Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
1982, szeptember L, szombat o Gáspár Sándor a főváros XI. kerületében Kitüntetés Bakó Ignácot, a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai .gyárának igazgatóját 60. születésnapja alkalmából több évtizedes eredményes tevékenysége elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A kitüntetést egnap a megyei pártbizott- íg székházában Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át. Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken a főváros XI. kerületébe látogatott. Elsőként a Budapesti Műszaki Egyetem tanévnyitó ünnepségén vett részt. Az ünnepség után a Politikai Bizottság tagja egyetemi oktatókkal és hallgatókkal találkozott. Itt Polinszky Károly rektor és Barta György, az egyetem pártbizottságának titkára tájékoztatta a vendéget az egyetem életéről, majd kötetlen eszmecserére került sor az oktató- és nevelő munkáról, a diákifjúság helyzetéről, az egyetem és a gyakorlati élet, a termelés kapcsolatáról. Gáspár Sándor programja a kerületi pártbizottság székházában folytatódott, ahol Szatmári István, a pártbizottság első titkára és Bakos László, a tanács általános elnökhelyettese mutatta be a 100 ezer dolgozót foglalkoztató kerületet. A tájékoztatók áttekintést adtak a városrész üzemeinek — közöttük 23 nagyüzemnek — idei első féléves gazdálkodási eredményeiről, a külkereskedelmi egyensúly javítását segítő munkáról. Szóltak a dolgozókat és a budai városrészben élőket foglalkoztató kérdésekről, valamint a kerület fejlesztésének helyzetéről is. A látogatás befejezéseként Gáspár Sándor a kerületi üzemek és intézmények párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőivel találkozott, s előadást tartott a szak- szervezeti mozgalom aktuális hazai és nemzetközi kérdéseiről. Budapesten él és alkot Fajka János tűzzománc művész, aki 1935-ben Nagykőrösön született. Id. Rácz József, Dudás Jenő, Schubert Ernő és Rákosi Zoltán mesterek keze alatt tanulta meg a tűzzománckészítés mesterségét. Rézlemezre készülnek a 400—100 Celsius-fok között égetett munkák, amelyekkel művészi hitvallását Fajka János kifejezi. 1965 óta állít ki külföldi és hazai tárlatokon, pályázatokon vesz részt, díjakat nyert, önálló kiállításokon mutatkozott be Budapesttől Szombathelyig, Nagykőrösön át, s most Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban láthatók munkái. Tegnap délután 3 órakor Ecsery Elemér művészettörténész nyitotta meg a tárlatot, amelyet november 14-ig láthatnak az érdeklődők Fotó: Fazekas László Bajtársi találkozó A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége negyven éve történt eseményre emlékezik az idén: találkozót rendez azok számára, akik a KMP szervezte Függetlenségi Fronttal kapcsolatban álltak. 1942 nyarán a mozgalom több száz tagját letartóztatták. Kérik mindazokat, akiket annak idején letartóztattak, közöljék nevüket, címüket a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségével. (1054 Budapest, Szabadság tér 16.) Pénzügyi konferencia A pénteken megnyílt IV. pénzügyi konferencián Pécsett a vállalati és az intézményi gazdálkodás időszerű feladatairól tanácskoztak a hazai vállalatok, szövetkezetek és intézmények 1500 pénzügyi szakemberének részvételével. A konferencia plenáris megnyitó ülésén Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a pénzügypolitikai törekvések megvalósításának tapasztalatairól tartott bevezető előadást. Tanácskozás Kétszázadik tanévnyitó a Műegyetemen a mezőgazdasági exportról A mezőgazdasági ágazat az idei exportkötelezettségeit teljesíteni tudja, az év közben hozott mérlegjavító intézkedések eredményeként az eredetileg tervezett mennyiségen felül további árualapokat termelnek meg az üzemek, vállalatok — jelentette be ''Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pénteken, a MÉM-ben, a mezőgazdasági termékek exportjában és az őszi munkákban érdekelt vállalatok számára tartott munkaértekezleten. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a külpiacon a mezőgazdasági termékek eladási feltételei megnehezültek. Az értékesítési árak az elmúlt évihez képest csökkentek, emiatt az exporttervet az árualapok fokozásával, a kivitel mennyiségének növelésével lehet teljesíteni. Ehhez azonban az őszi nagy munkáknál is a termelő, a feldolgozó és a külkereskedelmi vállalatok összehangolt, magas szervezettségű munkájára van szükség. Kiemelten fontos feladat a szállítások koordinálása, hogy a földekről lekerülő termés minél kisebb veszteséggel, mielőbb a feldolgozó üzemekbe, exportra, illetve a hazai piacra kerüljön. Éppen ennek biztosítására országszerte megkezdődtek a vasúti tárcaközi, valamint a közúti mezőgazdasági operatív bizottsági ülések, amelyek a szállítások ütemének részleteiben állapodnak meg. A feldolgozó vállalatok a minőségi előírások fokozott betartására kell, hogy törekedjenek az export sikeres teljesítése érdekében. A külkereskedelmi vállalatok a piaci munka további javításával, a szállítási határidő pontos betartásával kell, hogy eleget tegyenek kötelezettségüknek — mondotta a miniszterhelyettes. Rond Ellának üzenem Furcsa hirdetést láttam. A gyulai Rondella-diszkó a • napi nyitva tartási időket hirdeti, és Sgyben a belépödí- ; jakat is közli. Eszerint a női vendégeknek 10, a férfiak- ; nak 20 forint a beugró. Ugye, hölgyeim, mélyen sérti Önöket ez az ötvenszá- i zalékos árengedmény! Hiszen Önök már kiharcolták ma- • guknak a férfiakkal való azonos elbírálást. Igazuk van. Követeljék ki maguknak, hogy Önök is fizethessenek 20 ; forintos belépőt! Ha ez nem sikerülne, elárulok egy tit- ; kot, mellyel némi elégtételt szerezhetnek sérelmükre. A \ belépődíj-fizetéskor hajtsák ketté a papírtízesüket, és i rejtsenek bele egy másikat! Így már emelt fővel, a fér- fiákéval megegyező jogokkal szórakozhatnak. Sajnos erre ; a csalafintaságra a fémtízes nem alkalmas. A Rondella vezetőinek is ajánlok valamit. A belépő- j jegyekkel történő visszaélés megelőzése érdekében vezes- : sék be a szexvizsgálatot! Nehogy egy-két elvetemült fér- ; fi 10 forintos belépővel akarjon bejutni a diszkóba. ; A 10 forintos belépővel rendelkezők valódiságának i vizsgálatát mellékfoglalkozásként vállalom. — aa — ■ Jubileumi tanévnyitó ünnepséget tartottak pénteken a Budapesti Műszaki Egyetemen. Polinszky Károly rektor köszöntötte az esemény vendégeit, valamint az egyetem tanárait és több mint tízezer hallgatóját. Szabó Imre rektorhelyettes a Műegyetem 200. tanévét megnyitó beszédében felelevenítette az egyetem alapítása óta eltelt két évszázad nagyszerű eredményeket felmutató hagyományait, emlékeztetett a ma hallgatóinak neves elődjeire, idézte az egyetem hajdanvolt rektorainak, neves professzorainak ma is utat mutató megállapításait. Ezután mintegy 1400 első éves diák tett fogadalmat, majd vas, gyémánt és arany okleveleket adtak át az egyetem egykori hallgatóinak több évtizedes mérnöki munkásságuk elismeréseként. Gyorslista az ,.Előfizetéses lottó ráadás!” jelmondattal meghirdetett — 1982. szeptember 2-án megtartott — rendkívüli jutalomsorsolásról. A jutalomsorsolásban az 1982. augusztus havi előfizetéses lottószelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (4000 Ft). B személygépkocsira szóló utalvány, 120 000 forint értékben. C vásárlási utalvány (30 000 Ft). D vásárlási utalvány (20 000 Ft). E vásárlási utalvány (10 000 Ft). F vásárlási utalvány (5000 Ft). A „Személygépkocsira szóló utalvány, 120 000 Ft értékben” megnevezésű nyereményt a 77 768 025 számú előfizetéses lottószelvény tulajdonosa nyerte. Figyelem! A nyertes Dácia 1310 vagy Lada 1200 S. illetve Trabant Lim. Special tip. személygépkocsi közül választhat; abban az esetben, ha Lada vagy Trabant Lim. Special tip. sze- laszt, a kiválasztott gépkocsi és a Dácia 120 000 Ft-os ára közötti értékkülönbözetet készpénzben kapja meg. HETVEN NYOLCMILLIÓ 005 391 F 071 326 C 084 513 D 097 700 D 110 887 E 124 074 E 137 261 E 150 448 F 163 635 F 176 822 F 190 009 F 282 318 C 308 692 D 321 879 D 335 066 E 348 253 E 361 440 F 374 627 F 387 814 F 414 188 F 427 375 C 440 562 C 453 749 D 466 936 E 480 123 E 519 684 F 559 245 F 453 749 D 466 936 E 480 123 E 519 684 F 559 245 F NYOLCVANEGYMILLIÓ 499 946 F 513 133 C 526 320 D 539 507 D 565 881 E 579 068 E 592 255 F A nyertes szelvényeket 1982. szeptember 28-ig kell a totólottó kirendeltségek, az OTP- fiókok vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V.. Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a megyénkben vásárolt nyertes szelvények számát közöljük) közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Halálos ítélet végrehajtása Mint arról korábban már hírt adtunk, a Szombathelyi Megyei Bíróság Vajda János vépi lakost nyereségvágyból elkövetett emberölés és más súlyos bűncselekmények elkövetése miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A többszörösen büntetett előéletű Vajda 1981. március 5-én erőszakkal behatolt a Vépen lakó, 78 éves özvegy Bar- kovics Jánosné házába, és ott brutális módon megölte az idős asszonyt, hogy pénzét megszerezze. Ezt megelőzően társaival további két idős, egyedülálló asszonyt is megtámadott, és kirabolt. A Legfelsőbb Bíróság 1982. június 14-én kelt ítéletével megállapította, hogy Vajda különös kegyetlenséggel követte el az emberölést, és ezt is figyelembe véve, a vádlottat halálra ítélte. A kegyelmi kérvényt elutasították. Az ítéletet pénteken végrehajtották. Hátrányos helyzetű emlékek Ö intha úgy lenne törvényszerű: akiknek nem volt hí- rük-nevük életükben, azoknak az emlékük is névtelen marad haláluk után. Hogy megörökülni is csak „Az ismeretlen katonaként” tudnak: díszsírhelyek hitelesülnek hamvaik által, amelyeket államfők a protokoll szerint megkoszorúznak. Mert ők az ismeretlenek, a mindenkori nép, a mindenkori hadsereg, ők megnevezhetetlenül a „víznek árja” — mint a költő írta, de mintha azt már hasztalan írta volna, hogy „azért a víz az úr” — mert a gályákra emlékezik az utókor, a gályakirályokra és -pápákra, a gályahadvezérekre és -fejedelmekre, hiszen — végül is — csakugyan e gályakezektől függött a történelem irányítása. A piramisok, katedrálisok, várak, paloták, kastélyok nem az építők, hanem az építtetők nevét őrzik — s nincs piramisuk, katedrálisuk, váruk, palotájuk, kastélyuk az építőknek, amit tátott szájjal megcsodálni lehetne... Ha van mégis — skanzen, tájház. falumúzeum, koncentrációs tábor, tömegsírtemető —. a turista utókor nem az arcokat, a tekinteteket képzeli el szemlélődés közben, nem az egyszer-volt-hol-nem- volt embert, a fenséget, titkot. Északfokot, idegenséget. hanem az általánosság jegyeit őrző fantomalakokat: a kunt, a csángót, a zsidót, a parasztot, a proletárt, a zsellért és a kubikost. S tudom: hiábavalóság ez az östörgés: a történelem igaz valósága szerint így van ez rendjén az emlékek és az emlékezések erdejében is. Hogy az erdőt messziről, föntről látjuk csak át — fáit külön-külön vizslatni értelmetlennek gondoljuk. kivált, ha meg van jelölve úgyis annyi emlékezetes, hírhedt-híres fa. mely alatt egy nagybetűs Vaiaki megpihent, melyet egy nagybetűs Valaki ültetett... Nincs bennünk önzetlen kíváncsiság az erdő fái iránt, hiszen mi — értelmiségi létre vergődöttek — magát az erdőt véljük-akarjuk tudni, ismerni, egves fáira miért is tékozolnánk időt. energiát? Csakhogy rá kellene már döbbenni végre: az erdőt is csak az egyes fák megismerése alapján ítélhetjük meg. akkor is. ha az egyik akác látszólag olyan, akár a másik, ha az egyik tölgv, bükk. nyír éppolyan, mint a másik ... Ha nem Kossuth, ha nem Széchenyi, ha nem Görgev. ha Deák nem úgv ... Vagy közelibb időkre gondolva revideálunk és rekonstruálunk: Telekit és Bethlent. Horthyt és Kállayt.. . A Táncsicsok emlékirata azonban nem vált ki vitát soha. A Francsics Károlyoké. Garzó Imréké, Kováts Istvánoké, a Dombi Kiss Imréké. Gémes Esztereké. Csizmadia Imréké. Hiszen ezekről miért is vitatkoznánk, ők — így magyarázzuk — nem voltak tényezők a politikai irányításban. Táncsics is — még ő is! — hasztalan kapaszkodott föl hihetetlen akarattal Ácsteszérről a pesti Üllői útig. az eseményeknek — utóbb — csak bábia. bolondja tudott lenni, irányítója, befo- lvésolója alig . . . Hát miért is vitatnánk meg az emlékeit? Vagy az építőmester Kováts Istvánéit? Ki is volt ez az ember: egv szegedi valaki a múlt században. Kitanulta a mesterséget, s hogy jobban tudja — követve a céhtörvénvt —. elment „világot látni”, majd honvédja lett a szabadság- harcnak ... De csupán honvédja — nem vezéralakja. Mért is beszélnénk hát Kováts István emlékeiről, mért hivatkoznánk éppen rá fennkölt vitákban? Vagy Garzó Imréről, a polgárról, aki mérnök-tanár volt, a szabadságharcban tisztféle — közkatona büntetésből lett a bukás után. De hát az ő itáliai kényszerszolgálata nem emigráció volt, ő visszajött, és dolgozott tovább: tanított, cikkeket írt Hódmezővásárhelyen, beleártotta magát „illetéktelenül” nevelésügyekbe, folyószabályozási tervekbe — igaz is, ki figyelt, ki hallgatott rá? Vagy Dombi Kiss Imrét, a tanyasi parasztot mért is emlegetnénk föl szimpozionokon? Épp őt, aki hároméves kötelező katonai szolgálat után szakaszvezetőként egyik közkatonája volt a przemysli ostromnak, utána egyik névtelenje az orosz fogságba esett névteleneknek, akiket a keserű kenyerű sors Közép-Ázsiába sodort, akiket naponta tizedelt a tífusz, akik kényszermunkára jártak idegen földön éveken át, akik csak nyílt levelezőlapon és németül értesíthették hogylétük felől szeretteiket, s.akik — valóban hihetetlenül! — valahogy mégis hazatértek. És Gémes Eszter könyvét, a Mindig magam címűt is ugyan mért citálnánk érvnek-ellenérvnek? Hiszen lehet-e érv megszületni és fölnövékedni Balástya határában? Lehet-e érv ideje korán árvának maradni, lehet-e érv serdülőlányként napszámba járni, munkára hiú tisztességgel dolgozni? És lehet-e érv az I. világháborús esztendők valós igazságának föltárásához Csizmadia Imre gyermekkora, az Olaszországban odamaradt édesapa, a tanyájukon fogolyként is emberként otthonra lelt Vaszil? Lehet-e érv pusztán az életük történelmi vitákon, a munka reggeltől estig, januártól januárig? Lehet-e legalább adalék — ha nem is perdöntő érv — idős Váci Mihályné könyörtelen „árvácskasorsa’', az Amerikába kódorgott apától az örömtelenségbe mérgeződött anyáig? S az, hogy Zsuzsa néni iskolázatlanul, nyomorult körülmények közt mégis megpróbálta: ember akart lenni, és költőt nevelt! Mindezek lehetnek-e érvek napi köz- és magánvitáinkban történelmünk igazabb megítéléséhez, önmagunk megismeréséhez? Lehet-e érv Széchenyi, Kossuth, Görgey, Teleki, Deák mellett Táncsics, Garzó, Francsics, Kováts? Kádár Gyula, Bárczy János mellett Gémes Eszter és Csizmadia Imre? Emberségünkhöz nélkülözhetetlenül hozzátartozhat-e Gazda József könyve, az így tudom, így mondom című, amely Bukarestben jelent meg 1980-ban? Lehet-e érv jövendő cselekvéseink etikájában Bilibók Gergelyné, Veress Regina, Serbán Serbán, Tuzson Tamás emlékezése — hogy neveket is említsek a több mint kétszáz „adatközlő” közül? Fölismerjük-e, hogy nem csupán adatközlők ezek az emberek, de többek: egyéletűek, egysorsúak, akikért — ha nem halljuk is, ha nem figyelünk is oda — valahol mégis megszólal a harang! És eljutunk-e odáig, hogy vájt fülű vitáinkban — melyekben a történelmet és a politikát hánytorgatjuk folyvást nevekkel lövöldözve egymásra — az örökkön félrevert vészharang- knngatás mellett ezeket a tiszta lélekharanghangokat is meg keMvne hallanunk? Mert ezeknek az emlékezéseknek ez az énekük elsődlegesen: tiszta őszinteségük, manipulálatlan makulátlanságuk — s emiatt maradnak árnyékban botrányos viták zsinatában, emiatt feledjük őket akár kézbe venni is, hiszen íróik szavahihetőségét nem pozíció és rang, nem származás és szerzett tekintély, hanem keményen végigdolgozott emberi élet hitelesíti. ^^^Bedig meg kellene hallanunk őket, e lélekharangokat, hiszen nélkülük csupán okoskodóvá lesz a gyüleke- zet, nem okossá, melyet nemzetnek nevezünk, hiszen nélkülük nem lett volna kit csatába szólítania Kossuthnak, nem tudott volna kit nagyralátón fölemelni Széchenyi. Ideje, hogy végre észre és észbe vegyük őket, ideje, hogy megzúgassuk értük az általuk öntött harangokat, hiszen nem tévedett a költő: „azért a víz az úr”. Ördögh Szilveszter
