Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
\ NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 9., csütörtökGazdaságos termeltetés — egészséges verseny Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ megyénkben háromezer kistermelővel áll kapcsolatban, közülük 1200-an tevékenykednek szakcsoporti keretek között, míg a felvásárlóknak a további termelőkkel egyéni - szerződés alapján van kapcsolata. Az ÁFÉSZ méreteit és a szerződéses termelés nagyságát érzékelteti, hogy vágóbaromfiból itt állítják elő az országban megtermelt mennyiség egynyolcadát, aminek 80 százaléka exportalapanyag: toll, libamáj, napos- és husiiba. Amíg az elmúlt évben 160 ezer liba tenyésztését, felvásárlását, továbbértékesítését szervezték meg, ebben az évben júliusig 200 ezret helyeztek ki a kistermelőkhöz. Összesen 55 millió forint termelési hitelt nyújtottak, na- posbaromfitáp, fólia és sok másféle termelőeszköz formájában. A szakcsoportokkal és kistermelőkkel a felvásárlók állnak kapcsolatban, ők mérik fel igényeiket, kötik meg a termeltetési szerződést, szervezik meg a vágóbaromfi, a nyúl, a zöldségvetőmag vs a hitel biztonságos kihelyezését. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a gazdálkodókkal, hogy menet közben keletkezett gondjaikat megoldhassák, majd a felvásárláskor ugyancsak ők bonyolítják a szállítást, a kifizetést, a prémiumot. Ezután az ÁFÉSZ teljesíti a továbbértékesítést a feldolgozóiparnak vagy a kereskedelemnek. Az ÁFÉSZ két szerződést köt a termeltetés során. Egyet a termelővel, egyet pedig a továbbértékesítésre. Az előre szerződött, megtermeltetett mennyiségek, a lekötött feldolgozó' piacok biztonságot jelentenek. Nem biz. tos azonban, hogy mindig a legjobb fizető továbbfeldolgozó üzemet sikerül megtalálni — állapítják meg a szakemberek. A-rra is törekszenek, hogy mind nagyobb nyereséget érjenek el a továbbértékesítéskor, akár új piacok szerzésével is. Gondoltak már szövetkezeti feldolgozó üzem kialakítására is. A biztonság nemcsak a végcél szempontjából lényeges, hanem már a naposállatok kihelyezésénél meghatározó. A fogyasztási szövetkezet magas kamatra vesz fel hitelt, amelyet azután a különböző formákban odaad a termelőknek termelési előlegként. Ezt a kamatot ki kell gazdálkodnia az ÁFÉSZ- nek, a termelő megfelelő többletjövedelmének megtartása^ emelése mellett. Ezenkívül az is növeli a termeltetés költségeit, hogy magasak a szállítási költségek. Ez olyan költségtényező az ÁFÉSZ szervezett termeltetésében, mint a termelő energiaköltsége. Folytattak is arra vonatkozóan számításokat, hogy csökkenthető-e a szállítási költség. A megállapításuk az. hogy a fuvarok összehangolásával’, jobb szervezésével több mint 10 százalékos árrésszint érhető el. Azt is vizsgálják' az ÁFÉSZ termeltetési szakemberei, melyik kisállat, vágóbaromfi, zöldség vagy gyümölcs termeltetése milyen gazdaságos. Annál is inkább fontos ez, mert a népgazdaság érdekei megkívánják, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetben - olykor egész ágazatok épülnek á háztáji termelésére. S>akkor, ha egy termelőszövetkezet munkanap-jóváírás mellett saját takarmányt ad, saját járművén szállítja el a megtermelt termékeket. S mindehhez anyagi eszközei is vannak, nyilvánvalóan gazdaságosabban állítja elő a termékeket. Ez nem jelenti azt, hogy most egyik napról a másikra a termelőszövetkezeti háztájiban fogják a kisállatokat, a vágóbaromfit, a zöldséget, gyümölcsöt előállítani a gazdálkodók. Azt azonban jelenti, hogy kialakult a két szövetkezeti forma között egy egészséges verseny, ami a népgazdaság számára kamatozó lehet, abban az értelemben, hogy az ÁFÉSZ mind tökéletesebben szervezi, bonyolítja a termelést, netán a jó tapasztalatokat is átvéj^e a mezőgazda- sági nagyüzemektől, vagy azok tőlük. Számadó Julianna fl közlekedés fejlődése a statisztika tükrében A Statisztikai Kiadó gondozásában megjelént a közlekedési és hírközlési évkönyv, amely az 1981-es évben elért eredményekről tájékoztat, visszatekintve az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődésre. Az adatok szerint a MÁV és a GYSEV vonalain az elmúlt évben csaknem 273 milliónyian utaztak, 5 százalékkal kevesebben, mint a megelőző esztendőben. A csökkenés tíz év óta folyamatos: 1970-ben az elszállított utasok száma még több mint 390 millió volt. Érdekes megfigyelni, hogy az utasoknak alig több mint 20 százaléka utazott teljes árú menetjeggyel, a többiek mindany- nyian igénybe vettek valamilyen fajta kedvezményt. A legtöbben — 254 milliónyian — másodosztályon utaztak, alig 20 millió utas tartott igényt a magasabb színvonalú, első osztályú kiszolgálásra. Növekedett az átlagos utazási távolság, amíg 12 évvel ezelőtt egy utas átlagosan 38 és fél kilométeres távolságra utazott, tavaly csaknem 50 kilométerre. A Volán Tröszt távolsági áutóbuszain tavaly ugyanannyian utaztak, mint 1980- ban, összesen 710 milliónyian,, átlagosan csaknem 20 kilométeres távolságra. A távolsági hajózás hívei tíz százalékkal szaporodtak, tavaly 1 200 000-en hajóztak! á Du-' nán, s a többi folyón, több nvint kétmillióan pedig a Balatonon. A légi személy- szállításban tavaly -haladta meg először az utasok száma az egymilliót. A helyi személyszállításban az autóbuszok vívták ki maguknak az első helyet: tavaly összesen 1,8 milliárd utast fuvaroztak. Villamost 710 millióan vettek igénybe, metróval pedig több mint 310 milliónyian utaztak. Alig több mint egy százalékkal mérséklődött a taxiközlekedés: összesen 56 és fél millióan taxiztak tavaly az országban. A személyforgalomból jelentős részt vállaltak a magán-személygépkocsik: 1981-ben 1,1 millió futott az ország útjain. A közúti gépjárműforgalom nyomon kísérésére rendszeresen tartottak forgalom- számlálást. A legtöbb megfigyelési ponton nőtt a napi forgalom, például az Ml-es autóúton Budaörsnél az 1980-as napi 8700 gépjárművel szemben tavaly átlagosan 10 200-at figyeltek meg. Az 5-ös számú főútvonalon, Szegednél több mint ezer gépjárművel nőtt a napi forgalom. A budapesti hidak forgalma eltérően alakult: a Petőfi-hídé erőteljesen növekedett, az 1980-ban megfigyelt 47 000 gépjármű helyett tavaly átlagosan több mint 62 000 haladt át rajta naponta. Ugyancsak nőtt a Margit-híd forgalma: 55 000 ről 59,7 ezerre, a Lánc-hídé, az Erzsébet-hídé azonban csökkent. A statisztikai adatok hírt adnak a közlekedési pályákról is: a MÁV és a GYSEV vágányainak hossza összesen 8600 kilométer volt az elmúlt év végén (mellékvágányok és kitérők nélkül). Ebből körülbelül kétezer kilométernyi sínt tíz éven belül, csaknem ugyanennyit 11—20 éve fektettek le. Vannak még 60 évesnél is „öregebb” sínek, ezek "hossza meghaladja az ezer kilométert. A közúti pályák hossza az elmúlt év végén 29 és fél ezer kilométer volt. Ebből 160 kilométer beton, 25 ezer kilométer aszfalt és bitumen, 3600 kilométer makadám, csaknem 100 kilométer kő- és kera- mit burkolattal készült, a kiépítetlen (föld) utak hossza — 600 kilométer — egy év alatt közel 109 százalékkal csökkent. A közlekedés biztonságát a balesetek tükrében vizsgálja a kötet. 1981-ben javult valamelyest a helyzet, minden közlekedési alága- zatban csökkent a balesetek száma. A közúton 23 000-en sérültek meg, az előző évhez viszonyítva csaknem három százalékkal kevesebben, ötven százalékkal csökkent a villamos- és HÉV-balesetek során megsérültek száma. Bár a vasúti balesetek száma is csökkent, valamivel többen sérültek meg, mint korábban. ’ A legtöbb közúti baleset — 1500 — Pest megyében történt, de Borsodban sem volt sokkal jobb a helyzet, itt is meghaladta az 1400-at a balesetek száma. Egyébként hosszú évekre visszamenőleg is ez a két megye áll a^ baleseti statisztikák élén. (E két megyében a leghosszabb a közúthálózat.) A megfigyelések szerint a legtöbb baleset augusztusban, szeptemberben és októberben történik, legtöbbször a járművezetők hibájából. Takarékos vízfelhasználás — hűtőtoronnyal A takarékosabb vízfelhasználáshoz kisméretű hűtőtornyok gyártására rendezkedett be a Tatai Hűtő- technika Ipari Szövetkezet. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek egész sorában nagy mennyiségű vezetékes vizet, használnak fel a gőzök, az alkatrészek, a különféle'- gépek és az élelmiszerek hűtésére. Az ennek során felmelegedett, további hűtésere már alkalmatlan, de még tiszta vizet a legtöbb helyen a csatornákba, folyókba .-engedik. A Tatán készülő új típusú torony viszont jó. hatásfokkal lehűti a vizet, amelyet így újra és újra hűtésre használnak. A tornyokban rendkívül egyszerűen, levegővel történik a víz hűtése. Speciális betéteken pergetik le a felmelegedett vizet, és ventillátor segítségével, a levegő áramoltatásával hűtik le. A berendezés alkalmas a vízben levő gázok kivonására is. Szép, izgalmas és nehéz szakma a fémöntőké. Megyénkben nem gyakori, különösen az az eljárás, amelyet a Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártg Vállalat fémöntői alkalmaznak. Hidegen kötő formázóanyagot, foszforsavval és gyantával kevert homokot használnak az alumínium öntvények előállításához. Tizenkét esztendeje honosodott meg itt ez a tevékenység, és lassan meghatározóvá válik a vállalat termelésében. Ma a termelési érték 57 százalékát ez adja. Keménykötésű fiatalembei hajol a formaszekrény fölé, amelyben benne a minta, a Rába—MAN-motorok'hoz szükséges olajteknő. Hajdú Mihály gondosan „rásimogatja” a foszforsavval és gyantával kevert homokot. — Tíz percen belül megszilárdul. Ez lesz a forma. Ebbe kerül a mag — mutat a már megszilárdult homokra. — A kettő közé öntjük a folyékony fémet. De addig még sok lapát homokot és több mázsa formát, mintát kell megmozgatniuk. Közben az olvasztóberendezésben pirosán izzik a fénylő, folyékony alumínium. — Lehet vagy 750 Celsius- fokos — állapítja meg Nagy Mihály, miközben ellenőrzi a folyékony fém állapotát. Ő tizenkét esztendeje, az öntés megkezdése óta dolgozik itt. „Bújtatott” termelésirányító. Nem beosztása, hanem szakmai tudása, jártassága alapján irányítja, ellenőrzi a műhelyben folyó munkát, miközben ugyanúgy dolgozik, mint a többiek. Mellette az egészen fiatal, Veres Sándor valami masszát kever. — Ez tűzálló kőzet, szilikon őrlemény. A másik olvasztóberendezés grafittégelyét cserélem ki — magyarázza. , A műhely túlsó felében láng lobban. Ég a forma! „Mindig nehéz munkán dolgoztam” Tagai Károly mosolyogva mondja: Ég a denaturált szesz Veress Erzsi felvételei — Graíitos, denaturált szeszes oldattal fújjuk be a megszilárdult formát és magot, azután meggyújtjuk. A grafit ráég a felületre, és megakadályozza, hogy homok ragadjon az öntvénybe. A homokkeverő berendezés mellett két asszony dolgozik. Magkészítők. Váci Mi- hályné Ókányból jár be már nyolc éve, és csinálja a nem éppen könnyű munkát. — Világéletemben nehéz munkán dolgoztam. A kapálásnál, cukorrépa-betakarításnál ez sem rosszabb. Itt is, ott is megfájdul az ember dereka, de dolgozni csak kell. Kevesen vagyunk az a baj. Elkelne még négy-öt munkáskéz ebben a műhelyben. Ám a „friss” munkaerő, az újonnan jöttek nagyon „mozgékonyak”. Néhány hónap, és továbbállnak. Helyükre mások kerülnek, megint csak pár hónapra. A műhely sarkában lámpával a kezében Fáskerti Pál, a tmk villányszerelője vizsgálódik. Keres valamit. — Zárlatos lett ez az elektromos olvasztókemence. De már megvan a hiba . . . Közben elkészültek a formák, benne a magok, rajtuk a négy-öt, egyenként 25 kilogrammos vasnehezékek. Jöhet a forró alumínium! Lábszárvédő, kötény, arcvédő pajzs kerül Tagai Károlyra és Hajdú Mihalyra. Aztán telemerik a fénylő ezüst és a finom rózsaszín csodálatos ötvözetével, a folyékony alumíniummal az öntőfánert. Néhány méter ..séta” a 70—-80 kilónyi anyaggal, és a fém helyére kerül, kész az öntvény. Ahogy hűl az anyag, színe jigy lesz egyre mattabb. Immár szilárd a lecsöppent fém, majdnem megérintem. Nagy Mihály figyelmeztet: — Vigyázzon! Ez még 400 —500 Celsius-fokos anyag ... — szatmári — Miről ír a Kertészet és Szőlészet? Az étkezések vagy legalábbis a főétkezések után bárki elfogyaszthat egy-két deci bort. Egy négytagú család évi borszükséglete 200—250 liter. Nercz Árpád érdekes írásában a két és fél hektónyi bor előállításához sszükséges eszközökről ír, s egyúttal házi borászkodásra is buzdít a Kertészet és Szőlészet e héten megjelenő számában. Milyenek az idei almaszüret kilátásai? Vannak visz- sza-visszatérő gondok, mint például a szöghiány, az akadozó ellátás a fontos növényvédő szerekből, s mivel a kapható szerek hatékonysága sem volt a legmegfelelőbb, így gyakran ismételni kellett a permetezéseket. A várható értékesítési nehézségek riniatt még nagyobb lesz a korszerű tárolók szerepe. Erről ír többek között körinterjújában Valló László. A rózsakertek ékszereiről, a minirózsákról szól Nagy Gy. Kálmán írása. A törzsnevelés és a szemzés a miniatűr rózsáknál sokkal bonyolultabb és nagyobb gyakorlatot kíván. A cikk sokakat érdekel, mert már most nagy a kérésiét miniatűr rózsák iránt. Mit lehet tenni azzal a rosszindulatú szomszéddal, aki fáradtolajjal öntözi haragosa almafáit? Mit kell tudni annak, aki spenót haj- tatásához fog? A paradicsom vegyszeres gyomirtásáról, fa- sebkezelésről és számos érdekes szakmai kérdésről jelentek meg írások a hetilap 36. számában.
