Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
\ 1982. október 2., szombat „A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és feladata." „Az állami szervek, vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és az állampolgárok kötelesek az emberi környezet védelmét szolgáló szabályokat megtartani, cs a környezetvédelmet a tevékenységi körükben előmozdítani." (Az 1970. évi II.. az emberi környezet védelméről szóló törvény 2. §. első bekezdése és 3. §-a.) Ártó irtás — A gazdálkodó egységek eleget tesznek-e annak a köfl demokratizmus élő példája A látvány megdöbbentő: egy markológép tép. cibal. próbál gyökerestől eltávolítani egy fát. de az nehezen adja meg magát. A vaskarmok óriás sebeket tépnek az élő fatörzsön, s hogy így sem boldogul a gép. hát dühödten hátrál, letör egy nagy ágat. aztán megpróbál a gyökerekbe kapaszkodni. Recseg-ro- pog a fa, s a „kivégzés" láttán fejüket csóválják, ejtenek pár megjegyzést az ar- rajárók. A helyszín egyébként Békéscsaba, a Lencsési út végi építkezés, s az időpont: 1982. szeptember 21.. délelőtt 9 óra. Egy idős. munkásruhás. szikár férfi csak úgy. maga elé mondj;! „Pedig kár minden fáért." ♦ Igen. kár minden fáért. Kár azokért, amelyeket valóban ki kell vágni, de különösen kár azokért, amelyek még sokáig élhetnének, ha hagvnák őket Hadd idézzünk két. a szerkesztőségünkhöz. címzett levélből: „Tudjuk, hogy a fák nemcsak díszei a településnek. ele egészségünk védelmezői is Tudvalevő az is: Békés megye fában egyik legszegényebb megyéje -országunknak. Mégis, nagy általánosságban. mintha errefelé gyűlölnék a fákat: alig várják hogy megnőjön valamelyest kivágják. Ez történik most intézményesen Bat fonván." S a másik: „A napokban megrendítő dolog vette kezdetét a természetvédelmi terület ezen szakaszán. A vízügyi igazgatóság halálra ítélte a sokakat vonzó nyárfást. melyet követően vidéki favágók jelentek meg a hullámtérben. és szerszámaikkal megkezdték a 18—29 métei magas nyárfasor irtását " Ez a levél Gvomaendrödön kelt s a Hármas-Körösön átívelő közúti hídnál kezdődő, a folyó hullámterében, a bal parton húzódó fasorról van szó Irány tehát az. első helyszín. Battonya. A Mezőko- vácsháza felől érkező utas, a Hunyadi utcán végighaladva éri el a nagyközség főutcáját, a Néphadsereg utat. E kereszteződéstől balra őszi pompájában áll a szóban forgó gesztenyesor. jobbra viszont csak jókora átmérőjű gödrök jelzik a fák nyomát. Az 57-es számú ház előtt, a fák árnyékában beszélget Sellei Pál és Zsi/cai Lajos. — Úgy 20—25 évesek ezek a gesztenyék, el korhadt nyár- fasor helyébe telepítettük annak idején, társadalmi munkában — magyarázzák készségei. — Azt mondják, a szennyvízcsatorna miatt kell kiszedni, de hogy mindet-e. vagy csak odáig, a kereszteződésig. azt nem tudjuk. Kérdezzük hát meg a nagyközségi tanácsnál. — Azok a fák éppen a tervezett szennyvízelvezető rendszer nyomvonalába estek — tárja szét a karját Nagy József tanácselnök. — Nem lehetett másképp megoldani. mert más vezetékek is húzódnak ott. Egyébként csak azon a szakaszon kellett kivágni a fákat, itt az elágazástól jobbra marad a fasor. A szennyvízelvezető rendszer terveit a Csongrád megyei Tervező Vállalat készítette Battonya számára. Nehezen hihető, hogy — természetesen tetemes pluszköltség nélkül — nem lehetett volna más megoldást találni, annál is inkább, mert a járda és az úttest között igen széles sáv húzódik errefelé. A Hármas-Körös völgyében. természetvédelmi területen húzódó nyárfasor gazdája a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Goda Péter igazgató nem kertel. nem mentegetőzik: ..Igaz. vágásérett nyárfasorról van szó. de a kivágással nem értek egyet. Aki ebben az ügyben nálunk mulasztást követett el. azt felelősségre vontuk." Két példa ez a sok közül, de a sort sajnos, bárki folytatni tudná. ♦ A témában következő utunk Boross Lászlóhoz, a megyei környezet- és természetvédelmi titkárhoz vezet. aki szenvedélyes hévvel magyarázza: — A fa. az erdő létszükséglet. A levegő porszeny'- nvezödése napjainkban erősen megnövekedett. Estefelé, amerre a szem ellát, por ül a tájon. a mezőgazdasági nagyüzémekben kialakult hatalmas, egybefüggő táblák miatt ugyanis lecsökkentették a faállományt. Lassan át lehet látni egyik községből a másikba. Ezzel viszont nagyobb széleróziónak van kitéve a terület, és a belvíz is hamarabb jelentkezik ott. ahol nincs fa — egy-egy fa ugyanis több ezer liter vizet párologtat el. Gondolom, nem kell tovább bizonygatni, miért vigyázzunk minden fára. Egyébként a nyáron készült el a környezet- és ter- mészetvédelem megyei távlati fejlesztési koncepciója, melyet Békés megye Tanácsa megtárgyalt és elfogadott. Hadd idézzünk néhány sot t ebből a dokumentumból: ..Nagy méreteket öltenek megyénk ben ,az indokolatlan fakivágások ... A nagyméretűvé vált fakivágásokat meg kell szigorítani . . . Megyénk országosan legalacsonyabb erdősültségére tekintettel az erdősítést és fásítást a rontott és egyéb művelésre alkalmatlan területeken mielőbb el kell kezdeni." ♦ Mindeddig tulajdonképpen csupán lakóterületi fákról, út menti fasorokról szóltunk, ezzel foglalkozik a legtöbbet a közvélemény, s ez így természetes. hiszen ez van szem előtt. Pedig ez csupán kis részterülete a fával való gazdálkodásnak. Az igazán nagy feladatot és gondot az erdő jelenti, amely ugyan nincs annyira szem előtt, ám hatása, jelentősége valamennyiünk számára éppolyan fontos, mint a lakótelepi fa vagy az út menti jégen vési >r. Mindenekelőtt tekintsük át a szervezeti felépítést, s tisztázzuk, mely hatóságnak és mi a szerepe a fa- és erdő- gazdálkodásban. Nos, hazánkban az erdők kezelői, illetve használói az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. az Országos Vízügyi Hivatal, s léteznek egyéb állami erdők, melyek használói például a tanácsok vagy a KPM. A legfelső szakhatóság a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatala. illetve annak erdőfelügyelőségei. Megyénk a Kecskeméti Erdőfelügyelőséghez tartozik, melynek megyei csoportja működik Gyulán. E felügyelőség gyakorol szakmai felügyeletet az erdők kezelői, illetve használói felett. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek erdőgazdálkodását. mint törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, figyelemmel kíséri a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Nem szóltunk még a belterületekről. zárt kertekről. Ezek az első fokú építési hatóságokhoz, tehát a tanácsok illetékes osztályához tartoznak. Falun, városon így a tanács adhat engedélyt a fakivágásra, minden más esetben pedig az erdőfelügye- löség. kivéve — ha természetvédelmi területről van szó. akkor szükséges a megyei tanács mezőgazdasági osztályának hozzájárulása is (Az osztály erdészeti és természetvédelmi felügyelője egyébként hozzájárult a bevezetőben említett gyoma- endrődi nyárfasor gyérítéséhez. Tehát nem a fasor kivágásához. hanem a faállomány ritkításához.) Minden gazdálkodó szerv, amely fákkal. erdővel rendelkezik. 10 éves üzem tervet készít. s csak ezzel a MÉM által jóváhagyott tervvel megegyezően kérhet és kaphat — néhány nagyon indokolt kivételtől eltekintve — engedélyt fakitermelésre, s általában köteles pótolni, amit kivágott ♦ . A Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatója Göbölös Antal. — Békés megye közigazgatási területe 563 ezer hektár. és ebből 22 ezer hektár az erdő — mondja a határozott. energikus fiatal szakember. — Ha ezt tovább is részletezzük, a következő az arány: a 22 ezer hektár 52 százaléka erdőgazdasági. 18 százaléka állami gazdasági erdő. 5 százaléka a vízügyé. 20 százaléka a termelőszövetkezeteké. 5 százaléka egyéb erdő. A megye élőfakészlete 2 millió 400 ezer köbméter, s évente 250—260 hektárról lehet fát kitermelni. telezettségüKnek, hogy amekkora területen kitermelik a fát. akkora erdőt újratelepítenek ? — Sajnos, gyakran nem történik meg sem az újratelepítés. sem a felújításpótló telepítés. így évente 20 hektárnyival csökken a megyében az erdő. Ráadásul, ahol sor kerül a felújításra, annak a minősége sem mindig megfelelő. Továbbmegyek: a felügyelőség célcsoportos keretéből újabb erdők telepítésére is tudnánk pénzt nyújtani, de nincs rá igény! Ami a pótlást illeti, azért nem lehet egyértelműen csak a tsz-eket elmarasztalni. Létezik ugyanis egy 1965-ben született rendelet, amely előírja. hogy azon területek egy részét- — évi 20 hektárt — ahol az erdőt kitermelték, vissza kell adni mezőgazda- sági művelésre- A tsz-ek a földjükön másutt viszont nemigen találnak olyan alkalmas területet, amely a mezőgazdasági kultúrák számára alkalmatlan, de erdősítésre megfelef. (A jó termőterületeket nem lehet a termelésből kivonni, vagy csak nagyon magas kiváltási áron.) Az egész megye érdekében hasznos lenne ezért, ha az erdőgazdálkodásban a közös gazdaságok együttműködnének. s ahol van arra alkalmas terület, ott telepítenének. hiszen a legfontosabb mégiscsak az. hogy a megye erdőállománya összességében ne csökkenjen. — Végül még egy kérdés: gyakori-e a megyében az engedély nélküli fakivágás? — Igen. sokszor előfordul. Például Battonya. Mezőhegyes térségében a KPM vágott ki engedély nélkül akácokat. Csanádapácána nagyközségi tanács, aztán előfordult ilyen a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban is. A méhkeréki Nícolae Bal- cescu ,Tsz-ben pedig az erdőfelújítás és a szakszerű ápolás elmulasztása miatt vált szükségessé a számonkérés. Hadd említsem meg azt is- hogy komoly összeget biztosítottunk Batton.vának a fel- szabadulási emlékpark fásításához, ám a kivitelezési munkák elfogadhatatlanok! Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy dicséretes a megyében a szabadkígyósi tájvédelmi fejlesztés. hogy szépen növekszik a Békéscsabától Veszélyig húzódó tölgyes, és követésre méltó a példája az' 1967—70. közötti cellulóznyárfa-ültetésnek: 2 ezer hektárt erdősítettek így a megyében ♦ A fákkal kezdtük, s az erdővel folytattuk. Mint kiderült. a gond kettős: a településeken. az utak mentén több fát. fasort ítélnek halálra. mint az indokolt lenne. a tervszerű erdőgazdálkodásban pedig csak a kivágás. a kitermelés tervszerű, a pótlás viszont részben csak terv marad. S hogy miért emelnek oly könnyen fejszét, fognak fűrészt a fák ellen? Mert ez. az. egyszerűbb. kényelmesebb megoldás, s mert nincs kellő becsülete a fának, s nincs kellő szigor a fákat köny- nyelmüen irtok felelősségre vonására. Ami pedig az erdő pótlását illeti, ma még talán nem érezzük. hogy mennyivel leszünk szegényebbek. ha nem telepítünk újabb erdőket a holnapnak . . . Tóth Ibolya A vésztői Körösmenti ÁFÉSZ üzletpolitikai tervében a gazdaságosabb üzemeltetés mellett a lakosság alapellátásának javítása. a szolgáltatási színvonal emelése fogalmazódik meg célként. A feladatok végrehajt tásához szemléletváltozás szükséges, hogy minden dolgozó a lakosság és a szövetkezet érdekeit tartsa szem előtt. Az erre való törekvés nem újkeletű, bár bőven akadnak nehézségeik, eredményekről is beszámolhatnak. Az írásos anyag, amely a legutóbbi vésztői tanácsülésre készült, tartalmazza többek között azt. hogy féléves szinten a kiskereskedelmi forgalom 150 millió forinttal volt kevesebb a tervezettnél, a vegyesiparcikk szakmában bekövetkezett visszaesés miatt. Ugyanakkor az élelmiszer-forgalom 17.7 százalékkal több. mint az elmúlt év azonos időszakában. A jelentős emelkedéshez hozzájárult az elmúlt év végén végrehajtott árrendezés. de számottevő és érzékelhető a jobb és szélesebb áruválaszték biztosítása. Érik jogos kritikák az ÁFÉSZ kereskedelmi munkáját abban a tekintetben, hogy nincs mindenből megfelelő ellátás, vannak hiánycikkek. nincs építőanyag. A tízoldalnyi jelentés. amellyel a tanácsi testület tagjai elé álltak az ÁFÉSZ vezetői, a gondokról is beszámol, s arra kérte szövegében a választókörzetek képviselőit, mondják el a meglevő hibákat. hogy abból okulva, azon mielőbb változtatni tudjanak. Nem sokáig kellett várni hozzászólásokra. — Nincs a TÜZÉP-en építőanyag — szólt hozzá egy építkező tanácstag. — Hiányzik a központi fűtéshez a radiátor és a fűtéscső. — Kellene sóder az építkezéshez — mondta a harmadik. Szóvá tették azt is. hogy többen még nem kapták meg az utalvánvos téli tüzelőt, s érződött a véleményekből, hogy a tanácstagok úgy vélik. az ÁFÉSZ munkájáról leírtak csak részben valósulták meg. A felszólalásokban hangot kapott — többek között — a vélemény. amire az ÁFÉSZ képviselője ekként válaszolt. — Az év második felében kezdődött az a csaknem száz belvizes építkezés, amelyeknek az építőanyag-igényét csak a negyedik negyedévben tudjuk kielégíteni. A téli tüzelőt pedig részben a velünk szerződésben álló fuvarosokkal és a kisvállalkozóknak adott lakossági megbízások alapján elégítjük ki. — Talán a téli tüzelő kihordására még van idő. nem is annyira égető kérdés, mint az. hogy szükség esetén tudjuk a lakosságot gyorsan kisegíteni téglával. cementtel. sóderrel. Ennvi tartaléknak mindig lennie kellene a TÜZÉP-teleoen — tette hozzá Komáromi Gábor tanácselnök. Az Alföld Kupa fodrász- és kozmetikusverseny az idén XIV. alkalommal, került megrendezésre szeptember 26-án. a szegedi Tisza Szállóban. Bács-Kiskun. Békés. Szolnok és Csongrád megyei szövetkezetek 72 dolgozója vetélkedett A és B kategóriában. a kozmetika- és a nöi- férfifodrász szakmában. Az összesített teljesítmények alapján Szolnok megye szelepeit a legjobban. így ők nyerték el az Alföld Kupa vándorserleget. Második helyezett Békés megye, harmadik Bács-Kiskun. negyedik Csongrád megye csapata lett. Kozmetika A és B kategóriában első helyezést szerzett Békés megye, női-férfifodrászatban az összesítés után másodikok lettek. Sok szép helyezést hoztak el a Békés megyei versenv— A takarmányellátás katasztrofális — fogalmazott keményen egy tanácstag —. ez kedvét szegi az állattartóknak. . — Jómagam is tudom. ungot-berket be kell járni ahhoz, hogy valahol takarmányt kapjak, közben a községnek van takarmánykeverő üzeme. A fogyasztási szövetkezet azért nem vásárol a gabona- és malomipari vállalattól, mert számít a hejvi közös vállalat által gyárt ?' tápra. Sajnos, az utóbbi időben az ellátásra igazak a tanácstagok által tett megállapítások — Igaz a bírálat — fogadja a kritikát Nyilas Károly. a Körösmenti Termelőszövetkezet elnöke. Változtatni fogunk a helyzeten, mert számunkra —- négy év alatt — nem hozott nyereséget a közös vállalkozás. Ezért januártól a termelőszövetkezet átveszi az üzemet, megszüntetjük a rossz tápellátást, és minőségi kifogások sem lesznek. A hús-, a tej- és a kenyér- ellátás körül is élénk yita kerekedett. Az egyik boltban másnapos, savanyú tejet vásároltak. míg a másik üzletben példás a kiszolgálás. A megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese. Fröhner Béla így fogalmazott: — Arra törekszünk, hogy az alapellátás jó legyen a községekben. városok ba n Arra. hogy tej és kenyér nyitástól zárásig legyen az üzletekben. ne hiányozzanak alapvető cikkek a boltokból. A felszólalásokban is elhangzott. hogy kevés a tőkehús. Célunk, hogy szélesítsék, az üzletek a választékot, forgalmazzanak- több baromfihúst és más készítményeket. A kérdések és válaszadások után a határozati javaslatokra terelődött a szó. Közösen igyekeztek választ keresni arra. hogyan lehetne megmenteni a jelenleg szegényes választékkal és pillanatnyilag js csak a legszükségesebb bútorokat tartó üzletet. Sajnos, az ÁFÉSZ nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy felújítsa, átalakítsa a jelenlegit. Arra viszont vállalkozik. hogy a jövőben is árulja üzleteiben a legszükségesebb bútorokat. A másik határozati javaslat egv olyan koordinációs tárgyalás, amely az alapellátás javítását célozza. Ezzel mindenki egyetértett. A harmadik pedig, hogy szeretnék, a városokhoz hasonlóan, a több személyes iparcikkboltokat hétfőn zárva tartani. A szabad szombat belépésével indokolté vált. s a tanácsülés elfogadta ezt a döntést. Az elfogadott javaslatok után Komáromi Gábor így fogalmazott: „A község dolgaiban megnyilvánuló demokratizmus élő példája volt ez a tanácsülés. Ismerjük el az ÁFÉSZ eddig elért eredményeit. s mindenki a maga helyén tegyen eleget a 9 ezres nagyközség elvárásainak!" zők. Kozmetikából A kategóriában első helyezett Pris- kinné Fekete Adrienn békéscsabai, harmadik lett Németh Beáta orosházi versenyző. B kategóriában Sülé Ilona orosházi és Fodorné Pataki Eszter békéscsabai versenyzők szerezték meg az első két díjat. A női fodrászok közül Vlcskó Anna békéscsabai harmadik. B kategóriában a békéscsabai Kovács Gyöngyi első helyezést nyert. A férfifodrászok között ötödik helyezést szerzett A kategóriában Cseh István orosházi. B kategóriában Léb .Zsuzsanna orosházi. negyedik helyezést Bozsányi Éva gyulai fodrász ért el. A versenyre a Magyar Fodrász. Kozmetikus Egyesület oktatói és a szövetkezet szakemberei készítették fel a versenyzőket —sz. j.— Számadó Julianna Alföld Kupa Szegeden
