Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TflNACS LBPJB 1982. OKTOBER 16., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Várkonyi Péter látogatása megyénkben Óvári Miklós felszólalása Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- ja, a Központi Bizottság tit­kára is. A szakszervezeti agitációs és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT titkára tar­tott előadói beszédet. Mint mondotta, ma, ami­kor az életszínvonal alakulá­sa oly nagymértékben függ a hatékony, fegyelmezett mun­kától, különösen nagy a je­lentősége a szakszervezetek felvilágosító tevékenységé­nek. A dolgozókat arról kell meggyőzni, hogy magasabb bért csak jobb eredmények­kel érhetnek el, a gazdasági vezetőket pedig arra kell sarkallniuk, hogy teremtsék meg a jó munkához a felté­teleket, s bármilyen nehéz is legyen a vállalat anyagi helyzete, aki jobban dolgozik, többet is keressen. A válla­lati önállóság növekedésével új lehetőségek nyíltak a he­lyi megegyezésekre, s ez a szakszervezetek felelősségét is megnövelte, hiszen az ő munkájukon is fokozottan múlik, hogy a vállalatnál tel­jesítik-e a termelési felada­tokat, lesz-e elosztanivaló. mennyi jut az élet- és mun­kakörülmények javítására. Gyakran mindez még csak lehetőség, mert a szakszerve­zeti tevékenységben még mindig nem alakult ki min­denütt az új helyzethez iga­zodó korszerű munkastílus. Mindenekelőtt közelebb kell kerülniük a szakszervezeti tisztségviselőknek az egyén­hez. így ismerhetik meg job­ban. hogy ki mire képes, mit vállalhat, mi a gyengesége, miért érdemel elismerést vagy bírálatot. Ök tudják legjobban elősegíteni, hogy azoknak a hangja érvénye­süljön. példája hasson, azok­ra nézzen fel a közösség, akik tehetségükkel, szorgal­mukkal. fegyelmükkel, mű­veltségükkel kitűnnek. A szakszervezeti bizottsá­goknak mindenképpen meg kell teremteniük annak fel­tételeit, hogy a bizalmiak minden fontos kérdésről tá­jékozva legyenek, s a mun­kájuk közben szerzett ta­pasztalataik a felsőbb szak- szervezeti szervhez eljussa­nak. A SZOT titkára a további­akban rámutatott, hogy a szocializmus építésének egyik alapvető követelménye a be­csületesen végzett munka er­kölcsi, anyagi elismerése, ezt azonban még távolról sem sikerült mindenütt megvaló­sítani. A dolgozóknak meg­lehetősen széles köre még ma is meg van győződve ar­ról, hogy a munkabér növe­lése pusztán felső szintű dön­tésektől függ, nem eléggé ér­zik vállalatuk és saját maguk munkájának jelentőségét. Az (Folytatás a 3. oldalon) Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára október 15-én, tegnap Békés megyébe látogatott. A vendéget a megyei pártbi­zottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság' első tit­kára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogad­ta. Ezt követően Várkonyi Péter külpolitikai aktíván ta­Gyulai székházában ülése­zett tegnap a Magyarorszá­gi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége, a tanácskozáson a három ti­szántúli megye — Békés, Csongrád- Hajdú-Bihar — román tannyelvű és nyelv­oktató általános iskoláinak munkáját elemezték. Az ülé­sen részt vett Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára is. Beszámolta^ arról, hogy a 13 tiszántúli iskolában anya- nyelvükön tanuló, illetve anyanyelvűket ápoló román diákok száma öt év alatt ezerről ezerháromszázra nőtt. Az idén is több az elsős, mint tavaly, Gyulán példá­ul kétszer annyi a számuk. Népesek a román óvodai csoportok is. A nyelvoktató iskolákba és óvodákba a kétnyelvű községekben egy­lálkozott a megyei, városi, járási, községi párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze­tek vezetőivel, munkatársai­val. A mintegy ötszáz részt­vevő előtt időszerű külpoli­tikai kérdésekről beszélt, és válaszolt a feltett kérdések­re. Délután Gyulára látoga­tott, ahol megtekintette a Kohán Múzeumot és a hús­kombinátot. re többen járnak magyar anyanyelvű gyermekek is. Ez örvendetes jelenség, hoz­zájárul egymás nyelvének, műveltségének alaposabb megismeréséhez. A román iskolákban, né­hány kivételtől eltekintve, elegendő a tanítók és a ta­nárok létszáma, és a tárgyi feltételek is kedvezőek. Több Szemléltető eszközre lenne szükség viszont az anya­nyelvoktatáshoz — ezek be­szerzéséhez az elnökség a Művelődési Minisztérium se­gítségét kéri. Az új tanter- vetc és tankönyvek jól szol­gálják az oktatás korszerűsí­tését, s mint a tanácskozáson elmondották, a többnyire kis létszámú román osztályok le­hetővé teszik a gyermekek­kel való elmélyült foglalko­zást. Tanácskozott a román nemzetiségi szövetség elnöksége Első az élelem A képen csontsovány, megtört tekintetű férfiak és felpuffadt hasú gyerekek ma­réknyi főtt rizsért állnak sorba, valahol Afrika éhségövezetében. Egy villanásnyira megáll kezünkben a kanál, dúsan megra­kott asztalunkra meredünk. Csak egy pil­lanat az egész, aztán jóízűen falatozunk tovább. Peregnek a híradó eseményei, nem hagyva időt az elmélkedésre. A gazdag, sőt a gazdasági gondok alatt nyögő országokban is orvosok és háziasz- szonyok agyafúrt fogyókúrarecepteken tö­rik a fejüket; békés korszakunknak szinte „népbetegsége” lett az elhízás. Közben nem telik el nap, hogy valahol, öreg földré­szünkön távol, emberek százait, ezreit ne pusztítaná az értelmetlen éhhalál. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szer­vezetének (FAO) adatai szerint ma a vi­lág táplálkozási kalóriaellátottsága nem kevesebb, mint tíz százalékkal haladja meg azt a szintet, amelyre a megfelelő, egészséges táplálkozáshoz szüksége van. Mégis sok százmillió ember tartósan éhe­zik, mert kozmikus gyorsasággal fejlődő korunkban az élelmiszerek elosztása nem felel meg a szükségleteknek. Vajon van-e ennél égbekiáltóbb ellentmondás? Hiszen ez az egyenlőtlenség az élet feltételétől, ha úgy tetszik, lehetőségétől foszt meg embe­reket. Október 16-án különösen élesen vetődik fel ez a kérdés mindkét földtekén. Be­szélnek, írnak róla, és évről évre megújul a remény, hogy a szavakat tettek követik. Az ENSZ megalakulása óta ugyanis októ­ber 16 élelmezési világnap. Idén a nem­zetközi szervező bizottság első hallásra ta­lán nem sokat mondó mottót talált: „Első az élelem”. Ha belegondolunk, nagyon is időszerű és helyénvaló a jelmondat. Az emberiség jelenkori gondjai-bajai között a világ gazdagabbik része azért tesz erő­feszítéseket, hogy legalább megőrizze elért eredményeit, egyebek között életszínvona­lát. A gazdasági visszaesés avagy stagná­lás azonban az elmaradott, természeti csa­pásoktól is sújtott országokban közvetlenül az életet fenyegeti. Pedig a harmadik vi­lág nem csekély eredményeket ért el — különösen az utóbbi két évtizedben —, hogy kiszabadítsa magát a kiszolgáltatott­ság hálójából. Csökkent az éhező emberek össznépességhez viszonyított aránya. A fejlődő országok évente több mint három százalékkal tudták növelni mezőgazdasági termelésüket, ami jelentős lépés az önel­látáshoz vezető úton. Ez is közrejátszott abban, hogy a világ élelmiszertartalékai elérjék az évi szükséglet tizennyolc száza­lékát. Mégsem javult alapvetően a hely­zet, aminek több oka van. Az egyik, és alapvető, a mérhetetlen pazarlás. Az eny­hülési folyamat megtorpanásával csök­kentek a külföldi segélyprogramok és a gazdasági támogatás más. időt álló, hosz- szabb távra szóló formái is. Ezért követ­kezhetett be, hogy idén a Szaharától délre a huszonnegyedik órában érkeztek meg a FAO áltál szorgalmazott segélyszállítmá­nyok. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete tanulmányt készített arról, hogy várhatóan miként alakul a mezőgaz­daság fejlődése az ezredfordulóig. Az egy­re növekvő távolság ellenszereként alap­vető beruházásokra lenne szükség a fejlő­dő országokban, ami azonban külső segít­ség nélkül elképzelhetetlen. A becslések szerint évi ötmilliárd dolláros támogatás mellett megvalósulhatna a nagyszabású fejlesztési program. Hallatlanul magas összeg, ám szinte eltörpül a fegyverkezési kiadások mellett. Nem csekély a tét: ha ezt a pénzt világméretű összefogással elő lehetne teremteni, reális lenne az esély arra, hogy megszűnik az éhezés a világon. Első az élelem. A tőmondat célt, prog­ramot, felelősséget jelöl. Kijelentő módja ellenére felszólít arra, hogy fogjunk ösz- sze egy kiáltó ellentmondás leküzdéséért. Nem általában, hanem konkrét segítség- nyújtásra ösztönöz minden egyes embert. Gazsó L. Ferenc II szocialista versenymozgalom ■ ■■ rra jovoje Tegnap megkezdődött a szocialista brigádvezetők VI. tájkonferenciája Orosházán. Délután a résztvevők fontos kérdésről, a szocialista mun- kaverseny-mozgalom felada­tairól és jövőjéről hallgat­hattak előadást, a Petőfi Művelődési Központban. Gál László, a SZOT főtit­kárhelyettese először felvá­zolta népgazdaságunk jelen­legi helyzetét. Elmondta, hogy bár mutatkoznak a ja­vulás jelei, helyzetünk egy cseppet sem rózsás, és még rengeteg tennivaló áll előt­tünk. Többek között ezért van továbbra is rendkívül nagy szükség' a szocialista munkaverseny-mozgalom fejlesztésére. Nem arról van szó persze, hogy a munka- verseny-mozgalomtól vár­nánk a népgazdaság minden gondjának megoldását, de a maga helyén sok múlik a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók hozzáál­lásán. Szólt a SZOT főtitkárhe­lyettese arról is, hogy a ter­melőmunkában mindenütt számítanak a szocialista bri­gádok tevékeny részvételére, a minőség és a hatékonyság javítására. Végezetül Gál László vá­laszolt a résztvevők kérdé­seire. Púja Frigyes ünnepi beszédét tartja Ésszerűbben, takarékosabban I B takarékossági hónap megnyitója Mezőhegyesen Ezekben a napokban, he­tekben országszerte megem­lékeznek a takarékosságról. A takarékossági gondolat hi­vatott letéteményezésének, a tízezres gárdát foglalkoztató Országos Takarékpénztárnak a kezdeményezéséhez csatla­koztak a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront aktívái, közösen szólnak an­kétokon, szűkebb körű meg­beszéléseken, vagy éppen né­pesebb gyűléseken a takaré­kosság jelentőségéről, ered­ményeiről és követelményei­ről. E gondolatokkal kezdő­dött tegnap, pénteken dél­után Mezőhegyesen, a mező- gazdasági kombinát díszter­mében rendezett takarékos- sági hónap megyei ünnepi megnyitója. Az eseményen többek között részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter, az MSZMP KB tagja. Araczki János, a megyei ta­nács elnökhelyettese. ifj. Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese. Szikszói Ferenc, a HNF megyei titkára. Pataki István, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. Hoffmann József, az OTP vezérigazgató-helyettese, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke. — A takarékossági világ­nap, amint elnevezése is utal rá, a takarékos emberek nemzetközi ünnepe. Azoké az embereké, akik egész év­ben beosztóan élnek, éssze­rűen gazdálkodnak jövedel­mükkel, szorgalmasan mun­kálkodnak maguk és csa­ládjuk boldogulásán, és kö­rültekintő megfontoltsággal sáfárkodnak munkahelyükön is a rájuk bízott gépekkel, szerszámokkal, értékes esz­közökkel és anyagokkal — kezdte ünnepi beszédét Pú­ja Frigyes, majd többek kö­zött hangsúlyozta: A felszabadulás után vált hazánkban közéleti rendez­vénnyé a takarékossági vi­lágnap évenkénti megünnep­lése. Vissza-visszatérő szám­vetési alkalom ez, évről évre gazdagodó tartalommal és általánosodó szemlélettel, így jutottunk el az elmúlt évtizedek alatt az egyszerű pénztakarékosságtól — amelynek fontosságát azon­ban soha le ifiém' becsültük — a népgazdaság minden te­rületére kiterjedő, a szó tel­jes értelmében vett társa­dalmi takarékosságig. Az előadó a továbbiakban a nemzetközi gazdaságot ele­mezte. Kiemelte: Ismertek azok a körülmények, ame­lyeket összefoglalóan úgy emlegetnek, hogy világgazda­sági korszakváltás ment és megy végbe, s válságba sod­ródtak még a fejlett tőkés országok gazdaságai is. A vi­lágpiac addigi, viszonylag el­fogadható egyensúlyának fel­bomlása mind erőteljeseb­ben érezteti kedvezőtlen ha­tását nálunk is. Ezt a ha­tást kell nekünk kivédenünk. Másra ót nem hárítható, el nem odázható, elsődleges feladatunk a külgazdasági egyensúly helyreállítása. A kormány takarékossági intézkedésének hatására pél­dául kőolaj-behozatalunk 1981-ben 7,8 millió tonnára csökkent. Minden százalék­nyi megtakarítás 10 milliárd forintot jelent! A felméré­sek szerint 1985-ig várható­an 17 milliárdos megtaka­rítást érhetünk el a prog­ram megvalósításával. Ezt a jelentős összeget más, fon­tos társadalmi célokra for­díthatjuk. Az előzőekben vázolt or­szágos adatokon túlmenően néhány szó esett Békés me­gye — ezen belül a mezőko­vácsházi járás és a szűkebb értelemben vett mezőhegye- si körzet — néhány lényege­sebb takarékossági, valamint hitelezési eredményéről is. A megye takarékpénztári, postai és takarékszövetkeze­ti betétállománya augusztus 31-én meghaladta a 6 mil­liárd forintot. Az éves állo­mányemelkedés 244 millió forint. Jelentős az ifjúság számára bevezetett konstruk­ció — az ifjúsági takarék- betét — terén elért ered­mény is, csaknem 20 ezer fiatal rendelkezik ifjúsági takarékbetéttel. A megyei adatokhoz ha­sonlóan fejlődött a mezőko­vácsházi járás betétállomá­nya is, mely megközelíti a 780 millió forintot. Az ide­tartozó fiókok — Battonya, Medgyesegyháza, Mezőhe­gyes. Mezőkovácsháza — je­lentős részt vállaltak az át­utalási betét népszerűsítésé­ben is. A takarékosságban nincs szégyellnivalója Mezőhegyes nagyközség lakosságának sem. hiszen a három betét­gyűjtő szervnél elhelyezett betét megközelíti a 90 mil­lió forintot. E gondolatok jegyében nyi­totta meg a takarékossági hónap rendezvénysorozatát Púja Frigyes. Az OTP vezérigazgatója a takarékossági eredmények alapján külön jutalmazta a MOM Battonyai Gyáregysé­ge KISZ-bizottságát ésaMe- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát Cukorgyára szám­viteli szocialista brigádját. —sz— Fotó: Veress Erzsi L. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom