Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 30., csütörtök Kihelyezett tanácsülés Csárdaszálláson fl MÉSZÖV elnöksége Kondoroson Tegnap, szerdán délután Csárdaszálláson tartotta ki­helyezett ülését Mezőberény nagyközség Közös Tanácsa. Az első napirendi pont ke­zdetében a lejárt határidejű tanácshatái’ozatok végrehaj- tásáról, a végrehajtó bizott­ság két tanácsülés közötti munkájáról és a fontosabb intézkedésekről tájékoztatta a jelenlevőket Sziics Lajos tanácselnök. _Az előterjesz­tésből egyebek között ki­tűnt: intézkedtek a gázveze­ték további építése, a Pető- fi-szobor felállítása, a tele­fonközpont bővítése éi’deké- ben. A tanácselnök tájékoz­tatásul közölte: a Magyar ■Urbanisztikai Társaság fel­vette soraiba Mezőbei'ényt, ezzel is elismerve azt a fej­lesztést, amit az utóbbi év­tizedben a nagyközségben megvalósítottak. A következőkben Schup- kégel Sándor társadalmi ta­nácselnök-helyettes terjesz- tette a tanácsülés elé a csár­daszállási tanácstagi csoport tevékenységét. Mint mon­dotta, idestova hét éve tarto- zik a 700 lelket számláló te­lepülés a mezőberényi Nagy­községi Közös Tanács irányí­tása alá. A beszámoló hűen taglalta a két település kö­zött kialakult jó kapcsolatot, az együttműködés szép pél­dáit. A tanácstagi csoport te­vékenységével mindkét köz­ségben elismerést vívott ki magának, s elmondható: a csárdaszállási tanácstagi cso­port a társközségi lakosság szemében az államhatalom jelenlétének biztonságát je­lenti. A tanácselnök-helyettes előterjesztése foglalkozott az apró falvak helyzetével. Ez esetben elmondta, hogy Csárdaszállás népessége az utóbbi években nőtt, a köz­ség megtartó képessége fo­kozódik. Ehhez hozzájárul­nak mind a gazdasági szer­vek, “mind pedig a település lakói. Társadalmi munkájuk­kal szépítik, fejlesztik közsé­güket. Hét éve a községben az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke 239 forint volt, tavaly csaknem 2520 fo­rint. A vitában elhangzott hoz­zászólások igen jónak érté­kelték Mezőberény és Csár­daszállás, valamint Mezőbe­rény és a megyeszékhely ta­nácsának együttműködését. Kitűnt: megtalálták a fej­lesztés erőforrásait, a két te­lepülés együttműködését or­szágosan is példásnak ítélik meg. A következőkben dr. Ban­kó Mihály vb-titkár előter­jesztésében hangzott el a zártkertek helyzetéről szóló beszámoló, majd a temetők­ről szóló tanácsrendeletről a módosító javaslat. A tanács­ülés bejelentésekkel ért vé­get. —sz— Nemcsak az anyagiakon múlik A települések zöld felüle­teinek kialakításáról. továb­bi növeléséről tárgyalt szer­dán Szombathelyen tartott ülésén a Hazafias Népfront országos elnöksége környe­zetvédelmi munkabizottságá­nak természet- és tájvédel­mi albizottsága. Mint a vita során, a többi között rámu­tattak kétezerre a főváros­nak és városoknak mintegy hat és fél millió lakosa lesz. Az urbanizációval párhuza­mosan csökken a természetes zöld területek kiterjedése; helyette az ember nagyará­nyú beavatkozásával ter­mesztő-, lakó- és üdülőtáj alakul ki. Tudatosan, előrelátóan kell ügyelni arra, hogy a környe­zet a maga sajátosan érvé­nyesülő fiziológiai, biológiai, esztétikai és pszichológiai hatásával mindig biztosítani tudja az ember fizikai és szellemi megújulását. Az op­timális normák szerint a milliós nagyvárosokban eh­hez személyenként 24 négy­zetméter zöldterületre van szükség. Hazánkban is ezt igyekeznek megközelíteni a városfejlesztési tervek készí­tésénél. Hogy ez a gyakor­latban mennyire sikerül, az nemcsak a város erre for­dítható anyagi erejétől, ha­nem az állami és társadalmi vezetők • tevékenységétől, a lakosság tudatos és szerve­zett mozgósításától is függ. A tanácskozás résztvevői megtekintették a város zöld­területeit, az új lakótelepe­ken végzett fásításokat. A szabadidő-központot, a csó­nakázótavat és környékét, a pelikánparkot és a régi fe­nyőfasort, a főtér virágosí- tását és a házi kerteket is. Ellátogattak a kertészeti és parképítő vállalat 120 hek­táros díszfaiskolájába, ahol mintegy ötszázféle "díszfát, dísznövényt termesztenek. Búza Barna kiállítása Mezőhegyesen A képzőművészeti világhét jeles eseménye Búza Barna szobrászművész mezőhegyesi kiállítása. Patinás épületben, az ÁFÉSZ társalgójában lát­ható a kamara jellegű be­mutatkozás, amelyet kedd délután Tímár Máté író nyi­tott meg. — Búza Barna szobrász- művész bőkezűen ajándéko­zó lélek, tárt szívű alkotó és közösségben gondolkodó köz­életi személyiség — mondta megnyitójában Tímár Máté. — Mindenkor a Dózsákat vállaló, mint a mi Viharsar­kunk. Vállalva a népet, a közös mosolygású, közös vá- gyakozású emberiséget, és megvallva mindenkor azt. amit a jelenről gondol — szóban és műben egyaránt —, hogy önértékeit is hozzá­adja az egészhez. Búza Barna vésztői szüle­tésű, és a viharsarki indítta­tás mély nyomot hagyott művészetén. Szívesen nyúl lovastémákhoz, s így a me- zőhegyesieknél különös meg­értésre, befogadó közönségre számíthat. Honfoglaló és ku­ruc vitézei, hajdú lovasa mintha a mezőhegyesi mé­nesben pattant volna nyereg­be. Az anyag különböző for­máiban képes kifejezni gon­dolatait. A bemutató közön­sége hamar megszerette a diófába faragott Rémület cí­mű munkát, az oldottabb hangulatú Ludas Matyit és a terrakotta szobrokat, a Fürdőzőt, a Gyümölcsszedöt és az Arató lányt. Fényképe­ken láthatók a nagy köztéri alkotásai, a battonyai agrár­zendülés emlékére készített munka, valamint a Budapes­ten és Moszkvában is . kiállí­tott Béke és barátság emlék­mű. Sokan megcsodálták az em­beri test szépségéről, a sze­relemről vallomást tevő Ta­vasz című alkotását. — Saját magam által ki­kísérletezett anyagból, piro- bronzból készült ez a mű­vem — mondta az érdeklő­dőknek Búza Barna. — Úgy tűnik, nem csak én szere­tem ezt az anyagot, de a közönség körében is különös „népszerűségnek” örvend. Egy frankfurti kiállításon ugyanis egyszerűen ellopták a teremből. Szerencsére, megvolt az eredeti forma, ki­öntöttem ismét, remélve, hogy a hazai közönség csak lélekben, emlékeiben „viszi magával”. A mezőhegyesi kiállítást október 10-ig láthatja a kö­zönség. A. T. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Békés megyei Szövetsé­gének elnöksége tegnap ki­helyezett ülést tartott Kon­doroson, és megtárgyalta a megyei ÁFÉSZ-ek nem ru­belelszámolású exporthoz szükséges árualapok termelé­sében végzett munkáját, va­lamint a kondorosi ÁFÉSZ és takarékszövetkezet tevé­kenységét. Az exportárualapok ter­melésével kapcsolatban ki­alakult élénk vitában sok kritikai észrevétel hangzott el, elsősorban az exportáló szervek felelősségéről, az anyagi következmények ÁFÉSZ-ekre történő áthárí­tásáról, nemegyszer az árak visszamenő hatályú módosí­tásáról, s arról a gondot oko­zó körülményről, hogy a jö­vő évi felvásárlási szerződé­seket a termelőkkel kellő információ és érvényes szer­ződések hiányában kénytele­nek megkötni. Mindennek ellenére az ÁFÉSZ-ek idei felvásárlási tevékenysége 1 milliárd forintot meghaladó nagyságrendű, amelynek kö­zel kétharmada exportra ke­rül. A kondorosi ÁFÉSZ és ta­karékszövetkezet munkáját az elnökség kiegyenlítettnek ítélte meg, amelyet rend. szervezettség jellemez. Jól vesznek részt a lakosság folyamatos ellátásában. Te­vékenységüket a megyében a legjobb szövetkezetek között lehet értékelni. Örömmel értesülhettünk az elnökségi ülésen arról, hogy a VI. ötéves tervben végre sor kerül az egykor oly hí­res kondorosi csárda felújí­tására is, amely nemcsak helyi gondokat old majd meg, hanem jelentős része lehet' megyénk idegenforgal­mának is. A MESZÖV-elnökség ülé­sét Sarkadi István elnök ve­zette. A tanácskozáson részt vettek: Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Kovács József, a SZÖVOSZ főosztályvezető­helyettese, Rózsa Imre, a megyei tanács képviseleté­ben, valamint Szarvas járás és Kondoros nagyközség párt- és tanácsi vezetői. — g — Zenei világnap Gálahangverseny Gyulán A 20. budapesti nemzetkö­zi Kodály—Erkel énekver­seny nyerteseinek a hagyo­mányoknak megfelelően idén is Erkel szülővárosa, Gyula rendez gálahangversenyt. A zenei világnap eseménysoro­zatához kapcsolódó kiemel­kedő eseménynek október 1* én, este 7. órai kezdettel a gyulai Erkel Ferenc Zeneis­kola hangversenyterme ad otthont. A gálahangverse­nyen közreműködik Florján- Dan Georgescu Rorr^iniából, Irena Milkjavicsute és Vi- talij Tarascsenkó a Szovjet­unióból, valamint Tóth Já­nos, a dalverseny harmadik helyezettje, és a Kodály-kü- löndíj birtokosa. Ugyancsak a zenei világ­nap tiszteletére rendez — az orosházi kórusnapok keretén belül — kórushangversenyt az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet, vala­mint a Petőfi Művelődési Központ október 4-én, hétfőn este 7 órától a művelődési központ koncerttermében. A műsorban a solymári, az ele- ki és orosházi kórusokon, ze­nekarokon kívül svéd vegyes kar és hangszerszólista is fellép. A békéscsabai városi ta­nács művelődésügyi osztálya, a Megyei Művelődési Köz­pont és a Bartók Béla Zene­iskola és - Zeneművészeti Szakközépiskola pedig októ­ber 1-én, este 6 órakor a ze­neiskola nagytermében ren­dez hangversenyt. A műsor­ban fellépnek: a Békéscsabai általános munkásdalkör, a Bartók Béla vegyes kar, va­lamint a Bartók Béla Zeneis­kola és Zeneművészeti Szak- középiskola tanárai. (bse) Gyorslista az 1982. szeptember 28-án meg­tartott szeptember havi lottó ju­talomsorsolásról, melyen a 38. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft). B Lada 1200 típusú személygépkocsira utal­vány. C Wartburg Lim. típusú személygépkocsira utalvány. D Polski Fiat 126 P típusú sze­mélygépkocsira utalvány. E Orion Hi-Fi-torony (42 300 Ft). F Videoton Hi-Fi-torony (35 900 Ft). G színes televízió (30 üoo Ft).' H szerencseutalvány (30 ooo Ft). I otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft). J iparcikk­utalvány (25 000 Ft). K zenesa­rok-utalvány (20 000 Ft). L au­tomata mosógép (11 900 Ft). M televízió (10 000 Ft). N vásárlási utalvány (10 000 Ft). O vásárlási utalvány, (9000 Ft). P vásárlási utalvány (7000 Ft). R vásárlási utalvány (5000 Ft). S vásárlási utalvány (4000 Ft). T vásárlási utalvány (3000 Ft). U vásárlási utalvány (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 923 963 N 929 906 R 051 022 M 056 945 N 935 849 S 941 792 S 062 888 O 068 831 G 335 606 M 341 549 S 947 735 u 953 678 U 074­774 I 080 717 L 353 435 P 359 378 T 959 621 J 965 564 U 086 660 O 092 603 P 365 321 M 371 264 R 971 507 T 977 450 P 098 546 J 110 432 G 377 207 U 383 150 K 989 336 U 995 279 U 116 375 N 122 318 N 395 406 036 922 O P 400 412 979 865 P U NÉGYMILLIÓ 128 146 261 090 R J 140 152 147 033 R 1 ’ 418 808 U 424 751 U 678 724 J 684 667 U 157 976 O 163 919 R 430 694 M 436 637 T 696 553 G 714 382 U 181 748 G 187 691 i: 442 580 U 448 523 J 720 325 U 738 154 K *193 634 O 199 577 i: 454 466 S 460 409 U 761 926 U 779 755 I 205 520 R 211 463 S 472 295 K 478 238 u 785 698 T 791 641 T 217 406 R 223 349 P 484 181 G 490 124 L 797 584 L 803 527 P 229 292 T 235 235 T 496 Q67 T 502 010 G 809 470 U 821 356 N 241 178 T 247 121 T 507 953 R 513 896 O 827 299 R 839 185 M 253 064 K 259 007 M 519 839 S 525 782 S 845 128 S’ 851 071 U 264 950 O 270 893 S 531 725 F 537 668 G 862 957 U 868 J 276 836 U 282 779 U 543 611 G 549 554 M 874 843 G 898 615 R 288 722 u 294 665 L 561 440 P 567 383 P 904 558 T 910 501 H 300 608 u 306 551 U 573 326 S 579 269 R 916 444 J 934 273 M 312 494 N 318 437 M 585 212 O 597 098 P 940 216 T 946 159 T 324 380 o 330 323 P 603 041 s 608 984 S 952 102 S 963 988 K 335 266 u 342 209 U 614 927 T 626 813 R 969 931 o 975 874 O 348 152 u 365 981 H 644 642 T 650 585 T 981 817 T 987 760 U 425 411 u 431 354 P 656 528 U 668 414 U 993 703 R 999 646 I 437 297 s 449 183 U 674 357 U 686 243 U 461 069 s 472 955 H 692 186 G 704 072 P NÉGY VENNÉGY­484 841 T 496 727 I 710 015 K 721 901 I MILLIÓ 508 613 S 514 556 U 727 844 K 733 787 M 687 000 s 704 829 M 550 214 O 556 157 T 739 730 O 745 673 L 900 948 U 906 891 N 562 100 R 568 043 U 751 616 S 757 559 T 912 834 N 579 929 T 585 872 G 763 502 K 769 445 U 591 815 L 597 758 R 775 388 U 781 331 N ÖTVENÖT­793 805 217 103 I S 799 811 160 046 K P MILLIÓ NYOLCVANEGY- TVITT .1 TÚ 816 989 u 834 818 G 913 327 P 919 270 U 840 852 761 647 I K 846 858 704 590 P O HETVENNY OLC­456 503 341 885 P T 497 509 942 828 R U 864 533 J 876 419 S ÍYIILLI 515 771 N 521 714 T 882 362 N 894 248 P 015 344 S 021 287 T 527 657 P 533 600 U 912 077 K 918 020 P 033 173 R 045 059 K 539 543 N 545 486 U A nyertes szelvényeket 1982. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok. vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe- renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (melyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Merre tart a középiskola? P edagógiai és közéleti fórumokon egyaránt kevés szó esik mosta­nában a középiskolákról, mintha ez az iskolafok köz­oktatásunk mostohagyereke volna. Régóta nincsenek nagyszabású — például szer­kezeti — változások a közép­fokú oktatásban, és a most következő évtizedben sem kerül sor gyökeres, az ala­pokig lehatoló reformokra; minden bizonnyal e két ok rejlik az érdeklődés lany­hulása mögött. Pedig a középiskola Sem állóvíz, amit minél előbb föl kellene kavarni, a mostaná­ban gyakran emlegetett fo­lyamatos korszerűsítés ugyanis minden típusára ki­terjed, a gimnáziumra és a szakközépiskolára éppúgy, mint a szakmunkásképzésre. Nem ugrásszerű változtatá­sokkal, hanem lépésről lé­pésre kívánunk haladni a jobb, a jelenleginél hatéko­nyabb képzést nyújtó iskola felé — elsősorban a tartal­mi munka színvonalának emelésével. Ez idő tájt semmi sem in­dokolja az iskolaszerkezet átalakítását, az elsietett lé­pésektől a külföldi példák is óva intenek bennünket, az oktató-nevelő munka javí­tásának viszont minden is­kolában megvannak a pe­dagógiai tartalékai. A közel­jövőben csupán a középfokú képzés belső arányainak vál­tozásával kell számolnunk az érettségit adó iskolák ja­vára. Persze ezt sem öncél­ból tesszük, hanem a tanuló- ifjúság műveltségi szintjének további emelése és a felső- “oktatás utánpótlásának szé­lesítése érdekében. Mindenfajta iskolafejlesz­tést csak a távlati célokkal, és a jelenlegi feszültségek föloldásával összhangban le­het megoldani. Most például nem kis gondot okoz, hogy a középfokú képzésben meg­lehetősen nagy a lemorzsoló­dás, ennek következtében a húsz—harminc év közötti korosztály 65 százalékának nincsen középfokú végzettsé­ge. Feszültségek forrása az is, hogy a középfokú to­vábbtanulás belső arányai túlságosan is a szakirányú oktatás felé tolódnak el az utóbbi évtizedben. A to­vábbtanuló nyolcadikosok­nak nyolcvan százaléka szak­mai képzést nyújtó középis­kolába megy — zömmel fi­zikai dolgozók gyerekeiről van szó —, és csak húsz százalékuk jelentkezik gim­náziumba; többségükben lá­nyok. Ebből a húsz százalék­ból kerül ki aztán az egye­temi-főiskolai hallgatók het­ven százaléka. Miért baj mindez? Azért, mert a kívánatos társadalmi mobilitás szempontjából kedvezőtlenül alakul a fel­sőfokon tanulók társadalmi összetétele, számos területen egészségtelen a nők és a fér­fiak aránya, bizonyos értel­miségi pályák pedig — pél­dául a pedagógusi, az orvosi stb. — fokozatosan elnőie­sednek. Kutatók és oktatáspolitikai szakemberek huzamosabb idő óta keresik a megoldás mó­dozatait. Mind többen véle­kednek úgy, hogy a középis­kolát minél előbb a tartalmi és szerkezeti integráció irá-. nyába kell fejleszteni. En­nek kezdő lépése az lenne, ha a gimnázium és a szak- középiskola első, második osztályában a közismereti tantárgyak — vagyis az ál­talános művelés — törzs­anyaga közelebb kerülne egymáshoz. Ily módon meg­valósulhatna a gimnázium és a szakmai végzettséget nyúj­tó középiskolák közötti átlé­pés lehetősége, más szóval a fiatalságnak a mostaninál megalapozottabb és rugal­masabb pályaválasztása. E megoldás mellett foglalt ál­lást az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi hatá­rozata is. Nem lesz könnyű kidolgoz­ni az egységes középiskola modelljét, mert számos szak­mai, módszertani, szervezési, s főleg szemléleti akadályon kell áthágniuk az úttörőknek — akik egyébként máris munkához láttak. Több éves előkészítő tevékenység után az 1979 80-as tanévben a szegedi egyetem pedagógiai tanszékének irányításával kísérlet kezdődött kilenc budapesti, miskolci és sze­gedi gimnáziumban és szak- középiskolában a középisko­la első két évfolyamának az egységesítésére és a közép­fokú szakképzés rendszeré­nek átalakítására. A tartal­mi munka alapja a gimná­ziumi óraterv, ettől csak a következőkben térnek el: a magyar irodalom a második osztályban heti három óra helyett két óra; az orosz az első osztályban heti négy helyett három, a második osztályban heti három he­lyett kettő; a második ide­gen nyelv mindkét osztály­ban heti három helyett ket­tő; a technika az elsőben he­ti két óra helyett - négy. a másodikban két óra helyett hét óra — végeredményben a műszaki műveltség pozíciói erősödtek némiképp. n kezdeti eredmények biztatóak. Ágoston György egyetemi ta­nár, a kísérlet irányítója nemrégiben így foglalta ösz- sze a — felmérésekkel is alátámasztott — tapasztala­tokat: „A kísérleti osztályok az általánosan művelő tár­gyak lényeges ismereteit megnyugtatóan elsajátítot­ták, és feladataikban is al­kalmazni tudják. Különösen örvendetes, hogy nem értek el rosszabb eredményt, mint a kontrollosztályok, 'amelyek között a gimnáziumok vol­tak többségben. Sőt — az idegen nyelvet kivéve — eredményeik, ha csekély mértékben is, jobbak, mint a kontrollosztályok ta­nulóié”. P. Kovács Imre Hétfőn, szeptember 27-én, délután 14 órakor Gyulán, a me­gyei kórház KISZ-klubjában kiállítást nyitottak Szitás Er­zsébet, Füzesgyarmaton született festőművész képeiből. A kamaratárlaton olajképekkel és akvarellekkel mutatkozott be a művész, és a megnyitó után hosszasan elbeszélgetett ven­déglátóival Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom