Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-15 / 242. szám
NÉPÚJSÁG A gyulai júliusi várszínházi bemutatkozás után a Békés megyei Jókai Színház színpadán újra találkozhatnak a gyerekek Fecskefiúval, Rózsalánnyal, a Létrával, a Hordóval és a Gereblyével. Csukás István—Schéncr Mihály—Kocsár Miklós mesejátékát szerdán mutatta be először a Jókai Színház. Képünkön a mesejáték egyik vidám jelétében Pelsőczy László, Hídvégi Mária, Tomanek Gábor és Nagy Mari Fotó: Veress Erzsi Október 24-én, vasárnap Megyei honismereti börze Orosházán A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Megyei Művelődési Központ az orosházi járási művelődési központ Juhász Balázs gyűjtőklubjával közösen megyei honismereti börzét rendez október 24-én, vasárnap délelőtt. A művelődési központban megrendezésre kerülő börzenap megnyitóját dr. Köteles Lajos, a megyei tudományos koordinációs szak- bizottság titkára tartja. Bizonyára legtöbbünknek nem sokat mond a helytörténeti börze kifejezés. A megyei párt- és állami szervek ezt a napot azzal a céllal szervezik, hogy a fiókok és szekrények mélyén porosodó helytörténeti könyvek, folyóiratok, kiadványok előkeA takarékosabb ivóvíz-gazdálkodás céljából napi 15 ezer köbméter ipari vizet szolgáltató rendszer épül a várpalotai iparvidék számára — közölték tegnap Kincsesbányán, a Dunántúli Regionális Vízmű és Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság rüljenek, s azt a közgyűjtemények, a kutatók, a gyűjtők munkájukban hasznosítani tudják. Ezeket az anyagokat részben cserélni, részben pénzért megvásárolni lehet a börzén. A meghirdető szervek nevében a Megyei Művelődési Központ még most is várja azokat a válaszleveleket, amelyek a cserére, illetve az eladásra szánt honismereti, helytörténeti, üzemtörténeti és munkásmozgalmi kiadványok, dokumentumok címjegyzékét tartalmazzák. Az MMK összesítést készít, amelyet eljuttat még a börze napja előtt a közgyűjteményeknek, magángyűjtőknek, kutatóknak. ankétján. A 190 millió forint értékű beruházás lehetővé teszi, hogy az eddigi ivóvíz helyett a fehérvárcsurgói víztároló vizét használják fel ipari célokra a Péti Nitrogénművekben, az Ino- tai Erőműben és Alumíniumkohóban. Híradás az autóklubból Alig egy hónapja, hogy ünnepélyesen átadták az autóklub békéscsabai műszaki bázisát, s a megye autósai máris kezdik megkedvelni a korszerű körülmények között végzett szolgáltatásokat. Ezeket most igen jelentős új szolgáltatással máris bővítik, ugyanis október végétől megkezdik az időszakos hatósági vizsgáztatásokat. A klub tagjainak tehát nem kell majd a KPM vizsgáztató bizottságához fordulni, hanem a hibák kijavítása után helyben le is vizsgáztatják majd a gépkocsikat. A megnyílt békéscsabai műszaki bázis mellett az autóklub úgynevezett mini bázisokat hoz létre a megye különböző részein. így szeptember 16-án megnyílt az első ilyen műszaki állomás Szeghalmon, a Vörösmarty u. 2/1. szám alatt, ahol Bihari Lajos áll az autósok rendelkezésére. Még ebben az évben megnyílik a békési, és tervezik a tótkomlósi és az orosházi műszaki bázis átadását is. Október 25-én délután 16 és 18 óra között a békéscsabai műszaki állomáson, a Szarvasi úton jogi tanácsadó-szolgálattal állnak az autósok rendelkezésére. Az új műszaki bázis beindításával feleslegessé vált a Jókai utcai iroda fenntartása, ezt eddig is csak átmeneti jelleggel működtették, hogy a klub' tagjai megszokják a szarvasi úti telepet, így október 15-től a MÁK megszünteti Békéscsabán, a Jókai utcában fenntartott irodáját, s ettől az időponttól a szarvasi úti műszaki állomás irodáiban fogadják a klub tagjait. Ugyancsak itt tartják meg október 25-én, hétfőn 14 órakor a MÁK Békés megyei Szervezetének kibővített elnökségi ülését is. (demény) (ni) Ipari vízellátórendszer II tárgyalóteremből Ököllel fizetett a segítőkészségért A Békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta Kovács Antal, Köröstarcsa, Rákóczi út 22,'A szám alatti lakos bűnügyét. A 30 éves férfi állt már a bíróság előtt. Súlyos testi sértésért vonták felelősségre. Az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztették. A korábbi esetből nem okult. Ez év július 12-én követett el bűncselekményt. Reggel Köröstarcsáról, a lakásáról motorkerékpárral ment Csárdaszállásra, a munkahelyére. Délben munkatársaival a közelben levő Jóbarát vendéglőbe tért be. Nem rendelt ebédet, hanem 3-4 korsó sört ivott meg.Ezután munkahelyén felvette a bérét, és visszament a vendéglőbe. Egyedül sörözött. Mintegy 7 korsó sört fogyasztott el. Ezután csatlakozott hozzá G. András sértett. Este 9 óráig italoztak. Ismerőse látván, hogy az ital erősen megártott neki, felajánlotta, hogy aludjon nála. A vádlott elfogadta a szíves invitálást. Motorkerékpárját a közeli parkolóban helyezte el. Elmentek G. Andrással a lakásra. A sértett bemutatta édesanyjának. Elmondta, hogy meghívta, aludjon náluk. A 77 éves idős asszony már ágyban feküdt. Átmentek a másik szobába. G. András egy pálinkás üveget tett az asztalra. Két-há- rom pohárral fogyasztottak el. Ezután eltette az üveget és azt mondta, hogy „most már feküdjünk le.” Kedvesen, udvariasan szólt a vádlotthoz. Kiment a folyosóra, és sorra oltotta le a villanyt. Sötét lett. Mikor a sértett megállt a szobát és a konyhát elválasztó ajtóban, a vádlott minden szóváltás nélkül nekitámadt. Ököllel nagy erővel megütötte. G. András a földre zuhant. A vádlott tovább folytatta a bántalmazást. A vádlott erőteljes férfi. A sértett nálánál idősebb és sokkal törékenyebb alkatú. Könyörgött, hogy ne bántsa. A ribilliót időközben meghallotta a 77 éves asszony. Felkelt az ágyból, hogy megnézze, mi történik. A villanyt felkattintotta, és átment a másik szobába. Mikor látta, hogy mi történik a fiával, kérlelni kezdte a vádlottat, hagyja abba a bántalmazását. De ez csak olaj volt a tűzre. Kovácsot valósággal megvakította a düh. Nekiesett az idős asszonynak. Olyan erővel ütötte meg, hogy a földre zuhant. Ám ezután sem hagyta abba a bántalmazását. Rugdosta. G. András enyhe fokú agyrázkódást és egyéb sérüléseket, édesanyja pedig ál- kapocscsonttörést és agyrázkódást szenvedett. Kovács otthagyta a sértetteket a szétdúlt lakásban. A parkolóba ment a motorkerékpárjáért. Útközben találkozott Sz. I.-val. Kölcsönkérte MZ-típusú motorkerékpárját, és Csárdaszállásról Köröstarcsára, a lakására hajtott. Okkal vetődik fel a kérdés, miért követte el ezt a brutális cselekményt. A bíróságon is megkérdezték Kovács Antalt. Azt válaszolta, hogy erősen ittas volt, s úgy vélte, hogy a sértett fajta- lankodni akart vele, mert egymás után oltotta el a villanyt. A bíróság természetesen ezt a védekezést nem fogadta el, ugyanis az általa felvetett gondolatra utaló tényezők nem merültek fel. Ez csak átsuhanó védekezés lehetett. Végeredményben maga sem tudott magyarázatot adni arra, hogy mi váltotta ki belőle az agresszivitást. G. András segítőkészségéért a vádlott ököllel fizetett. A városi bíróság Kovács Antalt kétrendbeli súlyos testi sértés bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Ugyanakkor mellék- büntetésként két évre a közügyektől, egy évre pedig a járművezetéstől tiltotta el. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Elrendelte a bíróság az előzetes büntetésének a végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. (Serédi) 1982, október 15., péntek II Minisztertanács megtárgyalta Januártól nagyobb önállóság és ösztönzőbb érdekeltségi rendszer a kereskedelemben Január elsejétől nagyobb önállóságot kaphatnak, s az eddiginél ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnek a kereskedelmi hálózat közepes kategóriájába tartozó — általában 10—50 dolgozót foglalkoztató — üzletei a Minisztertanács csütörtökön hozott határozata értelmében. A kisüzletek szerződésbe, illetve bérbeadása — bár a folyamat még nem fejeződött be — az eddigi tapasztalatok szerint jól bevált. A Minisztertanács most hozott határozata az országban mintegy 5 ezer ABC-áruházat, éttermet, cukrászdát és iparcikküzletet érint. Bár arányuk az állami és szövetkezeti hálózat 10 százalékát sem teszi ki, mégis meghatározó jelentőségűek, mert a forgalom több mint 40 százalékának lebonyolításával a kiskereskedelem - gerincét képezik. A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés bevezetése nem kötelező, de érdekük mind a vállalatoknak, mind a kereskedelmi dolgozóknak, s nem utolsósorban a fogyasztóknak és az egész népgazdaságnak. Az új lehetőség lényege, hogy az arra vállalkozó szakemberek nagyobb önállóságot kapnak az üzletek áruforgalmi és gazdálkodási feladatainak végrehajtásban, s fokozottan érdekeltek az eredményes működésben. Az önállóság mértékét, és esetleges korlátáit a vállalat határozza meg, s ezt a dolgozókkal kötött megállapodásban rögzíti. Az önállóság kiterjedhet az árubeszerzésre, a beszerzési források megválasztására, az értékesítés megszervezésére, a létszám- és bérgazdálkodásra, az eszköz- és készlet- gazdálkodásra, s a választék kialakítására. A későbbiekben mód lesz arra is, hogy — az árpolitikai intézkedések betartásával — a helyi ismeretek birtokában az árusított termékek 5—10 százalékának fogyasztói árát is a boltvezetők állapítsák meg. A vendéglátásban mintegy 70 helyen már bevált ez a módszer, a kiskereskedelemben azonban még nem volt rá példa. Jelentősége különösen abban lesz majd, hogy a kiárusításokhoz, időszakos engedményekhez nem kell a boltvezetőknek külön engedélyt kérniük. Az új formában az önállóság adta lehetőséget hatékony anyagi ösztönzés támasztja alá. Azok a boltvezetők, helyettesek, vagy akár egész üzleti kollektívák, akik vállalják az új ösztönzési rendszerrel együttjáró kockázatot, az üzlet eredményes működésétől függően jelentős többletjövedelemre tehetnek szert. Az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem — amennyiben a vállalat által előírt eredményt teljesítik —olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elérheti. Ha az előírt követelményeket túlteljesítik, a többlet meghatározott — általában 10—30 — százalékát az érintett dolgozók munkabéren kívüli juttatásként megkapják. így összjövedelmük az alapbér két- háromszorosa is lehet. (A munkabéren kívüli juttatásként kapott többletet általános jövedelemadó terheli.) Ha a bolti dolgozók munkájukat hanyagul, felületesen végzik, csupán alapbérüket kapják meg, s még a korábbi forgalmi jutaléktól is elesnek. Az új érdekeltségi forma bevezetésétől a kereskedelmi dolgozók jövedelmének jelentős differenciálódása várható. A jövedelemérdekeltségű dolgozóknak elsőrendű érdeke lesz, hogy a vásárló elégedetten távozzék az üzletből, ezért fokozott figyelmet kell fordítaniuk a munka megszervezésére, a hatékony eszköz- és költséggazdálkodásra, egyszóval a forgalom eredményes lebonyolítására. A nagyobb forgalom és a kisebb ráfordítás növeli a kereskedelmi dolgozók jövedelmét, s egyidejűleg a vállalatok és szövetkezetek, valamint az egész népgazdaság bevételeit. Eredményesen tevékenykedik a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetek tiszteletet parancsoló eredményeikkel itthon és külföldön egyaránt tekintélyt vívtak ki maguknak. Az évente előállított termékeik értéke már meghaladja a 190 milliárd forintot. A velük együttműködő kistermelők további mintegy 42 milliárd forintot érő áruval egészítik ki a termelést, hozzájárulva ezzel a zavartalan, kiegyensúlyozott lakossági ellátáshoz és az exportfeladatok teljesítéséhez. Az országban gazdálkodó 1379 mezőgazdasági szövetkezet eredményességében meghatározó szerepe volt és van manapság is azoknak a társadalmi érdekképviseleti és mozgalmi szerveknek — a TOT-nak és 21 megyei-területi tsz-szövetségnek —, amelyek a szövetkezeti gazdálkodás nehezebb időszakában, az útkeresés idején és a fellendülés, valamint a sikerek korszakában is mindennapos következetességgel tevékenykedtek. Éspedig igen összetett feladatkörben. Valójában mindenre ügyelve, ami meghatározhatja a tagság és az alkalmazottak boldogulását. Azt, hogy ez a tevékenység mégsem öncélú, bizonyítják az ország lakosságának ellátását magas szinten megoldó mezőgazdasági teljesítmények, amelyek mögött ott vannak a mezőgazdaságilag művelhető terület 80 százalékában gazdálkodó tsz-ek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát a tsz-ek 1967. évi első kongresszusa hozta létre. A testület az alapszabály és az ötévenként esedékes kongresszus határozatai szerint tevékenykedik a Minisztertanács törvényességi felügyeletével. A társadalom érdekegyeztetési mechanizmusában a TOT képviseli a tsz-ek, valamint a szövetkezeti parasztság érdekeit. Segíti a gazdaságok szocialista vonásainak erősítését, a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, továbbá a népgazdasági követelményekhez igazodó önálló, tervszerű gazdálkodást, a gazdasági együttműködést, a tsz-tagok nevelését és tudatuk fejlesztését. Mindezek érdekében együttműködik a társadalmi és állami szervekkel. A TOT eredményessége összefügg a szervezet széles körű lehetőségeivel is. Az 1967. évi III. törvény a szövetkezetekről kimondta, hogy a termelőszövetkezetek működését, gazdálkodását, illetve a tagok helyzetét általánosan és alapvetően érintő miniszteri rendeletek és állam- titkári rendelkezések kiadásánál a TOT egyetértése szükséges. A tsz-eket érintő országgyűlési és minisztertanácsi döntés előtt is meg kell szerezni a testület egyetértését. A TOT véleményt nyilvánít, illetve egyetértési jogkört gyakorol a mezőgazda- sági szövetkezeteket és tagságukat érintő állami döntés- tervezetekről, javaslatot tesz tartalmukra, illetve a vitatottakat magasabb fórum elé terjesztheti. Az országos tanács képviselőit’a párt vezető testületéinek munkájába rendszeresen bevonják, az országgyűlésre és annak bizottságaiba meghívják. Vezető tisztségviselői részt vesznek a. Minisztertanács, a Gazdasági Bizottság, az Állami Tervbizottság, az Állami Ifjúsági Bizottság és más kormánybizottságok tevékenységében — meghívottként —, s ezen túlmenően együttműködési megállapodások alapján kapcsolatot tartanak a Hazafias Népfronttal, a SZOT- tal, a KISZ-szel, a Magyar Nők Országos Tanácsával és más társadalmi szervezetekkel is. A testületre nem jellemzőek valamiféle bürokratikus vonások. Nem 'véletlen, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztését elősegítő különböző szintű döntések mögött mindig fellelhető a TOT és testületéinek alkotó részvétele. A szövetkezeti fórumokon rendszeresen megvitatják a népgazdasági terveket, és állást foglalnak ezek termelőszövetkezeti feladatairól. Az elmúlt időszakban például a kormány energiatakarékossági programjához igazodóan ajánlást adott ki a TOT elnöksége a szövetkezetek anyag- és költségtakarékos gazdálkodásának segítésére. Több ízben kezdeményezte a tanács az önálló vállalati gazdálkodást nehezítő bürokrácia, a túlszabályozás és az indokolatlan beavatkozás megszüntetését. Következetesen képviseli a közös és a háztáji gazdaságok szerves egységként történő fejlesztését, a mező- gazdasági szövetkezetek tevékenységi körének rugalmas, a szükségletekhez és a lehetőségekhez igazodó alakítását. A MÉM-mel közösen dolgozott ki a TOT javaslatot például a gazdaságilag erős és a gyenge szövetkezetek közötti együttműködés, valamint az üzem- és munkaszervezés javítására. Az országos tanács rendszeresen értékeli, elemzi és ösz- szegzi a mezőgazdasági szövetkezeti gazdálkodás eredményeit, gondjait. Sokat tett azért, hogy a társadalmi és a szövetkezeti lehetőségekhez igazodóan a tsz-mozga- lomban érvényesüljön a kollektív és az egyéni érdek összhangja, valamint a tagság egyes rétegeinek sajátos érdekeltsége. A Minisztertanács felkérésére tettek javaslatot, például a vidéki települések népességmegtartó képességének fejlesztésére és a tsz-tagság lakásviszonyainak javítására. A TOT további feladatai között első helyen szerepel: a testület a mezőgazdasági szövetkezeteket és társulásaikat minden tekintetben segíti a népgazdasági tervek maradéktalan megvalósításában, a belső tartalékok feltárásában, az anyag- és energiatakarékosság fokozásában és az exportra alkalmas áruk termelésének növelésében. A tanács kezdeményezi, hogy a tagság munka utáni jövedelme, élet- és munkakörülményeinek javítása, fejlesztése a jövőben is a népgazdaság teherbíróképességéhez igazodóan és más rétegekével azonos feltételek mellett történjen. A TOT megítélése szerint a kiemelt feladatok ellátásához jó alapokat ad a Minisztertanácsnak a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán elhangzott fontosabb javaslatokról szóló határozata, amely megfelelő lehetőségeket teremtett az érdekelt állami, társadalmi, valamint az érdekképviseleti szervek közötti együttműködés javítására. (MTI)
