hétvé­geket is. A „Ki mit gyűjt?" prog­ramra vonatkozóan a mun­kabizottság elnöke megemlí­tette, hogy lehetőség nyílik az érdekelteknek a Honisme­ret című lapban gyűjtőszen­vedélyükről cikket megjelen­tetni. Az ülésen szó volt még az emlékhelyek feltérképezé­séről, valamint az október 24-én, Orosházán, a művelő­dési központban rendezendő honismereti börzéről is. —y—n Uj házgyári tervsorozat — változatosabb lakások Megkezdték a szükséges elemek, szerkezetek gyártását A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat újfajta házgyári lakástervso- rozatok kidolgozásával bőví­ti a korszerű otthonok vá­lasztékát. Az első tervsoro­zathoz szükséges 'elemek, szerkezetek gyártását már megkezdte a 43-as számú Ál­lami Építőipari Vállalat 1-es számú és 4-es számú ház­gyára, s e termékekből rö­videsen összeszerelik az első lakóépületet a kaszásdűlői lakótelepen. Ebben az épü­letben már a korábbinál gazdagabb alaprajzi válto­zatban építik fel a lakásokat. A tervezők asztaláról most lekerült újabb tervsorozat pedig az épületszerkezeti rendszer megváltoztatásának eredményeként további je­lentős választéknövelés fel­tételeit teremtette meg, s egy­úttal messzemenően alkal­mazkodik a 3-as számú ház­gyár berendezéseinek terme­lési lehetőségeihez. Így nincs szükség a gyártósor lecseré­lésére, a panelsablonok mé­reteinek lényeges megváltoz­tatására. Ezért a típusváltás is gyorsabb és jóval gazda­ságosabb lehet a szakásos- nál. Az új megoldás szerint a hazai paneles technológiában • először alkalmaznak az épü­let hosszanti tengelyével párhuzamos, úgynevezett hosszfalas teherviselő szer­kezeteket is. Ennek gyakor­lati haszna, hogy a párhu­zamos teherhordó falak kö­zött a tetszés szerinti helyen építhetik be a válaszfalakat. Így a keskeny helyiségek he­lyett tágasabb, jobban bebú­torozható szobákat, konyhái­kat alakíthatnak ki, és a la­káshoz még külön étkezőtér is járulhat. Ezzel a lakásigé­nyek kielégítésében is új megoldásra nyújtanak lehe­tőséget. Megoldható ugyanis, hogy a válaszfalakat a leen­dő lakók kívánságának meg­felelően helyezzék el, ha e kérések korai közlésének le­hetőségeit a tanácsi lakáski­utalási, vagy a lakásértéke­sítési rendszer is megterem­ti. Távlatban mód nyílik ar­ra, hogy a válaszfalat ne vasbeton elemből építsék, hanem könnyebb szerkezet­ből, amit később a lakók is áthelyezhetnek, ha változik a család összetétele. Az új tervsorozat alapján tizenegy szintig az épületek magassága is kívánság sze­rint változtatható. Az elkép­zelések szerint a káposztás­megyeri, új városrészben épülnek fel az első hosszfa­las teherhordó-szerkezetek­kel kiegészített paneles la­kóházak, s az első átadások­ra várhatóan 1984-ben kerül sor. Nincs könnyű helyzetben a Békéscsabai Kötöttárugyár. Ala­posan visszaesett bel- és külföldön a textilipari termékek iránti kereslet, és ezt ők is megérzik. Éppen ezért nagyon jókor jött, hogy az idei BNV-n baby-pack nevű, postán ren­delhető csecsemőruházati csomaguk elnyerte a vásár nagy­diját. Mennyit ér ez a nagydíj, és hogyan kívánják kihasz­nálni az elismerés hozta lehetőségeket? Ezekre a kérdésekre keresünk választ cikkünkben az 5. oldalon Fotó: Lónyai László BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Gerlán Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Veress Erzsi Megkezdődött az I. országos nemzetiségi közművelődési konferencia Országos nemzetiségi köz- művelődési konferencia kez­dődött tegnap Vácott, a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban. Az első alkalommal megrendezett kétnapos ta­nácskozáson a nemzetiségi szövetségek vezetői, közmű­velődési aktivistái, az állami szervek és társadalmi szer­vezetek szakemberei cserél­tek véleményt művelődéspo­litikánk időszerű kérdéseiről, a nemzetiségi közművelődés helyzetéről és feladatairól. A konferenciát Hanga Mária művelődési miniszterhelyet­tes nyitotta meg. Egyebek kö­zött elmondta: az országos tanácskozást, a számvetést nemcsak a nemzetiségi szö­vetségek 1983-ban megren­dezendő kongresszusai, ha­nem a nemzetiségi közműve­lődésben elért dinamikus fej­lődés is indokolja. Mint hangsúlyozta: az anyanyelv megtartása, továbbfejlődé­se és használata felté­teleinek biztosításával társa­dalmunk a közművelődés minden szférájában lehetővé teszi, hogy a magyarországi dél-szlávok, németek, romá­nok és szlovákok tevékenyen kibontakoztathassák gazdag kulturális hagyományaikat. A nemzetiségi csoportok kultú­rájának megtartása, fejlődé­se, újraalkotása nemcsak a nemzetiségi szövetségek ügye, hanem közügy. A plenáris ülés előadói megállapították: a nemzeti­ségi közművelődés ma élő tevékenységi formái nagy­arányú fejlődésének lehe­tünk tanúi. Az utóbbi egy— másfél évtizedben kialakul­tak, megerősödtek a nyelv­művelő, hagyományőrző iro­dalmi és egyéb klubok, a pávakörjellegű hagyomány- ápoló kórusok, zenekarok, fellendült a honismereti, helytörténeti tevékenység, megszaporodtak a tájházak és a különféle helytörténeti gyűjtemények. 1968-ban csu­pán 182 együttes, klub és szakkör működött, számuk 1981-re elérte a 453-at. Szé­les körű támogatást kapnak a közművelődés azon ágai is. amelyek a nyelv megőrzését, erősítését szolgálják. Ezek között is új és nagyon fontos kezdeményezés a nemzetiségi nyelvű színházi kultúra ki­bontakoztatása. A konferencia résztvevői a plenáris ülést követően szek­ciókban vitatták meg a többi között a nemzetiségi közmű­velődés irányításának, a könyvtárügynek, az olvasó­mozgalomnak, a hagyomány- ápolásnak eddigi tapasztala­tait és az ezekkel összefüggő feladatokat. A konferencia ma folytatja munkáját. Kodály kórusok találkozója Szolnokon, a megyei mű­velődési, központban tegnap megkezdődött a Kodály kó­rusok országos találkozója. Ez alkalomból azok az együt­tesek érkeztek az ország minden részéből a Tisza- parti városba, amelyek a száz esztendeje született nagy magyar zeneszerzőt válasz­tották névadójuknak. A kó­rusművészet megújítójának tisztelgő találkozó házigazdá­ja a Szolnoki ÁFÉSZ 60 éves fennállását ünneplő Kodály kórusa. A megyei művelődési köz­pont színháztermében a résztvevő 13 együttes közül elsőként a gyermek- és ifjú­sági karok mutatkoztak be, majd a felnőttkórusok léptek a közönség elé. A műsorban Kodály kórusművei mellett Bartók, Bárdos, Karai és Szokolay szerzeményei hang­zottak el. A Kodály kórusok országos találkozója ma a tiszaligeti sportcsarnokban fejeződik be a záróhangversennyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom