Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

Polgári védelem 1982. szeptember 4., szombat / HZHaumtj Kígyós készen áll az erőpróbára Megyénk egyes ’ települé­seit olykor az árvíz, olykor pedig a belvíz teszi próbára. Szabadkígyós és Újkígyós fekvésénél fogva szerencsés. A ..békési" földrengés is csak halványan érintette, csupán a tyúkok szenvedtek kárt. A riadalomtól kupac­ba gyűltek, s jó néhány meg­fulladt. Most azonban erő­próbára készül, a polgári vé­delmi gyakorlatra. Vizsgázik a község helytállásból, fe­gyelemből, segítőkészségből, összefogásból, a közös és a személyi javak védelméből. Részt vettek a mentésben A tanácsházán beszélge­tünk Süli János tanácsel­nökkel, a polgári védelem parancsnokával és Bálint Istvánná dr. vb-titkárral. a polgári védelem helyi törzs­parancsnokával. A szervezés gondja elsősorban rájuk há­rul. Létrehozták a polgári védelmi propagandabizottsá­got, melybe bevonták a tár­sadalmi és a gazdasági szer­veket. Elsőrendű teendő volt a feladatok tudatosítása, a különféle találgatások elosz­latása. A községben működő polgári védelmi szakszolgá­latok vezetői és tagjai sokat segítettek ebben a munká­ban. A napokban rendezett filmvetítésen a lakosság nagy érdeklődéssel vett részt. — Milyenek a kígyósi em­berek? — Természetesen nálunk is előfordul a szomszédok között a zsörtölődés, ugyan­úgy. mint másutt. De baj esetén összefognak az embe­rek. Két éve az egyik ház portáján tűz ütött ki. A jó­szág bent volt az istállóban. A riadalomtól megvadult. Aki csak tehette, részt vett a mentésben. — És ha inás települések kerültek szorult helyzetbe? — Az árvízvédelemben öt­százan vettek részt a köz­ségből. Készséggel nyújtot­tak segítséget. Olyanok is akadtak, akik a lakásomon kerestek fel. Azután érdek­lődtek, hogy mikor kerül rájuk a sor. Egyetlenegy ember 'sem akadt, aki ki­vonta volna magát, pedig kemény munka várt rájuk — mondja a tanácselnök. — Milyen a hangulat most, a gyakorlat előtt? — A lakosság fegyelme­zetten készül fel a teendők­re. A felvilágosítás nyomán szükségét érzik annak, hogy veszélyhelyzetben — akár háború, vagy egyéb kataszt­rófa esetében — egymással összefogva a legeredménye­sebben tudjanak helytállni. Megértéssel fogadták azt is. hogy a Mária-napi búcsút emiatt el kellett halasztani, szeptember 19-én tartják majd meg. Ilyen jelentős esetben A búcsú évtizedek óta nagy tömegeket vonz. A ta­nácselnök szerint ilyenkor megduplázódik a község la­kossága. A környező telepü­lésekről, de még a távoli Dunántúlról is érkeznek ro­konok. ismerősök, barátok. Napjainkban inkább családi jellegű népünnepély, mely a piactéren zajlik. Ma már nem olcsó mulatság hosszabb autós kirándulásokat ' tenni, így aztán a lakóhelyünk­höz közelebb eső látnivalók és kirándulóhelyek mind gyakrab­ban kerülnek szóba a hétvégi családi kirándulások megterve­zésekor. Ilyen közeli cél pél­dául a Budapestről könnyen megközelíthető Solymár, amely­nek helytörténeti gyűjteménye megérdemli, hogy felkeressük. A múzeum első szobájában — Emberemlékezet óta van búcsú Kígyóson — tájé­koztat Szigeti Antal plébá­nos. — Istentisztelet után a családok megvendégelték a távolról érkezett rokonokat, barátokat, és elmentek a vá­sárra. Most inkább a vásár vonzza az embereket. A ha­lasztást a szószékről kihir­dettem. s a hívek nyugodt lélekkel fogadták. — Nem szokatlan dolog ez? — Nem. A búcsút ugyanis a Mária-napot követő va­sárnapon szokták megtarta­ni. Most ugyan a vasárnap Máíia-napra esik, de egy kis eltolódás megengedett, külö­nösen ilyen jelentős esetben. — Annak tartja? — A gyakorlat az emberek védelmét szolgálja. Azt, hogy életüket, saját és kö­zös javaikat miként védjék fneg. Ezt csak helyeselni le­het. Diniért megdolgoztunk Az Alany János utcában takaros házak sorakoznak. Az egyikben lakik Harango­zó József. Erőteljes, jó ke­délyű ember. Az Aranyka­lász Termelőszövetkezet tag­ja. — Természetesén én is részt veszek a gyakorlatban. A feladatot is megkaptam. Hogyan kell vegyi fertőzés esetén a családomat, a há­zamat. az állataimat és a takarmányt megmenteni, megvédeni. Van mit védeni. Harango- zóéknál is, meg annyi más portán Kígyóson. Szorgalmas, takarékos emberek élnek a községben. Jelentős a háztá­ji gazdaság. Harangozó Jó­zsef három éve foglalkozik szarvasmarhatartással. Ko­rábban bikákat hizlalt, most 10 fejőstehene van. A hátsó udvarrészben kaptak helyet az ólak és az istállók. Itt helyezte el a takarmányt. Elöl virágoskert meg egy csinos ház. — Mennyit ér? Elgondolkozva révedt ma­ga elé. — Nem tudnám megsac- colni, de sokat dolgoztam érte. 57 éves vagyok. Életem java és a feleségemé is arra ment rá. hogy felépítsük ezt a házat, és kialakítsuk a ház­tájit. Van két lányunk, őket kiházasítottuk. Reggel 5-től este 8-ig, ez nálunk a mun­kaidő. — Hogy kezdte? — így — mutatja a mez­telen tenyerét, majd körbe­fordul. — Ez egy üres telek volt. Én apám tanyáján gye- rekeskedtem. Tíz holdja volt, de tízen voltunk test­vérek. Mikor megnősültem, feles bérbe vettem egy ta­nyát, csak aztán építettük fel ezt a házat itt a község­ben. Szóval üggyel-bajjal, de boldogultunk — felvillantja tekintetét és kezét is fel­emeli. hogy nagyobb nyoma- tékot adjon szavainak. — De csak munkával. Erre nevel­tem a gyerekeket is. — És a gyakorlat? — Nézze, az igazat meg­vallva ez többletmunkát je­lent. De okul belőle az em­ber, hogy miként védheti meg munkájának gyümöl­csét. Éppen ezért hasznos is. Hiszen érdekünk, hogy óv­juk azt, amiért megdolgoz­tunk, amit. felépítettünk. No. különböző edények, kerámia tö­redékek idézik Solymár őskori, római és avar kori történelmét. Ebben a helyiségben kaptak he­lyet a solymári vár feltárása­kor előkerült leletek. Nyílhe­gyek, patkók, zablák, sarlók, kardpengék. Ezek már a közép­kor emlékei. IV. Béla király ok­levelének másolata Solomárnak nevezi a település ősét. A má­sodik szoba a török hódoltság után betelepült rácok és a ké­meg aztán kíváncsiak is va­gyunk arra a gyakorlatra. Ilyen még nem volt Kígyó­son. Ezek a csoze gyerekek A gyerekek is kíváncsiak, izgatottan várják a gyakor­lat napját — mondja a ta­nácselnök, Az idén 640 ta­nuló kezdte meg a tanévet. Jóllehet, csak két csoport vesz részt az erőpróbán, je­lentősége azonban elsősorban a felső tagozatosoknál tu­datosult. Éppen érettségük­nél fogva, de azért is, mert az iskola nagy súlyt helyez a hazafias és a honvédelmi nevelésre. — A hazafias nevelés leg­fontosabb fóruma az osz­tályfőnöki óra, az úttörőfog­lalkozás, de más tanítási órák is, ám á legfontosabb mégis a történelem — tájé­koztatott Králik Jánosné, az általános iskola igazgatója. Fontos beosztása mellett tör­ténelmet is tanít. Saját ta­pasztalataival érvel, hogy a nép. a szocialista haza s a szülőföld szeretetének kiala­kításában milyen fontos sze­repe van a történelem okta­tásának. Különösen olyan események tanításának van nagy lélekformáló ereje, me. lyek révén a magyarság az egyetemes haladás élvonalá­ba került. A hazafias neve­lés részét képezi a közös ja­vak védése és gyarapítása is. Példákat sorol, hogy a kí­gyósi iskolások a szüleikkel együtt mennyi társadalmi munkát végeztek az iskolá­ban. — Vajon a honvédelmi ne­velésről is hasonlóak a ta­pasztalatok? — A tematikus honvédel­mi nevelés a 7. és a 8. osz­tályban folyik. A honvédel­mi rajversenyeken a gyere­kek lelkesen vesznek részt. Az elméleti ismereteket kel­lőképpen elsajátftják. Olykor jómagam is meghatódom, hogy ezek a máskor szele- burdi gyerekek milyen fe­gyelmezetten végzik a raj- versenyen a feladatokat. — Kik vesznek részt a gyakorlaton? — A hetedikesek és a nyolcadikosok közül két cso­port. Ők majd tavasszal az iskolai honvédelmi gyakor­laton is szerepelnek. Az egyik csoport védőeszközöket ké­szít, elsősegélyt nyújt, a má­sik csoport a polgári véde­lemmel kapcsolatos teendők­ről, elméleti tudnivalókról ad számot Kígyóson 264 párttag van. A gyakorlat előkészítésében nagy szerepet játszottak. Ba­logh Józsefné, a községi pártbizottság titkára el­mondta, hogy először a párt­tagokat tájékoztatták a gya­korlatról. A kommunisták felvilágosító munkája nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság megértette a pol­gári védelmi gyakorlat fon­tosságát. Az állami, a tár­sadalmi. a gazdasági szer­vek s az egész község felké­szült a teendők sikeres vég­rehajtására. Ügy szervezték meg a munkát, hogy a ter­melés se essen vissza, s a felkészülés is ütemesen ha­ladjon. Kígyós felkészült az erő­próbára '. Serédi János sőbbi németek leszármazottai- nak népi ruháit, népművészeti tárgyait, munkaeszközeit • mu­tatja be. A legutolsó Szobában kék szó­dásüvegek. süvegcukor, rűsze— rek, formás cukortartók, üveg­tégelyek, zománcozott reklám­táblák és egy egész vegyeske­reskedés bútorzata segít fel­idézni a Vermes család egykori szatócsboltját. A gyűjtemény vasárnapokon és ünnepnapokon látogatható. Címe: Solymár, Templom tér 2. Hétvégi kirándulások — Solymár Békéscsabán a Jókai Színház előcsarnokában a közelgő megyei polgári védelmi gyakorlat alkalmából polgári védelmi kiállítás nyílt. Már az első napokban sokan keresték fej a ki­állítást Fotó: Fazekas László Több kisiparos — új szolgáltatások Yéradási rekord (Tudósítónktól) Szeptember 2-án, csütörtö­kön rekord született Újkí­gyóson a véradásban. A köz­ség üzemeiből, különböző munkahelyeiről összesen 213- an nyújtottak segítő kezet. Újkígyóson ennyien egy idő­ben még soha nem adtak vért. A Vöröskereszt-alap- szervezetek aktivistáinak jó szervező munkája eredmé­nyeként ezúttal sok új vér­adó jelentkezett a régiek mellett. Az önkéntes véradókat es­te a Róna étteremben csa­ládtagjaikkal együtt látta vendégül a helyi társadalmi és gazdasági szervezetek tá­mogatásával a Vöröskereszt. Egyidejűleg 61 véradónak nyújtottak át kitüntetést a 10., 15., a 20. és harminca­dik önkéntes véradásért. Az új kígyósi véradók ezzel az eredményükkel 1982-ben a községek megyei versenyé­ben várhatóan az élmezőny­ben végeznek. Kiss Pál Országos vásárok Szeptember 4-én, szombaton: Országos állatvásár: Abony. Országos állat- és kirakodó- vásárok: Andocs, Békéscsaba. Nyíregyháza. Autóvásár: Keszthely. Szeptember 5-én, vasárnap: Országos állatvásár: Jászapáti. Országos állat- és kirakodó- vásárok: Albertirsa, Dunavecse, Érsekvadkert. Kaposvár, Kis­kunhalas. Kisújszállás. Orgo- vány, Pécs, Szarvas. Tápiósze- csö. Autóvásárok: Balassagyarmat. Cegléd, Debrecen, Gyöngyös. Győr, Gyula. Jászberény, Kis­kunfélegyháza, Kiskunhalas. Lenti, Miskolc. Nyíregyháza, Oroszlány. Pápa. Szeged, Szen­tes. Székesfehérvár, Szolnok. Tab, Tiszakécske, Törökszent- miklós. Az idén tovább növekedett a kisiparosok létszáma, je­lenleg több mint 114 ezren nyújtanak különböző szolgál­tatásokat, illetve végeznek ipari tevékenységet. Az év eddig eltelt időszakában szá­muk több mint 3500-zal nö­vekedett, főként az új kis­ipari szakmákban. Személy- és tehergépkocsival való fu­varozásra például mintegy kétezren váltottak ki .eddig ipar jogosítványt. A Kisiparosok Országos Szervezete az 1982 januárjá­ban életbe lépett, a kisiparo­sokra vonatkozó új rendele­tek hatásait megvizsgálva megállapította, hogy a lét­számnövekedés főként a fő­foglalkozású és a munkavi­szony mellett dolgozó kisipa­rosok körére jellemző. A nyugdíj mellett ipart gya­korlók száma csak igen kis mértékben növekedett. Az első félévi adatok azt mu­tatják, hogy a létszámnöve­kedés 96 százalékban a vá­rosokban következett be, az iparukat visszaadok, illetve megszüntetők döntő többsé­ge a kisebb településeken, községekben működött, és az alacsonyabb jövedelműek körébe tartozott. A vidéki, apró települések kisiparosai főként lakossági szolgáltatá­sokat végeztek, így létszá­muk csökkenése az amúgy is kevésbé ellátott területeken növekvő gondot okoz az igé­nyek kielégítésében. Gondot jelent a nagymértékű fluk­tuáció is, fél év alatt ugyan­is az összlétszám 28 százalé­ka cserélődött ki. A fluktuá­ció aránya a városokban, a munka mellett ipart gyakor­lóknál a legmagasabb, 46 százalékos, ami azt mutatja, hogy az ipart kiváltók egy része bizonyos, meghatáro­zott anyag, célok eléréséig vállalkozik a többletmunká­ra. A főfoglalkozású, tehát a kisipari munkát élethivatás­nak tekintők száma azonban kevésbé változott, bár nö­vekszik azoknak a száma, akik a munkaviszony, mel­letti ipargyakorlást váltják át főfoglalkozásra. Ebben gyakran a körülmények is közrejátszanak, mivel bizo­nyos szolgáltatásokra az es­ti, délutáni órákban nincs le­hetőség. Így például a teher­autóval fuvarozók a TÜ- ZÉP-telepek, üzletek nyitva tartása miatt csak napköz­ben dolgozhatnak. Meglehetősen magas azok­nak a száma, akik — külön­böző okokra hivatkozva — visszaadták iparjogosítvá­nyukat. Az eddig eltelt idő­szakban legtöbben az építő­iparban — összesen több mint négyezren — szüntet­ték meg kisipari tevékeny­ségüket. A lakossági igények kielégítése szempontjából legfontosabb szolgáltató szakmákban 1335 kőműves, 717 villanyszerelő, 671 szoba­festő, 331 vízvezeték-szerelő és 255 ács adta vissza az ipart. A textilruházati ipar­ban jelentősebb csökkenés a női és férfiszabóknál, vala­mint a szemfelszedőknél kö­vetkezett be. A szállítás területén 762 szekérrel fuvarozó adta visz- sza jogosítványát, többségük azért, mert nem képesek ver­senyezni a gépjárművekkel. A fiatalabbak közül azonban többen átálltak a tehergép- kocsis fuvarozásra. Az iparmegszüntetések okai között a legmagasabb arány­ban a társadalombiztosítási teherre való hivatkozás sze­repelt. Eddig majdnem 10 ezer kisiparos kért mentesí­tést a járulék fizetése alól, s mintegy 90 százalékuk meg­kapta azt. Ez is fiú, az is fiú A Magyar Értelmező Szótár szerint a szemtelen sértő módon tiszteletlen, bán­tóan kihívó... A pimasz durván szemte­len, arcátlan. Egyszóval pimaszul viselke­dik. Ma sem tudom elbírálni, hogy az isme­retlen fiú — akinek viselkedését saját sze­memmel láttam, arcátlan beszédmodorát hallottam Békéscsabán, az egyik lakóte­lepen —, melyik csoportba tartozik. Az történt ugyanis, hogy a járdán bot­ra támaszkodva alig csoszogott egy csont- sovány, hajlott hátú öregasszony. A mel­lékutcából mintha puskából lőtték volna ki. nagy gyorsasággal kihajtott biciklivel egy 14—15 év körüli fiú. Vagy nem tu­dott, vagy nem akart, de nem fékezett, nekirohant a néninek, aki azonnal ha­nyattvágódott a betonjárdán. Délidő lévén, sokan jártak az utcán. A fiú pimaszul megállt, és odakiabált fél­vállról: „Maga vén banya, mit csámpázik az utcán? De ha már itt van, nem tud előrenézni?! Ugyanezekben a pillanatokban szaladt a járdán fekvő asszonyhoz egy 19—20 év körüli fiatalember. Felsegítette, leporolta a ruháját, kezébe adta a botját, a mesz­szire repült reklámszatyrát és szeretettel megsimogatta ezer ráncú arcát. Halkan megkérdezte: — Nagyon megütötte magát a néni? Ne vigyem orvoshoz? — Nem kell, kedvesem, csak nagyon megijedtem, és fáj a fejem, bevertem a járdaszegélybe. De orvos nem kell... Az idősebb fiú — miközben felajánlot­ta az öregasszonynak, hogy hazakíséri, odakiabált a biciklistának: — Te, nem szégyelled magad? Elütsz egy idős nénit és ahelyett hogy megálltál volna, felsegíted és bocsánatot kérsz a „véletlen” balesetért, még szemtelenkedsz is. Erre a másik fiú visszafelesel: — Nyald ki a s .........! Ne üsd bele az o rrodat más dolgába, mert megjárhatod, hallod-e? ... A járókelők csoportosan vitatták az ese­tet. Hiszen ez is fiú, az is fiú, ez is bé­késcsabai, amaz is. A nagyobbik fiú talán olyan családban nevelkedett, ahol még szent törvény az öregek tisztelete, meg­becsülése és megsegítése. Mindenesetre emberségből ő vizsgázott szuperötösre. A. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom