Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

1982, szeptember 4„ szombat Korszerűségről, műsortervről, társulatról Évadkezdő beszélgetés a kitüntetett színházi igazgatóval Népzenei találkozó Szeptember lü-töl 12-ig tartják Kecskeméten a IX. országos népzenei találkozót, amit háromévenként ren­deznek meg az éneklő vá­rosban. összesen 21 népdal­kor, húsz együttes és 40 énekkar, táncos, hangszeres népművész vesz részt a ran­gos seregszemlén. Űj műsor­ral szerepel majd a lédeci menyecskecsoport, a fedé­mesi népdalkor, a vitnyédi gyermekcsoport, az egyháP zaskozári népi együttes, de jönnek a híres pávakörök, az ópályi pásztorok, a nagyhu­tai szlovák népdalosok és a híres nótafák. Az eseménysorozathoz kap­csolódik az idén Bartók és Kodály népzenei gyűjtésének értékelése is. Tudományos előadás hangzik el szeptem­ber 10-én, a megnyitó nap­ján a két magyar zenetudós gyűjtési területének legújabb kutatásairól. Az eredmények­ről hazai, szlovákiai, romá­niai kutatók számolnak be. A programot színesíti a szep­tember 12-i népművészeti vásár, amit Kecskemét köz­pontjában rendeznek meg: ötven népművész mutatja be mesterségét, kínálja porté­káját. Film készül a Nagykunságról Hazai tájak című soroza­tának újabb folytatásaként filmet készít a televízió az Alföld egyik sajátos jegye­ket őrző területéről, a Nagy­kunságról. A sorozat eddigi darabjai­hoz hasonlóan, a film be­mutatja a nagykunsági em­berek életét, nyomon követi a múlt és a jelen természet- átalakító törekvéseit. Meg­örökíti a kunsági népi épí­tészet ' megmaradt emlékeit, megismerteti a nézőkkel a Győrffy Múzeum néprajzi anyagának legértékesebb tár­gyait, valamint a juhászat és a szűcsipar ma is dolgo­zó idős mestereit. Képsorok készültek a táj népművészei­ről, a fafaragókról «munká­juk közben. A harmincperces tájfilm rendezője Orbán Ágnes, ope­ratőre Király Péter. Alkotá­suk a jövő év tavaszán ke­rül a képernyőre. Nyelvlecke a televízióban Az orosz és az angol után újabb idegen nyelv elsajátítá­sát segíti a maga sajátos esz­közeivel a Magyar Televízió: el­készült .az Iskolatelevízió fran­cia nyelvlecke sorozata. A nyel­vet már haladó fokon beszélők érdeklődésére számot tartó prog­ram minden adását két rész­ből állította össze a forgató­könyvíró és rendező, Gazdag Gyula és Lőrincz Zsuzsa szer­kesztő. Az orosz nyelv tanulását idén 16 részes nyelvleckesorozat se­gíti. Az 5. és 6. osztályosok­nak szóló műsorhoz színes, ké­pes kiadvány lát napvilágot a Minerva Kiadó gondozásában. Ismét jelentkezik a képem,'őri a Follow me! (Kövessen!). nagy sikerű angol oktatófilm. A BBC sorozatából eddig harminc foly­tatást vásárolt meg az ITV. s tervezik további epizódok átvé­telét is. A felsőfokú intézmények nappali, esti és levelező ta­gozatára pályázók mintegy 5 ezer fellebbezést, kérelmet, panaszt nyújtottak be, me­lyek döntő többségét a fel­vételizettek számára kedve­zően bírálták el az oktatás­ügy illetékesei. Az érintet­tek a közeli napokban írás­ban'-kapnak tájékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatása szerint az egyetemek és főiskolák nap­pali tagozataira az idei, úgy­nevezett felvételi keretszám szerint 15 870 hallgatót ve­hettek föl, és e helyekre 35 560-an nyújtották be je­lentkezési kérelmüket. Ez a jelentkezési arány azonban jelentős belső egyenlőtlensé­Az igazgató irodájában már látszik, hogy vége a nyári szünetnek, megkezdő­dött az új színi évad. A fa­jon, plakáton a műsorterv, íróasztala tele iratokkal, könyvekkel, jegyzetekkel. Bizonyos, hogy minden új évad nagy vállalkozás, hogy ígéretes és reményeket kel­tő, hogy csalódások is ér­keznek vele. Mert a színész jó szerepeket vár és sikert, de ez ä kettő nem mindig jön össze; a rendező (nos, ezt a választ hagyjuk nyitva); az igazgató színháza fellendü­lését, ha éppen arra van nagy szüksége, vagy a két­ségtelen sikerek megtartását az előző évadról, ha a job­bak között jegyezték. Dr. Keczer András, a bé­késcsabai színház igazgatója a harmadik évadhoz vezeti a társulatot ezen az őszön. Feltétlenül érdekes, ha be­szélgetésünk elején, mely az új évad dolgait igyekszik összegezni, megkérdezem tő­le: a fenti gondolatok alap­ján hová sorolja színházát? — Egy — talán meghök­kentő ezt így mondani — ördögi körbe, amelyből igen nehéz kitörni: Miféle ördögi körről beszélek? Arról, hogy mi soha nem akartunk úgy kitűnni a magyar színházi életből, ahogyan nem is egy színházunk kitűnt. Ezek a legkülönbözőbb szélsőségeket vállalták, elmentek odáig is, hogy politikai kétértelműsé­gek hangzottak el színpadja­ikról. Nos — tisztelet a kivé­telnek — a kritika egy ré­sze (többször a leghangadób­bak) ezeket a „botránysza- gú" előadásokat vélte kor­szerűnek, később' pedig úgy tűnt. hogy ez a ..mérce". Az sem csodálni való. hogy az ilyen színházakban ..mozgott a talaj”, mindig történt va­lami: az ilyesmi vonzza a kvalitásos színészeket, ren­dezőket. akikkel jó színházat lehet csinálni. Nos. velünk pedig az történt, hogy szer- ződtetési gondjaink kezdtek sokasodni, magyarán: nem voltunk divatban. Ez afféle hagyományos színház, mond­ták. ide nem érdemes jön­ni. Kétszeresen nehéz a bi­zonyítás. pedig a hagyomá­nyos színház fogalmát úgy képzeljük. Hogy modern já­tékfelfogással, korszerűbb színpadképpel közvetítsük az író gondolatát, a rendező el­képzelését. Megelégedéssel olvastam Tóth Dezső minisz­terhelyettes nyilatkozatát, melyben többek között azt is kimondta: „Remélem, hogy a társadalmi törekvéseink­nek grimaszokat mutató, a közönségtől elszakadó, szűk bázisú törekvések visszahú­zódnak, vagy \ ha akadnak ilyen produkciók, kimonda- tik róluk, hogy a király mez­telen." Végül is a mi színhá­zunkat érdemesnek tartom arra, hogy közönségéért, a társadalomért sokat tehes­sen. az új évadban többet, mint az előzőben. És talán az előbb említett ördögi kör­ből is majdnem kitörtünk már. geket takar. A korábbi évek­nek- megfelelően a jogi ka­rókra mintegy háromszoros, az általános orvosi tagoza­tokra három és félszeres, az egyes bölcsészettudományi szakokra több mint tízszeres volt a túljelentkezés. Igen kevés volt a pályázó a ter­mészettudományi karok és a tanárképző főiskolák mate­matika, fizika szakjain. Ezért itt, valamint a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola pénzgazdálkodási fakultásán pótfelvételi vizsgákra került sor. Idén a felsőfokú műsza­ki intézményekbe 11 száza­lékkal többen jelentkeztek, mint tavaly, ezért utólagos felvételiket nem kellett meg­hirdetni. A szegedi József Attila Tu­„A szolgálat nézőpontjából tekintjük feladatainkat" Fotó: Fazekas László — Mitől korszerű egy szín­ház? Az-e, vagy hogyan lesz még inkább azzá a Jókai? Tr- Én korszerű színháznak tartom a Békés megyei Jó­kai Színházat. Persze, mint említettem már. ez attól is függ, honnan nézzük. Mi a szolgálat nézőpontjából te­kintünk feladatainkra, a kö­zönség igényeinek feltárásá­ra és szolgálatára, nem utol­sósorban pedig formálására is. Az sem új keletű megfo­galmazás, hogy a vidéken működő színháznak népszín­háznak kell lennie. Persze, bonyolult dolojj ez. Mert ha a megyei színház csak me­gyei, ha nem igyekszik kilép­ni földrajzi határaiból, az is baj. De ha csak kifelé ját­szik, úgymond a „rázós dol­gokat szívesen szimatoló" egyfajta kritikának, akkor divatos lehet egy ideig, de jóformán semmit sem tesz azért, amit a közönség szol­gálata jelent. Nos, nekünk a közönség az első, de közön­ség nélküli színház, olyan nem is létezhet. Az elbukik előbb-utóbb. Másképpen: az egyértelmű 'színházat vállal­juk. de nem a „szeminári- um”-színházat. — A közelmúltban kitün­tették a megyei tanács köz- művelődési díjával. Gratulá­lunk ehhez, és íme a kér­dés: színházvezetés és köz­művelődés, hogyan kapcso­lódik ez össze? — Van, akinek meghök­kentő, nekem természetes. Mondhatnám úgy is. hogy korszerűség a színházban az egyenlő azzal is, hogy nyi­tott színházat csinálunk, hogy közművelődési funkci­ónkat nem ünnepi szónokla­tokban tudjuk le. Hogy ál­landó a kapcsolatunk a kö­zönséggel, az emberekkel; hogy a legkülönbözőbb al­kalmakkor találkozunk ve­lük. Ilyen például az a misz- szió, amit a csillebérci út­törőtáborban vállaltunk nya­dományegyetem Természet- tudományi Karának mate­matika, programozó matema­tika és matematika—fizika szakokon meghirdetett pót- felvételijére kétszáznegyven- ketten jelentkeztek. Közülük az 1982—83-as tanévre 43, 1983—84-re 40 hallgatót vet­tek fel, további 33-at pedig más intézményekbe, azonos szakokra irányítottak át. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Inté­zetében meghirdetett pótfel­vételi vizsgára háromszáz- huszonnyolcán adtak be je­lentkezési kérelmet, a sike­resen felvételizők közül har­minchétén kezdhetik meg az idén tanulmányaikat, több­ségüket azonban már a jövő tanévre iskolázták be. ranta többen; ilyenek a ..Színház az iskolában" rend­hagyó irodalomórái, és ilyen alkalom lesz szeptember 27-e. amikor Békésen színházi na­pot rendezünk, délelőtt óvo­dásoknak, iskolásoknak, dél­ben üzemi dolgozóknak adunk műsort, délután a Dó­zsa ligetben játszunk, este irodalmi estet rendezünk a könyvtárban, utána a tanács dísztermében bemutatjuk a ..Nyílt szín” gálaműsorát. Hogy aztán a vendéglátókkal közös vacsora zárja a napot, azt jogosan nevezhetjük mű­vész-közönség találkozónak is. Szóval így a közművelő­dés, és így a színház. A ki­tüntetésem nyilván ezt a tö­rekvésünket is elismerte. Ezért nagy öröm számomra. — Köztudott, hogy a szín­házi korszerűség azzal is mérhető: milyen a kapcsola­ta az adott intézménynek a mai magyar drámairodalom­mal. A Jókai Színház veze­tése. fontosnak tartja ezt? — Nagyon fontosnak! Éva­dokon át igyekeztünk meg­nyerni kortárs írókat arra. hogy nekünk írjanak drámát, több, sikeres bemutató jelzi törekvéseink eredményessé­gét. Hiszem, hogy nem lesz pusztába kiáltott szó éva­dunk első bemutatója sem. Végh Antal Szép volt fiúk című színműve. Meg kell mondanom: nem kísérte egy­értelmű fogadtatás a műsor­ra tűzését, akadtak aggá­lyok. a végeredményben azonban nem kételkedem. Tehát Végh Antalt már megnyertük, hogy nekünk írjon. Ugyanezt értük el László Bencsik Sándorral is. aki az utolsó simításokat végzi Haitó Gáspár két ha­lála című színpadi játékán. Sajnáljuk viszont, hogy több­szöri ígéret ellenére, a Békés rűegvéhez is kötődő Csurka Istvántól még nem kaptunk eredeti, nekünk szánt mű­vet. Bízunk abban, hogy ami késik, az nem múlik ... No­vemberben a klubszínházban játsszuk a Békésben szüle­tett író. tévédramaturg. Bé­kés József Próbakő című monodrámáját. Békés több gvermekszínházi előadásunk létrehozásában is közremű­ködött. - Vendégrendezőink kötődése is közismert. Sik Ferenc. Miszlay István. Gi- ricz Mátvás itt születtek a békési tájon. Mindhárman nagv feladatokat kapnak az új évad műsortervének meg­valósításában. amely, akár­hogyan is nézzük, a színház arculatát tükrözi, szellemi ereiét reprezentálja. — Az évadnyitó társulati ülésről közölt tudósításunk­ban körvonalaztuk, hogy mi­lyen művészi, anyagi, tárgyi lehetőségekkel kezd hozzá a színház új évadjához. Mivel lehetne ezt kiegészíteni? — A feltételeket biztosítva látom, és sok értelműén na­gyon nehéznek mindazt, ami elé nézünk. Az a következe­tes munka, amit pár éve végzünk, megalapozta a jó feltételeket. Munkatársaim, a színészek, a rendezők, min­denki, aki a színház munká­jában részt vesz, képes arra. Új bélyegsor Az 55. bélyegnap alkalmából szeptember 10-én bocsátja for­galomba a Magyar Posta a két címletből, egyenként 4x2 forint névértékű bélyegekből álló sort. A bélyegeket vertei József gra­fikusművész tervei alapján. 50 bélyegképet tartalmazó ívekben, több színű ofszetnyomással a Pénzjegynyomda készítette. Az egyik bélyegen a Parlament épületének részlete jelenik meg. az, előtérben II. Rákóczi Ferenc lovasszobrával, a másikon' a Halászbástya és a Mátyás temp­lom %lá tható. A bélyegeket a forgalomba bocsátás napján első napi bé­lyegzővel látják el a vásárlók kérésére a kijelölt postahivata­lodban. hogy a továbblépést megte- hessük. Tavaly 24 színmű­vésszel, idén harminccal kezdünk. Jelentős, hogy a szerepköri hiányokat betölt- hettük, mi főbb. olyan sze­repkörökön, ahol mindössze egyetlen művészre várt min­den feladat, most hárman- négyen is szerepre várnak, és újabb bizonyításra. Meg­ítélésem szerint jobb a pro­pagandánk, és ezzel együtt javulnia' kell a menedzse­lésnek is, amint azt Rencz Antal főrendezőnk a társu­lati ülésen részletesen tag­lalta. Ami még igen fontos: az új évadot — több mint 3 milliós költséggel — teljesen felújított világosítóberende­zéssel kezdjük, és az elkövet­kező években tovább folyta­tódik a színházépület / re­konstrukciója. Két éven be­lül önálló hőközpontunk lesz, bővítjük az épületet fes­tőtárral, és eredeti állapotá­ban helyreállítjuk a Viga­dót, a színházépület díszter­mét, ahová a szünetekben az előadások közönsége feljár­hat majd, ahol játéktermet berendezhetünk, mi több: te­levíziós felvételekre is al­kalmassá tehetjük. — Az úgynevezett „szaba­dabb színházi gazdálkodást biztosító új szabályozók" mit jelentenek nálunk? — Ennek teljes kifejtésé­re, azt hiszem, kevés ez a beszélgetés. Lényeg az. hogy eddig a nézőszám és a jegy­bevétel volt a tervszámúnk, most a kötelező előadásszám is megjelöltetett. Nincs köny- nyű dolgunk, az elvárásokat azonban mindenképpen tel­jesítenünk kell. Különben — megjegyzésképpen — nem hiszek az állami támogatás nélküli, önfenntartó színház­ban, akár milyen szabad gazdálkodási feltételeket kapnánk. Más: olyan kötött­ségeink is vannak, hogy — például — házon belül meg­csinálhatnánk valamit 500 forintért, elszámolási nehéz­ségek miatt ugyanezt 3 eze­rért kell megcsináltatnunk, és elszámolni. Sokszor ez az. ami megérthetetlen. — Rendben, ne bonyolód­junk itt, most ebben az évad- kezdő beszélgetésben gaz­dasági dolgokba, hiszen ami­re olvasóink kíváncsiak, az elsősorban és másodsorban is az, hogy mit és hogyan ját­szik a színház 1982 83-ban. Kérem, vázolja még fel a következő napok, hetek és hónapok tennivalóit, esemé­nyeit! — Az évadnyitó társulati ülés után azonnal megkezd­tük a munkát. Igazgatósági értekezlet, munkarendi ta­nácskozás. másnap olvasó­próbák a János vitézből és a Körtáncból. Szeptember 19- én délutánra összehívjuk kö­zönségszervezőinket, és el­mondjuk az évad terveit, ki­kérjük a véleményüket. Utá­na részt vesznek a „Nyílt szín" gálaelőadásán. Szep­tember 6-án Budapest szék­hellyel több alkalommal játsszuk Végh Antal színmű­vét — többek között — Oroszlányban, Szigetszent- miklóson, Tatabányán, Gö­döllőn és Pesten, a néphad­sereg tiszti házában. Ez már­is egy alkalom a,rra, hogy erőpróbaként kilépjünk a megyéből, és másutt is vál­laljunk előadásokat. így jön létre Szegeddel, Szolnokkal, Debrecennel és Kecskeméttel is a kapcsolat, az ottani színházak 2—2 előadással jönnek Békéscsabára, mi hozzájuk. Mindent egybevet­ve: mozgalmas évadot vá­rok, és merem remélni: a sikerek sem kerülnek el ben­nünket. — Jószerével mindenről beszéltünk, ami kikerülhe­tetlen, ha az új színi évad­ról kívánjuk tájékoztatni az olvasót. Az olvasót, aki mi­után elolvassa az igazgató válaszait, reméljük, néző lesz a színházban, és nem furakodik majd az elismerő tapssal sem. Sass Ervin MOZI Csak semmi pánik... A „magyar Piedone". vagy­is Ötvös Csöpi rendőr had­nagy most a magyar tenger partján, Aliga, Tihany, Fü­red és Tapolca között, vízen, sztrádán, föld alatt és leve­gőben, luxusvillákban és ko­pott raktárakban, az elma­radhatatlan vörös ellenzős sapkájában hajtja végre leg­újabb tetteit. A kemény öklű Csöpi. vagyis megformálója és ala­kítója Bujtor István — ő írta a forgatókönyvet, játsz- sza a szerepet — a tőle meg­szokott flegmával, teljes biz­tonsággal és bár fanyar, mégis élvezetes humorral ad általában találó karikatúrát. Elsősorban a rendőrségről a szellemes viccek színvona­lán. Aztán a hazai turizmus­ról, persze csupa nyugatné­met származású figura jó­voltából. És a Balatonról is, az utakról, a „magyarosch" romantikáról, sok más egyébről. De soha nem bán- ’■■m. mértékkel és ízléssel. Ennek ellenére aligha ne­vezhetjük a sorozatnak szánt filmes történet most látható második (darabját remekmű­nek. Viszonylag jó színvo­nalon mozgó, néha kimon­dottan mozgalmasnak nevez­hető bűnügyi történet ez. Szönyi G. Sándor rendező láthatóan mindvégig a buj- tori elképzeléseket szolgálta, követte. Bornyi Gyula ope­ratőr azonban a kamera ad­ta lehetőségeket, a beállítá­sok változatásával megvaló­sítható humort mind kihasz­nálta, megmutatta. S ha a történet igazi fik­ció is, amelynek aligha van olyan része, amit el tudnánk valóságdarabként fogadni, mégis biztosítéka a film cél­jainak megvalósításához. Vagyis: szórakoztatni, szűk másfél órányi kikapcsolódást adni. Így, kellemesen. Ka­landfilmről lévén szó, illet­lenség lenne elmesélni a tör­ténetet. Legyen annyi elég. hogy kincskeresésről van szó, amit egy NSZK-beli asszony telefonüzenete indít el. A versenyfutásban Csöpi mellett (s természetesen a környék rendőrkapitánysá­gainak munkatársai mellett) igazi civilek is bekapcsolód­nak. Így Matuska bácsi, a „munka nélküli magyar nyugdíjas” és 5-6 éves Ilon­ka nevű unokája is. Azt hi­szem, mindebből az is kita­lálható. hogy a rendőrségi nyomozás holtpontjait a sző­ke csöppség hidalja át. . . Ami a film készítőinek kiválóan sikerült, azok a sze­repek, az alakítások megfor­málása. Kern András élet­hű bürokrata Maigret-allü- rökkel, Bodrogi Gyula nagy­szerűen mutat a hatalmas Mercedes és Csöpi mellett, Bánhidy László Matuska bá­csija is telitalálat — a film célkitűzésének megfelelően. A „sokan mások” meghatá­rozással említett epizódsze­replők valamennyien oda- hálmozták a maguk kis koc­káját a teljes egész felépülé­séhez. A forgatókönyvíró-fő- szereplő öccse, Frenreisz Ká­roly és a Skorpió együttes illő zenét komponált. Hová tegyük hát ezt a fil­met? A könnyed, emlékeze­tesebb nyári filmek sorába. Hiszen az ötletfolyamban még az sem zavart, hogy idegen toliakkal is ékesítet­ték. (A képen: Csöpi és Ma­tuska bácsi „taktikai” meg­beszélése) (nemesi) Döntőnek az egyetemi, főiskolai fellebbezések ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom