Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 22., szerda A közös tál az újkígyósi Aranykalászban A termelőszövetkezeti zárszámadások szokásos befejező mozzanata: valamelyik . vezető szakember bejelenti, hogy a tagság — az éves eredménytől függően — hány százalék nyereségrészesedést kap. Más a helyzet az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben: az egyes ágazatok dolgozói aszerint részesednek a közös jiaszonból, amilyen, mértékben hozzájárultak a megtermeléséhez. Az ágazati önelszámoló rendszer évek óta alkalmazott módszer a szövetkezetben. ♦ Seres Mihályné főkönyvelő az előzményekről beszél: — Mi már akkor számítottuk az egyes termékek önköltségét, amikor a szabályozók még inkább a megtermelt mennyiséget honorálták. Kilenc éve, 1973-ban önelszámolói rendszert alakítottunk ki az egyes üzemegységekben — nem nagy sikerrel. Egy-egy egységhez állattenyésztési telep, növénytermesztés és más tevékenység tartozott. Nem sikerült közös érdekeltségi ala*pot találni a számukra. Akkoriban — a hetvenes évek elején — erőltetett ütemben fejlesztették a szövetkezetét. Szakosított sertés- és szarvasmarhatelepet építettek. Az általános pénzhiány miatt nem sikerülhetett az anyagi érdekeltségi rendszer kialakítása. — A fordulatot 1975 jelentette — folytatja a ,fő- könyvelőnő —, elhatároztuk, hogy egy év múlva új szervezeti rendszert alakítunk ki, az ágazati önelszámoló formát vezetjük be. Mégpedig úgy. hogy a bennük dolgozókat egy közös érdek vezesse, munkájuk során. öt főágazatot hoztak létre, és ezeken belül, illetve mellettük 15 ágazatot. Az ágazatvezetők munkamegállapodást kötöttek a hozzájuk tartozó dolgozókkal — bizony, olyan is akadt, akire nem tartottak igényt. Minden ágazatvezető tervet készített: mekkora költségből milyen termelési értéket és nyereséget állít elő. A termelőszövetkezeti vezetés. egyeztetne és érvényre emelte ezeket a terveket, majd meghatározta az év végi nyereségrészesedés feltételeit. Eszerint: a többletjövedelemtől függően 0—15 százalékot kaphatnak az egyes ágazatok. A közgyűlés mégis másként döntött: az első év — 1976 — zárásakor egységesen hét százalék nyereségrészesedést kapott, a tagság. Nem volt ez más, mint ésszerű kompromisszum, amely megteremti a későbbi, merészebb differenciálás feltételeit. Hiszen nem könnyű megmagyarázni egy dolgozónak: azért kap keveset, mert éppen a veszteséges tehenészethez szegődött — hiába adott bele egész évberNapait, anyait. ♦ Közben a szövetkezet szépen fejlődött. Tavaly például több mint 48 és fél millió forint nyereséget ért el. Sok ágazat szerzett jogot a maximális, 15 százalékos nyereségrészesedésre, de volt olyan, amely csak hat százalékot kaphatott. — Óriási erőpróba volt ez az önelszámoló egységek vezetőinek — folytatja Seres Mihályné. — Megmagyarázni, hogy rekord évben nem mindenki kap rekord részesedést. nehéz feladat. De a közös döntés következményeit mindenkinek viselnie kell. Eszerint mindenki csak annyit vehet a közös tálból, amennyit beletett. De más hatása is érezhető az ágazati önelszámolásnak. Az egységek vezetői szinte mindent latba vetnek a tervszámok „megfejeléséhez”. A juhászatban például örvendetesen megnőtt a tömegtakarmányok felhasználása, a drága abrak eltűnt az étrendből. A tejprémium megszűnése tovább rontotta a tehenészet eredményeit, az ágazatot felszámolták.' A sikertelen munka nemcsak a vezetők kedvét veszi el, a dolgozók is máshol keresik a boldogulásukat. Egy- egy elnéptelenedő ágazat azt is jelenti: mindenki a maga bőrén érzi a közgazdasági szabályzókat. Egészséges vá- logatódás megy végbe a tevékenységek között, csak az marad talpon, amely hozni tudja a legfontosabbat: a nyereséget. ♦ Hogy hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, arról Erdélyi Istvánnal, a sertéstenyésztési főágazat vezetőjével beszélgettünk: — Három telep tartozik hozzám, mind a három külön önelszámoló egjfség. Mindig az előző évi nyereségnél többet tervezünk, az idén ez 25 millió forint. Tízszázalékos túlteljesítés esetén kapjuk meg a tizenöt százaié, kos nyereségrészesedést. Ügy érzem, sikerül. Hogy hogyan? Már-már közhelynek számít, de a hatékonyság fokozásával. Egy dolgozóra több hízót bízunk, bevezettük a húspép etetését, ezzel jelentősen csökkentjük a takarmányozási költséget. Közben megérkezik Ruck János, a szövetkezet elnöke: — Olyan ez a Pista, hogy ahol lát egy lyukat, oda azonnal betelepít egy battériát, hogy azzal is több hízót nevelhessen fel. Keresi az új és jobb értékesítési lehetőségeket. Az év első felében például 40 forintos kilogrammonkénti átlagárat ért el, szemben a tavalyi 38 forinttal. Mi azt tartjuk, hogy kívülről jobb, ha nem szólunk bele az ágazatok munkájába. Az értékelés egyetlen szempontja a nyereség. ♦ Még egy vezetőt kerestünk meg. Nagy Antal, a tö- megtakarmány-termelési fő- ágazat- vezetője különleges helyzetben van. Az idei terv szerint 700 ezer forint veszteséget ,,kell” elérni főágazatának. Minden 100 ezer forint veszteségcsökkentés egy százalék nyereségrészesedést hoz — neki és a beosztottainak. Ha például nulla eredményre tornázzák fel magukat, hét százalékot kapnak. — Érdekes ágazat ez a miénk — gondolkodik hangosan —, a termékeink haszna a juhászatban, marhahizlalásban jelentkezik. Amikor átvettem a szakterületet, hárommillió forint volt az éves veszteség. Hét évnek kellett eltelnie, hogy helyrehozzuk a gyepet, lucernásokat. Remélem. az idén már nyereségesek leszünk, és valódi sikerélményt könyvelhetnek el# dolgozóink is. Mert lehet, hogy itt a kisebb pénzért is jobban' meg kell küzdeni. Nagy Antal is jónak találja, hogy a tagság az önelszámolási rendszer bevezetése óta a szó szoros értelmében érzi a felsőbb vezetés gondjait. Együtt sírnak, nevetnek — de jobb volna, ha végre a takarmányosok is nevethetnének — fejezi be a beszélgetést. ♦ A teljesség kedvéért néhány dolgot még el kell mondani a szövetkezetről. A tagok éves, átlagos jövedelme alacsonyabb, mint sok, gyengébb téeszben — mindössze 44 ezer forint. A .kötött bérszínvonal és a behatárolt bérfejlesztési lehetőségek nem engedik meg, hogy a vezetés nagyobb béremeléseket hajtson végre. Ebből következik, hogy a cikkben sokat emlegetett nyereségrészesedési százalékok összegben nem sokat jelentenek. Ráadásul egyszer, év végén kapják kézhez a dolgozók, ezzel utólag ismerik el a munkájukat. Mégis, erkölcsi hajtóerőt jelent az önelszámolási rendszernek ez a formája. Bizonyíték erre,’ hogy az ország különböző részeiből jönnek Újkígyósra az érdeklődők. S ami ennél is fontosabb, a közös gazdaság — a közös szekér — biztosan halad előre. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Veress Erzsi Pécsi ércbányászok Békéscsabán (Tudósítónktól) A Volán 8. sz. Vállalat KISZ-es fiataljainak me|hí- vására viszontlátogatáson vett részt a Pécsi Ércbányász Vállalat 35 fiatal KISZ-ese. E háromnapos látogatást megelőzően 1981- ben a volános fiatalok látogattak el Pécsre, ahol három napig vendégeskedtek. Az idő alatt érdekes élményekkel gazdagodtak, hiszen alföldi fiatalok lévén megismerkedhettek az ércbányászati munkálatokkal, az ottani körülményekkel, fiatalokkal, valamint a gazdasági és politikai munkával. Meglátogattak néhány bányabeli munkahelyet, és beszélgettek az üzemek gazdasági és társadalmi vezetőivel. A békéscsabaiak is gazdag programmal várták a pécsi fiatalokat, akik csütörtökön este érkeztek a megyeszékhelyre. Pénteken megtekintették a Gyulai Húskombinátot, valamint a Kner Nyomdát. Az esti program szálláshelyükön, a szanazugi Volán-üdülőben — játékos vetélkedő, vacsora és diszkó — volt. Szombaton üzemlátogatásán vettek részt a 8. sz. Volán Vállalatnál, ahol megismerkedhettek a vállalat munkájával, több dolgozójával és vezetőjével. A gyulai Kohán és Vármúzeum megtekintése után vasárnapra maradt még a szarvasi arborétum megtekintése. Hrisz- tov Iván, a pécsiek vezetője mondta: —■ Nagyon meg voltunk elégedve a részünkre biztosított, szervezett háromnapos programmal, valamint a fogadtatással. Ügy érzem, hogy mi többet kaptunk az itteniektől, mint amit mi tudtunk nyújtani. De a következő lépés a mienk, mert úgy gondoljuk: az itt kialakult elvtársi, baráti kapcsolat nem fog megszűnni ezzel a kölcsönös látogatással, ugyanis ezt a kapcsolatot tudnánk kamatoztatni közösen, gazdasági és politikai munkánkban. Mások a körülmények az itteni fiataloknál és más a pécsieknél. Ezért a továbbiakban együttműködési szerződést kívánunk kötni a békéscsabai Volán 8. sz. Vállalat KISZ-es fiataljaival, amelyben megfogalmaznánk a további kapcsolattartás egyéb lehetőségeit. Bikfalvi Ferenc Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Tegnap megkezdődött Budapesten a szocialista országok ipari szövetkezetei országos szövetségeinek elnöki tanácskozása. A nemzetközi megbeszélésen részt vesznek a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, a román, a szovjet, valamint a vietnami szövetségek vezetői. A résztvevők megvitatják az ipari szövetkezetek- közötti nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, továbbá a gazdasági együttműködés fokozásának további lehetőségeit. A tanácskozást Rév Lajos, az OKISZ elnöke nyitotta meg. Képek a BNV-ről A vásáron bemutatkozó Békés megyei kiállítók arra törekedtek, hogy pontosan tájékoztassák az idelátogatókat termékeik skálájáról, színvonaláról és arról: mit láthat viszont ebből a közönség a boltokban. Szerepel a feliratok között a jövő évi elképzelés, az exportmegrendelések, vagy esetleg a kizárólagos forgalmazók neve. Megfogalmazódik az az óhaj, hogy a megyében gyártott termékek miért nem láthatók viszont a megyei kiskereskedelmi egységek boltjaiban, hiszen egyre gyakoribb és elterjedtebb: közvetlenül a gyártótól — a nagykereskedelem kiiktatásával — vásárok az eladó partner. ''vnusvfDQai CIPÉS2 S .. 1 ' ? : ■ % ■ M x* lyuk i í íéhkJ * r f :T; k I .-/...Ati * I A II * f t j Is , mm I J fi M m .^ ; m ilr >|lll * Bfe i «'fig J jg| illa appll fs .-fejj _ A Körösvidéki Cipész Szövetkezet papucsokat, házi cipőket gyárt, amelyeknek kizárólagos forgalmazója a Fővárosi Cipőbolt Vállalat. Mindig igyekeznek újabb és újabb termékeket tervezni, s meghagyni azokat, amelyek a vevők által keresettek, mert kényelmesek és tartósak A körösladányi Mctakémia Ipari Szövetkezet a táblán is olvasható öblítőket, tisztítószereket, kozmetikumokat, különböző festékeket, riasztó- és irtószereket készíti. A gondjuk csupán az, hogy a csomagolás nem tart lépést a szerek minőségével. A képen is láthatók a jól ismert, kerek, Csillag cipőtisztító paszták, amelyeknek a formája évtizedek óta ugyanaz, s nem mondhatni, hogy változatosak a különböző szereket tartalmazó műanyag flakonok Az Endrődi Cipész Szövetkezet ismét sok új modellel örvendezteti meg a vásárlátogatót. Am a termékek egy része már a jövő évi divat jegyében készült, külföldi partnerek megrendelésére. Külön egységben mutatják be a hazai forgalomba kerülő új és hagyományos termékeiket, amelyek között igen sok szép s remélhetőleg közkedveltté váló modell látható a kiállításon Lónyai László felvételei
