Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 1., szerda Virágzatvizsgálat kukoricanemesítő telepen a távoli pusztán Az elmúlt ötéves tervidőszakban 119 új szántóföldi, 167 kertészeti és 12 új erdészeti növényfajta növelte a termesztők rendelkezésére álló fajtaválasztékot. Az új fajták közül többen már olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy az iparszerű növénytermesztési rendszerek követelményeinek megfelelnek és méltán tekintik őket a világ élvonalába is tartozóknak. Az elmúlt időszgk nemesítését elsősorban a termő- képesség fokozására való törekvés jellemezte. A nö- vénynemesítők a betegségeknek és esetenként a kártevőknek jobban ellenálló egyedek kiválogatásával — szelektálásával —, vagyis rezisztencianemesítéssel is igyekeztek az új fajták termőképességét növelni. A példaként említhető búzának már vannak a vörösrozsdával szemben ellenálló fajtái. A feketerozsdával kapcsolatban viszont még rosszabb a helyzet. A vörös- és' feketerozsdának ellenálló fajták pedig érzékenynek bizonyultak a sárgarozsdával szemben. A cél az, hogy olyan fajtákat állítsanak elő. amelyek a rozsdabetegségnek, és ezenkívül még a lisztharmatnak is ellenállnak. Ezt a célt szolgálják egyébként a korán érő fajták is, mert nem adnak időt az említett kórokozók kártételének a kifejlődéséhez. A lucerna új fajtáinak termőképességét is elsősorban a betegségeknek és kártevőknek jobban ellenálló egyedek szelektálásával kívánták eddig fokozni. Megfigyelték azonban, hogy tíz százalékkal több a levélfelülete annak a lucernának, amelynek összetett levelei háromnál több levélkéből állnak. Az ilyen lucerna több fehérjét is tartalmazhat, miután a növényi fehérje zöme a levelekben található. Meg is kezdődött olyan lucernaegyedek szelektálása, amelyek összetett levele 5-6 ' Hajdú-Bihar megyében a legkisebb települések közé tartozik Körösújfalu. Termelőszövetkezete, a Rákóczi mindössze 1600 hektáron gazdálkodik, de ami lényeges, eredményesen. Tavaly is több mint két és fél millió forint nyereséget értek el. Búzát 500 hektáron ter- rrielnek, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen átlagtermésük elérte a 4,7 tonnát. Mivel úgy tűnik, a lehetőségeket már nemigen lehet tovább bővíteni a mezőgazdasági tevékenységben, ezért igyekeznek a melléküzemágban előrelépni. levélkéből áll. A levelek száma mellett természetesen figyelembe veszik a levelek nagyságát és elhelyezkedését. Az új fajták kaszálás utáni sarjadzása gyorsabb, hiszen a több levélke a napenergiát is jobban hasznosíthatja. A nagyobb teljes le- vélíelületet az ellenállóképességgel társítva olyan új fajtához remélnek eljutni, amely a jelenleginél sokkal több fehérjét eredményez hektáronként. A rezisztens burgonyafajták előállítására folytatott kísérletek során figyeltek fel arra, hogy a sejtek osztódása idején a sejtmagban jól megfigyelhető örökítőanyaghordozó elemekből — a kromoszómákból — a szokásosnak a felét tartalmazó, vagyis félkromoszómaszá- mú alakok felhasználásával könnyebb a kívánatos tulajdonságok átvitele az utódokba. A szokásos gyakorlat, hogy a nemesítő nagyszámú, jó tulajdonsággal rendelkező, úgynevezett szülő növényeket jelentős számban keresztez, és az utódaikat az elérni kívánt tulajdopságok alapján szelektálja, igencsak körülményes és hosszadalmas. A íélkromoszómaszámú ala-- kok felhasználásával a szokásosnál sokkal gyorsabban és kevesebb vesződséggel látszanak előállíthatónak a kívánt tulajdonságok, illetve az ezekkel rendelkező új növények. Kitűnt, hogy az ilyen alakoknak nagy az ellenállósága a varasodás- sal. a vész- és a levélsodró- dás-vírus kórokozóival, sőt bizonyos fonálférgekkel szemben is. A félkromoszó- maszámú alakok előállításával lehetőség kínálkozik a hasznos gének valóságos ösz- szegyűjtésépe, ugyanakkor a ''nem kívánatosaknak mintegy a kiszűrésére. A félkromoszómaszámú alakok a normál kromoszó- maszámúakkal minden további nélkül keresztezhetők. s az utódaik szintén normál kromoszómaszámúak leszKooperációt kerestek és találtak a Gyulai Vasipari Szövetkezetnél, ahol vállalták a tsz-tagok betanítását a hegesztőszakmába. A termelőszövetkezet innovációs irodát nyitott Gyulán, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy a feltételek megteremtése után intenzíven kíván foglalkozni a CB-rádiók antennáinak gyártásával és szerelésével. Innen tehát a kapcsolat a körösújfalui tsz és a Gyulai Vasipari Szövetkezet között, amit szeretnének a jövőben is erősíteni, továbbfejleszteni. Ennek jegyében az elmúlt hét végén a tsz vezetői és nek. azzal az előnnyel, hogy ilyen módon a félkromoszómaszámú gének közel kétharmadát változatlanul magukba fogadják. Éppen ezért ez a módszer ígéretes a rezisztencianemesítés eszköztárában. A borsó termőképességének növelése érdekében alapvető feladat az általános alkalmazkodóképesség növelése a genetikai egyensúly figyelembevételével, a szemtermés összetevőinek optimális beállításával, s a helyi feltételekhez Jó alkalmazkodást biztosító gének bevitelével. Bizonyos alaktani követelményeknek is meg kell felelni, például a levélzet egyszerűsítése, a rövid szár. egyöntetű virágzás, pergésmentesség. A legnagyobb gondot okozó szár-levél optimális viszonyának megoldásában különösen fontos szerepe lehet az ideális modellek kialakításának, amiben a számítógépek is segítséget nyújthatnak. Bonyolultabbnak tűnik ma még, hogy egyes növényeket az örökletes anyagot hordozó kromoszómarészecskék megváltoztatásával, vagyis génmutációval igyekeznek á kívánatosabbra átformálni, úgy, hogy a levélzetük sejtjei megkössék és az anyagcserébe továbbítsák a levegőben szinte korlátlanul rendelkezésre álló, de különben a növények által csaknem teljesen hasznosíthatatlan — ugyanakkor alapvető fontosságú — nitrogént. Ennek a meglehetősen körülményes feladatnak a megoldása kétségkívül rendkívüli horderejű volna az egész emberiség szempontjából. A korszerű nemesítési munkához olyan sokoldalúan felkészült szakember- kollektíva szükséges, amelyben nemcsak a genetikus, az élettanos és a növényvédő, hanem a biokémikus, a matematikus és a biofizikus is egyre fontosabb munkatársa a növénynemesítőnek. tagjainak egy csoportja látogatott Gyulára, és meglátogatták a szövetkezetei. Itt Dudás István elnök kalauzolta végig a műhelycsarnokokban a vendégeket és adott tájékoztatást az itteni munkáról. Az üzemlátogatás után közös programot biztosítottak a vendéglátók az üzemi MHSZ^-klub segítségével. így kispályás labdarúgásban, lövészetben vetélkedtek. Délután pedig a Várfürdőt mutatták meg a körösújfalui tsz tagjainak, akik ezúttal a gyulaiakat hívták meg viszontlátoga- tásra. Béla Ottó Libanevelő Kondorosról gépkocsin három kilométert haladunk kö- vesúton, majd még hét kilométert földúton, amikor a nagyszénás—új pusztai hatar- úton rábukkanunk Hermann Béla tanyájára. Nem bánjuk meg a sárban való elakadás veszélyével járó utazást, mert sok érdekességet látunk, tapasztalunk. Érdemes talán először a tanyát bemutatni, ahol a világtól látszólag elkülönülten él a Hermann család: a férfi, az asszony, és a két gyermek. A tanya központjában egy külsőleg is gondosan karbantartott épület áll, melyben kényelmesen berendezett szoba és konyha a lakrész. Á tv és a rádió sem hiányzik. Az előtérből egy nagyobb helyiségbe léphet az ember, amelyet kislibaneveidének alakított ki a gazda. Van kút. A mélyből benzinmotorral működő szivattyú emeli ki a vizet, ugyanez a motor áramot is termel. Teljesen elkülönített, bekerített részen van a 618 libából álló csapat, és épül az új libaól. A téglákat Hermann Béla mesteri pontossággal illeszti egymásra, pedig soha nem volt kőműves. Cipész és csizmadia a szakmája. Ezenkívül zongorista, orgonista, szaxofonos, tangóharmonikás és énekes. A költészet is foglalkoztatja. Az egyik versének néhány sorát fel is jegyzem; „Kint a pusztán, a határban Farmer legeltet Mister Charli az ö neve Vígan terelget." De nézzünk még szét a portáján! A bekerített tanya területére rácsos vaskapun lehet bejutni. A bejárattal szembeni garázsépület előtt áll az UAZ terepjáró gépkocsi, amely sohasem mondja fel a- szolgálatot. Sárban és hóban is kiverek- szi magát a kövesútra. S a képhez tartozik még. hogy a Aranysarló Díj A MÉM-tői kapott tájékoztatás szerint eredményesen szerepeinek a magyar mezőgazdasági üzemek és intézmények a Nyit- rán megrendezett AGROKOMP- LEX ’82 mezőgazdasági kiállításon. A bemutatón a zsűri a legmagasabb elismerést, az Aranysarló Díjat a MÉM műszaki intézetének ítélte oda. az EMG— 2823 típusú nagy teljesítményű gabonakombájnra felszerelhető szabályozó műszerért. A különleges berendezés 15 százalékkal növelheti a gépek teljesítményét, miközben az üzemanyag-fogyasztás 8—10 százalékkal csökken. Kézikönyv ribiszkekistermelőknek A Nógrád megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás és az AGROTEK közös gondozásában színes, fényképekkel illusztrált kézikönyv jelent meg a ribiszke növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási technológiájáról, kistermelők részére. A füzet írói utalnak a telepítés előtti teendőkre, amelyek közül különösen a gyomirtásra és a talajlakó kártevők pusztítására hívjá"k fel a figyelmet. Ezek a feladatok éppen most időszerűek. Megismertetik a ribiszke fontosabb kártevőit és az ellenük való védekezés módját. Hasznos tanácsokkal szolgálnak a ribiszkéültetvények vegyszeres gyomirtásához, egyszerű táblázattal segítenek a tápanyag-utánpótlásban, permetezési naptárral pedig a ribiszke kártevői elleni rendszeres védekezésben. A balassagyarmati intézet és az AGROTEK együttműködésének eredményeként az idén három fontos bogyós gyümölcsről, a málnáról, szamócáról, valamint a piros és fekete ribiszkéről jelent meg Balassagyarmaton kézikönyv, forgalmazása díjatlan; zömmel az ÁFÉSZ-ek juttatják el az érdekelt kistermelőkhöz. tanya őrzője • két hatalmas doberman kutya, amely a gazdájához és családjának tagjaihoz olyan szelíd, mint a tkezes bárány. Hermann Bélát az érdekei főként Kondoroshoz fűzik. Az ottani ÁFÉSZ-szal kötött szerződést a libanevelésre, a toll átadására, Kondoroson szerzi be a libát, a tápot, a takarmányt, és úgy tervezi, hogy a téli hónapokra oda is költözik a családjával. Egy olyan házba, amely egykét kilométerre van a községtől. és amelynek az átalakítása őszre befejeződik. 1972 óta él a távoli tanyán, s azóta sok munka árán megteremtette az anyagi feltételeket ahhoz, hogy ember lakta környezetbe jusson. Már háromszor tépték a libáit. Ebben a munkában rendszeresen részt vesz egy jói összeszokott 8- tagú csoport, amely hívásra jön a tanyára. A csoport tagjainak a munkadíja állandó költség, mint ahogy a kislibák ára. a takarmány, a táp, a szállítás, a fűtéshez szükséges gázolaj is. Csak a tarlón való legeltetéssel lehet megtakarítást elérni. A legeltetésre pedig — mint aTTogy mondja — a nagyszénási Október 6. Tsz fővagyonőre szóban engedélyt adott. — Még két tépés van hátra az év végéig. . — Az öt tépésből és végül a libák eladási árából menynyi nettó bevételre számít? — érdeklődöm. — Kilencven-százezer forintra. De meg kell jegyeznem. hogy nem tartozom az SZTK-hoz. nem jár családi pótlék, nincs nyugdíjjogosultságom. — Ráadásul itt él az isten háta mögött. .. Ezt ő nem tartja áldozatnak, sőt, nagyon is jól érzi magat ebben a távoli tanyában. amit így indokol: A petrezselyem a hidegtűrő növényekhez tartozik, még 1(1—12 fokos hőmérsékleten is eredményesen hajtatható. Elsősorban a termesztőknek nyújt értékes segítséget a Hajtatás számokban sorozat legújabb írása, amely a petrezselyemről szól a Kertészet és Szőlészet 35. számában. A varasodás az alma egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb gombabetegsége. Éppen ezért óriási jelentőségük van a betegségnek ellenálló almafajtáknak, amelyeket amerikai és francia szakemberek nemesítettek. Az almák közül a Príma nevűt ismerteti a hetilap. Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket az idén július 1-vel életbe lépő természetvédelmi törvény, amely egy egész sor pusztulásra ítélt vadon termő növény védelmére született? Növényvédelmi A késői szedésű zöldségkultúrákban pillanatnyilag a legnagyobb gondot a bagolylepkék hernyói okozzák — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. — Kártételük nyomait egyaránt megtalálhatjuk a sárgarépán, a petrezselymen, a burgonyán, de legfőképpen a káposztaféléken. A gyökérzöldségfélek esetében a gyökérrész, a káposztaféléknél pedig a lombozat, a fejrész megrágásá- val, szennyezésével okozzák a legnagyobb károkat. A télire való termék alkalmatlanná válik a tartós tárolásra, mert könnyen romlásnak indul a gyökér, a fejes káposzta. Ahol tehát a hernyók jelenléte vagy a kártételük észlelhető, sürgősen védekezni kell. A téli tárolásra szánt terményen bőven van idő a növényvédő szer lebomlásához. A‘ most — Az utak mentén kaszá- . lók naponta $ mázsa füvet, éoítem az ólat, faragok sakk-készletet, csináltam nemrég két saját tervezésű nyúlketrecet, amit (a kettőt) 7600 forintért adtam el, verset írok, gyakorolok a hangszereken. Nekem állandó elfoglaltságra van szükségem. Egy percig sem bírom a semmittevést. — Mennyi a napi elfoglaltsága? — Reggel 6-tól este fél 10ig alig van megállásom. A tarlón való legeltetésnél néha egész éjjel őrzöm a libákat. > — Előfordul, hogy az állatok megbetegszenek? — Még 1976-ban a libainfluenza a héthetes libák 50 százalékát elpusztította. Nagy veszteség volt. három év kellett, amíg kihevertem. Egyébként elégedett ember Hermann Béla. Meg is jegyzi: — Csak rosszabb ne le’- gyen soha!' Egy észrevétele azonban van: — Sajnos néha 2-3 hét késéssel viszik el a libát, aminek az etetéséhez naponta 150 kiló takarmányra van szükség. Elképzelhető, hogy ez egy ilyen kis gazdaságnak, mint az, enyém, milyen nagy veszteséget jelent. — Mi a terve a következőkben? — Ha minden jól megy. jövőre százzá] növelem a libák számát. Néha lakodalomba jár muzsikálni a feleségével. Az asszony a dobos, ő pedig olyan hangszeren ^ játszik, amilyet a násznép óhajt. Másnap reggel pedig ismét a tanyán dolgozik. A lib^k nem vehetik észre, hogy éjszaka ,,mulatott” a gazda. Erről szól a Kertészet és Szőlészet e heti számának egyik érdekes cikke. A szamócahajtatás- jövedelmezőségét a koraiság és a hozam együtt dönti el. Sajnos, e két dolog egymás ellen hat némiképpen. Hogyan lehet Szeptember első harmadában úgy telepíteni, hogy már kora tavasszal szedhessük a szamócát, és a hozamok se okozzanak csalódást? Kerti berendezéseket árusító bemutatókert nyílt Szentendrén, ahová már csak azért .is érdemes betérni, mert ezeket a darabokat az állami kereskedelemben hiába is kutatnánk. A bemutatókertet szakcikk ismerteti. Ebben a számban az érdeklődők á szilvadzsem, befőtt, ecetes és rumos szilva készítéséről, valamint növényvédelmi gépekről és a legújabb paradicsomfajtákról olvashatnak. előrejelzés piacra vagy saját fogyasztásra kerülő növényekkel azonban más a helyzet, itt figyelni kell arra, hogy van-e még lehetőség az élelmezés- egészségügyi várakozási idp betartáséra, s ha már nincs, nem szabad permetezni. Kiskertben vigyázzanak, hogy a permetezéskor ne kerüljön vegyszer más, korábban fel- használásra kerülő növényre. Káposztafélékben, sőt, néhol almán és más gyümölcs- féléken, és bogyósgyümölcsű növényeken is újból nagy számban megjelentek a le- véltetvek. Ahol felbukkannak, még a leszüretelt növényeken is ajánlatos ellenük védekezni. A káposztán ugyanis, közvetlen kárt okoznák, a gyümölcsféléken pedig a vesszők, illetve rügyek beérését zavarják, ami már a jövő évi termést csökkent- heti. Komiszár Lajos Mezőgazdasági és ipari szövetkezet együttműködése Pásztor Béla Miről ír a Kertészet és Szőlészet?
