Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
1982. szeptember 18., szombat 0 filmgyárból jelentjük Húsz játékfilm évente Évente 20—22 játékfilm készül hazánkban, a MA- FIM Lumumba utcai stúdióiban és külső helyszíneken. A filmek nagy része a nyári hónapokban „forog”, egy részt, mert a színészeknek ilyenkor van szabad idejük, másrészt, a külső felvételek is egyszerűbbek a napsütésben. mint hóban, fagyban, vastag felhőkkel takart égbolt alatt. így hát zajlik az élet, hajnalonként benépesülnek a stúdiók, a filrngyár elől pedig színészeket, felszereléseket szállító autókonvojok indulnak szerte az országba. A Dialóg Stúdió két stábja is munkában van. Dobrai György — aki Az áldozat című filmjével mutatkozott be a közelmúltban — most Szökevények címmel forgatja új filmjét Horváth Péter forgatókönyvéből. Szabó Gábor operatőr közreműködésével. A film alcíme egyébként: Vérszerződés. A főszerepeket két fiatal színész: Bubik István és Epres Attila alakítja, mellettük Kádár- Flóra, Tomanek Gábor és Dégi István kapott jelentősebb feladatot a produkcióban. A történet két fiatalemberről szól, akik megszöknek a katonaságtól, s bujkálás közben izgalmas kalandokat élnek át. A szökés tragikus véget ér . . . A külső felvételek egy része a márianosztrai, illetve nagymogyoródi büntetésvégrehajtó intézetben készül, és érdekességként hozzátehetjük: arra alkalmas, jó magaviseletű rabok is szerepelnek a filmben — önmagukat alakítják. Ugyancsak a Dialóg Stúdió „jegyzi” az első filmes Szur- di Miklós Vidékiek című filmjét. A rendezőről tudni kell: a szolnoki Szigligeti Színházban tevékenykedik színpadi rendezőként, s öccse Szurdi Andrásnak, aki Transzport című filmjével hívta fel magára a figyelmet. A Vidékiek operatőre Szalai András, konzultánsa pedig Verebes István, aki játszik is a filmben. A többi főszereplő: Szakácsi Sándor, Udvaros Dorottya, Linka György, Végvári Tamás, Ivancsics Ilona és Töreky Zsuzsa. A forgatókönyvet is Szurdi Miklós írta. Cselekménye egy vidéki színházban játszódik. ahová váratlan vendég érkezik: egy nagybeteg Kossuth-díjas író. Azért jött, mert úgy tudja: az ő darabjának bemutatására készülnek. Ez azonban csupán kegyes hazugság, hogy megszépítsék élete utolsó heteit, így hát nincs mit tenni: az író érkezésének napján „eljátsszák”, hogy az ő darabját próbálják. Ám a csel túlságosan is sikerül: az író ottmarad a városban, hogy végigkísérje a próbákat a bemutatóig. Emiatt felborul a színház rendje, a színészek kénytelenek megtanulni a szerepüket, díszleteket, jelmezeket kell készíteni a bemutatásra sohasem kerülő színdarabhoz, és jó képet kell vágni az egészhez. A film — mindezzel — azt a kérdést feszegeti: meddig van értelme az álhumanizmusnak? Az egész produkció műterem helyett hiteles környezetben — a kecskeméti Katona József Színházban —- kerül filmszalagra ezekben a napokban. Ugyancsak mai témájú filmet készít Visszaesők címmel — saját forgatókönyve nyomán — Kézdi Kovács Zsolt az Objektív Stúdióban, Kende János operatőr társaságában. A négy főszerepet Törőcsik Mari, a filmen rég nem látott Monori Lili, valamint Molnár Tibor és Székely B. Miklós játssza. Az Objektív Stúdió filmje lesz az Elveszett illúziók is, amelyet Gazdag Gyula rendez, operatőre pedig ifj. Jancsó Miklós. A cím nem véletlenül hangzik ismerősen: Spiró György és Győrffy Miklós forgatókönyve Honoré de Balzac egyik leghíresebb regényét adaptálta, helyezte át a közelmúltba, az 1960-as évekbe és hazai környezetbe. Hőse egy vidékről a fővárosba került fiatal újságíró, akit Máté Gábor személyesít meg. Partnerei: Udvaros Dorottya, Básti Juli, Margittay Ági. Bessenyei Ferenc, Major Tamás, Sinkó László, valamint két külföldi színész: az angol Robert East és a lengyel Boguslaw Linda. A szereposztás érdekességei: több mint másfél évtizedes „kényszerszünet” után ismét a felvevőgép előtt áll Béres Ilona. (Annak idején egy film forgatása közben megbetegedett, emiatt beperelte a filmgyárat, meg is nyerte a „fájdalomdíjat”, de utána, hogy úgy mondjuk, feketelistára került . . .) Erdős Pál első filmes rendező a nemrég alakult Társulás Stúdió keretében dolgozik Adj király katonát! című filmjének utómunkálatain. Szereplői amatőrök, a cselekmény színhelyei pedig vidéki tanyák, füstös vasúti fülkék, munkásszállók és Pestre került ágyrajárók kietlen,-sivár szobácskái . .. Már csak az utómunkálatok vannak hátra a magyar —amerikai—NSZK közös produkcióban készült Viadukt című filmből, amely a hírhedt vonatrobbantó, Ma- tuska Szilveszter életét dolgozza fel Simó Sándor rendezésében. Matuskát A lovakat lelövik, ugye? című amerikai filmalkotásból is jól ismert Michael Sarrazini játssza, partnerei között van az NSZK-beli Herlinde Ruff, Constance Engelbrecht, Tor- di Géza, Bács Ferenc, Udvaros Dorottya, Újlaki Károly, Derzsi János, Müller Péter és a kis Ábel Anita. Sándor Pál is már csak az utószinkronizáláson dolgozik: Szerencsés Dániel című új filmje, amely Mezei András novellájából készült, rövidesen a bemutatásra váró filmek sorát gazdagítja. Ragályi Elemér kamerája előtt Margit- tay Ági, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Kern András, Soltész Sándor és Rudolf Péter kelti életre az 1956 decemberének első napjaiban játszódó történet figuráit: egy Bécsbe tartó vonat utasait, akik között egyaránt vannak Nyugatra menekülő nyilasok és ellenforradalmárok, volt ÁVH-sok, karrieristák, utcalányok, no meg két fiatalember, akik körül a cselekmény fő szála bonyolódik. Végül: javában folynak két újabb, érdekesnek ígérkező film előkészületei. Zsombolyai János magyar- amerikai közös produkcióban rendezi majd Libikóka című új filmjét, Kardos Ferenc pedig Zrínyi Miklósról, a hadvezérről készít nagyszabásúnak ígérkező történelmi filmet, Kardos István forgatókönyvéből, Mennyei seregek címmel. Garai Tamás Michael Sarrazin és Constance Engelbrecht a Viaduktban (B. Müller Magda és Kende Tamás felvételei) Jelenet a Szökevények című készülő magyar filmből Fejlődő építészet Az utóbbi évek során világszerte létrehozott épületek között sok olyan akad, amely — szerencsésen egyesítve a funkciónak megfelelő tömegalakítást a korszerű technológiával és szerkezeti megoldásokkal — nemcsak a mai . építészetet gazdagítja, hanem egy kicsit talán a jövő századot is jelzi. Ezek közé tartozik Anglia legújabb székesegyháza, a Bristolban épült katedrális is, mely képünkön látható. Merőben új irányzatnak számít, hogy vasbetonból építsenek meg ilyen méretű templomot. Nem volt könnyű dolguk a tervezőknek, mivel a külső és belső megjelenésnek egy egész sor igényhez alkalmazkodnia kellett. Az előre gyártott betonpaneleket — meglehetősen merész módon — rózsaszínes gránitzúzalékkal burkolt elemekkel takarták, így a templom a XIX. században épült, háromszintes kőházakból álló, sok fával tarkított környezetbe jól beilleszkedik, és alkalmazkodik a házak vöröses rózsaszín köveihez is. A környezetből kiemelkedő torony jelképét érdekes módon oldották meg a tervezők: a hármas tagolású, obeliszk jellegű fehér „torony” könnyedségével hívogató, de nem tolakodó motívumként jelenik meg. Belül a teljes egészében monolitbeton enteriőr fehér, ez növeli a teret és megnyugtató érzést kelt. A belső felületeken három különböző minőséget írtak elő: a legszi. gorúbban a föld közeli, kézzel érinthető részekre, a következőt a még közelről látható, a harmadikat- pedig azokra a részekre, amelyek már túl magasan vannak ahhoz, hogy a kisebb egyenetlenségek észrevehetők legyenek. Nemcsak a középületek létrehozásában, a lakótelepek építésében is hadat üzent az építészet a megszokott geometrikus rendnek, a csupa merőleges vonalvezetésnek. A házak több helyen már kör, sőt görbe vonalban épülnek, ami ugyancsak a jövő századba előremutató irányzatnak számít. Kozmetika az éléskamrából Szinte minden háztartásban jó néhány igen hatásos „kozmetikum” található a hűtőszekrényben, a kamrapolcon. A spenótpakolástól üde és sima lesz a bőr. Fél kilogramm spenótot (szükség esetén mirelittel is helyettesíthető) összevágunk, és egy liter forró tejjel leöntjük. Kicsit állni hagyjuk. Leszűrjük, majd a megpuhult spenótleveleket kinyomjuk, gézen vagy vékony textílián szétterítjük, s óvatosan arcunkra, nyakunkra helyezzük. Fél óra után a gézt eltávolítjuk, arcunkat megmossuk. Kiváló bőrtápláló a tojáspakolás. Egy tojás sárgáját pór csepp olajjal és citrommal elkeverünk, s vastag ecsettel arcunkra, nyakunkra kenjük. Feltétlenül várjuk meg, amíg a pakolás megszárad, utána bő langyos vízzel mossuk le. Esti programok előtt élesztőpakolást javasolunk. Három dekagramm élesztőt morzsoljunk szét. és keverjük össze egy tojás sárgájával, s ha még darabos marad, néhány csepp tejjel. A masszát ecsettel vagy az ujjunkkal kenjük arcunkra, nyakunkra, dekoltázsunkra. Várjuk meg, míg megszárad, s langyos, bő vízzel mossuk le. Ha - arcbőrünk fáradt, szürkés, célszerű alkalmazni az „élesztőradírt”. A szétmorzsolt élesztőt ezúttal joghurttal keverjük össze, és vigyük fel arcunkra. A száradás után lemosás helyett, tiszta gézzel vagy szivaccsal dörzsöljük le arcunkról. Bőrünk friss, fiatal lesz. Sokan panaszkodnak, hogy fáradtság, vagy rossz alvás után szemük alatt „táskák” képződnek. Eltüntethetők, ha szemünk alá nyers burgonyaszeleteket helyezünk, és egy negyedórát csukott szemmel pihenünk. n. Sz. Számos lakásban még nem időszerű a teljes újrafestés, tapétázás, de a fal poros, foltos. Az ilyen esetekben jó megoldás a falak tisztítására a falradíro- zás, amit magunk is elvégezhetünk. Falradírozó anyagot többféleképpen készíthetünk. A legegyszerűbb, ha friss rozskenyérből teniszlabda nagyságú gömböket formálunk. Rozskenyér híján pedig az alábbi recept szerint készíthetünk radírozómasszát: egy liter meleg vízben oldjunk fel 4 dkg rézgálicot és egy dkg timsót, majd az oldatba keverjünk egy kg rozslisztet. A tésztaszerű anyagot jól átgyúrjuk, és a masszából kisebb labdányi gömböket formálunk. Más recept szerint: 1000 rész vízben feloldunk 40 rész rézgálicot, 5 rész alumíniumszulfátot és 5 rész vasgálicot, majd 1000 rész rozsliszt hozzáadása után az egészet jól átgyúrjuk. Radírozás előtt a' falat töröljük le puha flanellal vagy poroljuk le tollseprűvel. Fogjunk kezünkbe egy radírozógolyót, és körkörös mozdulatokkal dörzsöljük vele a falat. A porral, szennyeződéssel telített részek a labdáról lemorzsolódnak, miközben a fal szinte teljesen visszanyeri eredeti színét. Amikor a massza már teljesen elmorzsolódott, munkát új labdával folytassuk. Ha a foltos falrészeket végig leradíroztuk, a falat puha flanellal ismét töröljük le. A festett falhoz hasonlóan egy idő után a tapéta is bepiszkolód dik. A lerakodott port, füstöt, kormot és egyéb szennyeződést a papírtapétáról radírozással, . a műanyagról lemosással eltávolíthatjuk. A radírozás ugyanúgy, ugyanazzal a masszával történik, mint a festett falnál. A műanyag tapétáról a zsírt, olajat és egyéb piszkot lemosással tüntetjük el. Ehhez a művelethez ultrás vizet használhatunk. Arra ügyeljünk, hogy csak a szükséges mértékben nedvesítsünk, mert a bő víz leáztathátja a ragasztást. Tisztítás után a tapéta felületét azonnal töröljük szárazra. Ha oldószerre van szükség, abból csak éppen any- nyit használjunk, amennyi okvetlenül szükséges a makacs folt eltávolításához. B. K.
