Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

1982. szeptember 23., csütörtök „II könyvcsinálás nemzeti felelősség dolga" Egy évszázad mezsgyéjén Lapok a gyomai Kner Nyomda históriájából Békés Vármegyének vagyon sík határa, Sebess-Gőz-Vasúttal juthatsz ott Gyomára. Hol is, ha edáig hozott az vaspálya, Typográphiát látsz, melly világ tsudája, Mellynek léte óta már nem ollyan árva Tótfalusi Miklós setét síri álma, Mert itt vagyon immár és nem lett hiába’ Magyar Officina Elzeviriana (Mata János archaizáló verse) r •* . A debreceni poéta elra­gadtatott sorai cseppet sem túlzóak. A magyar könyv- nyomtatás és tipográfia tör­ténetébe Gyomát és a Kner nevet arany betűkkel vésték be. Bizonyára nem világ- megváltó szándékkal alapí­tott könyvnyomtató műhelyt a Viharsarok poros községé­ben Kner Izidor, a 22 éves fiatalember éppen száz évvel ezelőtt. „Pénz, hozzáértés és szaktudás híján — kontár­ként — 1882. június közepén nyitottam könyvnyomdát olyan helyen, ahol ez a fog­lalkozás nemcsakhogy fel­lengzős ábrándokra nem jo­gosított, de a megélhetés re­ményével sem kecsegtetett." Hogy miért nem? „A majd­nem összeérő Gyoma-Endrő- döt egész csomó olyan köz­ség övezi, ahol könyvkötő az­előtt alig fordult meg. A Sár­rét rossz útjai fél éven át saját vármegyéjük nagy ré­szétől is elvágták az embere­ket; mindaddig, amíg 1891- ben a vicinális vasút meg­épült, csak Gyomára gravi- tálhattak, mégsem bírták munkával ellátni a magá­nyos dolgozó könyvkötőt.' Mindezeket a dinasztiaalapí­tó Kner Izidor vetette papír­ra Fél évszázad mezsgyéjén című könyvében, melyet a nyomdaalapítás 50 éves év­fordulójára jelentetett meg* Azóta ismét eltelt félszáz esztendő. A mostani mérleg­készítők már egy évszázad mezsgyéjén készítenek mér­leget. vonják le tanulságai­kat. összegzik az eredménye­ket. mérik fel ennek az el­dugott műhelynek kohézió­ját és kisugárzó erejét. A nyomdaalapító fiánál, a ma­gyar tipográfia egyik legje­lesebb mesterénél. Kner Im­rénél talán senki nem fo­galmazta meg a máig érvé­nyes, s általuk művek sorá­val igazolt feladatokat: .......könyvet írni, könyvet n yomtatni, könyvet kiadni és könyvet vásárolni felelős­ség, mégpedig nem egyéni, hanem súlyos nemzeti fele­lősség dolga." Ez pedig nem kis feladat1 # Hogyan is kezdődött, me­lyek voltak azok az összete­vők. amelyek kiemelték a gvomai officinát a vidéki nyomdák sokaságából, ame­lyek világhírűvé tették veze­tőit, nemzetközileg ismertté a Kner nevet, példaadó mű­vészi teljesítményekké kiad­ványaikat?! Vajon milyen belső tektonikus erők adtak hitet egy évszázada Kner Izi­dornak, melyek fiában. Kner Imrében kristályosodtak mű­vészi kvalitássá, emberi nagy­sággá, gyakorlat és elmélet együttműködésének ritka példájává? A gyomai nyom­da kezdetben hosszú évtize­deken át községi nyomtatvá­nyokat készített, anyaköny­vektől marhalevelekig. Óriá­si lendületet adott tevékeny­ségüknek az 1902-es nagy közigazgatási reform, mely­nek nyomán viharos fejlő­désnek indult az alföldi mű­hely. Később Lyka Károllyal szövetkezve grafikai pályá­zatot írtak ki különböző meg­hívók készítésére. így lett a Kner Nyomda a hazai al­kalmazott grafika egyik út­törő bázisár. A nyomtatvány­profilt szinte egész fennállá­sa alatt megőrizte a Kner- műhely, világhíres mégis szép könyve nyomán lett. Ezeknek tervezője, szervező­je, szerelmes irányítója Kner Imre volt. aki 17 évesen már műszaki vezetőként dolgo­zott. s vált a magyar nyom­dai művészet megújítójává. iskolateremtő mesterévé, a modern tipográfia kimagas­ló művészévé. A könyvcsi­nálás úgy volt számára hob­bi, hogy azt a legnagyobb hozzáértéssel, felkészültség­gel, hivatástudattal és fele­lősséggel művelte. Szövetkez­ve Kozma Lajos építész-gra­fikussal és Király György irodalomtudóssal olyan köny­vészeti alapmunkákat jelen­tettek meg, mint a Három Csepkekönyv, A Kner Klasz- szikusok tizenkét kötete és a Monumenta Literarum 24 fü­zete. Kner Imre egyszerre volt gyakorló nyomdász, tervező­tipográfus, könyvművész és teoretikus. írásai, cikkei egy­értelműen bizonyítják tuda­tos tevékenységét. Progresz- szív tájékozódását, emberi nagyságát bizonyítja. hogy olyan személyiségekkel állt közvetlen munkakapcsolat­ban. mint Balázs Bélav Lesz- nai Anna. Lukács György. Móra Ferenc. Kodálv Zoltán. Fülep Lajos, Buday György. Ortutay Gyula, Tolnai Gábor és sorolhatnánk. Nagyszerű­en ötvöződött munkásságá­ban a magyar tipográfia re­formja, a hagyományok mű- vességének és korszerű tech­nikának összekapcsolása, a progresszióval való kézfogás nagyszerűsége és a művészi tömegkönyv igényének meg­fogalmazása. Pontosan tud­ta helyét és szerepét, kris­tálytisztán fogalmazta meg a korszerű könyvművészet leg­fontosabb feladatát és külde­tését. „ . . . A művészi könyv saját elemeiből a maga sa­ját, belső törvényei szerint épül fel, és éppen az elemek összhangja, a szerkezet ép­sége és világossága, a tarta­lom és forma rokonságán fel­épülő belső egység a könyv­művészet lényege. A könyv nem öncélú műalkotás, ha­nem használati tárgy, de mint ilyennek, megvannak a maga sokszázados fejlődés­ben képült törvényei és ma végre elérkeztünk odáig, hogy a komoly tudással, őszintén valódi, bár egysze­rű eszközökkel becsületesen megcsinált, a maga célját és rendeltetését helyesen betöl­tő könyv egyúttal a szép könyv is." Majd: „Nekünk mégiscsak elsősorban a jövő a fontos, a tradíció nem ön­cél előtti. Nem akarunk be­lecsontosodni elért életfor­mákba, nem akarunk a ro­hanva növő élet elé gátakat emelni, hogy az elért ered­ményeket renyhén élvezők nyugodt emésztését biztosít­va, a felfelé törő generációk elöl bástyázzuk el az utat. Mi a folytonosságot akarjuk. Azt akarjuk, hogy a múlt­ban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának és segítse­nek meghódítani a jövőt." & Ez a jövő hosszú éveken át kálváriajárás volt. Kner Imre mártírhalált halt, a há­ború áldozata lett. A felsza­badulást követő rövid idő­szakot a vállalati élet foly­tonosságának újjáteremtése. a tradíciók helyreállítása jellemezte, elsősorban a régi, kiváló szakemberek segítsé­gével. 1944 végétől a szege­di székhellyel működő Szik­ra Kiadó megrendelésein dolgoznak a nyomdászok, út­törő munkát vállalva a fel­szabadult országrészben az új magyar könyvgyártás megindításában. Ezt köve­tően két esztendeig az egyik „Kner-unoka”, Haiman György igazgatása alatt folytatódik a föllendülés, megszerkeszti és közreadja az új közigazgatási mintatárat. A következő évek a vegetá­ció időszakát jelentik a nvnmda történetében. A fiyn­/ _______________________ m ai officina nehezen találja helyét, gépparkja elavul, a fejlesztések erejüket vesztik a kor hullámtörőin, kihal a régi, híres szakembergárda java. csökken a létszám, megfelelő gazdasági háttér nélkül, a korszerűtlen tech­nológiai bázison a szellem termékének foglalata. a könyv ráfizetéses lett. Az első vízválasztó 1963 nyara. A gyomai nyomdát az akkori Békési Nyomdá­hoz csatolják, egy évvel ké­sőbb az egyesült vállalat bé­késcsabai székhellyel fel­veszi a Kner Nyomda nevet. Elsődleges feladatuk, hogy visszaadják a nagy múltú Kner Nyomdának, a gyomai üzemnek régi becsületét. Eu- rópa-szerte ismert színvona­lát. A vállalat vezetése föl­ismerte, hogy a nemes tradí­ciókat csak úgy lehet egyez­tetni a jelen követelményei­vel, ha vállalják a konven­ciókból eredő kötelessége­ket, annak minden következ­ményével és célkitűzésével. Kialakult az egységes profil, s a kiadók, mindenekelőtt az Európa, a Szépirodalmi, a Helikon, a Magvető, a Gon­dolat és a Corvina dédelge­tett terveiket, különleges ki­adványaikat bízták a gyomai műhelyre. Hogy helyes volt a döntés, azt bizonyítják a kiváló és jó minőségű nyom­daipari termék kitüntető, címek, a hazai és nemzetkö­zi könyvkiállításokon elért sikerek. A régi, földszintes. Kossuth utcai nyomdaépület helyén ma 200 dolgozót fog­lalkoztató telephely műkö­dik. Évente mintegy 100—120 címet készítenek, mintegy 2 és fél millió példányban. Egy-egy kötet 1200-tól 15 ezerig terjedő példányszám­ban, különlegs kivitelben, és jó minőségben lát napvilá­got. A centenárium előestéjén. 1980-ban újabb jelentős ese­ményre került sor a nyomda történetében. Minden Békés megyében dolgozó nyomda egyesült békéscsabai szék­hellyel. Kner Nyomda néven, így immár az ország máso­dik legnagyobb nyomdaüze­mének homlokzata hirdeti a Kner nevet. A vállalat hat telephelyén mintegy 1500 dolgozó évente 1 milliárd forintot meghaladó termelé­si értéket hoz létre. Tevé­kenységük két csoportra osz­lik, részint jó minőségű könyvek készítésére, részint csomagolóeszközök gyártá­sára. A csomagolóanyag elő­állítása jelenti a mennyisé­gi. a könyvgyártás a minő­ségi jellemzőket. A nyomda is éppúgy, mint az élet min­den más területe fejlődik, változik. Hamis nosztalgiá­ból táplálkozva ma már nem szabad ragaszkodni el­avult módszerekhez. A kor igényeit csak korszerű mó­don. a legmodernebb techni­kával és a jövő felé tekintő szemlélettel lehet kielégíte­ni. A nyomdaipar műszaki fejlődése különben is mindig megelőzte az ipari forradal­makat, így volt ez Gutenber- gék idejében éppúgy. mint napjainkban. amikor az elektronika, a lézer és sok más technikai újdonság az általános ipari fölhasználást megelőzve tört be a nyom­daiparba. Ebben az új struk­túrában is meg kell találni a nyomdászat differenciálódó fázisainak embermegvalósí­tó lehetőségeit, gép és ember összhangját. S talán ehhez kapcsolódik, hogy a Kner- hagyományokhoz méltó mai szakmunkásgárda kiválóan képzett, megfelel a mind magasabb követelmények­nek, utánpótlása biztosított. A Kner-hírnév három for­rásból táplálkozik: 1. Jól megalapozott, gazdaságos termékeket gyártottak, vál­lalkozásuk rentábilis volt; 2. Garantált minőség, gyorsa­ság, versenyképesség jelle­mezte őket; 3. Kiadói politi­kájukkal támogatták a két háború közötti progressziót, a haladó baloldali írókat, költőket, ezért jelentős anya­gi áldozatot is vállaltak. & Centenáriumot ünnepiünk, egy viharsarki községből eu­rópai hírnevű műhelyt te­remtő nyomda alapításának 100. évfordulóját. Az ünnep talán arra is alkalmas, hogy erősíti azt a nyomdai szem­léletet, melynek alkotóeleme az igényesség, a precizitás, a szaktudás, a szépségre való törekvés, azaz ,.a megneme­sített tömegkönyv” ideája. S bár ,,a nyomdász csak szol­gálója a szellemnek, nem feladata, hogy művészi célo­kat tűzzön ki, haneni az, hogy a szellem, amely a könyvből szól az olvasóhoz, hűséggel szolgálja, alátá­massza a maga eszközeivel annak hatását. . . megte­remtse azt az emelkedett, ünnepi hangulatot, amely a termékeny olvasás előfelté­tele", a tipográfia komplex tevékenység. A Kner-család címerében vándor könyvárus. Száza­dunk egyik legjelentősebb nyomdászdinasztiája nem véletlenül vállalta föl ilyen nyíltan és büszkén elődei örökét, még a múlt század közepén is faluról falura vándorló, a betűt szertehor­dó könyves emberek példá­ját. Ezek a vándor könyv­árusok nem csak kínálták portékáikat a vásárok kiterí­tett ponyváiról, de gyakran eg.vszemélyben voltak betű­metszők. könyvkötők, nyom­tatók és kereskedők, sőt gyakran kínálták a Bibliák, énekes könyvek és kalendá­riumok mellé saját írásaik gyűjteményét is. A-. szellem és műveltség követei. ter­jesztői a legszélesebb társa­dalmi rétegekkel tartottak kapcsolatot. Ezt az örökséget vállalta föl és teljesítette ki Kner Izidor és fia, Imre, a Viharsarok mezővárosában. Gyomán. s folytatta tovább generációk sora egész napja­inkig. Tanításuk máig érvé­nyes, nemes és nagyszerű gondolat: „Szeresd hát a ma­gyar könyvet magyar olvasó — szeresd és tiszteld mester­ségedet magyar könyvnyom­tató, és a legegyszerűbb fel­adatot is azzal az érzéssel, azzal a felelősségtudattal igyekezz megoldani, hogy nemzetedért dolgozol, amikor magyar könyvet csinálsz.” Tantli Lajos HANGSZÓRÓ Csúcsforgalom A találkahely szinte mind­egy. Szívesen hallgatjuk a földön, a vízen és a levegő­ben. Ahogyan a műsor ve­zetője, Petress István kíván minden alkalommal jó utat az utazóknak. Persze, ez nem ^■elenti azt, hogy vacsorafő- zes ' közben legalább annyi­an ne hallgatnák a Csúcs- forgalom című adást, mint a volán mellett ülők. A több száz élő adás, több száz lopott jármű keresésé­nek, a közlekedéssel kap­csolatos újdonságnak, sport­hírnek, s a remek, frappáns interjúknak egyvelegéből állt. S a szigorú vizsgázta­tók, ravasz, ugyancsak el­gondolkoztató KRESZ-tesz- tek mellett mindig ott van, kedves, nyugodt hangjával, okos, emberséges, minden apróságra figyelő tanácsai­val Petress István. No, és tiszta beszédtechnikájával, s ami még ennél is több, a magyar köznyelv kristály- tiszta formájának birtoklá­sával. A legutóbbi, keddi adásnál pedig a technika.ör­döge alaposan megtréfálta. Volna. Mert Petress István nem hagyta magát, minden­féle ki mosakodások helyett valódi társnak, partnernek tekintve a hallgatót, -kellő nyugalommal és tisztelettel jelentette be, hogy ő bi­zony, ott, a budapesti Novo- tel Szálló parkjában, a né­pes közönség előtt folyó mű­sornak már azt sem tudja melyik — forgatókönyvileg előre meghatározott — stá­ciójánál tart. Mindenki tud­ta, hogy valamiféle hiba tör­tént az adásban, s már jó szokás szerint találgatózni kezdtem magam is, mikor négy zeneszám után megszó­lalt Petress jól ismert, meg­nyugtató hangja, s tájékoz­tatta minden szépítés nélkül hallgatóit a posta — két­szer is galibát okozó ■—. ör­dögéről. Természetesen eköz­ben sem felejtkezett meg a Divéky István szerkesztette — kényszerű — zenei anyag bekonferálásáról. Műsora időnként nevelési tanácsadásnak sem rossz. Ugyanis mer állást foglalni nemcsak a közlekedési mo­rállal kapcsolatos kérdések­ben, de általános emberi, etikai problémákban is. S mindezt sohasem agresszí­ven, didaktikus célzattal te­szi. Mint elismert rádiós egyéniség, rendkívüli tapin­tattal, beleérző és átérző ké­pességgel bír. Talán ez le­het az oka, hogy boldog, bol­dogtalan hozzá és munka­társaihoz fordul — a mű­sorhoz egyébként nem is kapcsolódó — kérdésekkel. A Csúcsforgalom tipikus háttérrádiózásra alkalmas műsor. Szerénysége, állandó­sága, pontos szerkesztése, s a lazításul szolgáló zeneszá­mok teszik azzá. Állandó hallgatói tudják, mikor kell odafigyelni. Például akkor, amikor Petress István meg­szólal. Mert mindig mond is valamit, nem csak beszél. B. S. E. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: örökzöld dallamok. 9.-20: Irodalmi évfordulónaptár. Tamási Áron. 10.05: Diákfélóra. 10.41: Gluck: Herkules és Hébé mennyegzője. Operaszere­nád. 11.37: Wilhelm Meister tanuló­évei. 12.45: Filmtükörkép a „Megáll az idő” c. magyar filmről. 13.00: Beethoven: C-dúr zongo­raverseny. 13.38: Mozart és Salieri. 13.59: Világhírű énekesek Bu­dapesten. 15.05: Szovjet fúvósmuzsika. 15.31: Vendégjáték. Fellép Sütő Irén. 16.00: Könyvszemle. Bárány Ta­más: Félszárnyú Pegazus. 16.10: Népdalcsokor. 17.05: Olvastam valahol ... 1. A templomos lovagrend­ről. 2. Horthy mohácsi be­szédéről. 17.25: Mozart: D-dúr szimfónia. K. 202. 17.41: Délutáni Rádiószínház. Egy pofon varázslatában. 19.15: Svéd Sándor nótafelvéte­leiből. 19.35: A magyar művelődés szá­zadai. 20.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye szá­zadunk zenéjéből. 21.40: A Dunánál. 22.30: Pablo Casals (gordonka) Beethoven-f elvételeiből. 23.34: Régi magyar táncmuzsi­ka. 0.10: Dobsa Sándor táncdalai­ból. PETŐFI RADIO 8.05: Nóták. 8.35: Napközben. 10.00—12.30: Zenedélelőtt. 12.35: Külföldről érkezett. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. Balassa­gyarmattól Szécsényig. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Rousseau és Schiller. 16.35: Idősebbek 'hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. ^ 18.00: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Hívja a 33-43-22-es telefon­számot. 22.15: Magnóról — magnóra. 23.20: Legénybúcsú. III. MŰSOR 9.30: Szimfonikus zene. 11.05: Híres előadóművészek Schumann-felvételeiből. 11.57: Bellini operáiból. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.07: Barokk szerzők műveiből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.25: Iskolarádió. .16.55: Popzene sztereóban. 18.05: Üj lemezeinkből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Gyöngyhalászok. 20.35: Kilátó. 22.20: A progresszív rock híres lemezei. 22.05: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. Csik Gusztáv játszik. 17.15: Értékes melléktermékek. Balogh György riportja. 17.45: Udvari zene. Marcello oboaversenyét Egyed Jó­zsef és a szolnoki szimfo­nikusok adják elő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15,: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.25: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) 10.25: Magyar irodalom. (Ált. isk'. alsó tagozat.) 11.00: Magyar irodalom. (Közép- isk. I—II. oszt.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.15: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.25: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (ism.) 14.40: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) (ism.) 15.05: Magyar irodalom. (Közép­isk. I—II. oszt.) (ism.) 15.30: Világnézet, (ism.. f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Csak gyerekeknek! 1. Mentsük* meg Piroskát! (ism.) 2. úttörőhíradó, (f.-f.) 3. Zenedarab. 4. Fa­lusi vakáció, (ism.) 17.05: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Telesport. (f.-f.) 18.10: ..Legyen a zene minden­kié.” 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.Qp: Szerkesztette: Buzáné Fábri Éva. Színes fény­kép. Töltsön egy fél év­századot Bilicsi Tivadar­ral. (f.-f.) 21.05: A hét műtárgya. 'll. 10: Hatvanhat. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.40: Sorstársak, (ism.. f.-f.) Í9.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári esték. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám, (f.-f.) 21.15: Egy maréknyi remény. NDK film. 22.30: Reklám, (f.-f.) 22.35: Súlyemelő VB. Közvetítés Ljubljanából. BUKAREST 16.05: Filmek az oktatásban. 16.25: Sport. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Angol dokumentumfilm. 21.05: Látogatás a stúdióban. 21.25: Az emberi test. Tudomá­nyos sorozat. 3. rész. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Salajko. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Ma nevetséges. 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi kör­kép. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Moziszem. MOZI Békési Bástya: Legyen a fér­jem. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: 5 órakor: Az in­kák kincse, 7 órakor: Szanda- kan 8. Békéscsabai Kert: Jobb ma egy nő, mint tegnap há­rom. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Jobb ma egy nő. mint tegnap három. Békéscsabai Terv: fél 6 óra­kor: Volt egyszer egy vadnyu­gat I., II. rész. Gyulai Erkel: Rohanj velem. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Csak semmi pá­nik ... 8 órakor: Én és Cate- rina. Orosházi Béke: Újra szól a hatlövetű. Orosházi Partizán: A karatéző Cobra. Szarvasi Táncsics: Kéjutazás Las Pal­mas ba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom