Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
1982. szeptember 4., szombat Színházaink történetéből A miskolci Nemzeti Színház Miskolc város polgársága már 1815-től kezdve igen jól vizsgázott a színművészet pártolásából. Ekkor jelent meg itt Dérynével, a Murányi házaspárral és az írószínész Benke Józseffel Kelemen László legendás hírű társulata. Ettől az időtől kezdve rohamosan fejlődik a miskolci színészet. Már 1823~ban — eredetileg a Kelemen-társulat számára — megépítik az első kőszínházat a mai Déryné utca sarkán. Ezen épület maradványai később beépültek a mai színház északi tűzfalába. Sajnos. az épületet már 1843-ban tűzvész pusztította el, de a város polgársága szinte azonnal megszavazta egy alkalmasabb, rendeltetésének jobban megfelelő színház megépítését.- Az első terveket a híres építész. Hild József tervezte. művéről azonban a városatyáknak az volt a véleménye. hogy meghaladja a szükséges mértéket. így aztán Cassano József kapja terveire az építési engedélyt: az általa alkotott színház- épület 1857. szeptember 3- án — éppen most 125 esztendeje —. bensőséges ünnepségsorozattal nyitja meg kapuit. A díszünnepségen fellép Laborfalvi Róza. Munkácsy Flóra. ifj. Lend- vay Márton és a borsodi születésű Egressy Gábor. Ez az ünnepi dátum egyben annak a korszaknak kezdetét is jelzi, melyet az első önálló társulat megalakulása fémjelez Latabár Endre igazgató vezetésével. Az 1904 előtti, zömében középfajú drámákkal és vígjátékokkal jellemzett korszak sorozatos és igen nagy sikereket arató vendégművészei: Helvev Laura, Blaha Lujza. Jászai Mari, Hegyesi Mari, Rátho- nyi Ákos. 1904-ben szerződik a színházhoz — néhány igen jelentős évadra — Somlay Artúr. Az első világháború idején a korszak jellegzetes, alkalmi, hazafias darabjait egyre csonkább társulat játszotta a sorozatos behívások miatt. Végre, a háború után. 1921-ben sikerült — nem is akárhogy — talpra állni. Sebestyén Géza valósággal új korszakot jelentő igazgatása alatt. A Sebestyén-korszak alapozta meg mindazokat a nemes színészszerződtetési. igazgatási, műsorpolitikai hagyományokat, melyeket a felszabadulás után vállalhatott, fejleszthetett, teljesíthetett ki a szocialista szín- ’házkultúra. Sebestyén műsorterve rendkívül rugalmas és széles skálájú volt: az operairodalom terén Erkel Hunyadi Lászlójától Delibes Lakmé című operájáig a legkényesebb ízlésnek is megfelelő darabokat vitte színre igen megbízható. kiegyenlített színvonalú előadásokban. A prózai repertoárban: Tolsztoj Karenina Annájától Shakespeare Velencei kalmárjáig a magyar és a világirodalom klasszikus és modern remekművei szerepeltek. Óriási előrelépés volt Sebestyénnek az a színészszerződtetési elgondolása, amely szerint — szakítva az addigi általános gyakorlattal — nem. úgynevezett ..szerepköri'' szerződéseket kötött művészeivel, hanem a szó mai értelmében vett színészi szerződéseket. Ilyen körülmények között az 1923- as. a 100 éves jubileumot ünneplő évad után valóságos virágkora következett el a miskolci színházművészetnek. éppen azokban az években, amikor legtöbb színházunk — főleg Budapesten — érzékeny veszteségeket szenvedett művészi előbbreju- tása, kiteljesedése terén. A színház 1937-ben klasszikus sorozatot indít — óriási sikerrel. E korszak vendégeinek nagyjából összeállított felsorolása is sok mindent elmond: Beregi Oszkár, Hegedűs Gyula. Fedák Sári. Lábass Juci. Kabos Gyula és a fiatalok közül Mezey Mária, Pethes Ferenc. Neményi Lili. Bilicsi Tivadar. 1941-ben Földessy Géza igazgatása alatt rendkívül nehéz körülmények között, mégis szívósan és töretlenül folytatódnak a tartalmas hagyományokra épülő színházi előadások. Földessy igazgatása alatt szerződött a színházhoz Komlós Juci, Bessenyei Ferenc. A felszabadulás után a város lakosságának változatlan. lelkes támogatása mellett. hihetetlenül gyorsan áll talpra a miskolci színház. Az előremutató hagyományokra építve alakítják ki rugalmas műsortervüket. A színlapokon Gorkij Éjjeli menedékhelyétől Vörösmarty Csongor és Tündéjéig a legváltozatosabb repertoárral találkozunk. és későbbi neves művészeink közül olyan ..pályakezdőkkel", mint Tompa Sándor. Pécsi Sándor. Szirtes Ádám. Prókai István, György László. Az 1949-ben bekövetkezett államosítás első igazgatója, Szendrő Ferenc, majd később Lendvay Ferenc tudatosan törekedtek a gondos társulati összeállításra éppúgy, mint a műsortervek izgalmas. értékes kísérletezésre is lehetőséget adó meg- komponálására. Ennek a rugalmas, nyitott koncepciónak köszönhető a fiatal Kazimir Károly első klasszikus feldolgozó“értelmező rendezése. így kerülhetett sor például Lendvay igazgatása alatt teljes magyar évadra, melynek keretében Németh Lászlótól a romániai magyar Méhes Györgyig bemutatkozhatott minden olyan kortárs magyar szerző, aki ebben az időben komoly tehetséget mutatott. Miskolc városa nem csupán színházát szereti és támogatja, hanem egyéb színházi jellegű kezdeményezések: elől sem zárkózik el: így például e -város ad otthont a prágai quadriennálé mintájára megszervezett miskolci biennále színháztechnikai (díszlet-, jelmez-, szcenikai tervek) kiállításának is. Rcvy Eszter A miskolci színház homlokzata (MTIÍoto — KS) Miért párolgóit el egy óceán? A Vénusznak valamikor állítólag vastag vízrétege volt A Vénusz bolygóról készült vizsgálatok arra a következtetésre vezettek, -hogy 3,6—4.1 milliárd évvel ezelőtt ezt a bolygót bizonyára vízóceán borította. E feltevés alapjául az a megállapítás szolgál, amely szerint a deutérium és a hidrogén hányada a Vénusz légkörében ma százszor nagyobb. mint a földi tengervízben. Ezt bizonyítékul tekintik arra, hogy a Vénuszon valamikor százszor több víz volt cseppfolyós formában, mint amennyi manapság vízgőz alakjában van jelen. A Michigan Egyetem szakemberei hipotézisüket arra a széles körben elterjedt nézetre alapítják, amely szerint a Vénusz és a Föld kezdetben bizonyára hasonlóképp fejlődött. A két bolygónak megközelítőleg ugyanakkora a nagysága, a tömege, és a Naptól is körülbelül egyforma távolságra van. A fejlődés bizonyos időpontjában azonban külső befolyások a két bolygó további fejlődését szükségképp külön- külön pályára terelték. A „bolygók életébe" történt ilyen beavatkozások azzal a következménnyel jártak, hogy többek között a Vénuszon a hőmérséklet manapság kb. 500 C-fokot ér el. A tudósok ennek okát a Napban vélik megtalálni. A Nap a Naprendszer létezésének kezdetén hidegebb, és sugárzás szempontjából kevésbé aktív lehetett, mint ma. Az ennek következtében a Vénuszon akkor uralkodó hőmérséklet lehetővé tette a cseppfolyós állapotú víz létezését. A naprendszer fejlődése során központi égitestünk bizonyára forróbb lett, s a víz gőzzé és széndioxiddá változott, és a bolygó légkörébe emelkedett fel. Ez a burok az utána következő időben átengedte a rövidhullámú napsugarakat, és a Vénusz felszínéről visszavert, hosz- szúhullámú hősugarakat visz- szatartotta, így következett be a minduntalan idézett melegházeffektus. Ezt a bár érdekesnek látszó elméletet más szakemberek szkeptikusan fogadták, mert hiányzanak ennek a nézetnek a reményteljes vé- delmezéséhez szükséges további ismertetőjelek a Naprendszerben. (Ford.: Gellert György) Dédmama konyhája Szokatlan kiállítás fogad a Zichy-kastély épületében: .az Óbudai Helytörténeti Múzeum rendezésében állították össze a Háztartási eszközök dédmamáink korából című bemutatót. Nincs egyetlen felirat sem. de van ezer olyan tárgy, amelynek egyikéhez vagy másikához mindenkit fűz valami emlék. Itt van a modern konyhabútor elődje, a fehérre festett kredenc. El- ámul az ember (az' elemes konyhabútorban hivő is): mennyi minden fért el ebben a kedélyes kredencben, amely mindössze két konyhabútorelem helyét foglalja el. A konyhaasztal — két hokedlivel — betöltötte az étkezőkonyhai szerepet, és ugyanakkor munkaasztalként, rakodóhelyként is szolgált. Például a hokedli fiókjában voltak a cipőtisztításhoz szükséges eszközök. „Naptól virít, naptól hervad a rózsa. Hogy szeretlek, nem tehetek róla" — hirdeti a kék pamuttal, száröltéssel hímzett falvédő. A gazda- asszony keze nemcsak a keményített falvédőkön ismerEdények, tárgyak dédmama konyhájából (MTI-fotó: Tóth István felvételei — KS) szik meg; minden textília ragyog’ — és ragyogott hajdanán — a dédmama konyhájában : a monogramos törlők, az ablak száda függönye, a szakajtóleborító vagy a kenyérruhák sora. Az asztali edények közül nem egy ma is használható lenne. Abba a vitába beleszólni. hogy fehér, egyszínű vagy mintás legyen-e az étkészlet, itt kettős érv található: fajansz virágos asztali készlet hétköznapra — és fehér porcelán, vékony arany széllel, gazdag szecessziós formavilággal. ünnepre. Fontos funkcióváltozáson mentek keresztül dédmama konyhájának vas- és fémtárgyai : ma díszként használjuk őket! A réz habüst elveszítette fontosságát az elektromos habverők korában, ám szépsége, tiszta formája elandalítja a ma emberét. Felteszi hát a lakótelepi konyha falára, kiakasztja az elemes bútorok közé a falra. Ugyanígy a rézmozsár is: a népművészetet, a népi tárgyakat gyűjtő, őrző kultusz jelképe lett. Esztétikai értéke kapott' szerepet a berendezésben. A feketére égetett palacsintasütő a teflonok korában már csak kuriózum, de érdekességével tart igényt a megőrzésre az a sok bumfordi befőttesüveg is. amely a kisipari üvegfúvók munkája következtében félrecsapva viseli szélét-kalapját. A szilvalekváros szilkék meg előreléptek a ranglétrán a köcsögökkel, mázas edényekkel együtt: bekerültek a szobába — vázának. A kiállítás felnyitja a szemet sokféle szépségre, sokféle, esetleg még meglevő, de már kidobásra ítélt tárgyra, felfedeztet formát és — tanulságot: a célszerűség tanulságait. Ugyanis dédmama konyhájában nem volt felesleges darab. Nem volt öncélú díszítés, csak' a fontos használati tárgyak dísze tette széppé, otthonossá a konyhát. Sok tárgya, eszköze volt a dédmamának, de ezek mindegyikére szükség volt. Nem halmozott fel céltalanul csúnyácska dobozokat, üvegeket, nem őrzött szükségtelen holmit. Minden darabnak helye volt. szerepe a hajdani konyhában. És ez a leginkább megszívlelendő tanulság, amit dédmamától magunkkal hozhatunk. Torday Aliz Szerencsére már nem divat a csapzott, ápolatlan haj. A fiatalok többsége rájött arra, hogy sokkal előnyösebb a külseje, ha tetőtől talpig gondozott, s ebben nagy szerepet játszik a haj, amely kellően szép keretet ad a fiatal arcnak. A gondozatlan, zsíros, korpás haj nemcsak a jó megjelenést rontja, hanem melegágya a különböző bőrpanaszoknak (bőrgomba, töredezett hajvégek, kerek, fehéres, lisztszerű anyaggal bevont foltok. fejkosz stb.), amelyek hajhulláshoz vezetnek. Nyáron hetenként. télen tíznaponként ajánlatos fejet mosni. A zsíros hajat kénes haj mosó szerrel vagy Stero- genollal mossuk meg. Kaphatók speciális gyógysampo- nok is, amelyek szabályozzák a faggyúmirigyek működését. .Ha Sterogenolt használunk, nem szabad a fejbőrt szappanozni, mert a szappan hatástalanítja. Keverési arány: egy evőkanál Sterogenolhoz adjunk öt evőkanál vizet. A hajat kétszer mossuk meg, utána több vízben öblítsük le, az utolsó öblítővízbe csavarjunk fél citromot. Ha módunk van rá, gyűjtsünk esővizet, és abban mossunk fejet. A bőrre káros vegyi anyagoktól mentes esővíz jót tesz a fejbőrnek. sőt. az arcbőrnek is, ha mosakodásra használjuk. A sampont töményen nem szabad használni! Keverési arány: egy pohár vízbe tegyünk 3 kiskanál sampont, és azzal mossuk meg kétszer a fejet. Mosás közben jól masszírozzuk meg a fejbőrt. Fejmosás után gondosan szárítsuk meg a hajunkat, nehogy a fejbőr megfázzon, men ez hajhulláshoz vezethet. Vannak fiatalok, akik tapasztalatlanságból zsíros hajukat Ultrával vagy más mosószerrel akarják zsírtalanítani. Ez nagyon káros, mert a mosószerek ártanak a fej-, bőrnek, nem gátolják meg a zsírosodást, sőt, a túl drasztikusan zsírtalanított fejbőr faggyúmirigyeit munkára serkentik, még jobban működnek, s gyorsan utánzsí- rozzák a fejbőrt. Maradjunk meg inkább a fejmosásra szolgáló készítmények használatánál. amelyeket kipróbálnak a forgalomba hozatal előtt, és a fejbőrre nem károsak, hanem gyógyhatás- sal vannak. Fejmosás előtt a zsíros típusú fejbőrt dörzsöljük be — a haj mennyiségétől függően — egy-két tojásfehérje keményre vert babjával. 10 percig hagyjuk rajta, utána langyos vízzel öblítsük le, aztán fogjunk a hajmosáshoz. A száraz haj kezelése, mosása a tavaszi-nyári időszakokban a szokásosnál több gondot okoz. A napfény hatására a haj még szárazabb, „kócszerű" lesz, töredezik. A száraz hajra mosás előtt tegyünk ricinusolaj- pakolást, amelybe egy-két tojássárgáját keverjünk. A pakolást legalább 60 percig hagyjuk fent, aztán babasamponnal mossunk fejet. Esténként keféljük ki a hajból a rárakódott port. szennyeződést. A rendszeres kefemasszázs elősegíti a haj növekedését. A fiatalok sokszor türelmetlenek, s az ösz- szekócolódott hajat fésülésnél idegesen cibálják. Ne tegyük. Kár az egészséges hajszálakért. Ha fésülködésnél 20—40 hajszálat találunk a fésűben, nem kell hajhullásra gondolni, ez a természetes hajváltás folyamata. Ha ennél több hajszál hullik ki, sürgősen forduljunk bőrgyógyászhoz, ne kísérletezzünk otthoni módszerekkel.. Fási Katalin
