Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 1., szerda Koszorúzás a munkásmozgalmi Tudományos tanácskozás panteonban a mezőgazdaságról Révész Géza fémmunkás, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége, az Ifjúmun­kások Országos Szövetsé­gének egyik alapítója. a magyar partizánmozgalom szervezője születésének 80. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget ren­deztek kedden a Mező Imre úti temetőben. Révész Géza a felszaba­dulás után különböző veze­tő párt- és állami tisztsége­ket töltött -be, 1957-től az MSZMP KB tagja, honvé­delmi miniszter volt. majd hazánk moszkvai nagyköve­teként képviselte a Magyar Népköztársaságot nyugállo­mányba vonulásáig. A munkásmozgalmi pan­teonban levő síron a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Rácz Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának ve­zetője és Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályvezetője helyezte el a tisztelet és a megemlékezés koszorúit, a honvédelmi minisztérium ré­széről Csémi Károly vezér- ezredes. államtitkár és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bi­zottságának első titkára. a Külügyminisztérium képvi­seletében Nagy János ál­lamtitkár és Somodi Gyula, a minisztérium pártbizottsá­gának első titkára, valamint a KISZ KB, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetségének és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Elnökségének kép­viselői. A kegyelet virágai­val borították el a sírt Ré­vész Géza hozzátartozói, volt harcostársai, munkatár­sai és tisztelői. A termelőerők és a terme­lési viszonyok változása a mezőgazdaságban címmel háromnapos tudományos ta­nácskozás kezdődött kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Biró Ferenc rektor megnyitója után Hu­szór István, az MSZMP Központi Bizottsága Társa­dalomtudományi Intézetének főigazgatója „tartott előadást a plenáris ülésen részt vevő több száz szakember előtt a mezőgazdaság szocialista fej­lődésének magyarországi ta­pasztalatairól. Hangsúlyoz­ta, hogy a tudatos, szocialis­ta agrárpolitikának, vala­mint a tudományos és tech­nikai vívmányok gyors al­kalmazásának eredménye­ként a magyar mezőgazda­ság számos, világviszony­latban is jelentős sikert ért el. A mezőgazdasági nagy­üzem ma már döntő tényező a települések életében. a szövetkezetek és az állami gazdaságok tevékenyen részt vesznek a falvak arculatá­nak formálásában is. A gaz­daságokban alkalmazott mo­dern technika pedig egy merőben új agrárműszaki réteg kialakulásához veze­tett. A plenáris ülést követően a résztvevők négy szekció­ban folytatták a tanácsko­zást, a mezőgazdasági ter­melőerők fejlődéséről, a föld- használat közgazdasági kér­déseiről. a termelési viszo­nyok változásairól és a nagyüzemi földhasználat ag­ronómiái kérdéseiről. A szekcióülések munkájának eredményeit szerdán ösz- szegzik, s a tanácskozás csü­törtökön szakmai nappal fe­jeződik be. I j burkolattal látták el a 44-csszamu út békéscsabai belterületi szakaszai, a Kossuth téri csomópontnál. A munkálatokat a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat augusztus 29-én kezdte el. Az aszfaltozás az útszakaszon 31-én fejeződött be. Az építők most a Lenin utat látják új burkolattal Fotó: Kovács Erzsébet Országos épületgépészeti gázkonferencia A gázkazánok és más gáz- fogyasztó berendezések kar­bantartásának és energiata­karékos működtetésének fej­lesztését tűzte napirendjére az V. országos épületgépésze­ti gázkonferencia, amelyet Veszprémben rendeznek szeptember 7—9. között. En­nek céljairól, várható ered­ményeiről tartottak sajtótá­jékoztatót kedden az MTESZ székházában az Építőipari. Tudományos Egyesület kép­viselői. Elmondották, hogy a gázipar több mint négyszáz kutatója, tervezője, kazán- és készülékgyártási, .továbbá szolgáltatási szakembere 39 előadás alapján vitatja még a fejlesztésben hasznosítható legújabb tudományos és mű­szaki eredményeket. A gázenergia gazdaságos felhasználásában az ország lakosságának 85 százaléka ér­dekelt, hiszen a vezetékes és a pb-palackos gázszolgáltatás révén több mint 4 millió gázkészüléket használnak. A jelenlegi tervidőszakban pe­dig száz-százhúszezer új gáz- fogyasztót kapcsolnak be a szolgáltatásba, s az évszázad végéig további félmillióval növekszik a vezetékes gáz­zal ellátott háztartások szá­ma. A konferencián elhang­zott előadások új lehetősége­ket kínálnak a szervizszol­gáltatás kiterjesztésére, hogy ez a munka ne csak a beje­lentett hibák kijavítására szo­rítkozzon, hanem mind na­gyobb mértékben előtérbe kerüljön a. megelőzés a rend­szeres karbantartással. Buda­pesten például jelenleg.. az ingatlankezelő vállalatok ke­zelésében levő, mintegy 500 gázkazánból 150 részesül rendszeres tmk-ban, de a tervidőszak végéig valameny. nyit bevonják ebbe a szol­gáltatásba' így kis ráfordí­tásával, a gázégők rendsze­res beállításával évente ti­zenhatmillió forint értékű energiával csökkenthetik e kazánok fogyasztását. Üj megoldást kínál a gáz- szállítási és beruházási, üze­meltetési költségek csökken­tésére a gáznyomás növelé­se. Ezzel a gázvezeték ke­resztmetszetét negyedére. 8 —12 milliméter átmérőjűre csökkenthetik, ami már a falban is könnyen elrejthe­tő. A Fővárosi Gázművek Csepelen már ilyen megol­dással gondoskodik kétszáz új lakás gázellátásáról. A kí­sérletek szerint 8—10 száza­lékos energiamegtakarítást eredményez a Budapesti Mű­szaki Egyetem I. épületgé­pészeti tanszékének újdonsá­ga. a kéménycsappantyú, amely a gázfűtőkészülék ki­kapcsolásakor automatikusan lezárja a kéményt, és meg­akadályozza, hogy ez a kürtő kiszippantsa a lakásból a me­leget. A Fővárosi Finom- mechanikai Vállalat mór megkezdte a csappantyúk gyártását. Az egyetem szak­emberei és más kutatók is beszámolnak olyan új mód­szerekről, amelyekkel gazda- # ságosan lehet kibélelni a régi kéményeket, s így bon­tás és újjáépítés nélkül is megakadályozhatják, hogy a gázkészülékekből távozó égéstermék kárt tegyen a ké­ményben. Csupán a fővárosban negy­venezer ilyen kémény keze­lését kell megoldani, ha át­térnek a gázfűtésre. A há­romnapos konferencia részt­vevői az előadások és a vita alapján javaslatokat tesznek az ipari és építésügyi tárcá­nak a gázszolgáltatás és -fel- használás gazdaságos fejlesz­tésében legcélszerűbb meg­oldások alkalmazására, szé­les körű elterjesztésére. Az országos szakmai talál­kozó alkalmából 12 hazai és több külföldi vállalat kiál­lításon mutatja ' be a leg­újabb gázkészülékeket, kon­ténerkazánokat. különböző műszereket, szerelési anya­gokat. Harmincíves a Szatmár Bútorgyár Fennállása óta 230 ezer szobaberendezésnek megfe­lelő mennyiségű bútor hagy­ta el a mátészalkai Szatmár Bútorgyárat — mondták el a nagyüzem három évtizedes jubileuma alkalmából ked­den rendezett sajtótájékoz­tatón. Kun István igazgató a bú­torgyár közeli tervei - közt említette: az elmúlt másfél évtizedben a termelését öt­évenként megháromszorozó gyár az őszi BNV-n négy új kárpitos garnitúrával és két új szekrénysorral jelentke­zik. A Flóra I. fantázianevű garnitúrát dolgozószobák be­rendezéséhez ajánlják, a Fló­ra Il-t pedig lakásokba. A Helena garnitúra egyaránt készül majd rekamiés és he- verős változatban. Ugyan­csak az ipar nagy őszi sereg­szemléjének újdonsága lesz a Sabina ülőgarnitúra. Első íz­ben jelentkezik elemes szek­rénysorával a gyár: a Sza­mos nevű szekrénysor mint­egy 20 elemből áll, s össze­állítását a vásárlókra bíz­zák. A közeli hónapokban hoz­zákezdenek Mátészalkán a kerti bútorok gyártásához is. Az úgynevezett láncszembú­tort előszobákba, hétvégi há­zakba és kertekbe ajánlják a gyár szakemberei. A máté­szalkai gyár termékéből ren­dezik be a siófoki Európa Szállót, valamint a Tolna megyei ÁÉV és a 31-es szá­mú Építőipari Vállalat leen­dő új munkásszállóját is. Felújították a radiátorgyára! A határidő előtt egy héttel, a befejeződött felújítás után, kedden megkezdte a próbaüze­met a Dunai Vasmű radiátor­gyára. Az egy hónapig tártó nagyjavítás során kicserélték a szárító alagútkemencét, a fes­tő- és pácolókádat. a belső szállító konvejorsort és új he­gesztőgépeket is telepítettek, több folyamat nehéz fizikai munkáját gépesítették. A kapa­citásbővítő felújítás eredménye­ként évente az eddiginél 300 ezer négyzetméterrel többet, összesen 1.15 millió négyzetmé­ter lemezradiátort gyártanak Dunaújvárosban. Gépkocsiátvételi sorszámok: Képcsarnok-kiállítások 1982. augusztus 31-én: Trab. Hyc. Lim. (Bp.) 12 467 Trab. Hyc. Combi (Bp.) 35 Trabant Lim. (Bp.) 9445 Trabant Lim. (Debrecen) 6080 Trabant Lim. (Győr) 7664 Trab. Combi Spec. (Bp.) 3836 Trab. Combi Spec. (Győr) 3406 Wartburg Lim. (Bp.) 7468 Wartburg Lim. (Győr) 4075 Wartb. de Luxe (Bp.) 9148 Wartb. de Luxe (Győr) 4822 Wartb. Lim., tolót. (Bp.) 1150 Wartb. de Luxe tolót. (Bp.) 1689 Wartb. Tourist (Bp.) 3888 Wartb. Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Bp.) 6177 Skoda 105 (Debrecen) 4913 Skoda 105 (Győr) 5327 Skoda 120 (Bp.) 10 293 Skoda 120 (Debrecen) 5613 Skoda 120 (Győr) 7113 Lada 1200 (Bp.) 16 632 Lada 1200 (Debrecen) 11 282 Lada 1200 (Győr) 5062 Lada 1300 (Bp.) 7377 Lada 1300 (Debrecen) 5166 Lada 1300 (Győr) 1441 Lada 1500 (Budapest) 8277 Lada 1500 (Debrecen) 5600 Lada 1500 (Győr) 2092 Lada 1600 (Budapest) 3413 Lada 1600 (Debrecen) 1701 Lada Combi (Budapest) 3943 Lada Combi (Debrecen) 1703 Moszkvics (Budapest) . 11 432 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 228 Polski Fiat 126 (Győr) 4243 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3449 Dácia (Budapest) 7432 Dácia (Debrecen) 4616 Két tárlat nyílik vidéken e héten a Képcsarnok Vál­lalat rendezésében. Hegyi György festőmű­vész alkotásainak szeptem­ber 2-től Salgótarjánban, a Rákóczi út 13. szám alatti bemutatóterem nyújt otthont. Berény Róbert, Barcsay Je­nő és Főnyi Géza egykori tanítványának munkássá­gát a monumentális mozaik jellemzi, munkái szerte az országban megtalálhatók. Varga Miklós szobrász- művész és Nagy Gy. Mar­git textiltervező iparművész közös kiállításon mutatkoz­nak be szeptember 3-án. pénteken a zalaegerszegi Kisfaludi Strobl teremben. Varga Miklós mesterei Beck András és Pátzay Pál voltak, a szobrászat minden műfa­jában otthonos, egyaránt műveli a portrét, a kisplasz­tikát, az éremművészetet, de nem kevésbé eredményesen tevékenykedik a köztéri szob­rászatban is. Nagy Gy. Mar­git az iparművészeti főisko­la gobelin szakát Ferenczy Noémi tanítványaként vé­Azon a szeptember elsején... n iublicista Bálint György írta 1939 szeptemberének :ső napjaiban: „Európa egyelőre nem táj., nem környezet, hanem egyszerűen csak terep", 1939- :n:>, amikor körülötte „látszólag semmi sem változott: a fák levelei úgy zizegtek az esőben, mint máskor, a házakban felvonógépek közlekedtek, simán és zökkenés nélkül, és bizonyára akadt valahol költő, aki egy pi 11a- natra lehunyta a szemét, és egy rímen gondolkozott. . Ama szeptember elsején — a 43 évvel ezelőttin — az emberek arra ébredtek, hogy háború van, de csak keve­sen ébredtek rá arra, hogy ez mit jelent. Ma iskolában tanítják, hogy azon a hajnalon, Lengyelország megtáma­dásával kezdetét vette ,a második világháború. Azon a szeptember elsején péntek volt, ha jól tudom, a gye­rekek készültek a tanévnyitóra, s nem volt száma a há­borúnak, amiről a 'rádió hírt adott, s amit világháború­nak is csak vasárnap neveztek, miután — Bálint György tanúsága szerint — egy közismerten szenvedélytelen an­gol rádióbemondó hangja szenvedélyesre fordult. Azóta beszámoztuk a világháborúkat: I., II., és tudjuk róluk, hogy mindkettő a tőkés rendszeren belüli összetűzésként keletkezett, hogy mindkettő a kapitalista országok egyen­lőtlen fejlődésének törvényszerű következménye volt, folytatása az imperialista csoportosulások a piacokért, a nyersanyagforrásokért, a tőkebefektetési övezetekért ví­vott politikai küzdelmének. Arról a szeptember elsején kezdődő világháborúról ma már azt is tudjuk, hogy elődjétől — a csekély negyedszázaddal korábbi öldöklés­től — nem elsősorban az elpusztult emberek számában különbözött (hiszen ötvenkétmillió áldozatot a háborút követő „békeévek” fegyveres konfliktusai is követeltek), hanem abban, hogy a már létező szocializmus ellen is szövetkező imperialista hatalmi csoportosulások közül az egyik — a fasiszta Németország vezérletével — az állami politika rangjára emelte az agressziót, s „élettérnöve­lés" címén nemcsak a világ újrafelosztására, hanem „új rend”-re, rabszolgatartásra, népek, nemzetek, nemzetisé­gek fizikai megsemmisítésére, világuralomra törekedett. Azon a szeptember elsején a háború nem jött váratla­nul (az elsőtől ebben is különbözött), ám az addig nem ismert új kataklizma kiterjedését és rettenetét előre nem mérhette fel az emberiség. Még a háború után született nemzedék számára is nyilvánvaló, hogy kettészakított világban él, s hogy ez a megosztottság nem földrajzi, nem regionális, hanem — az egész világot áthatóan — társadalmi, ideológiai jellegű. Megtanultuk, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakában békében együtt kell élnünk társadalmi, ideológiai ellenfeleinkkel, mert ezt népeink — minden nép — biztonsága megköveteli. És tudjuk, hogy a mai fegyverrendszerek fejlettsége olyan szintű, hogy egy tőlünk nagyon távoli regionális háború a mi biztonságunkat ugyanúgy veszélyezteti, mint bárki má­sét. Ama szeptember elseje óta nem számoljuk a kisebb háborúkat. (Nagyon kevesen tudják például, hogy a svéd békekutató intézet adatai szerint csak az első harminc „békeévében — 1945 és 1975 között — 81 állam részvé­telével összesen 119 fegyveres konfliktusra került sor.) Tudjuk viszont, hogy az Amerikai Egyesült Államok éppen a saját biztonságát félti minden forradalmi jelle­gű változástól, s mert imperializmusának vilógcseridőr- természete lényegében nem változott, ezért igyekszik a legkülönfélébb eszközökkel (a „humánus” neutronfegy­verrel, a „korlátozott” nukleáris háború doktrínájával, vagy éppen politikai töltetű gazdasági intézkedésekkel: blokáddal, embargóval stb.) fékezni a haladást, meg­osztani a szocialista országok egységét, fokozni társadal­mi fenyegetettségüket, s megbontani a különböző társa­dalmi berendezkedésű európai országok között erősödő bizalom alkotó légkörét. Azon a szeptember elsején Európa néptömegei még csak féltek attól, ami bekövetkezett. Ma — 43 évvel ké­sőbb — tudatosabb a fegyverkorlátozásért, a leszere­lésért küzdő tömegek békevágya..a közvélemény egyre inkább hat a politikára, a népek mind kevésbé kiszol­gáltatottak, s cselekedni akarnak, mielőtt megbénítSnú ökc n félelem. rt más esetben nemcsak Európában, de sehol a vilúgon, s nemcsak „egyelőre”, hanem végérvé­nyesen válna tereppé a táj, egy esetleges újabb v ......1 s hajnalán. Nem zizegnének a fák levelei az e sőben, sehol, nem működnének a liftek, s bizonyára rímen töprengő költő sem akadna; még publicista sem, aki mindezt papírra vetné; papír sem, semmi sem. Mert azon a szeptember elsején kezdődött az utolsó túlélhető világháború . . . Aczél Gábor Dr. Nyúl István zenetörténész a régi hangszerek mestere. 1G0. különböző korból és helyről származó hangszerét év* századok muzsikájának bemutatására gyűjtötte össze. Együttesével augusztusban a Hotel Silvanusban lépett fel, bemutatta a magyar zenét a honfoglalás korától a múlt század közepéig, majd a jelenlevő külföldieknek kedveske­dett saját régi zenéjükkel (MTI-fotó — Horvát Éva felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom