Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

Véget ért a nemzetközi szövetkezeti tanácskozás 1982. szeptember 24., péntek Békés megyei szakszervezeti hetek Propagandistakonferencia tartja Fötó: Fazekas László NÉPÚJSÁG Szépséghibák A televízióban is nyilat­koztak a kaposvári városszé­pítő egyesület vezetői, miért újították fel ezt a még min­dig nem mindennapi moz­galmat, mit forgatnak a fe­jükben, mit szeretnének el­érni? Nyilván, a televíziónak elsősorban az a kétnapos ta­nácskozás adta az apropót, melyen az ország városszépí- tői éppen Kaposváron beszél­ték meg legsürgősebb teen­dőiket, és — szerény vélemé­nyem szerint — akkor vé­gezték igazán jól a dolgukat, ha tapasztalataikat is kicse­rélték arról: hogyan, miként lehet rávenni „a szépet nem látók és nem érzékelők” ki- sebb-nagyobb csapatait ar­ra, hogy környezetünk har­móniája, cmberarcúsága ko­rántsem önmagáért való szé- pclgés. Ha tehát az értetlen­séggel szembeni harcmodor­ról is szó esett ezen a talál­kozón, akkor feltehetően ha­marosan némi fellendülés ta­pasztalható majd szerte az országban a városszépítést illetően. Nem tudom, erről a mi vidékünkről indult-e küldöttség Kaposvárra? Mert ugyebár nem elég csak be­szélni a környezetvédelem­ről, a városok, községek csi­nosításáról, tenni is kell azért valamit. Legalábbis né­hanapján, meg olyan alkal­makkor, amikor más vidé­kekről jött turisták és ven­dégek megdicsérnek érte... De félre az enyhe iróniá­val, való igaz az, amit ab­ban a fentebb említett tele­víziós műsorban egy kapos­vári városszépítő elmondott. Szóról szóra feljegyeztem, nem mindennapi megállapí­tást tett, érdemes lenne so­káig észben tartani. Azt mondta: „Ötletparádéval semmire se megyünk, csak munkával.” Azonnal felrém- lett bennem számos találko­zásom nagy hangú, állelkes ötletgyárosokkal, akik meg- számolhatatlan helyeken szórják, sziporkázzák arany­hajú, virágos és csillagporos ötleteiket arról, hogy a vá­rost, a községet hogyan ten­nék szebbé, otthonosabbá, ha — úgymond — lennének se­gítőik, ha nem pusztába ki­áltott szó lenne minden erő­feszítésük. Férkőzzünk azonban kö­zelebb a dolgok lényegéhez! Mindenki tudja, vagy leg­alábbis érzi, ha nyitott szem­mel jár otthona körül, abban a városban, községben, ahol él, a megyében, a tájban, aho] élete zajlik: mennyivel szebb lehetne minden, ha kö­zösen tudnánk: a környezet nem magától szépül, oda munka kell. Igen, olyasféle munka, amire kaposvári vá- rosszépítőnk gondolt: szava­kon túl tettekre is vállalko­zó. Tudom, lehetne példákat hozni arra, mire lenne jó egy ilyen városszépítő egye­sület itt, ott és amott. Pél­dául Orosházán biztosan ész­revenné, hogy a gimnázium melletti új kollégium környe­zete enyhén szólva kívánni­valót hagy maga után, mi több, egy felibe vágott, ge­rendáit mutogató ház is dí­szíti. Mondják: kollégiumi raktár az. De hát miért nem építenek a végébe új tűzfa­lat? Mondják: mindenki másra vár. Avagy a Kossuth téren, ugyanott, egy valóság­gal szétvert, üvegoldalait ri- pittyá zúzva szégyellő autó­buszváró ácsorog több mint esztendeje? De, hogy Oros­házán is megmozdult valami, fényesen jelzi a főtéri, régi emeletes épület körülállvá- nyozása és tatarozása. Leg­kevesebb tizenöt évet késtek vele, de nyugodjunk meg a közmondásban: jobb későn, mint soha. Ha nem Orosházán járok a minap, másféle példákkal is jöhettem volna, sajnos. Így aztán nem is Orosházának szól ez a pár „érte-duzzogó” sor, hanem inkább általá­ban: ne csak azért védjük és szépítsük környezetünket, mert fentről jött szó ösztö­nöz erre. És egyáltalán ne úgy, hogy ötletparádékkal igyekezzünk befesteni azt, ami szürke, ami otromba, ami csúnya... Sass Ervin Tegnap jegyzőkönyv alá­írásával véget ért a szocia­lista országok ipari szövet­kezetei országos szövetségei elnökeinek Budapesten meg­tartott tanácskozása. Az ipari szövetkezetek nemzet­közi együttműködésének ezen a legmagasabb szintű fóru­mán bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, ro­mán. szovjet, valamint viet­nami ipari szövetkezeti szer­vek vezetői vettek részt, s megvitatták az ipari Szövet­kezetek és szövetségek kö­zötti sokoldalú gazdasági és mozgalmi együttműködés tapasztalatait. A nemzetközi tanácskozá­Újkígyós Az újkígyósi 'Nagyközségi Közös Tanács ülését tegnap tartották meg. Elsőként a korábbi tanácskozásokon fel­vetett javaslatokra tett in­tézkedésekről Süli János, a közös tanács elnöke számolt be. Ezután az elmúlt oktatá­si év eredményeiről és az idei évben megoldásra váró feladatokról írásos előter­jesztésben tett jelentést a szabadkígyósi és az újkí­gyósi iskola felelős vezetője. Üjkígyóson ma is hat szükségtanteremben taníta­nak, Szabadkígyóson pedig 19 tanulócsoport kilenc tan­teremben végzi munkáját. Üjkígyóson a tanulószobák világítása, fűtése nem meg­felelő, az itt szükséges javítá­sokat csak a helyi gazdasági szervek: a tsz és a KEMI- KÁL segítségével tudják megoldani. Elavult a könyv­tár állománya, és a költség- vetésből jutó 2500 forint igen kevés új kötetek vásár­lására. Erre úgy teremtenek fedezetet, hogy a hulladék- gyűjtésből származó 70—80 ezer forintból az úttörőcsa­pat nagyobb összeget fordít erre a célra. Szabadkígyóson az elmúlt évben 500 ezer forint — köz­ponti — tanácsi támogatás­ból, 800 ezer forint hitelből és a gazdasági szervek által adott összegből megvásárol­ták az építkezéshez szüksé­ges anyagot. Társadalmi ösz- szefogással építettek há­rom tantermet, egy 100 négyzetméteres zsibongót, öl­tözőt, mosdót, szertárat. A három tanterem elkészült, ezekben jelenleg azért nem tanulhatnak a gyerekek, mert a TANÉRT Vállalat még nem szállította le a be­rendezéseket. Az épületek központifűtés-szerelését a békéscsabai Generál Szövet­kezet mezőkovácsházi részle­ge vállalta el, és a tervek szerint október 31-re adja át rendeltetésének. A tanácsülés Űjkígyós és Szabadkígyós közrendjének, közbiztonságának helyzetéről szóló beszámolóval, s az ön­kéntes rendőri munkáról szóló jelentéssel folytató­dott, majd bejelentésekkel ért véget. Sz. J. Békésszentandrás Ugyancsak tegnap tartotta ülését Pálus András elnökle­tével a békésszentandrási A városszépítő Egyesületek II. országos találkozója teg­nap kezdődött meg Kaposvá­rott. A résztvevőket, tizen­négy város tanácsa, és vá" rosszépítő egyesületének kép­viselőit dr. Kovács Ferenc városi tanácselnök üdvözölte. Az első nap programjában városnézés, emlékfaültetés, son — a gazdasági kapcsola­tok szervezettebbé tétele ér­dekében -— három munka- csoport megalakításáról hoz­tak határozatot, a külkeres­kedelemben, a lakossági szol­gáltatásokban és a népi ipar­művészet területén. Megvi­tatták továbbá az 1983-ban Varsóiban megrendezendő II. ipari' szövetkezeti világkon­ferencia előkészületi munká­it és a tagországok feladata­it. A tanácskozás résztvevői magyarországi programjuk során megtekintették a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt, és látogatást tettek több ipa­ri szövetkezetben. Nagyközségi Tanács. Többek között megtárgyalták a mun­kások és a termelőszövetke­zeti tagok helyzetéről szóló jelentést. Az utóbbi másfél évtized­ben gyökeresen átalakult a község gazdasági és társa­dalmi szerkezete. A mező- gazdasági termelés egyre in­kább iparszerűvé vált, je­lentősen növekedett az ipari termelés is. A lakosság több­sége a községben működő öt ipari telephelyen és a köz­ség két termelőszövetkeze­tében dolgozik. Mintegy 700- an járnak el a környező üzemekbe, főként a szarvasi szövetkezetekbe. A közlekedés jó. A tanács és a 8-as szá­mú Volán Vállalat évente megtárgyalja a menetren­det. A község üzemeiben az utóbbi években sokat javul­tak a munkakörülmények. A munkások korszerű csar­nokokban, megfelelő egész­ségügyi körülmények között dolgoznak. A Zalka és a Tes- sedik Termelőszövetkeze­tekben egyre több fiatal vál­lal munkát. Az üzemek és a szövetkezetek jelentős ösz- szegeket fordítanak a szociá­lis támogatásra, több helyen lakásépítési alapot is képez­tek. Jelentős a háztáji gaz­dálkodás is. A község lakos­sága ebben az évben sertés- tenyésztésből több mint 16 millió forintot, szarvasmar­ha-tenyésztésből mintegy 700 ezer forintot forgalmazott. A nagyközség tanácstagjai hozzászólásokkal, javasla­tokkal fogadták el a jelen­tést. A tanácsülés napirend­jén szerepelt többek között még a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok, panaszok in­tézésének tapasztalatairól szóló beszámoló is. A múlt évben a tanácstagi beszámolókon 41 közérdekű bejelentést, 150 közérdekű ja­vaslat és 7 panasz hangzott el. A tanács nagy súlyt he­lyezett az elhangzott beje­lentések, javaslatok és pana­szok intézésére. A legtöbb felvetés az ivóvíz, a szenny­víz, a közlekedés, a járda, a csapadékvíz-elvezetés, a parkosítás, a közvilágítás, az áruellátás, valamint az igazgatási tevékenység javí­tásával kapcsolatos teen­dőkre híva fel a figyelmet. Ezeknek egy részét a ta­nács megvalósította. A ja­vaslatok, s a közérdekű be­jelentések másik részét a következő években, illetve a VI. ötéves terv végére ter­vezi megvalósítani a nagy­községi tanács. Somogy megyét, valamint a régi és mai Kaposvárt be­mutató előadás, és kötetlen eszmecsere szerepelt. A ta­lálkozó ma Kaposvár szépítő egyesületének történetéről, valamint az egyesületek fel­adatairól és szerepéről el­hangzó előadásokkal foly­tatódik. A szakszervezeti hetek egyik kiemelkedő rendezvé­nye volt a tegnapi, egész na­pos propagandístakonferen- cia, amelyet a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban ren­deztek meg. Elsőként idősze­rű kül- és belpolitikai kér­désekkel foglalkozott kétórás előadásában Kemény László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának mun­katársa. Felvázolta a világ- jelenségeket meghatározó történéseket, kifejtette a párt álláspontját. Szólt ar­ról: az enyhülés feltételei megromlottak, a két világ- rendszer nézeteinek éles szembekerülése megnehezíti a tárgyalások útján történő megegyezést. A nemzetközi gazdaságban bekövetkezett változások kedvezőtlenül be­folyásolják a világgazdaság folyamatait. A szocialista or­szágok igyekszenek béketö­rekvéseikkel az enyhülést elősegíteni. Az együttműkö­désnek megvan az objektív alapja, fennáll az erőegyen­súly, elsősorban a katonai, de a politikai területen is. Belső helyzetünk függ a külpolitikai körülményektől, de megnehezedett a belső társadalmi-gazdasági felada­tok megoldása is. Az agitá­ciós és propagandamunka feladata — többek között az Ülést tartott az MKBT Fontos napirendet tűzött ülésére a megyei közlekedés- biztonsági tanács elnöksége tegnap, csütörtökön, melyet Békéscsabán, a1 Magyar Autóklub új műszaki bázi­sán tartottak dr. Sajti Imre rendőr ezredes, az MKBT el­nökének vezetésével. Az el­nökségi ülésen többek között ott volt Oláh György vezér­őrnagy, nyugalmazott belügy­miniszter-helyettes, az OKBT alelnöke és Richweisz Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Elsőként a kőolajkutató vállalat orosházi szállítási üzemének feladatairól, mun­kájáról hangzott el tájékoz­tató. Az előterjesztésből ki­tűnt, hogy az orosházi üzem járműparkja az üzemegysé­gek között nagyságát tekint­ve a második helyen áll. A szállítási üzem a szolgáltató­háttér részeként kettős fel­adatot lát el: biztosítja a fő tevékenységet végző fúrási üzemegység zavartalan mun­káját, miközben a szállítási tevékenységben is jelentős részt vállal. Az orosházi üzem 176 — többségében nagy rakfelületű —tehergép­kocsival rendelkezik, s egy- egy gépjármű átlagosan 3800 kilométert fut havonta. A MEDOSZ Békés megyei bi­zottsága tegnap, csütörtökön megtartott ülésén először a tö­megpolitikai és tisztségviselői oktatás 1982—83-as intézkedési tervét tárgyalta. Az oktatás ed­digi tartalmi és szervezeti kere­tein változtatás nem lesz, vi­szont a résztvevők körét széle­sítik, és színvonalemelésre töre­kednek. Az alapszervezetek a Társadalmunk kérdései első év­folyamán 41 tanfolyamon 836 hallgató vesz részt, a másodikon 31 csoportban 588, s az Időszerű kérdéseket pedig 79 tanfolyamon 1995 hallgató tárgyalja majd meg. A bizalmiak, helyetteseik és a partner gazdasági vezetők ok­tatásával is az alapszervezetek foglalkoznak, az előadók az szb- titkárok és a szakmailag kép­zett gazdasági vezetők lesznek, akik a tervekről, feladatokról a •gyakorlatban érvényesíthető, konkrét ismereteket nyújtanak. Ezeken a tanfolyamokon 1353 tisztségviselő és 313 partner gaz­dasági vezető vesz majd részt, két-három napos időtartammal. Ezenkívül a békéscsabai S7: iskolában 50, és a szegedi ME­DOSZ oktatási központban 67 reszortfelelős tanul tovább, több­nyire egyhetes tanfolyamokon. Kemény László előadását —, hogy ebben segítségére legyen a társadalomnak az aktívái révén. Ehhez adott támpontot_jelőadásában Ro­land Ferenc, a SZOT kultu­rális, agitációs és propagan- daösztályának vezetője. Utalt arra, hogy már Lenin meg­fogalmazta a propaganda szükségességét, minden idő­ben és helyzetben. Ezután ' szólt a szakszervezetek XXIV. kongresszusáról, amely kiindulópontja annak a minőségi átrendeződésnek, amely a szakszervezeti mun­kában is megnyilvánul. Nö­A beszámoló foglalkozott az üzem baleseti statisztiká­jával, melyből kitűnt: nem .rosszabb a megyei átlagnál. A gépjárművezetőket rend­szeresen bevonják a KRESZ- oktatásba, továbbképzésbe, s közülük a karbantartó szak­mában munka mellett töb­ben tanulnak. A második napirendi pont keretében az orosházi városi­járási KBT tavalyi és idei első félévi tevékenységéről hangzott el beszámoló. A közúti baleseteket vizsgálva az tapasztalható, hogy a legtöbb közúti baleset Oros­házán történik. A súlyos közlekedési balesetek ez év­ben csökkentek, ugyanakkor a könnyű sérüléses balesetek száma, ha csekély mértékben is, de nőtt. A társadalmi tes­tület részt vállal a gépjár­művezetők ismeretének bő­vítésében, az elmúlt eszten­dőben 73 esetben tartottak különféle, a közlekedéssel összefüggő előadást. A járási KBT munkáját jól segítik a szakbizottságok. A gépjármű-nevelési szakbi­zottság által szervezett KRESZ-előadásokon csaknem 1200-an vettek részt, a szak- bizottság tagjai tevékenyen részt vállalnak az óvodai és Az ötnapos munkahét beveze­tésére a MÉM-irányelv. a ME- DOSZ-szal egyetértésben az át­állás végső idejét 1984. december 31-ben határozta meg. az álla­mi gazdaságoknak. Megyénkben a gazdaságok dolgozóinak dön­tő többségét érintve, azaz 82 százalékban az átállás az új munkarendre 1982-ben megtör­tént : 15 százalék maradt 1983- ra, és mindössze 3 százalék 1984-re. Egységesen és minden dolgozóra kiterjedően egyedül az Orosházi Állami Gazdaság ve­zette be az ötnapos munkahe­tet ez év január elsején, de a Szarvasi Állami Tangazdaság és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát is majdnem teljesen, mert csak 4, illetve 6 százalék kezdi 1983. újévkor. A többiek a fokozatos áttérés mellett dön­töttek, a határidőt a lehetősé­gekhez igazítva. A gondok szinte mindenütt az állattenyésztésben mutatkoznak meg, ahol a szabadnapok ki­adását döntően csak pluszlét­számmal lehet megoldani, vi­szont nem kapnak az állattartó telepekre dolgozókat. Vonzó a lakás és a magasabb kereset volna, de az érintett gazdasá­gok egyiket sem képesek bizto­sítani. vekszik a szakszervezeti mozgalom társadalmi hatása. Ugyanakkor részt vesz a tár­sadalmi folyamatok alakítá­sában is, amelybe egyre in­kább be kell vonni az em­bereket. A konferencia utolsó elő­adásában Bodor Lajosné osztályvezető-helyettes a szakszervezeti aktívák kis­csoportos foglalkozásainak pedagógiai, módszertani kér­déseiről tartott előadást. iskolai KRESZ-oktatásból. -vetélkedők szervezéséből. Az ifjúsági nevelési szakbizott­ság jól segíti a közlekedési úttörők képzését, a tanulók helyes közlekedésre való ne­velését. Az általános nevelési szak- bizottság által folytatott ne­velési tevékenység is igen sokrétű. Évente rendszeresen segítik a fogathajtók, a ke­rékpárosok, az idős korúak közlekedési ismeretének bő­vítését. A két napirendi pont fe­letti vitában többen hozzá­szóltak, s mondták el javas­lataikat, véleményüket. Szól­tak az utak tisztításáról, amit az „olajosok” nem min­dig tudnak teljesíteni. A vá­rost érintő közlekedésről többek között elhangzott: to­vábbi kerékpárút építését tervezik, a tervidőszak vé­géig a városon átvezető 47- es út nyomvonalának módo­sítására az út korszerűsítésé­vel párhuzamosan kerül sor. A vita összegzéseként egy­értelműen leszűrhető, hogy a hatósági és a társadalmi munka csak együttesen lehet eredményes. A közlekedés- biztonsági tanács elnökségi ülése bejelentésekkel zárult. —sz— Az áttérést a gazdaságok ága­zatonként és területenként dif­ferenciáltan oldották meg. Ahol lehetett, a heti 42 órát 5 napra osztották el. és a szabadnapot szombaton adják ki. A dolgo­zók többségére ez vonatkozik. Az állattenyésztés, a traktor­üzem, valamint a növényter­mesztés területén nincs mód az általános munkarend kialakítá­sára, így különféle megoldáso­kat vezettek be. A tehenészet­ben továbbra is osztott munka­idővel folyik a munka, s a sza­badnap a hét bármely napjára eshet. Az idényjellegű növény- termesztésben a munkaidőt és a heti szabadnapot éves átlagban biztosítják, és így akár össze­vontan is kiadható. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új munkarend keresetkiesést nem okozott, viszont egy sor szervezési intézkedést tett szük­ségessé: a teljesítmények eme­lését, a veszteségidő csökkenté­sét, munkaerő-átcsoportosítást stb. A megnövekedett szabad időben a dolgozók jó része a háztájiban és másutt végez mun­kát: többen a gazdaságban vál­lalnak, vagy vállalnának, mások pedig pihenésre, szórakozásra, művelődésre fordítják a hétvé­get. Vass Márta Tanácsülésekről jelentjük Városszépítő egyesületek találkozója Sz. J. Napirenden Orosháza közlekedése Szakszervezeti oktatás és az ötnapos munkahét a mezőgazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom