Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 23., csütörtök o Tröszt nélkül egyszerűbb? Ez év január 1-gyel meg­szűnt a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje, önállóak lettek az egyes vállalatok. Teljesült amit sokan és rég­óta vártak, teljesen a saját lábukra állhatták. Ebben az évben már nem kell min­dent bedobni a nagykalapba, a sikereket, vagy a kudarco­kat nem fedi el az átlagszá­mítások jótékony homálya. Persze, az önállóság nagy felelősség is. Hogyan élt ed­dig ezzel az Orosházi Barom­fifeldolgozó Vállalat? Előre terveztek Papp József, a vállalat igazgatója rögtön válaszol. Érezhető, hogy sokat foglal­kozott már ezzel a kérdés­sel. — Nem titok, jó előre tud­tuk már, hogy januártól a saját lábunkon kell megáll- nunk, készültünk is az ön­állóságra, mégis kiderült a gyakorlatban; jó néhány in­formációhoz nem jutottunk időben hozzá. Elsősorban a külkereskedelmi szerződé­sekkel és a külföldi árakkal voltak bonyodalmak. Régeb­ben a tröszt egy belső elszá­moló áron vette át a termé­keinket, és mi nem tudtuk, mennyiért adta el. Most vi­szont keményen meg kell harcolnunk minden fillérért, saját zsebre megy a dolog. Nemcsak ez okozott persze gondot a vállalatnál. Az ön­állóság meglehetősen rossz piaci helyzetben „szakadt” rájuk. Nagy a konkurrencia. nyomottak az árak, és ráadá­sul jó néhány nélkülözhetet­len piaci információ is hi­ányzott az induláshoz. A dol­gozók viszont joggal várják el a vállalat vezetésétől, hogy megfelelő üzleteket kössön, nyereséget produkáljon. Nagy szükség lett volna egy kicsivel több segítségre, de ezt nem kapták meg a ter­mékeket exportáló külkeres­kedelmi vállalattól, a TERR- IMPEX-től. Érdektelen érdekeltség Nem arról van persze szó. hogy a külkereskedők lássák el a gyári vezetés munkáját, de tudomásul kell venni a kialakult helyzetet. Eszerint a feldolgozó vállalatok köt­nek szerződést a mezőgazda- sági termelőkkel, felvásárol­ják, majd feldolgozzák az árut, a késztermék exportra szánt részét pedig vagy el­adja a külkereskedő, vagy nem. Ha eladja, akkor is nagy a probléma, hogy sike­rül-e megfelelő árat elérni. Most ugyanis az érdekeltsé­gi rendszer nem nagyon ösz­tönöz a megfelelő ármunká­ra. Az érvényben levő, még múlt évről örökölt szerződés szerint a külkereskedelmi vállalat olyan alacsony áron veszi át a terméket, hogy gyakran még a költségeket sem fedezi. Az e fölötti több­letnyereségen úgy osztoznak, hogy abból 98 százalék a ter­melőé. 2 százalék a külke­reskedelmi vállalaté. Ugyan­ilyen arányban viselik a veszteségeket is. Ha összehasonlítjuk a két számot, nyilván feltűnik az aránytalanság. Két százalé­kért nem érdemes különö­sebben hajtani, kétszázalékos nyereség nem befolyásolja lényegesen az eredményt, és kétszázalékos veszteséget vi­szonylag könnyű elviselni. Az Orosházi Baromfifeldol­gozó Vállalat például szíve­sen venné, ha 50—50 száza­lékban viselnék a kockáza­tot. így osztoznának a nyere­ségen, de a veszteségen is. Sajnos, kevés az esélyük, hogy ezt elérjék. Másik fájó pontjuk, hogy senki sem foglalkozik szíve­sen az úgynevezett apró cik­kekkel. Szeletelt pulykamell­ből, pácolt, füstölt libamell­ből és még néhány hasonló termékből két-három mil­lió dollár értékben lehet el­adni évente, de csak kicsiny, néhány százezer dolláros té­telekben. Ilyen apróságok el­adására viszont alig-alig ta­lálnak partnert. * BNV-díjas felvágottak Az önállóvá lett Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat úgy döntött, hogy nem elég­szik meg a problémák fel­vázolásával, és nem vár ar­ra. hogy magától megjavul­jon a helyzet. Igyekszik min­dent elkövetni az eredmé­nyes gazdálkodásért. Ennek egyik módja, hogy sokolda­lúvá teszi a termelést. Adott­ságaik ehhez megvannak, konzervüzemük képes arra. hogy feldolgozza a különfé­le baromfiféleségeket. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron díjat nyert a puly­kájává, a pulykafelvágott, és rövidesen elkészül ezeknek a termékeknek az exportképes változata is. Ehhez olyan anyag kell, melybe töltve legalább tíz napig friss ma­rad az áru. így távolabbra is elszállítható. Hagyományos termékei a vállalatnak a libamájból ké­szült konzervek. A piac igé­nyeinek megfelelően bővítik a választékot. Nemrég nyer­tek el pályázaton egy jelen­tősebb összeget, amellyel az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatja, hogy új. értékesebb termékek ké­szüljenek a libamájból. Eladható külföldön a csir­ke is, csak nem mindig ab­ban az állapotában, ahogy mi itthon megszoktuk. A kü­lönféleképpen tovább feldol­gozott. esetleg ízesített, kon­zervált áruk elég jó áron értékesíthetők. legalábbis ilyen tapasztalatokat szerez­tek az orosháziak egy-két. szinte véletlenül felfedezett vevőtől. Szélesebb körű piackuta­tásra azonban nincs erejük és energiájuk, de ez nem is az ő-J'eladatuk. A maguk ré­szét azzal jórészt teljesítik, hogy konvertálható árualap­bővítő hitel felvételével kor­szerűsítik termékeik csoma­golását és továbbfejlesztik a konzervüzemet. önállósá­gukkal élve megteremtették annak is a lehetőségét, hogy rugalmas átállásokkal a je­lentkező vevők minden igé­nyét rövid idő alatt kielé­gítsék. Ha nem megy más­ként'. még arra is vállalkoz­nak, hogy maguk szervezik meg kis tételű apró cikkeik külföldi értékesítését. de azért remélik: nem fajul odáig az önállóság, hogy minden munkát nekik kell elvégezni, minden kockázat az. ő vállukat nyomja majd. és csak az esetleges eredmé­nyen osztozhatnak másokkal. Lónyai László Bábolnai napok Száz hazai és hetven kül­földi kiállító — gépeket, ke­mikáliákat, gyógyszereket, állategészségügyi és más mezőgazdasági eszközöket gyártó cég, vetőmag-neme- sítő intézet — vesz részt a szeptember 29-én kezdődő bábolnai napokon. A mező­gazdasági kombinát, az IKR Közös Vállalat és a BCR Művek — Bábolna, a Chi- noin és a Kőbányai Gyógy- szerárugyár közös vállalata — hatodik alkalommal fo­gadja három napón át a lá­togatókat. Az idei bemutató fő célja, hogy elősegítse az iparszerűen rendszerezett termelés fejlesztését, ezen keresztül a népgazdaság ga­bonaprogramjának teljesíté­sét, az export növelését. A bemutatót idén is a gon­dolatcsere termékeny fóru­mának szánják, számos or­szágos összejövetelt rendez­nek. Itt tartja szimpozionát „A búza és a kukorica trá­gyázása” címmel a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési, növénytermesztési, növényvédelmi, valamint ta­lajtani társasága. A legered­ményesebb hazai mezőgazda- sági újítók tanácskozásán a MÉM jutalmakat ad át. Megvitatják tennivalóikat a női agrárszakemberek. Most tartják meg az IKR orszá­gos szántóversenyének dön­tőjét — ahol három kategó­riában huszonhatan állnak rajthoz — és a kombinát partnergazdaságaiban dol­gozó ifjú baromfitenyésztők számára rendezett Tetra- versenyének országos döntő­jét. Szedik a burgonyát a telekgerendási Vörös Csillag Termelő­szövetkezetben. Az idén 111 hektáron termesztik ezt a sokak által kedvelt növényt, mélynek termését a ZÖLDÉRT Válla­latnak szállítják Fotó: Veress Erzsi Hazai gyártású burgonyapehely Megkezdődött a burgonya­pehely gyártása a Szentlő­rinci Állami Gazdaság új üzemében. A 165 millió fo­rintos beruházással megvaló­sult „pehelygyár” elsősorban a sütő- és a hűtőipar számá­ra állít elő alapanyagot a burgonyás kenyér és a kü­lönféle krumplis tészták ké­szítéséhez. Ehhez eddig szo­cialista, illetve tőkés im­portból vásároltak burgonya­pelyhet. Az új üzem évi kétezer tonna burgonyapelyhet állít elő, s ezzel a teljes hazai igényt képes kielégíteni. A burgonyapelyhet az ÁG- KER forgalmazza. Máris le­szállította az első tételeket többi között a hűtőipar győ­ri gyárának, ahol exportra készülő tésztákhoz használ­ják fel, a pécsi, a szegedi'és a Soproni Sütőipari Vállalat­nak burgonyás kenyér süté­séhez, és a Kecskeméti Kon­zervgyárnak, ahol a bébiéte­lek egyik alapanyaga a bur­gonyapehely. Az előzetes piackutatások szerint a pelyhesített burgo­nyát szívesen fogadják majd a háziasszonyok is, ezért ki­sebb csomagolásban még az idén az üzletekben is meg­jelenik; püré. lángos és pogá­csa készíthető belőle. Miről ír a Kertészet és Szőlészet? Az egzotikus szépségű pampafű szeptember máso­dik felében tűnik fel a ker­tekben. A virágzási idő hosz- szú, még októberben is tart. Csak nővirágú egyedeket ér­demes telepíteni, mert ezek virágzata nagyobb, szebb és főleg tovább díszíti a kertet. Késő ősszel a fagyok ellen takarni szükséges a töveket. Ezekről az érdekességekről olvashatnak cikket az érdek­lődők a Kertészet és Szőlé­szet e héten megjelenő szá­mában. Kevesebb méreggel címen új növényvédelmi sorozat in­dul a lapban. A szerajánla­tot úgy állítják össze a szer­zők, hogy kevésbé mérgező, de hatásos növényvédő sze­reket a legideálisabb időben juttatthassák ki a kertészek. A sorozat sokakat érdekel feltehetően, hiszen a becslé­sek szerint csaknem 6 mil­lió ember kertészkedik ha­zánkban. Most kell felmérni a talaj­lakó kártevőket. Bár a vé­dekezés nem olcsó ellenük, de a költségek megtérülnek az egészségesebb növényál­lományban — hívja fel a fi­gyelmet a népszerű hetilap egyik cikke. # Almaborról, gyümölcskü­lönlegességekről, a hagyma­félék hajtatásáról és a deb­receni kertbarát-kiállításról is olvashatnak az érdeklődők a Kertészet és Szőlészet leg­frissebb számában. Növényvédelmi előrejelzés Az ország egyes vidékein, fő­leg az Alföldön az idén nagyon elszaporodtak a levélaknázó mo­lyok. Ahol elhanyagolták a vé­dekezést. a gyümölcsfáknak csaknem minden levele károso­dott. A legújabb megfigyelések szerint most kezdődik az idei utolsó nemzedék bábozódása. A kis hernyók szálon függeszked- ve távoznak az aknákból, s fő­ként a fák törzsén, az ágakon bábozódnak be — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja. Ez jó alkalom arra. hogy csök­kentsük a molyok népességét, még ott is. ahol eddig elhanya­golták a védekezést. Az áttelelö népesség megtizedelése enyhít a jövőre várható, hasonlóan súlyos gondokon. Az erősen fertőzött kertekben ugyanis a fák már az idei pusztítást is megsínylették, s ha ez jövőre is megismétlődik, nem sok termésre lesz kilátás. A védekezés csak azokon a he­lyeken engedhető meg, ahol a gyümölcsöt már leszüretelték, illetve a szüret csak a várako­zási idő eltelte után kezdhető el. /Fontos tanács: a fertőzött fák lombozatát a kertészkedők. kerttulajdonosok rovarölő szer­rel permetezzék, mert az akná­kat elhagyó hernyók így el­pusztulnak. Autók a BNV-n Az őszi BNV-k „sztárjai" minden évben a gépkocsik'. A látogatók mindig megcsodálják a számukra legtöbbször elér­hetetlen, drága nyugati típusokat, s utána hosszan elidőznek a reálisan hozzáférhető KGST-típusok mellett. Az idén is ez volt a helyzet, és a látogatók megállapíthatták: a gépkocsik' fejlesztése .az egyre fokozottabb energiatakarékosság felé ha­lad. Sajnos ez az irányzat a kapható típusoknál még nem mindig érvényesül, de reméljük: előbb-utóbb nálunk is kaphatók lesznek igazán keveset fogyasztó, takarékos autók. Egy álomautó, a benzinbefecskendczös BMW 52Ui. Az elekt­ronikusan vezérelt benzinadagolás és a korszerű motorkonst­rukció eredményeként ez a nagy kocsi 1,5 liter benzinnel is megelégszik 100 kilométerre 90-es tempónál Most folynak hazánkban a Skoda 120 GLS vizsgálatai, és várhatóan jövőre már nálunk is kapható lesz ez az új típus. A motor erősebb, sportosabb, mint a normál változatnál, fej­támlás kagylóülések, fordulatszámmérő és még néhány „exf- ra" teszi nyilván keresetté ezt az új autót Egyelőre csak a BNV-n látható az új Moszkvics-változat, a de Luxe. Kényelmes textilbevonatú ülések, sztereó autórá­dió, fejtámlák és jó néhány kényelmi 'berendezés teszi kom­fortossá ezt a gépkocsit Egy igazán kis étvágyú autó az új Opel Kadét. Városban 7—8 liter között eszik, országúton 80—90-es tempónál 5—5,5 liter a fogyasztása Fotó: Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom