Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 10., péntek Eredményhirdetés az MHSZ-ben A csapat nevében Szász István veszi át az oklevelet Tegnap, szeptember 9-én ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult a Honvédelmi Kupa lövészverseny. A kiemelkedő versenysorozat 6 fordulóján — melynek mindegyike egy-egy nemzeti és nemzetközi évfordulóhoz kapcsolódott — összesen mintegy 30 ezren vettek részt. A szeptember 4-én megrendezett városi döntő — melyre legjobb versenyzőiket nevezték a klubok — eredményhirdetését Driensz- ky Márton, az MHSZ megyei vezetőségének párttitkára nyitotta meg, majd Giricz Imre alezredes átadta a díjakat a legeredményesebb versenyzőknek. Az egyéni verseny nyertesei. Nők, légpisztoly: 1. Szabó Károlyné (VII. kér., 1. csap.); Kispuska: 1. Bencsik Judit (VII. kér., 1. csop); Ifjúsági fiúk, légpisztoly: 1. Pusztai Imre (VII. kér., 1. csop.); Kispuska: 1. Nagy György (VII. kér., 1. csop.); Férfiak, kispuska: 1. Rontó Endre (VII. kér., 1. csop.); MCM-sportpisztoly: 1. MeZis Pál (forgácsoló). A csapat- versenyt a VII. kerület honvédelmi klubja nyerte. Kilenc év — tízszeres bevétel Mezőkovácsházán 1973-ban nyitotta meg a Békés megyei Patyolat Vállalat a ruhatisztító szalonját. A forgalom abban az időben alig érte el a 10 ezer forintot. Hlavati Andrásné üzletvezető szerint a mostani bevétel ennek a tízszerese. Ez is jelzi, hogy a szolgáltatások iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Helyben vegytisztítást és fehérneműmosást vállalnak, a szőnyegeket, kárpitokat és a bőrárukat a központi üzemben tisztítják. Hetente kétszer begyűjtik a felső ruhákat, a fehérneműket Battonyáról, Békéssám- sonból, Medgyesegyházáról, Mezőhegyesről, Végegyházáról és Tótkomlósról. Jó kapcsolat alakult ki a szalon szocialista brigádja és a mezőkovácsházi öregek napközi otthona között. Minden évben, a nagytakarítás után, társadalmi munkában rendbe teszik az idős emberek függönyeit, takaróit. Az ötnapos munkahétre való áttérés nem okozott fennakadást. Ennek megfelelően alakították ki az üzlet munka- és nyitva tartási rendjét. Az őszi csúcsforgalmat úgy próbálják mérsékelni, hogy a téli holmikat május X-tői, szeptember 1- ig kedvezményesen tisztították. Nyáron gondot okoz a járási ifjúsági táborban felgyülemlett fehérnemű mosása. Ugyanis a kis teljesítményű gépek csupán lakossági piperemosásra alkalmasak. Ennek ellenére igyekeznek megoldani a feladatokat. A vállalási határidő 3 nap, a vidékről ideszállított ruháké pedig egy hét. S. S. Bukás a 100-asban Csak néhányszor láttam a színpadon, a nevét sem tudom. A fiatal színész most egészen hétköznapi szerepet alakít: sajtot vásárol a csabai 100-as ABC-ben. Szerényre, halkra fogja a figurát. Az is kiderül róla, hogy bátor ember: megkéri a méricskélő eladót, ne csomagolja be a sajtról lelógó és fölösleges műanyag darabot. A közelben álló két fehér köpenyes egyike felhördül: — Bezzeg, ha a színpadon játszana így!... — és tovább röpködnek a csúnya megjegyzések. A fiatalember nem hagyja magát. Ahhoz is van mer- sze, hogy még egy darabot kérjen a tejtermékből, mert amit kimértek, kevésnek tűnik. Hangja ismét halk, udvarias. Az eladók tovább háborognak. A színész leforrázva megy tovább. Bizony, az Élet színpadán csúnyán megbukott. Vagy talán nem az ő szerepfelfogásával volt baj? — m. szabó — Kedvezőek a terméseredmények az IKR partnergazdaságaiban Az ország egyik legjelentősebb termesztési rendszere a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, közismertebb nevén az IKR. Két megyét. Békést és Csong- rádot összefogó körzet tervtárgyaló közgyűlését rendezték tegnap délután Szarvason, az állami tangazdaságban. Először Téglás Zoltán, az IKR közgazdasági igazgató- helyettese a közös vállalat idei munkájáról adott vázlatos áttekintést, s ecsetelte az elképzeléseket. Mint mondotta, az utóbbi esztendőkben a partnerüzemekben nőttek a termésátlagok, s vannak még lehetőségek a hozamok további fokozására, majd stabilizálására. Szólt arról a 10 éves tervről, amelyet 1980-ban készítettek a terület növelésére, s eddig mintegy 36 ezer hektárral bővült az IKR vetésterülete a két megyében. A gabonafejlesztési programról az igazgatóhelyettes elmondta, hogy jövőre újabb öt-hat gazdaságba szeretnék bevezetni, megvalósítani az IKR fejlesztési elképzeléseit. Horváth Sándor körzetvezető az idei várható termés- eredményekről beszélt. A két megyében összesen 28 gazdaság tartozik az IKR-hez, csaknem 100 ezer hektár szántóval. Ebből legnagyobb területet a kukorica és a búza foglalja el, e két főnövény az összterületnek több mint kétharmada. Búzából jó termést takarítottak be az üzemek, az aratás tervszerűen haladt, 14-15 munkanap alatt magtárba került az idei termés. Az IKR programjában meghirdetett versenyben a Békés megyei üzemek jól szerepeltek. Az országos versenyben az ezer hektárnál nagyobb területen búzát termelő gazdaságok közül legjobb eredményt a csanádapácai Széchenyi Tsz ért el. Az ezer hektárnál kevesebb búzával rendelkező rüzemek sorában a pusztaföldvári Lenin Tsz végzett az élen. Az elmúlt napokban megkezdődött az őszi érésű növények betakarítása, a jövő héten hozzálátnak a kombájnok 'a kukorica betakarításához. Az előzetes becslések szerint valamennyi őszi érésű növény kiemelkedő eredményekkel kecsegtet, különösen elmondható ez a kukoricáról. Ahol a növényektől megtisztították a szántóterületet, ott amint lehet, megkezdik a talajmunkát, majd az őszi vetést. Valamennyi őszi vetésű növény magja már az üzemekben van, a hiányzó mennyiséget pedig folyamatosan szállítják. A jövő évi tervekről szólva elhangzott: a körzetben, vagyis Békés és Csongrád megyében szeretnék elérni a 100 ezer hektáros vetésterületet, 2-3 ezerrel növelni a búza, illetve a kukorica vetésterületét, s nagyobb gondot fordítani a gyepprogram megvalósítására. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy ahol korábban takarmány- növényt termesztettek, a jövőben értékesebb árunövényt vethetnek. A célkitűzések sorába tartozik még a folyékony műtrágya nagyobb arányú alkalmazása. A tervtárgyaló közgyűlés hozzászólásokkal és bejelentésekkel ért véget. —sz— Szeghalom Új szolgáltatások a GELKA-nál Mint ismeretes, a GELKA szervezeti korszerűsítés előtt áll. Ezért mindenképpen szükséges, hogy a vállalat és kirendeltségei megfelelő jövedelmezőséggel és hatékonysággal gazdálkodjanak, mert önálló működésük, további fejlődésük feltétele a szilárd pénzügyi alap. Sárközi László gazdasági igazgató a szakmai lapban kifejtette: a VI. ötéves terv első évét jól zárták. Ezt a színvonalat nem könnyű megtartani, illetve fokozni. Az esztendő első négy hónapjában a szolgáltatások árbevétele 10 százalékkal nőtt. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy január 1-től Bács, Békés és Csongrád megyében átvették a pb-gázkészülékek javítását és megkezdték a hőtárolós kályhák beszerelését. Egy év alatt 10 ezerrel gyarapodott az átalánydíjas szerződések száma, ami 5,2 százalékos növekedésnek felel meg. Megyénkben a békéscsabai után a szeghalmi GELKA- szerviz a legnagyobb. Békés megye északi és Hajdú megye déli részén öt műhelyük van. Jelenleg 22 műszerész 10 szerelőkocsival járja a városokat, a községeket. Mátrai János, a szerviz vezetője szerint évente mintegy 8 millió forint bevételre tesznek szert. Az egész A következő egyhetes időszakban általában kevés lesz a felhő, csupán a hét végén növekszik meg, főként az északi országrészben. Záporok, zivatarok kialakulására is számítani kell. A legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte 24—29 fok közöt., majd 25 fok körül várható. Nagy meleggel, nyári idővel köszöntött ránk a szeptember. A hét első napjaiban az ország néhány vidékén olyan magasra emelkedett a hőmérő higanyszála, mint az elmúlt száz év során egyszer sem. Sok napsütésben volt részünk, a hőséget mégsem ez, hanem az Afrika felől érkező, nagyon meleg légmegyében ők készítik a központi tv-antennákat. Az esztendő első hat hónapjában több mint egymillió forint értékű ilyen antennát szereltek fel, 300 ezerért pedig megjavították a hibás szerelvényeket. Természetesen nagy gondot fordítanak a színes, a fekete-fehér televíziók, valamint az egyéb híradástechnikai cikkek, háztartási gépek javítására. Fél év alatt 1 millió forintot fizettek ki a tulajdonosok az ilyen készülékek rendbehozataláért. A minőségi reklamáció nem számottevő. Tavaly 14-en, az idén 7-en panaszkodtak a szerelők munkájára. Pedig nincs könnyű dolguk, hiszen havonta 3-4 ezer készüléket tesznek üzemképessé, átlagosan 4,5 nap alatt. Nehezíti a gyors javítást az immár krónikus alkatrészhiány. Ezt az újítómozgalom kibontakoztatásával próbálják ellensúlyozni. Minden évben 10 ésszerűsítést, újítást adnak be, amelyet az ország többi szervizeiben is hasznosítanak. A közeljövőben megoldódik egyik nagy gondjuk. Az elavult, rossz körülmények között dolgozó gyoma- endrődi szerviz helyett újat építenek. S. S. tömegek okozták. Ezeknek a légtömegeknek utánpótlásuk már nincs, hatásuk mégis érezhető marad még egy-két napig. A nagy hőség mérséklődik ugyan, azonban a levegő nedvességtartalma időszakonként jelentősen megnövekedhet, s emiatt fülledtté válik az idő. A jövő héten már' fellélegezhetünk, mert az afrikai levegő helyébe enyhébb, óceáni léghullámok érkeznek. Az efajta levegő a mi földrajzi szélességeinken megszokott hatású; bár az átlagosnál kissé még mindig melegebb marad az idő, az óceán felől jött levegő szervezetünknek különösebb megterhelést nem jelent. Kulcspozícióban V állalati vezetők körében manapság szinte általános az a vélekedés, hogy a kiugró nyereség a helyi gazdálkodás számára legalább olyan veszélyt rejt magában, mint az alaphiány, vagy a veszteség. És aki megpróbál vezetni egy brigádot, üzemet, akár vállalatot irányítani, meglehetősen gyorsan belátja: egyáltalán nem megalapozatlan ez a vélekedés. ■Nemcsak azért, mert a vállalkozások a vezetőktől nagyobb felkészültséget, a műszaki, kereskedelmi, piaci ismeretek egyidejű ötvözését kívánják meg, hanem más 4<ok miatt is. Jelenleg a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal. Elsősorban azért nem, mert egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy a tartalékokkal a későbbiek folyamán is szabadon rendelkezhetnek. így az erőforrásokat lehetőleg mindig felhasználják, ami nem is ütközik különösebb nehézségbe, hiszen fejlesztési eszközeik, jövedelemnövelési forrásaik többnyire szűkösek. Márpedig kockázatot vállalni tartalékok nélkül, már több mint kockázatvállalás. A bizonyos mértékig egymásnak ellentmondó intézkedések is nehezítik a vállalati vezetők előrelátását, s mindenképpen óvatosságra intenek. Ráadásul ma még a felügyeleti hatóságok is sok esetben jobban értékelik a folyamatos, zavartalan, az alig-alig, de fokozatosan javuló munkát, mint az ingadozó, ám időszakonként kiugró teljesítményeket. Mindemellett tény, hogy terjedőben van a kockázat- vállalás, és ez elsősorban a külpiaci hatásoknak köszönhető. Annak például, hogy amennyiben egy vállalat a lelenlegi viszonyok között továbbra is exportálni akar, vagy adott esetben új piacokra kíván betörni, akkor a kedvezőtlen hazai feltételek miatt szinte a lehetetlenre kell vállalkoznia. A hazai háttéripar ugyanis számottevően elmarad a fejlett országokéitól, az anyag- beszerzés hosszadalmas és nehézkes, a kooperáló partnerek egyáltalán nem érzik selejtes munkájuk következményeit. Ilyen körülmények között természetesen növekszik a vállalati vezetők szerepe. Elsősorban rajtuk múlik, hogy teljesíteni tudják azt, amit vállaltak, vagy amit vállalni kényszerültek. A gond csak az, hogy mindez bizonyos mértékig háttérbe szorítja a tervszerű, előre- ’ Vtó vezetői tevékenységet. és rákényszerít a rögtönzésre, esetenként a kapkodásra, korántsem segíti elő a szervezettebb termelés és gazdálkodás feltételeinek megteremtését. így aztán érthető, hogy bármilyen sokszor is megfogalmazódik a követelmény: a költségek csökkentésének, a takarékosabb gazdálkodás kialakításának szükségessége, a termelés szervezettebbé tételének fontossága, mindez csak kitűzött, de meg nem valósított cél jnarad már évek óta. A vállalati vezetőknek a napi feladatok mellett egyre kevesebb az idejük és az erejük, hogy távlati intézkedéseket igénylő tennivalókkal is foglalkozzanak. Igaz, hogy ezzei párhuzamosan a gyakorlatban alkalmazott vezetési módszerek. az irányítás technikája is kévéssé korszerűsödik Sőt, egyes helyek érvképpen az ellenkezője történt az' elmúlt időszakban. Az egyes vezetők a napi munka sodrában olyan ügyekben is intézkednek, amelyek munkatársaikra hárulnának. Ez meghatározza a közép- és alsó szintű vezetők tevékenységét is. Az irányító munka hatékonysága, eredményessége a kívántnál csak lassabban javul, a módosuló körülményekkel nemigen tud lépést tartani. A megoldás a népgazdasági irányító munka korszerűsítésében és a vállalati vezetésben alkalmazott módszerek fejlesztésében, a szakemberek felkészültségének növelésében egyaránt keresendő. Ehhez belföldön is olyan feltételeket kellene kialakítani, mint amilyenek ma csupán az exportáló vállalatokat kényszerítik igényes munkára. Ha a gazdálkodási hiányosságok miatt bekövetkező pénzügyi nehézségek a mainál súlyosabban érintenék a vállalatokat, ha adott esetben számolniuk kellene a megszüntetéssel, vagy állóeszközeik értékesítéséből kellene kiegyenlíteniük tartozásaikat (ami szintén az egység korlátozott mértékű felszámolását jelenti), akkor feltehetően gyorsabbá válnak az alkalmazott vezetési módszerek korszerűsítése is. T alán nem túlzás azt állítani, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére tapasztalható némi javulás, ami a kulcspozícióba kerülő vállalkozókészségű, innovatív vezetők személyes érdeme is. Csak a folyamat nem elég gyors. Manapság pedig az idő is mind jobban sürget. A túlzott óvatosság is kockázatos ... Pichler Ferenc Különnyomat az Ui Aurorából A Békéscsabán megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat 1981. évi 3. számában, a Kapcsolatok rovat hasábjain közölte Papp János szombat- helyi főiskolai tanár összeállítását a szlovéniai magyar költők és írók műveiből,,,Az idő nem miértünk van, az idő minket csak megmér" címmel. A válogatás előszavában az összeállító rámutat arra, hogy: „Ha a mai magyar irodalomhoz akarjuk mérni a szlovéniai magyar irodalmat, akkor kvalitásokban különbözőnek találjuk. Viszont megkülönböztető figyelmet érdemel a Mura-vidéki irodalom külön funkciója, nép- és nyelvmegtartó Használt tankönyv- és füzetgyűjtési akciót hirdet a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt. Péntektől két héten át a kötegelt, puha fedelű könyvekért és füzetekért felemelt árat, 1 forint 50 fillért fizetnek. Az országos akció elsősorban a feldolgozóipar fokozódó papírhullaszerepe, amelyet az ott élő költők és írók valamennyien szolgálatnak, népünk szolgálatának tekintenek.” A válogatás Báti Zsuzsa, Bencze Lajos, Szunyogh Sándor és Varga József verseit. Szórni Pál és Varga József tárcáját, valamint Papp János lendvai beszélgetését közli a szlovéniai magyar irodalom képviselőivel. A különnyomat, melyet ízléses, szép borítóval láttak el, a közelmúltban hagyta el a nyomdát és jutott el az irodalombarátokhoz, irodalomtörténészekhez, érdeklődő olvasókhoz. (s—n) dék-igényének kielégítését szolgálja, de az iskolák és a háztartások is megszabadulhatnak a feleslegessé vált, használt könyvektől és füzetektől. A MÉH- vállalatok szeptember 10-től 25-ig biztosítják a zavartalan és folyamatos átvételt. Használt tankönyv- és fiizetnyfiités Orvosmeteorológiai előrejelzés
