Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 22., szerda Színházi gálaest Békéscsabán Elkezdődött! Felvonták a vasfüggönyt, s ezzel a csendes művelettel az 1982 83-as évadra működésbe lépett a Jókai Színház „gépezete”. A Nyílt szín című gálaműsorra — mint évek óta történni szokott — ezúttal is zsúfolásig megtelt a nézőtér. Éhesek már az emberek a színházi élményre, különösen, amikor szórakozást, kikapcsolódást kínál a gála. Bemutatkoznak az új művészek, s egy kis emlékeztetőt kapunk az elmúlt évi sikerekből. Zsongó várakozás volt a nézőtéren, s amíg megszűnt a világítás, majd fénykörök csapódtak a bíborszínű bársonyfüggönyre, arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ez az évad további előrelépést hozna színházunk életében. Mint ahogy a közönségszervezőkkel történt találkozón mondta a társulat igazgatója: építve az előző évek eredményeire kívánnak továbblépni. Nyíltan vállalva a szórakoztatás igényét, a magyar dráma életre keltését, klasszikus szovjet-orosz mű bemutatását, a gyermekelőadások mellett az ifjúságnak is szóló színházi esteket. A főrendező új, miniszínház megnyitásáról álmodik. Kilépni a megyehatárokon túlra, szomszédos színházak produkcióját hívni hozzánk. Szép tervektől lelkesek a színházi szakemberek, lám, a közönség is itt van, miért ne érdemelnénk emlékezetes sikerekre épülő, nagyszerű évadot. Amikor a művészet lélektisztító erejétől leszünk jobbá, és igaz nevetések ízeire emlékezve vagyunk büszkék a társulatra. Magunkénak érezve a színházat, kölcsönös tiszteletben, szeretetben várjuk az előadásokat. Mindnyájan gazdagabbak leszünk általa! Üj művészek szerződtek a társulathoz, íme itt az alkalom, hogy szurkoljunk nekik a jó bemutatkozáshoz. Kezdődjék a játék! Sportversenyek gálaestjei jutottak eszembe, amikor a Nyílt szín műsorszámai következtek egymás után. A gálán ugyanis mindig bejön a hármasugrás, vagy ha mégsem, hát a közönség a kisebb megbicsaklásokat is elnéző tapssal jutalmazza. És a gálán soha nincs pontozás ... Hiszen ki az a kemény szívű ítész, aki nem csupa kiváló jegyet adna? Tőlem se várjon senki elemző értékelést. Sok nézőtársammal együtt jól éreztem magam, és ez a lényeg. Pelsőczy László volt a műsor házigazdája. Fiatalos hévvel vetette magát a feladat megoldásába. Csöppet se irigyeltem érte, hiszen a jó műsorvezetéshez jó -szöveg szükséges, amelynek megírása, úgy tűnik, meghaladta a vállalkozók formáját. Mindegy, a közönség hálás volt, megérezve, hogy a műsorvezető mindent megtesz a következő szám „felvezetésére”. Az elmúlt évad Tomanek Gábor vidám kúp lét énekel sikereire emlékeztetve, vagy éppen a gála színesebbé tétele érdekében ismét hall- hattunk-láthattunk Edith Piaf-dalokat, virágénekeket, a színházi stúdiósok vizsgaelőadásából részletet, és felidézték a Tévedések vígjátéka című musical, valamint a Viktória című operett hangulatait. Annak idején e hasábokon jelent meg elismerés, nem szükséges tehát, hogy értékeljem a közreműködő művészek munkáját. Inkább egy hiányérzetemnek adok hangot: a Viktória-be- mutató olyan sikert hozott a színháznak, hogy a földrengésjelző műszerek még ma is táncot járnak. A siker egyik — ha nem a legfontosabb — részese Jancsik Ferenc volt. Érthetetlen, hogy amikor a gálán két részletet is bemutattak az operettből, miért maradt ki belőlük. Pedig ezt a produkciót a közönség és a kritika is nagyra értékelte. Rágondolni sem merek: csak nem éppen ezért? Valamiféle „színész-pedagógiai-kon- cepció” sugallatára zuhanni hagyni azt, aki szárnyakat kapott? Tudom, megígértem: nem „pontozok”. Pedig a bemutatkozott új művészek valamennyien megérdemlik az elismerést. Szabó Zsuzsa, aki szőke, kedves, szép és jó hangulatot is képes teremteni. Egerszegi Judit izgalmas, dekoratív jelenség, s úgy tűnik, jó színésznő is, tehát sikerekre termett minálunk. A zenei korrepetitor, H. Kovács Edit bemutatkozása is szépen sikerűit. A férfiak pedig: Várday Zoltán, Dariday Róbert, Tomanek Gábor, Kalapos László, Barbinek Péter, Timár Zoltán és Farkas Tamás mind más szín, más karakter, különböző ígéret. Jó lesz látni őket a színpadon. Erőt adhat számukra a gálaest vastapsa: a közönségnél megnyerték az első csatát. Andódy Tibor A műsorvezető, Pelsőczy László a társulat új tagját. Szabó Zsuzsát mutatja be a közönségnek Fotó: Szekeres András Hemzetiségi tv-pályázat A Magyar Televízió pécsi stúdiójának német nyelvű nemzetiségi műsora, az Unser Bildschirm (A mi képernyőnk) országos pályázatot hirdet tv-feldolgozásra alkalmas novellák, egyfelvonásosok írására. A stúdió német nemzetiségi szerkesztősége a következő témaköröket ajánlja a pályázóknak: a magyarországi németség története; a német nemzetiség jelene, hétköznapjai; a különböző nemzetiségi emberek együtt élése, sorsközössége. A pályaművek egyaránt készülhetnek német irodalmi nyelven vagy valamelyik hazai német nyelvjárásban. A színpadi szereplők száma legfeljebb hat lehet. A pályázat jeligés; a pályázók nevét, címét, munkahelyét és foglalkozását tehát zárt borítékban mellékelni kell. A pályaműveket az MTV pécsi stúdiója által felkért szakzsüri értékeli majd. A díjak: 5000, 3000 és 2000 forint. A díjak megosztásának és átcsoportosításának jogát a pályázatot hirdető szerv fenntartja magának. A díjazott és sikeres művek bemutatásáról, illetve publikálásáról az MTV pécsi stúdiójának német nyelvű nemzetiségi műsora, az Unser Bildschirm gondoskodik. A pályázatokat három gépelt példányban a következő címre kell beküldeni: Unser Bildschirm irodalmi pályázat, MTV, Pécs, Sörház u. 8., 7621. A beküldési határidő: 1983. június 30. Eredményhirdetésre 1983 augusztusában kerül sor. néni és az olvasás II Macskajáték négyszázaink előadása Magyar—csehszlovák színház- művészeti eszmecserét tartottak hétfőn délután Prágában, a Magyar Kulturális Központ székházában abból az alkalomból, hogy a csehszlovák főváros Tyl Színházában megtartották Örkény István ' Macskajáték című vígjátékának négyszázadik előadását. A baráti találkozón részt vett Zdenek Buchvaldek, a Cseh Színházművészeti Szövetség elnöke, Dana Medricka és Vlasta Fabianova színművésznő, a Macskajáték két neves cseh iö-s szereplője és a prágai színházi élet sok más vezető személyisége, magyar részről pedig ott volt Székely Gábor, a Katona József Színház igazgatója, a darab prágai előadásának rendezője. Székely Gábor méltatta, hogy a cseh kollégák kiváló teljesítménye révén az örkény- darab 1974-ben tartott bemutatója óta Csehszlovákiában olyan sikersorozatot és előadásszámot ért el, amilyenben magyar drámának még hazájában sem volt soha része. Eszter Érdekes fényképre figyeltem fel a Békés megyei Népújság 1982. szeptember nyolcadik! számában, • amelyen egy cigánygyerek írni tanít egy öreg cigányt. Természetesen azonnal elolvastam a hozzá tartozó írást is az analfabetizmus elleni küzdelemről. Jóleső melegség öntötte el szívem tájékát, amikor elolvastam, hogy a fotó Rozsályban készült. Ro- zsály édesanyám szülőfaluja. Szabolcs-Szatmár megyében, fenn a beregi tájon található, hét kilométernyire az én szülőfalumtól, Turri- csétől. Mindjárt megrohantak a gyermekkori emlékek. Lelki szemeimmel szinte láttam szeretett kisfalumat és Ro- zsályt, ahova sokat jártam a nagyszülőkhöz, rokonokhoz. Meleg szívű, jó emberek éltek ezen a tájon. Családonként nyolc-tíz gyermeket neveltek, akik tűzbe mentek volna egymásért. Ismeretlen fogalom volt a „rossz szomszédság. török átok”. Azóta sem tapasztaltam másutt emberek között olyan nagy szeretetet, tiszteletet, kölcsönös megbecsülést egymás iránt, mint ott. Az irigység ismeretlen fogalom volt, annál nagyobb a segítőkészség, ha valaki bajban volt. De irtózatosan nagy volt a szegénység, sokat éheztünk, nélkülöztünk... Érthető tehát, ha mélységesen egyetértek az említett írás szerzőjével: „...Ahol több az írástudatlan, ott nagyobb a szegénység, rosszabbak a gazdasági, művelődési, társadalmi, politikai viszonyok. Az írástudatlanság a haladás egyik legnagyobb kerékkötője...” Az én szűkebb hazámban a felszabadulás előtt nemcsak a cigányok körében, hanem a magyarok között is — sajnos — nagyon sok volt az analfabéta. A kegyetlen sors arra kényszerítette a szülőket, hogy a gyermek már kiskorában kora tavasztól késő őszig dolgozzék mások földjén, vagy őrizze a gazdák jószágait. Hiszen odahaza sok volt az éhes száj, viszont minimális volt a napszám és a kereseti lehetőség. Télen sokan azért nem járhattak iskolába, mert nem volt se cipő, se kabát. Én csak egy télen nem jártam iskolába, de jó édesapám akkor is rendszeresen tanított írni, olvasni, számolni. Mindig jó tanuló voltam, és szerettem írni. Mivel a palavesszővel, később a ceruzával és az irkával takarékoskodni kellett, telefirkáltam a behomályosodott ablaküveget, szénnel teleírtam az istálló falát, a deszkakerítést, a diófa törzseket, írtam a porba, a hóba, a sáros földre és a levegőbe. Tudásszomjamat látván, a lelkész és a tanító úr mindig megbízott- valamivel. Dalárdába jártam, színjátszó csoportban kaptam főszerepeket, szavaltam ünnepeken, bibliaórákon és vallásos estéken. Volt még egy nagy feladatom hosszú éveken át: mivel sok volt az analfabéta, a zsoltárból mindig jó hangosan felolvastam egy sort, és így énekelte a közönség. Egy szép napon megkeresett a szomszédunkban lakó Eszter néni. — Hallod-e, nagyon irigyellek. Olyan szépen olvasod azt a zsoltárt. Szépen kérlek, tanítsál meg enge- met olvasni... Örömmel vállaltam a tanítást. Micsoda napokat éltünk át Eszter nénivel! Az írás nem érdekelte. Csak annyit tanult meg belőle, hogy a nevét le tudja írni. Hanem az' olvasás... Az igen, az nagyon izgatta a fantáziáját. A szénakazal tövében ültünk, ez volt a kedvenc helyünk. Sorra vettem a nyomtatott betűket. Az írott betűkkel nem „kínoztam”. Valami gyönyörűség volt számomra, amikor egvegy betűt felismert, vagy egy szót, később egy mondatot el tudott olvasni. A drága kis öregasszony: tapsikolt örömében minden újabb sikerélmény után. Én leírhatatlanul boldog voltam. Fél év alatt folyékonyan megtanult, olvasni Eszter néni. Hanem aztán teljesen megváltozott az élet körülötte és körültöttünk. Eszter néni 12 gyermeket szült, nevelt, emellett a férjével együtt hajnaltól napestig dolgozott mások földjén. Mivel jóval túl volt a nyolcvanon, felmentették őt a szövéstől, fonástól. Nekünk viszont — mivel ez volt egyik fő jövedelmi forrásunk — mindennapra ki volt szabva a „norma”, hány orsó fonalat kell megfonni. Ennélfogva nem jutott idő olvasásra. Jól jött hát, hogy Eszter néni olvasni tud. A hosszú téli estéken mi fontunk, ő pedig a petróleumlámpa gyér fényénél regényeket olvasott fel — folytatásban — nekünk. Csodálatos élmény volt. Fontunk, és lélegzetvisszafojtva szinte „ittuk” Eszter néni minden szavát. Én hordtam kölcsön a lelkészlakból a tanító úrtól a könyveket. Jókait, Mikszáthot, Petőfit, Arany Jánost ismerhettük meg Eszter néni felolvasásaiból. Az öregasszony fáradhatatlan volt. Amikor éjfélkor édesanyám azt mondta, hogy a mai estét befejeztük, mert kifogyott a lámpából a petróleum, Eszter néni fel volt háborodva. „Mi az, hogy befejeztük?! A legjobb résznél tartok ... ” Anyám megnyugtatta, hogy holnap este folytatjuk. Én tudom — hiszen jó barátok voltunk —, hogy Eszter néni nappal elolvasta azt a részt, amit nekünk este felolvasott. De nem unta! Dehogy! Élvezte, hogy ö olvasni tud. Ekkor értettem meg, hogy milyen nagy kincs az olvasás tudománya ... Ary Róza Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 9.08: Dvorzsák-művek. 10.05: Hangos, zenés Olvasókönyv. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Boross Lajos vezetésével. 11.09: Évszázadok mesterművei. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene — Leninváros- ban. 15.05: Zenekari muzsika. 15.28: MR 10—14. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Új Bach-lemezeinkből. 17.05: Mindannyian vevők vagyunk! 17.30: pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.45: A csárdáskirálynö. 19.15: Gondolat. 20.00: Lemezmúzeum. 20.52: Kincset érő mikroelem. 21.22: Nóták. 22.30: Jascha Heifetz hegedül, zongorán közreműködik Sándor Árpád. 22.45: Közelkép a budapesti nyári színházakról. 23.00: Falstaff. 0.10: Robert Craft együttesének Gesualdo-felvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szalmás Piroska kórusműveiből. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30 uA diadalmas asszony. 10.00—11.30: Zenedélelőtt. 12.05: Népdalkettősök. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 15.50: Mindenki iskolája. 16.25: Sport. 18.15: A Stúdió 11 játszik. 18.30: öt penny. 19.00: Nótamuzsika. 19.45: A Steve Miller Band felvételeiből. 20.35: A titokzatos kéz. 21.32: Földön, vízen, levegőben. 22.30: Tamássy Zdenkó szerzeményeiből. 23.20: Nóták. III. MÜSOB 9.00: Iskolarádió. 9.30: Spirituálék. 10.10: Üj operalemezeinkből. 13.07: IX. országos kamarazenei fesztivál — Veszprém. 13.50: Szeptemberi hercegnő. 14.15: Orosz szerzők muzsikájából. 15.04: Haydn-kórusok. 15.30: Magyar tájak muzsikájából. 16.03: Magnóról magnóra. 16.48: Öt földrész zenéje. Norvégia. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Puccini-áriák. 17.44: Bemutatjuk új felvételeinket. 19.05—19.35: Iskolarádió. 19.35: Prokofjev: Péter és a farkas. 20.00: 2000 felé. 20.35: Operaáriák. 21.25: Mahler: VI. szimfónia. 22.41: Sárospataki diákdalok. 22.55: Századunk kamarazenéjéből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Lobo énekel. 17.10: Mitől gazdag? Braun Ágoston jegyzete. 17.15: Bemutatjuk a jászfelső- szentgyörgyi népdaikört. 17.20: Ifistúdió. Szerkesztő: Benkő Imre. 17.45: Beatparádé. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv. (Kezdőknek.) 8.20: Francia nyelv. (Középiskolásoknak.) 9.00: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! Közlekedj okosan! 9.55: Delta, (ism.) 10.20": Esténként kormoránok rikácsolnak a dzsunkák felett. Francia film. (ism.) 11.40: Duo bravo. A bolgár televízió szórakoztató műsora. 14.10: Iskolatévé. Stop. (ism.) 14.15: Fizika, (ism.) (f.-f.) 14.40: Hogyan tanítok tv-vel? Rajz. (Alt. isk. alsó tagozat.) 15.30: Francia nyelv, (ism.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 16.05: Reklám, (f.-f.) 16.20: Magyarország—Törökország válogatott labdarúgó- mérkőzés közvetítése Győrből. Szünetben: Reklám. (f.-f.) 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Energia — Apadnak a források. Osztrák dokumen- tumfilm-sorozat. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szellemhivatal. NSZK tévéfilm. 21.25: A tv galériája, (f.-f.) 22.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Beszédtéma beszéljünk róla! 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám, (f.-f.) 21.10: Telepódium. Csak semmi politika. Nyári zenés kabaré. (ism.) 22.15: Súlyemelő VB. Közvetítés Ljubljanából. BUKAREST 17.05: Kulturális híradó. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Tv-ankét. 20.55: A híd. NSZK játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Leesett a felhőről. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda. 21.30: Hangversenytermekből. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Jugoszláviai freskók. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest: Bitef. 21.15: Reklám. 21.20: Zágrábi körkép. 21.35: Ismerjük-e egymást elég- gé? SZÍNHÁZ 1982. szeptember 22-én, szerdán este 19 órakor Mezőberényben: VIKTÓRIA MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Vőlegény 6 és 8 órakor: Kéj utazás Las Palmasba. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Hasonmás, fél 3 és fél 7 órakor: Ben Hur, I. II. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Libuskák, fél 8 órakor: Óvakodj a törpétől! Gyulai Erkel: Éjjel nappal énekelek. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Kaszkadőrök. 8 órakor: Én és Caterine. Orosházi Partizán: Legyen a férjem. Orosházi Béke: újra szól a hatlövetű.
