Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-03 / 206. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 3., péntek Kezdődik a napraforgó-feldolgozás Kezdődik a napraforgósze­zon. Az első 500 tonna mag már meg is érkezett a Nö­vényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat hat üzemé­be, a nagyobb arányú fel­dolgozás azonban csak né­hány nap múlva indul. Az eddigi tapasztalatok szerint megfelelőek a terméskilátá­sok, a nyári meleg kedve­zett a növény fejlődésének, bár az elmúlt hetek sok csa­padéka, s a párás idő nyo­mán gombás megbetegedé­sek léptek fel. A naprafor­góval foglalkozó. Megközelí­tőleg 800 gazdaság fokozott növényvédelemre kénysze­rült, ami megnövelte a költ­ségeket. Így is kifizetődő vállalkozás a napraforgó-ter­mesztés, annál is inkább, mert a vető- és betakarító­gépek egyaránt azonosak a gabonatermesztés gépeivel. A termelési kedv nyomán várhatóan az előre tervezett mennyiségeket veheti át az ipar. Mindenesetre jó előre felkészültek a gyárak a nyersanyag fogadására, a gé­pek nagyjavítását elvégez­ték, hogy minél zökkenő- mentesebb legyen a feldol­gozás. A torlódások elkerü­lésére a mezőgazdasági part" nerekkel megállapodtak a szállítási ütemekről. Három gyárban, Martfűn, Győrben és Budapesten a technológiai sorok egy részét is korsze­rűsítették, s ezzel lehetővé vált, hogy a napraforgóból készülő takarmánydarának a korábbiaknál nagyobb há­nyadát állítsák elő első osz­tályú minőségben. Napraforgóból nemcsak a hazai étolaj- és margarin­igényeket elégítik ki, hanem jelentős az export is, az összes feldolgozott mennyi­ség megközelítően 60 száza­lékát szállítják, részben KGST-országokba: a Szov­jetunióba, az NDK-ba, Len­gyelországba és Csehszlová­kiába, részben pedig Auszt­riába és Svájcba. A körül­tekintő piacfeltáró munka eredményeként az idén elő­ször Egyiptom és Algéria is vásárolt magyar napraforgó­ból készült olajat. Hamarosan megkezdődik az energiatakarékosságot szolgáló műszaki fejlesztés. Martfűn és Győrben már olyan vegyes tüzelésű kazá­nok működnek, amelyeket nyáron gáz fűt, szeptember és május között, a szezonban pedig . a napraforgó héját égetik el. Az elkövetkező két évben valamennyi üzemben áttérnek erre a fűtési mód­ra, amellyel évente összesen mintegy 30 millió forint energiaköltséget takaríthat­nak meg. II Mezőgazdasági Kiadó újdonságai A közeljövőben kerül a könyvesboltokba a Mezőgaz­dasági Kiadó több könyvúj­donsága. Dr. Brunner Ta­más: Törpegyümölcsfa-neve- lés című kötete a törpe gyü­mölcsfák neveléséhez szük­séges alapvető élettani is­mereteket, a nevelés speciá­lis műveleteit, a törpeültet- vény-formák és mindezek gyakorlati jelentőségét tár­gyalja. A törpegyümölcsfa “neve­lés belterjes módszereivel kis területen is nagy meny- nyiségű, jó minőségű, köny- nyen szüretelhető gyümöl­csöt termelhetünk nagy­üzemben és házikertben. A hagyományostól eltérő hek­táronkénti hozamok négy— hétszerese termelhető így. Megyénk világhírű arboré­tumáról, a szarvasiról im­máron ötödik, változatlan ki­adásban jelenik meg a Bauecker Alajos által össze­állított kiadvány. Számos ritka, különleges növényfaj található a festői környezet­ben levő népszerű Pepi kert­ben. Ezeket a fajokat mu­tatja. be a szép kivitelű, új kiadvány. Dr. Makara György: Or­chideák és broméliák' című kötete a trópusi őserdőkben honos orchidea- és bromélia- fajokról szól. Az őserdőben fán lakó növények életének tanulmányozása alapján ki­derül, hogy sok száz fajuk díszük és virágzik a lakás­ban, munkahelyen is. Neve­lésükhöz azonban egy na­gyon fontos tényező, a szak­értelem nélkülözhetetlen. A könyv megismerteti az ol­vasót ezen egzotikus növé­nyek szaporításával, átülte­tésével, virágoztatásával, s választ ad minden nevelé­sükkel kapcsolatos kérdésre. A különféle zöldségnövé­nyek tárolásával foglalkozik a dr. Bányai Miklós által szerkesztett Terménytárolás szellőztetéssel című kötet. A szerzők arról írnak, hogy a nagy halomba ömlesztett zöldséget legolcsóbban és leg­egyszerűbben a szellőzteté- ses tárolással lehet egészen tavaszig megőrizni. Elsősor­ban a zöldségnövények nagy­bani tárolásának biológiai, műszaki, technológiai és gaz­dasági kérdéseivel foglalko­zó szakembereknek ad hasz­nos tanácsot a kiadvány. Günther Kühle: Szobanö­vények föld nélkül című könyve a föld. nélküli, víz- kultúrás termesztésmóddal foglalkozik, amely hazánk­ban még kevéssé ismert. Ez a termesztésmód üzemi és növény kedvelői szinten egy­aránt eredményesebb, mint a hagyományos „földes” ter­mesztésmód. A kötet a víz- kultúrás termesztés alapjai­val ismerteti meg az olva­sót, kevesebb munkával és gondoskodással örömtelibb növénytermesztést ígér a la­kásban balkonon és kertben egyaránt. V. L. Tervteljesítésekről gálva megállapítható, hogy az egységek között jelentős differenciálódás van a tér­II megye gép első fél éve és könnyűiparának vek teljesítésében, amely azonban nem hat egyértel­műen az eredményekre. Az új árrendszer és ár- mechanizmus nem tudta Békés megye iparának első félévi termelési volumene — az országoshoz hasonló körülmények között, az évindítás nem szükségszerűen ismétlődő zavarai után — 4 százalék­kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az ágazatok növekedését, elsősorban az értékesítési lehetőségekből adó­dóan, jelentős differenciálódás jellemzi. Az export fokozására irányuló erőfeszítések a vártnál na­gyobb nehézségekbe ütköztek, összehasonlító árakon számolva az exportértékesítés nem érte el a bázis időszak mértékét. A jövedelmezőség csökkent. Az első negyedévben a vállalati döntéssel indított beruhá­zások növekedtek. Központi intézkedésekből adódóan is, a fél év végére a beruházási vásárlóerő jelentősen mérséklő­dött Energiaracionalizálási pályázatokat főleg a mező- gazdasági üzemek nyújtottak be. o A megye gépipara éves termelési tervét — amelyben 12 százalékos növekedést ter­veztek — folyó áron 47—48 százalékban teljesítette. Ez a múlt évben elért tényleges érték több mint 53 százalé­kát jelenti. A tavalyi évhez képest legnagyobb növeke­dés a minisztériumi irányítás alatt levő üzemeknél tapasz­talható. A tervteljesítés azonban itt is azonos, mi­vel nagyobb növekedést is terveztek. Az előző év meg­felelő időszakát tekintve, a gépiparban a termelés növe­kedése meghaladja a 13 szá­zalékot. ezen belül az állami vállalatoknál ez közel két­szerese a szövetkezetekének. Az egységek éves termelési tervének teljesítése 22—55 százalék között szóródik, az értékesítési- tervek végrehaj­tása alacsonyabb értéket mu­tat. A. termelési tervek tel­jesítését tekintve a Csepel Autógyár szeghalmi gyárát, a MEZÖGÉP-vállalatot, a HAFE békéscsabai gyárát, az orosházi KAZÉP, a szarvasi vas-, fém, a füzes­gyarmati Univerzális és a szarvasi Plastolus Szövetke­zetei lehet talán kiemelni. Az exporttervek — ame­lyek folyó áron 16 százalé­kos növekedést feltételeznek éves szinten — 46-47 száza­lékos időarányos teljesítése is elmaradt az előirányzattól. Ezen belül a nem rubelel­számolású piacokra irányuló kis^illítások a tervekhez ké­pest — ahol 20 százalékos felfutást rögzítettek — csak 37-38 százalékban valósul­tak meg. Ez a tavalyi tény­leges tőkésexport-bevétel 45-46 százalékát jelenti. Az összes exportban ez az érték 53-54 százalék. A lemaradás nagyobb részt a szövetkeze­teknél keletkezett, bár az állami gépipari — nem ru­belelszámolású — exportterv teljesítése is csak 39 száza­lék. Az exportra termelő vál­lalatok közül a MEZÖGÉP- vállalatot és a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységét lehet kiemelni a tőkés ki­szállításokat tekintve. Jónak minősíthető az orosházi KA­ZÉP, a békési Start, a füzes­gyarmati Univerzális, a Ge­nerál és a tótkomlósi ve­gyesipari szövetkezetek tel­jesítése. A gépipari egysé­gek a tervekben rögzített eredmény 42-43 százalékát érték el, amely a tavalyi év tényleges nyereségének 44- 45 százaléka. A lemaradást nagyrészt a szövetkezetek okozták. Az első fél év alapján a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregysége, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat és a Gyulai Vasipari Szövetkezet volt veszteséges. A gépipar termelését kisebb átlagkész­lettel tudta megoldani. A foglalkoztatottak létszáma valamelyest nőtt a múlt év­hez képest, ezen belül a szö­vetkezeteknél csökkent. o A megye könnyűipara fo­lyó áron kisebb, évi 5,6 szá­zalékos termelési értéknöve­kedést tervezett.. Ennek elle­nére a teljesítés a gépipar­hoz hasonlóan 47-48 száza­lékos, amely szinte pontosan a tavalyi év tényleges telje­sítésének felét adja. Ez a könnyűipar termelésének 2,4 százalékos csökkenését je­lenti az egy évvel korábbi­hoz képest. Az állami válla­latok — több mint hat szá­zalékkal— visszaestek, a szövetkezetek 3,5 százalékkal növekedtek. A termelés foko­zatosan élénkült. A különböző szektorokhoz tartozó egységek tervteljesí­tései összességében közel azonosak. A termelési ter­vek teljesítése is kiegyenlí­tettebb, 40—60 százalék kö­zött szóródik. Az értékesítési tervek teljesítése közel azo­nos a termelésével, de a ta­valyi évhez viszonyítva fe­lénél kevesebb. A tervek tel­jesítésében ki lehet emelni a Ruhaipari Vállalat divatte­lepét Szeghalmon, • a FÉ- KON békéscsabai gyárát, a BUBIV gyulai gyárát, a PA- TEX mezőberényi gyárát és a két kendergyárat. Az el­maradást a Békéscsabai Kö­töttárugyár határozza meg. A RUTEX, a Csaba szőnyeg- szövő, a békési FONTEX és a Békésszentandrási Házi­ipari Szövetkezet időarányos termelési tervteljesítése is meghaladja az 50 százalékot. A könnyűipar összes ex­portbevételét 12-13 százalék­kal, nem rubelelszámolású exportbevételét 8"9 százalék­kal kívánta a tervek szerint növelni. A teljesítés 37-38 százalék, illetve 33-34 százai lékos. Ez a tavalyi év tény­leges teljesítésének 42, illet­ve 36 százalékát jelenti. A szövetkezetek csak 4-5 száza­lékos növekedést terveztek, így tervteljesítésük mindkét vonatkozásban jobb. Ha azonban figyelembe vesz- szük, hogy a szövetkezetek év közben megemelték elő­irányzatukat, akkor a lema­radás itt is jelentős. Az exportban a Kner Nyomda és a Békéscsabai Kötöttárugyár lemaradása nagy. A tervezett tőkés relá­ciójú eladásokat tekintve a békéscsabai bútoripari, a mezőberényi faipari, a szarvasi bútoripari, a gyo­mai fa- és építőipari és az Orosházi Háziipari Szövet­kezetét lehet megemlíteni. A könnyűipar — szektorá- lisan kiegyenlítettebben — a tervezett éves eredmény 37-38 százalékát érte el, amely á tavalyi év tényleges eredményének 40 százaléka. Veszteséges volt az első fél év alapján a Békés megyei Patyolat Vállalat és a Szarvasi Bútoripari Szövet­kezet. A megye könnyűipari egységei tevékenységüket egészében véve kisebb átlag- készlettel szervezték meg, csökkenés a szövetkezetek­nél következett be. A lét­számcsökkenés is őket súj­totta leginkább, a tervek sze­rint további csökkenéssel számolnak. A megye két ágazata közül, a gépipar közelebb állt a tervei teljesítéséhez, és job­ban meg tudott felelni a nép- gazdasági követelmények­nek, mely szerint az export növelése központi feladat. A gazdálkodás tényezőit vizs­minden vonatkozásban se­gíteni a hatékonyság szerin­ti differenciálódást, nem ösztönzött kellőképpen az export növelésére, részletei­ben a kelleténél több meg­kötést tartalmaz. A nem kompetitiv szférába tartozó vállalatoknál pedig konzer­válta a költségáthárítást, és elnyomta a versenyképessé­get. Egyik sem ösztönöz im­porttakarékosságra. Év elején a megyében is elkezdődött az iparban ki­alakított új vállalkozási és szervezeti formák megalaku­lása és beépülése a gazdaság egészébe. Legnagyobb érdeklődés az egyéni vállalkozásokat kí­sérte. ötvenegy gazdasági munkaközösség alakult, kö­zülük 23 vállalati. A ME­ZŐGÉP-vállalat 11 vállalati gazdasági munkaközösséget hozott létre. Ipari szövetke­zeteknél két építőipari, öt ipari-szolgáltató szakcso­port jött létre, 632 fő dolgo­zik átalányelszámolásos rendszerben. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben két, az ÁFÉSZ kereteiben egy ipari- szövetkezeti szakcsoport ala­kult. Leányvállalat, kisválla­lat, kisszövetkezet nem jött létre. Az új gazdálkodási formák hatását a szolgálta­tások színvonalára még nem lehet megítélni, de a kibon­takozást legtöbb tevékeny­ségnél az alacsony jövedel­mezőség még akadályozza. IJgrai P. András Teljesítette tervet a Ruhaipari Vállalat szeghalmi divattelc- pe is Fotó: Veress Erzsi Kondoroson, az Egyesült Termelőszövetkezet kertészetében 16 asszony szedi az idegen töveket a Táltos nevet viselő magpaprikából. A kertészeti dolgozók egy része a paradi­csomot szedi, másik csapat a paprikát Fotó: Veress Erzsi Kertbarátok tanácsadója Az ősszel érő gyümölcsök, az alma, a körte, a szilva betakarítása, leszüretelése a kertészkedő ember számára a legszebb kerti munkák kö­zé tartozik. Érthető, hiszen egész évi gondos, körültekin­tő tevékenység eredményé­ről van szó. A gyümölcsbetakarítás során két fontos tennivaló vár a kiskerttulajdonosra, kertmű­velőre. Az egyik a gyümölcs­szüret idejének pontos meg­határozása. Fontos feladat ez, hiszen a túl korán leszedett vagy túlérlelt gyümölcs el­tarthatósága sok gondot okozhat. A másik tennivaló: szelektálva, válogatva szed­jük le a gyümölcsöt. Ha le­hetséges, a leszüretelt gyü­mölcsöt minőség, nagyság szerint első, második, har­madik osztályba soroljuk, fi­gyelembe véve, hogy piaci értékesítésre, házi tárolásra, feldolgozásra szánjuk-e a termést vagy annak egy ré­szét. A szedést kézzel, lehetőleg ütődés-, törésmentesen végez­zük, ugyanis a hibátlan, sé­rülések nélküli szüret a tá­rolás egyik fontos feltétele. Ügyeljünk arra, hogy a sze­dő-, betakarítóeszközökkel ne tegyünk kárt a fa termőrü­gyeiben, ágaiban. Munka közben gondoskodjunk a le­tört ágak, levelek, a földre hullott és tönkrement gyü­mölcsök összeszedéséről, el­szállításáról. Pályakezdők fogadása a Kner Nyomdában (Tudósítónktól) A békéscsabai Kner Nyom­dában már hagyomány, hogy szeptember 1-én ünnepélyes keretek között fogadják a pályakezdő szakembereket; s az egész napot az üzemmel, illetve a leendő munkatár­saikkal való ismerkedésükre szánják. így volt ez az idén is. Szeptember 1-én 8 órakor kétórás beszélgetéssel kezdő­dött a vállalat központi üze­mében a pályakezdők foga­dásának , a programja. A megjelenteket Marik And- rásné, a személyzeti osztály- vezető köszöntötte, majd Da- rida Pál termelési főosztály- vezető adott részükre tájé­koztatást a vállalat gazdasá­gi munkájáról. A beszélgeté­sen részt vett a vállalati pártvezetőség ifjúsági felelő­se, a szakszervezeti titkár és a KISZ-titkár is, akik is­mertették a mozgalmi szer­vek és a fiatalok kapcsolat- rendszerét, a helyi szokáso­kat, módszereket, lehetősé­geket. Az idei huszonegy pálya­kezdő közül húsz szakmun­kás, s mindössze egyetlen diplomás, egy okleveles ma­tematikus kezdte meg mun­káját, akinek alkalmazását a számítógépes adatfeldolgozás bevezetése tette szükségessé. Zsné

Next

/
Oldalképek
Tartalom